Házkutatást tartottak Ukrajna egyik leggazdagabb emberénél, Igor Kolomojszkijnál

Házkutatást tartottak a volt ukrán belügyminiszter, Arszen Avakov otthonában a múlt hónapban történt halálos helikopterbaleset kivizsgálásának részeként. A január 18-án, Kijev mellett történt balesetben 14 ember vesztette életét, köztük Avakov utódja, Denisz Monasztirszkij belügyminiszter.

Ukrajna nem sokkal a baleset után vizsgálatot indított, mondván, hogy minden lehetséges okot – beleértve a pilóta hibáját, a műszaki meghibásodást és a szabotázst – megvizsgálnak.

Avakov 2014 és 2021 között volt Ukrajna belügyminisztere, a balesetben érintett Super Puma helikoptert az ő minisztersége idején, 2018-ban vásárolták. Avakov tagadta, hogy bármi rosszat tett volna, és azt mondta, hogy a helikopterbeszerzésekről szóló szerződéseket a parlament hagyta jóvá.

(Sky News)

Németországnak új Leopard tankokat kell rendelnie, miután vállalta, hogy 14 saját harckocsiját küldi Ukrajnába – mondta szerdán Boris Pistorius, az ország védelmi minisztere. „Számomra az a fontos, hogy új harckocsikat kell rendelnünk, és nem egy év múlva, hanem gyorsan, hogy megindulhasson a gyártás” – nyilatkozta Pistorius újságíróknak.

„Hogy honnan jön a pénz, hogy egyszerűen fogalmazzak, őszintén szólva nem érdekel. Az a fontos, hogy gyorsan érkezzenek a tankok”

– tette hozzá Pistorius.

Olaf Scholz kancellár a múlt héten jelentette be, hogy német gyártmányú harckocsikat küldenek Kijevnek. Németországot az Egyesült Államok, Lengyelország és más európai országok is nyomás alá helyezték a kérdésben.

(Sky News)

Ukrajnában korrupcióellenes razziák új hullámát indították el a napokban, aminek legújabb célpontja Igor Kolomojszkij, az ország egyik leggazdagabb embere.

Kolomojszkij amellett, hogy gazdag, Ukrajna egyik legismertebb embere is egyben. Ukrán weboldalak sorra teszik közzé a képeket, amiken az látszik, ahogy a milliárdos otthonában házkutatást tartanak. Az iparmágnás 2014-ben vette át Dnyipropetrovszki régió kormányzói szerepét, a háború kitörése után kulcsszerepet játszott az önkéntes zászlóaljak finanszírozásában is. Kolomojszkijnak az ukrán médiaiparban, az olajiparban és a bankszektorban is vannak cégei.

Televíziós csatornáján mutatták be a Volodomir Zelenszkijnek országos hírnevet hozó A nép szolgája című sorozatot is. Majd miután Zelenszkij bejelentette, hogy indul a választáson, jelentős mennyiségű pénzzel támogatta kampányát.

Ukrajnára egyre nagyobb nyomást helyez az Európai Unió és több nyugati ország is a korrupció miatt. Amikor Zelenszkij 2019-ben hatalomra került, egyik fő céljának a korrupció elleni küzdelmet nevezte. Kijev ezen a héten ad otthont az EU vezető tisztségviselőinek részvételével zajló csúcstalálkozónak, amit Ukrajna nagyon fontosnak tart az EU-tagságért folytatott küzdelemben. Kijev négy hónappal a háború kitörése után megkapta az EU-tagjelölti státuszt, de felszólították, hogy tegyen többet a korrupció ellen.

Ukrajnában több korrupciós ügyre is fény derült az elmúlt hetekben, ezután az ukrán elnök tisztogatásba kezdett. Ezekről a botrányokról és azok következményeiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

(BBC)

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy CNN-nek adott interjúban arról beszélt, hogy vállalná a közvetítő szerepét Ukrajna és Oroszország között.

