ENSZ: hétezer felett az orosz-ukrán háború civil áldozatainak száma

Az ukrán elnök szerint Oroszország megkezdte a „nagy bosszúját” Ukrajna ellen azért, mert az ország ellenáll az orosz csapatoknak, írja az Al Jazeera. Zelenszkij hetek óta mondogatja, hogy Oroszország fokozni kívánja Ukrajna elleni támadásait, miután körülbelül két hónapja gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a délen és keleten átnyúló frontvonalon.

Noha hétfőn semmi jele nem volt egy szélesebb új offenzívának, Donyeck tartomány orosz ellenőrzése alatt álló részeinek adminisztrátora, Denis Pusilin azt mondta, hogy az orosz csapatok megvették a lábukat Vuhledarban, egy szénbányász városban, amelynek romjai ukrán bástyaként működtek a háború kezdete óta. A Reuters értesülései lassú, de fokozatos orosz előrelépésről szóltak.

Zelenszkij szerint az orosz támadások keleten könyörtelenek voltak az orosz fél súlyos veszteségei ellenére. „Minden egyes nap vagy több katonát hoznak, vagy a wagneriták számának növekedését látjuk” – mondta az elnök az újságíróknak Odesszában.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy Lengyelország jelentősen megnöveli a védelmi költéseit a szomszédjában zajló háború miatt, írja a BBC. Lengyelország katonai költségvetése jelenleg alig kevesebb, mint a GDP 2,5 százaléka, de a miniszterelnök azt mondja, hogy idén 4 százalékra akarja ezt emelni.

„Az ukrajnai háború arra késztet bennünket, hogy még gyorsabban fegyverkezzük fel magunkat. Éppen ezért ebben az évben soha nem látott erőfeszítéseket teszünk, és a GDP 4 százalékát különítjük el a lengyel hadsereg számára” – mondta most Morawiecki, hozzátéve, hogy a 4 százalékkal a lengyel lesz a legmagasabb arány a NATO-országok között.

Az elmúlt hetekben Franciaország, Svédország és Finnország is a védelmi büdzsé emeléséről döntött, a háború kitörése után Németország, majd nyáron az Egyesült Királyság is hasonló döntést hozott.

A NATO nyugati katonai szövetségének tagjai megállapodtak abban, hogy 2024-től a GDP legalább 2 százalékát védelemre fordítják. Ez az érték régóta a szövetség célja.

Dánia az összes Caesar önjáró lövegét átadja Ukrajnának – jelentette be hétfőn Mette Frederiksen dán miniszterelnök a dél-ukrajnai Odessza városában tett látogatásán, írja az MTI.

„Átadjuk mind a 19 Caesar típusú önjáró lövegünket” – mondta a dán kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a skandináv ország addig támogatja Ukrajnát fegyverzettel, humanitárius segítséggel, illetve ukrán katonák kiképzésével, amíg azt szükségesnek tartja.

Zelenszkij köszönetet mondott azért, hogy Dánia segít megerősíteni az ukrán tüzérséget.

A dán kormányfőt ukrajnai útjára külügyminisztere és védelmi minisztere is elkísérte.

Oroszország koppenhágai külképviselete azt mondta a fegyverszállítások hírére, hogy azok csak a harctevékenység elmérgesedését szolgálják, de nem tudják megváltoztatni a harcok menetét. A nagykövetség állásfoglalásában kiemelte, hogy Dánia egyre jobban belesodródik az ukrajnai konfliktusba.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint legalább 7110 halálos áldozatot és 11 547 sérültet hozott az orosz–ukrán háború az elmúlt majdnem egy évben, írja az ENSZ Emberi Jogi Hivatala. Valószínű azonban, hogy a valós szám magasabb, mert a fegyveres konfliktus késleltetheti a halálesetekről szóló jelentéseket.

A halálos áldozatok között 2819 a férfi, 1905 a nő, 180 a lánygyermek és 225 a fiúgyermek, valamint van 33 gyermek és 1948 olyan felnőtt, akiknek neme még ismeretlen. A legtöbben Donyeckben és Luhanszkban vesztették életüket.

„A legtöbb civil áldozatot robbanófegyverek használata okozta, beleértve a nehéztüzérségi lövedékeket, rakétarendszereket, rakétákat és légicsapásokat” – írja a közleményében a nemzetközi szervezet.

