Kijev felszólította Magyarországot, hogy vessen véget az ukránellenes retorikának

„Az Oroszország és Belarusz ellen bevezetett szankciókról nem nyitunk vitát, mivel azokat a legutóbbi, 2022. december 9-i olimpiai csúcstalálkozón egyhangúlag erősítették meg” – írja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a Twitteren.

Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke január 25-én azt mondta, hogy nem ért egyet az orosz sportolók nemzetiség alapján való korlátozásaival és a NOB szankcióival. Ezt követően Ukrajna figyelmeztetett, hogy bojkottálhatja a 2024-es párizsi olimpiát, ha az orosz és belarusz sportolók részt vehetnek rajta.

Pozdnyakov ma azt mondta, hogy a nemzetközi sportszövetségek egyeztetnek a NOB-bal az orosz sportolók visszatéréséről, és ez a munka nagyjából egy hónapot vesz igénybe. Ennek cáfolataként értelmezhető a NOB mostani posztja.

Lettország május 10-ig meghosszabbította a rendkívüli állapotot a Belarusszal közös határán – közölte a lett belügyminisztérium kedden, így továbbra is törvényesen fordíthatják vissza a határon illegálisan átlépőket. A rendkívüli állapotot 2021 augusztusában vezették be a határ mentén, amikor ezrek próbáltak bejutni Lettországba.

A döntésben fontos szerepet játszhat, hogy – ellentétben Lengyelországgal és Litvániával – Lettország egyelőre nem épített kerítést a belarusz határnál, valamint Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja is: a harcokban Minszk Moszkva szövetségese, Lettország pedig Belarusszal és Oroszországgal is határos. Brüsszel azzal vádolta Lukasenko belarusz elnököt, hogy szervezetten szállít embereket az EU külső határához, de Litvánia is hasonló álláspontot képvisel.

Ukrajna kedden behívatta a magyar nagykövetet, hogy tiltakozását fejezze ki Orbán Viktor „becsmérlő” megjegyzései miatt, és felszólította Budapestet, hogy hagyjon fel az ukránellenes retorikával, írja a Reuters.

A kijevi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetnek, Íjgyártó Istvánnak „határozott tiltakozást nyújtottak át Orbán Viktor közelmúltbeli becsmérlő kijelentéseivel kapcsolatban” – közölte az ukrán külügyminisztérium hangsúlyozva, hogy „az a fajta ukránellenes retorika, amelyet a magyar vezetés részéről hosszú ideje tapasztalni, teljességgel elfogadhatatlan, és súlyos károkat okoz az ukrán–magyar kapcsolatoknak”.

A minisztérium hozzátette: „A magyar felet felszólították, hogy vessen véget ennek a negatív folyamatnak, ezzel elkerülve a két ország kapcsolataira gyakorolt helyrehozhatatlan következményeit.”

Az előzményekről, hogy miként lett egy baráti Orbán-beszélgetésből ribancarcúzásba torkolló nemzetközi vihar, itt olvashatnak.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök Zimbabwéban tett látogatása során kijelentette, hogy országa készen áll további segítséget nyújtani Oroszországnak az Ukrajna elleni háborújában, annak ellenére, hogy Oroszországnak pillanatnyilag nincs szüksége semmilyen segítségre. Arra a kérdésre, hogy Belarusznak kötelessége-e fokozni Moszkva támogatását, Lukasenko azt felelte:

„Ha orosz testvéreinknek segítségre van szükségük, mi mindig készen állunk felajánlani azt.”

A belarusz elnök nem részletezte, hogy ez a segítség konkrétan mit jelentene.

Lukasenko azért látogatott a dél-afrikai országba, hogy megszilárdítsa a Belarusz és Zimbabwe közötti gazdasági és politikai kapcsolatokat. Zimbabwe azon kevés országok egyike, amely nem ítélte el nyilvánosan Oroszországot a háború miatt.

(Guardian)

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter ma Párizsba látogatott, hogy megbeszélést folytasson az országának nyújtandó francia segítségről, írja a Sky News.

Franciaország közölte, hogy az eddigi 18-on felül még 12 tarackot küld az ukránoknak, valamint 150 katonája Lengyelország területén segít mintegy 600 ukrán katona kiképzésében. Mindezt abból a 200 millió eurós csomagból finanszírozzák, amelyet a francia parlament hagyott jóvá.

Nem kell gázhiánnyal számolni a tél hátralévő részében Németországban, de a következő télre készülve meg kell fontolni, hogy az olajkészletezés mintájára földgázból is lehetne stratégiai tartalékot képezni nemzeti vagy európai uniós szinten – mondta kedden a szövetségi hálózati felügyelet vezetője az MTI szerint.