Netanjahu felidézte, hogy nem sokkal azután, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát, közvetítésre kérték fel, de elutasította az ajánlatot, mivel akkor még nem volt miniszterelnök. Arra a kérdésre, hogy most beleegyezne-e a közvetítői szerepbe, Netanjahu azt mondta:

„Ha az érintett felek megkérnek, minden bizonnyal fontolóra veszem, de nem akarom rájuk erőltetni magam”

– mondta. Hozzátette: elég rég politizál ahhoz, hogy tudja mindennek meg kell várni a maga idejét. Az izraeli miniszterelnök azt szeretné, ha az Egyesült Államok külön megkérné, mivel „az nem jó, ha túl sok szakács van egyszerre a konyhában”.
Az interjúban hangsúlyozta, hogy jó kapcsolatot ápol Joe Biden amerikai elnökkel. „Szerintem Biden elnök elkötelezettsége Izrael iránt valós, és nem csak a szavak szintjén”. Hozzátette, hogy Washington és Tel-Aviv sok mindenben nem ért egyet, beleértve Irán kérdését is, de a két ország szövetségének „megingathatatlannak kell lennie”.

Korábban Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „béketeremtő” lehet Oroszország és Ukrajna között.

A volt brit miniszterelnök, Boris Johnson arról beszélt, hogy Putyin számára a Mariupol, a Donbasz és a Krím között húzódó dél-ukrajnai sáv visszaszerzése a háború befejezését is jelenthetné.

„Ha az ukránok vissza tudják foglalni Melitopolt, Bergyanszkot és Mariupolt, ha visszakapják ezeket a területeket, akkor Putyin számára vége a játéknak” – mondta Johnson a washingtoni Atlantic Council nevű agytröszt eseményén.

Johnson Ukrajna további támogatásának fontosságáról is beszélt, kijelentette, hogy a nyugati országoknak „nincs okuk a késedelemre”. Ezzel arra utalt, hogy egyesek bírálták Németországot, hogy lassan döntött a Leopard 2-es típusú tankok szállításáról Ukrajnának. A nyugati szövetségeseknek „meg kell adniuk az ukránoknak a háború befejezéséhez szükséges támogatást” – mondta. Szerinte nagyon rossz üzlet lenne hagyni, hogy Putyin nyerje meg ezt a háborút.

Johnson Kínára is kitért, azt mondta, hogy Hszi Csin-ping elnök közelről figyeli az ukrajnai eseményeket. „Ne feledkezzünk meg arról az üzenetről, amelyet Putyin sikere küldene Kínának. Nagyon jó oka van annak, hogy Peking úgy döntött, zöld utat ad ennek a megdöbbentő hadműveletnek: látni akarták, hogyan fog menni, mert a kínaiaknak megvannak a saját céljaik. Azt akarjuk, hogy ez megtörténjen? Abszolút és határozottan nem. Ezért kell most szembeszállnunk Putyinnal” – jelentette ki.

(Sky News)

Az OnlyFans felnőtt tartalomszolgáltató blokkolja a hozzáférést az oroszországi felhasználók számára az orosz médiumok és Telegram-fiókok szerint. A honlap állítólag 403-as hibát mutat azoknak, akik orosz IP-címmel próbálnak belépni. Az OnlyFans egyelőre nem kommentálta a jelentéseket, bár tavaly februárban korlátozta az orosz és belarusz modellek fiókjainak hozzáférését.

(Sky News, Meduza)

Oroszország és Kína közeledése már nemcsak Ázsiára, hanem Európára nézve is veszélyt jelent – erről beszélt Jens Stoltenberg. A NATO-főtitkára a Tokió Egyetemen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a szövetségnek erősebb együttműködésre és „több barátra” van szüksége az indiai-csendes-óceáni térségben. Szerinte az ukrajnai háború megmutatta, hogy hogyan kapcsolódik össze a biztonsá nemzetközileg.

Kína egyre nagyobb mértékben fektet be nukleáris fegyverekbe és nagy hatótávolságú rakétákba anélkül, hogy átláthatóságot biztosítana, vagy érdemi párbeszédet folytatna az atomfegyverek ellenőrizhetőségéről

– mondta. Hozzátette: mindeközben Peking folytatja a szomszédai ellen irányuló fenyegetést. Stoltenberg szerint az tény, hogy Oroszország és Kína közeledik egymáshoz. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a NATO nem tekinti Pekinget ellenfélnek, nem törekszik konfrontációra, és a szövetség továbbra is együttműködik Kínával a közös érdekeltségű területeken.

Kína már reagált is Stoltenberg kijelentéseire: „Peking a regionális és globális béke, egyben a stabilitás képviselője” – mondta Mao Ning, a kínai külügyminisztérium szóvivője. Majd bírálta a NATO-t, amiért Kínát fenyegetésnek bélyegezte és azért, mert katonai kapcsolatait Ázsiára is ki akarja terjeszteni.

A német alkancellár, Robert Habeck ellenzi, hogy országa vadászgépeket szállítson Ukrajnának, mondván: egy ilyen lépéssel valószínűleg már túl messzire mennének a nyugati szövetségesek.

Olaf Scholz kancellár helyettese, aki egyben Németország gazdasági minisztere is, korábban az elsők közt volt, aki támogatta, hogy Németország Leopard 2-es tankokat szállítson Ukrajnának. Hosszas mérlegelés után végül harckocsik küldése mellett döntöttek a németek. Azonban Habeck szerint van különbség a harckocsik és a vadászgépek között.

Ukrajna németországi nagykövete, Olekszij Makejev eközben azt mondta, hogy Kijev részéről nem érkezett hivatalos kérés Berlin felé, hogy Németországból vadászgépeket szállítsanak. Mindezt annak ellenére, hogy egyre többen hangoztatják Ukrajnában: harci gépeket szeretnének kapni a nyugati országoktól. Joe Biden amerikai elnök korábban kijelentette, hogy nem fognak F-16-osokat szállítani az ukránoknak, viszont a frissen megválasztott cseh elnök arról beszélt, hogy számára nem lenne „tabu” a vadászrepülők szállítása sem.

(Guardian)

Belarusz már elegendő készlettel rendelkezik és február elsejétől önállóan is képes működtetni az Oroszország által szállított, nukleáris robbanófejekkel is felszerelhető, Iszkander típusú, rövid hatótávolságú, hadműveleti-harcászati rakétákat – jelentette be szerdán a minszki védelmi minisztérium. Belarusz december végén közölte, hogy a rakétarendszereket üzemeltető csapatai teljes körű kiképzésen vettek részt Oroszország és Belarusz fegyveres erőinek közös kiképzőközpontjaiban.

A TASZSZ orosz hírügynökség tudósítása szerint az Iszkander-M, a NATO-ban használt kódnevén SS-26 Stone, a szovjet R-11 (Scud) rakéta helyébe lépett. A fehérorosz rakéta- és tüzérségi erők eddig nem rendelkeztek 300 kilométernél nagyobb hatótávolságú csapásmérő fegyverrel, ezek a rakéták viszont akár 500 kilométeres hatótávolságú célpontok megsemmisítésére is képesek. A rakéták hatótávolsága így mélyen átnyúlik Fehéroroszország szomszédaihoz, Ukrajnához és a NATO-tag Lengyelországhoz, amelynek kapcsolatai Minszkkel igen feszültek. Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök azt mondta: Belarusz Oroszország segítségével olyan repülőgépek személyzetét képezi ki, amelyek képesek a speciális lőszerek szállítására.

„Ukrajna erkölcsileg és gyakorlatilag készen áll arra, hogy csatlakozzon a nyugati szövetséghez, amint a háború véget ér” – ezt Petr Pavel, előző héten megválasztott cseh elnök mondta a BBC-nek.

Pavel arról is beszélt, hogy számára nem tartózik a „tabu” kategóriába a nyugati típusú vadászgépek, például F-16-osok küldése Ukrajnának – Joe Biden a héten kizárta, hogy F-16-osokat küldjenek. A megválasztott cseh elnök hozzátette: büszke arra, hogy Csehország az elsők közt küldött fegyvert Ukrajnának.

„Nincs más alternatívánk. Ha segítség nélkül hagyjuk Ukrajnát, akkor valószínűleg elvesztik ezt a háborút. Ha ők veszítenek, akkor mindannyian veszítünk”

– mondta. A korábban NATO-tábornokként szolgálatot teljesítő Pavel szerint a most küldött fegyvermennyiség hosszabb távon nem lesz majd elég, „Oroszország jelentős ember- és hadianyag-erőforrásainak ellensúlyozására”. Szerinte a nyugati fegyverszállításokat felgyorsíthatja majd, ha Oroszország tavasszal újabb offenzívába kezd.