A szakember szerint Németország eddig jól vészelte át a telet, köszönhetően

• a viszonylag enyhe időjárásnak,
• a lakossági és az ipari fogyasztók megtakarításainak, valamint
• a feltöltött gáztárolóknak,

ezért már nem számolnak azzal, hogy előfordulhat gázhiány az évszak végéig. Ugyanakkor tovább kell csökkenteni a gázfogyasztást, a tárolókat pedig a következő télre készülve ismét fel kell tölteni – tette hozzá a hatóság vezetője, megjegyezve: az lenne a legjobb, ha a piaci mechanizmusok automatikusan gondoskodnának az ellátás biztonságáról, ha viszont ez nem elérhető, meglehet, hogy új törvényt kell kidolgozni a gáztárolás szabályozásáról.

Finnország, Norvégia, Dánia és Izland újságíró szervezete is kilép a Nemzetközi Újságíró Szövetségből (IFJ), ennek okaként pedig a szervezetben folyó „erkölcsileg romboló” tevékenységet és az Ukrajna megszállt területein az orosz állami sajtónak dolgozók tagságának fenntartását nevezték meg – közölte a finn tagság kedden.

A négy északi ország újságíró szervezetei szerint az IFJ-t hosszú ideje antidemokratikus gyakorlatok és etikátlan pénzügyek jellemzik, és azt is kifogásolták, hogy az Ukrajna ellen háborút indító Oroszország állami médiájának újságírói továbbra is a szövetség tagjai lehetnek.

A kilépésüket kedden bejelentő tagországok emellett furcsállták, hogy a tavalyi évben tartott világkongresszusuknak épp Omán adott otthont. Nem csak azért tartották különösnek a választást, mert szerintük az Arab-félszigeten fekvő országban szerintük igen korlátozott a sajtószabadság, hanem mert a rendezvényre „rendkívüli fényűzés” volt jellemző, ami felkeltette a tiltakozó tagok gyanúját a kongresszus és a szervezet anyagi hátterét illetően.

A nemzetközi szervezet mindezt visszautasítja, és az állításokat igaztalan, kártékony rágalomnak nevezte. Közölték, hogy a szervezet Végrehajtó Bizottsága hivatalos eljárást kezdeményezett az orosz újságírói szervezet tagságának felfüggesztésére és kizárására, valamint hangsúlyozták, hogy a kiadásokat évente felülvizsgálják. Az IFJ a honlapján mind a pénzügyi, mind az eljárási vádakra igyekezett magyarázatot adni. Mint írják, a kongresszusok finanszírozásakor megszokott, hogy a házigazda ország a költségvetés túlnyomó részét – Omán esetében több mint 95 százalékát – fedezi.

(MTI)

Németország generátorokat adományozott a Kijevi állatkertnek, amelyek végre meg is érkeztek. A fűtést ezentúl jobban meg tudják oldani, illetve szervezni a Berlini Állatkert adományai segítségével.

A lenti képen Tony, az egyik gorilla élvezi a meleget a kályha közelében. Az állatkertben nagy kihívást jelent a háborús körülmények között is biztosítani a megfelelő hőmérsékletet, a majomházat eddig 16 fokra tudták felfűteni a kívánatos szobahőmérséklet jelentő 20-22 fok helyett. A támadások következtében sokszor az állatkertben is elmegy az áram, ilyenkor nincs világítás, fűtés. De míg a gondozók fel tudnak jobban öltözni, az állatok ezt nem tudják megtenni, így fáznak, sőt meg is betegedhetnek. A gondozók szerint már a világítás kimaradása is problémákat okozott, a lámpák által biztosított fény nem volt elég ahhoz, hogy a főemlősök egyenek, ezért további világítóberendezéseket kellett beszerelniük arra a területre, ahol az etetés folyik.

A gorilláknál egy fatüzelésű kályhát használnak, amit az állatok nagyon megszerettek, de nem mindig ad elég hőt, ezért például Tonyval edzést tartanak a gondozói: ha mozog, kevésbé fázik. A 48 éves Tony egyébként az egyetlen gorilla Ukrajnában, kora ellenére nagyon jól érzi magát.

„Mindent megteszünk azért, hogy állataink ne érezzék, hogy háború folyik odakinn, és ez a nehézségek ellenére sikerül is. Tony jól érzi magát, a légiriadók sem zavarják, mivel nála nagyon vastagok a falak, ezért nem hallja a szirénákat.” – mesélte egy állatkerti dolgozó.