Pavel szerint az európai vezetőknek kötelessége elmagyaráznia a népeiknek, hogy miért fontos segíteni Ukrajnát. Hozzátette: amennyiben a legkisebb esély mutatkozik béketárgyalásokra, akkor támogatni fogja azt, azonban szerinte ennek semmi jele az orosz fél részéről. „A háború végéről Putyinnak kell először döntenie.”

Az Egyesült Államok azzal vádolta Oroszországot, hogy megsértette az Új START-szerződést, a két ország közötti hidegháború utáni nukleáris fegyverzetellenőrzés utolsó fő pillérét, írja a Reuters. Az USA szerint Moszkva megtagadja az ellenőrzéseket az oroszországi katonai helyszíneken.

"Az ellenőrzések megtiltásával Moszkva megakadályozza Washingtont, hogy a szerződésben lefektetett jogait gyakorolja és veszélyezteti az orosz-amerikai nukleáris fegyverek ellenőrzésének működőképességét" – közölte az amerikai külügyminisztérium. A külügyi szóvivő közölte azt is, hogy a szerződést az Egyesült Államok továbbra is nemzetbiztonsági érdeknek tekinti.

Oroszország amerikai nagykövete, Anatolij Antonov azt mondta, "a fegyverzetellenőrzést nem választhatjuk el a geopolitikai realitásoktól". “Oroszország jelenleg nem tartja időszerűnek, hogy az amerikai hadsereghez tartozó ellenőröket engedjen be stratégiai fontosságú hadi létesítményeibe. Moszkva ugyanakkor betartja a szerződés többi pontjait és korlátozásait – idézte Antonovot az Interfax orosz hírügynökség.

(Reuters, MTI)

Nyolc év börtönre ítélt szerdán egy moszkvai bíróság egy orosz újságírót, Alekszandr Nyevzorovot. A bíróság „bűnösnek találta” az újságírót az orosz hadseregről és a háborúról szóló „álhírek” terjesztésében, írja a Guardian.

A Reuters jelentése alapján a nyomozók tavaly indítottak eljárást Nyevzorov ellen. Az újságíró a közösségi médiában azt írta, hogy az orosz hadsereg szándékosan támadt meg egy szülészeti kórházat az ukrajnai Mariupolban. Moszkva hamisnak nevezte az állítást.

A bíróság közleményben azt írta, ha Nyevzorov valaha is visszatér Oroszországba, büntetés-végrehajtásba kerül. Négy évre eltiltották internetes tartalmak kezelésétől is. Nyevzorov nevetségesnek nevezte az ellene indított nyomozást, ezért tavaly márciusban elhagyta Oroszországot: azóta ukrán állampolgár lett.

Kijevbe érkezett Katrin Göring-Eckardt, a német Bundestag alelnöke. „A következő napokban szeretnék képet kapni az újjáépítési tervekről, a humanitárius helyzetről és az itteni hétköznapok nehézségéről is”, írta.

Kijevbe érkezett ugyanezen a napon Alexander Van der Bellen osztrák szövetségi elnök is. Van der Bellen Bucsába ment a kijevi képviselőkkel.

(guardian)

A brit védelmi minisztérium hírszerzése szerint az elmúlt napokban a Dnyeper folyón mentén a háború „legintenzívebb támadásai” zajlottak. Az oroszok folyamatosan támadták Herszont is – a Donbaszon kívül Herszon továbbra is az oroszok által legjobban támadott város.

A minisztérium szerint egyelőre nem tiszta, miért lövik el az oroszok a készleteiket. A britek úgy vélik, valószínűleg arra törekednek az oroszok, hogy elrettentsék az ukránokat az ellentámadástól, illetve „lerontsák a polgári morált”.

Az Egyesült Államok szerint Oroszország „megtagadja az ellenőrzési tevékenységek megkönnyítését” az Új-START szerződéssel kapcsolatban, írja a Guardian. A két ország közötti, hidegháború után kötött szerződés a nukleáris fegyverkezésre vonatkozik, miután az USA és Oroszország együtt birtokolja a világ nukleáris robbanófejeinek közel 90%-át.

Az USA szerint azonban Oroszország megsértette a szerződést, az oroszok megtagadják ugyanis az ellenőrzések engedélyezését a területeiken. Az Új-START 2011-ben lépett hatályba, 2021-ben a két ország meghosszabbította öt évvel: az egyezség korlátozza az USA és az Oroszország által bevethető stratégiai nukleáris robbanófejek számát, illetve az ezeket szállító járművek bevetését.

A két ország közötti kapcsolatokat jelentősen rontotta, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Az amerikai külügy szerint az orosz reakció „veszélyezteti az amerikai-orosz nukleáris fegyverzetellenőrzést”, Oroszország viszont azt állítja, az őket ért háborús szankciók miatt függesztette fel az együttműködést. Hétfőn Oroszország azt is közölte, hogy a szerződést annak 2026-os lejárata után lehet, hogy nem akarja meghosszabbítani, mert szerinte az USA „stratégiai vereséget” próbál okozni az oroszoknak Ukrajnában.

Zelenszkij ukrán elnök kedd este jelentette be, hogy a kijevi EU-csúcs előtt kormánya változtatások bevezetését tervezi annak érdekében, hogy gyors és összetett tárgyalásokat folytathassanak az EU-tagság biztosítása érdekében. Ukrajna pénteken folytat találkozót az EU illetékeseivel.

„Olyan döntéseket remélünk európai uniós partnereinktől, amelyek összhangban lesznek az intézményeink és az EU között elért együttműködések szintjével, illetve a fejlődésünkkel is. A haladás nyilvánvaló – még a háború ellenére is” – mondta az ukrán elnök. Zelenszkij új reformokat ígért a találkozó előtt, olyanokat, amelyek „sok szempontból megváltoztatják a társadalmi, jogi és politikai valóságot azáltal, hogy humánusabbá, átláthatóbbá, hatékonyabbá teszik azokat”.

• Nem nyit vitát az oroszok visszatéréséről a Nemzetközi Olimpiai Bizottság.
• Kijev felszólította a magyar nagykövetet, hogy Magyarország vessen véget az ukránellenes retorikának.
• Lettország meghosszabbította a rendkívüli állapotot a Belarusszal közös határánál.
• Lukasenko kijelentette, hogy készek nagyobb segítséget nyújtani az oroszoknak Ukrajnában.
• Ezen a télen már nem lesz gázhiány Németországban, de a biztonság kedvéért ismét feltöltik a tárolókat.
• Nem távolította el soraiból az orosz propagandistákat a Nemzetközi Újságíró Szövetség, több ország kilép a szervezetből.
• Gyorsítják a fegyverszállítást Ukrajnába az angolok, mert a patthelyzet az oroszoknak kedvez;
• Az ukrán külügy bírálta a horvát elnököt, aki szerint a Krím már sosem lesz Ukrajna része.
• Az Egyesült Államok nem fog F–16-os vadászrepülőgépeket biztosítani Ukrajnának.

Oroszország és Belarusz további egyhetes közös hadgyakorlatot tart, közölte kedden a belarusz védelmi minisztérium, írja a CNN. A lépés a Belarusz-Oroszország közötti együttműködés legújabb jele a háború kitörése után közel majdnem egy évvel.

A tárca közleménye szerint a héten „az elmúlt évek fegyveres konfliktusainak korábbi tapasztalatai alapján” tartanak hadgyakorlatot a két ország katonai képviselői. A tájékoztatás szerint a képzés célja a két katonaság „kompatibilitásának javítása”. A gyakorlatokat a belarusz Ruzsanszkij gyakorlótéren tartják: nagyjából 150 kilométerre az ukrán határtól északra.

Az oroszok és a belaruszok utoljára közel egy éve, tavaly februárban tartottak közös hadgyakorlatot. Az orosz erők később átlépték az ukrán határt, ezzel kezdődött tavaly február végén a háború. A nyugati tisztviselők azonban a múlt héten jelezték: nem hiszik, hogy a mostani hadgyakorlat arról szólna, hogy Oroszország újabb offenzívát indítson Belaruszból.

Lukasenko belarusz elnök hétfőn Zimbabwéban tett látogatása során kijelentette, hogy országa készen áll további segítséget nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújában, annak ellenére, hogy Oroszországnak pillanatnyilag nincs szüksége semmilyen segítségre.

Putyin eközben az AFP szerint támogatja azt a tervet, hogy Belarusz és Oroszország közös kiképzőközpontokat hozzon létre. Az orosz elnök kedden rendeletben bízta meg az orosz védelmi- és a külügyminisztert, hogy tárgyaljanak Belarusszal a létesítményekről.

A keddi közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.