A brit miniszterelnök arról beszélt ma, hogy támogatja az Ukrajnának küldendő támogatások felgyorsítását, mivel az elhúzódó patthelyzet az oroszoknak kedvezne, írja a Guardian. Rishi Sunak a helyzetet felülvizsgálva jutott erre következtetésre, ezért az Egyesült Királyság a szövetségeseit is arra kéri, használják ki azt a mostani helyzetet, amiben az oroszok kénytelenek védekezni. Az új stratégia nagyobb diplomáciai erőfeszítéseket és gondosabb tervezést igényel majd a háború befejezése utáni újjáépítéssel kapcsolatban is, mondta Sunak.

Az angolok Kijev kérése ellenére továbbra sem tartják praktikusnak, hogy Typhoon és F35-ös vadászgépeket küldjenek, mivel ezeknek a gépeknek a kezelése bonyolult, azt megtanulni hónapokig tartana.

Az ukrán külügyminisztérium kedden bírálta Zoran Milanović horvát elnököt, amiért kijelentette, hogy szerinte a Krím félsziget soha nem lesz már ukrán terület. Ukrajna „elfogadhatatlannak” minősítette a megjegyzést.

Milanović hétfőn tette ezt a megjegyzést, miközben azt részletezte, hogy miért ellenzi, hogy Horvátország katonai támogatást nyújtson Ukrajnának. Szerinte „egyértelmű, hogy a Krím soha többé nem lesz Ukrajna része”. Milanović szerint a fegyverszállítmányok csak elhúzzák a háborút, és „őrültség” azt gondolni, hogy Oroszországot le lehet győzni egy hagyományos háborúban.

Válaszul Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „Elfogadhatatlannak tartjuk a horvát elnök kijelentéseit, amely gyakorlatilag kétségbe vonja Ukrajna területi integritását”.

(Sky News)

A brit védelmi minisztérium közzétette az ukrajnai helyzetről szóló napi hírszerzési tájékoztatóját.

• Eszerint Oroszország az elmúlt három napban valószínűleg összehangolta a Pavlivka és Vuhledar városok körüli támadásait.
• A települések Donyeck várostól 50 kilométerre délnyugatra fekszenek, és Oroszország korábban, 2022 novemberében a 155. gárdista haditengerészeti gyalogosdandárt vetette be egy sikertelen támadásban ugyanezen a területen.
• Az oroszok valószínűleg több száz méterrel előretörtek a Kaszlach folyón túlra, amely több hónapig a frontvonalat jelentette.
• Az orosz parancsnokok célja valószínűleg egy új előrenyomulási tengely kialakítása, hogy az ukrán erőket eltereljék a bahmuti szektorból.
• Reális esély van arra, hogy Oroszország tovább folytatja a helyi térnyerést a szektorban. Ugyanakkor nem valószínű, hogy Oroszországnak elegendő alakulata lenne a térségben ahhoz, hogy hadműveleti szempontból jelentős áttörést érjen el.

Interjút adott a CNN-nek Andrej Medvegyev, aki állítása szerint az orosz magánhadsereg, a Wagner-csoport zsoldosa volt, de az Ukrajnában átélt borzalmak miatt dezertált, és Norvégiába szökött. A 26 éves orosz férfit a norvég hatóságok őrizetbe vették. Történetéről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Medvegyev Oslóból beszélt a CNN-nek, miután átkelt az orosz–norvég zöldhatáron egy merész disszidálás során. Elmondása szerint „legalább tízszer” megúszta a letartóztatást, és kitért az orosz határőrök golyói elől is. Azt mondta, egy befagyott tavon kelt át Norvégiába, és elmondása szerint fehér öltözetet viselt, hogy beleolvadjon a környezetébe.

Azt mondta, korábban az orosz hadseregben szolgált, majd tavaly nyáron önkéntesként csatlakozott a Wagnerhez. Alig tíz nappal a szerződése aláírása után máris Ukrajnába küldték, ahol Bahmut közelében teljesített szolgálatot. Állítása szerint közvetlenül a Wagner alapítóinak, Dmitrij Utkinnak és Jevgenyij Prigozsin oligarchának jelentett.

Medvegyev azt állította, hogy a Wagner harcosait gyakran kevés útmutatással küldték harcba, a vonakodó újoncokkal pedig kegyetlenül bántak. „Összeterelték azokat, akik nem akartak harcolni, és az újonnan érkezők szeme láttára lelőtték őket” – állítja. „Hoztak két foglyot, akik nem voltak hajlandók harcolni, és mindenki szeme láttára lelőtték őket, ezután a holttestüket eltemették a lövészárkokban” – mondta.

Szerinte a Wagner-alakulatoknak nem volt megfelelő stratégiájuk, a csapatok menet közben találták ki a terveket. „Egyáltalán nem volt taktika. Csak jelentéseket kaptunk az ellenség helyzetéről... Nem voltak határozott parancsok arról, hogy mit kell tennünk. Csak megterveztük, hogyan fogunk eljárni, lépésről lépésre. Ki fog tüzet nyitni, milyen váltásaink lesznek... Hogy mindez hogyan fog alakulni, az a mi problémánk volt” – mondta.

A CNN-nek elmondta, hogy ukrajnai bevetésének hatodik napján már tudta, hogy nem akar oda visszatérni, miután szemtanúja volt annak, hogy „a csapatok ágyútöltelékké váltak”. Állítása szerint kezdetben tíz ember parancsnoka volt, de ez a szám nőtt, miután foglyok is csatlakozhattak hozzájuk. „Egyre több volt a holttest, és egyre több és több ember érkezett. Végül rengeteg ember volt a parancsnokságom alatt – mondta. – Nem tudtam megszámolni, hányan voltak. Folyamatosan keringtek. Holttestek, újabb foglyok, újabb holttestek, újabb foglyok.”

A CNN kiemeli, hogy nem tudta független forrásból ellenőrizni Medvegyev beszámolóját, és a Wagner sem válaszolt a megkeresésükre.

Az Egyesült Államok nem fog F-16-os vadászrepülőgépeket biztosítani Ukrajnának – jelentette ki Joe Biden amerikai elnök hétfőn.

Azonban Franciaország és Lengyelország a jelek szerint hajlandónak mutatkozik arra, hogy Ukrajna bármilyen ilyen jellegű kérését megvizsgálja. Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Hágában újságíróknak azt mondta, hogy „a definíció szerint semmi sincs kizárva”, ha katonai segítségnyújtásról van szó – írja a Reuters.

Macron hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés több tényezőtől függne, többek között az eszkaláció elkerülésének szükségességétől, és annak biztosításától, hogy a repülőgépek „nem érintenek orosz területet”. A francia államfő azt is elmondta, hogy Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter kedden Párizsban találkozik francia kollégájával, Sebastien Lecornuval is.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szintén nem zárta ki az F-16-osok esetleges szállítását. Hétfőn újságírói kérdésére válaszul azt mondta, hogy egy ilyen szállításra „a NATO-országokkal való teljes körű egyeztetés” mellett kerülhetne sor. Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegram-csatornáján közzétett bejegyzésékben megjegyezte a Lengyelországból érkező „pozitív jeleket”, és kiemelte, hogy Franciaország „sem zárja ki” az ilyen lépést.

Ukrajna azt tervezte, hogy az F-16-osokhoz hasonló, negyedik generációs, nyugati típusú vadászgépek beszerzését szorgalmazza szövetségeseinél, miután a múlt héten harckocsik szállítására kapott biztosítékot – közölte még múlt pénteken az ukrán védelmi miniszter egyik tanácsadója. Az ukrán légierő szóvivője pedig azt mondta, körülbelül fél évbe telne, mire az ukrán pilótákat kiképeznék az ilyen vadászgépek kezelésére.

(Reuters)

• Lengyelország csavar egy nagyot a védelmi finanszírozásán.
• Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint legalább 7110 halálos áldozatot és 11 547 sérültet hozott az orosz–ukrán háború az elmúlt majdnem egy évben.
• Német oroszpárti aktivisták gyűjtöttek pénzt az orosz hadseregnek telekommunikációs eszközökre, ezzel megsértve a szankciós szabályozást.
• A horvát elnök szerint a nyugati országok csak elodázzák a háborút azzal, ha fegyvert küldenek Ukrajnának.
• Harkivban és Herszonban is lakóházakat ért rakétacsapás.
• Egy orosz cég pénzjutalmat ajánl azoknak a katonáknak, akik elfognak vagy megsemmisítenek egy nyugati tankot Ukrajnában.
• Az ukrán miniszterelnök szerint Ukrajna két éven belül csatlakozna az EU-hoz. Az EU-n belül viszont nem tartják ezt reálisnak.
• Feltételezett orosz kémeket tartóztattak le Szlovéniában.
• A volt brit államfő szerint Vlagyimir Putyin korábban azzal fenyegette meg Boris Johnsont, hogy személyesen őt is elérheti egy rakétával, „ez alig egy perc” alatt megvalósítható. A Kreml szerint Johnson vagy hazudik, vagy félreértés történt.
• Hét év börtön fenyeget egy orosz tinédzsert, mert háborúellenes véleményt posztolt.

A hétfői hírfolyamunkat itt tudja visszaolvasni.