Franciaország és Ausztrália hétfőn bejelentette, hogy a következő hetekben több ezer 155 milliméteres tüzérségi lövedéket gyárt le együtt és küld Ukrajnába, írja az AP hírügynökség.

Richard Marles ausztrál védelmi miniszter és Sebastien Lecornu francia védelmi miniszter közös bejelentése azt a célt is szolgálta, hogy jelezze, a két ország túljutott a tengeralattjárókkal kapcsolatos vitán. Ausztrália 2021-ben titokban felmondott egy hagyományos tengeralattjárókra kötött 60 milliárd dolláros francia szerződést, és helyette az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával kötött nukleáris meghajtású tengeralattjárókra vonatkozó megállapodást, ami súlyosan károsította a francia-ausztrál kapcsolatokat.

Az Ukrajnának szánt tüzérségi lövedékek gyártását a francia Nexter gyártó fogja irányítani ausztrál gyártókkal együttműködve. További részleteket nemzetbiztonságra hivatkozva nem közöltek.

Német oroszbarát aktivisták egy csoportja pénzt gyűjtött az Ukrajnában harcoló orosz katonáknak, akik aztán különböző eszközökre költötték azt, írja a Reuters. A katonák walkie-talkie-kat, rádiókat, fejhallgatókat és telefonokat kaptak.

Az aktivistacsoport élén álló pár, Elena Kolbasznyikova és Max Schlund tavaly év végén személyesen átadták a tisztnek az 500 eurós összeget, az osztag parancsnoka és a közöttük zajló üzenetváltások alapján pedig biztosra vehető, hogy az aktivisták tudtak arról, mire költik az oroszok a pénzt – úgy, hogy az Európai Unió szankciói tiltják a telekommunikációs eszközök szolgáltatását az orosz fél számára. Németországban akár öt évet is kaphat az, aki megszegi ezeket a szankciós szabályokat.

Kolbasznyikova és Schlund egyébként azon német aktivisták közé tartoznak, akik Moszkva-barát álláspontot hirdetnek, miközben nem titkolt kapcsolatokat tartanak fenn az orosz állammal, szankcionált orosz szervezetekkel vagy a szélsőjobboldallal. A párt már korábban is összekötötték egy orosz állami kulturális promóciós ügynökséggel, a Rossotrudnichestvóval, de az új bizonyítékok azt mutatják: a két ember sokkal közvetlenebb kapcsolatban lehet az oroszokkal.

A kommunikációs eszközöket az orosz hadsereg 42. hadosztályának vásárolták, amely Donbaszban állomásozik.

A Reuters felkereste a két aktivistát is: Kolbasznyikova azt mondta, hogy majd az ügyvédje válaszol, ahogyan a Reutersnek felelnie kell majd a hazugságokért és a provokációkért, Schlundt pedig annyit válaszolt a megkeresésre, hogy „baszd meg, idióta”.

A horvát elnök, Zoran Milanović kritizálta a nyugati országokat, mert tankokat és fegyvereket küldenek Ukrajnának, írja a Yahoo News. A politikus szerint a fegyverszállítmányok csak elhúzzák a háborút, és “őrültség” azt gondolni, hogy Oroszországot le lehet győzni egy hagyományos háborúban.

„Ellene vagyok, hogy halálos fegyvereket küldjenek oda” – mondta Milanović horvát újságíróknak. – Ez meghosszabbítja a háborút.”

Milanović baloldali liberális jelöltként nyerte meg a 2019-es horvátországi választásokat, azóta azonban a populista nacionalizmus felé fordult, és rendszeresen bírálja a nyugati országok döntéseit Oroszországgal és a Balkánnal szemben. Az elmúlt hónapokban nyíltan ellenezte Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, valamint azt, hogy az EU-segély részeként Horvátországban képezzenek ki ukrán csapatokat.

Az államfő most azt mondta, hogy „2014 és 2022 között megfigyelhettük, hogyan provokálja valaki Oroszországot azzal a szándékkal, hogy kirobbantsa a háborút”.

„Mi a háború célja? (…) Ki fizeti az árát? Európa. Amerika fizet a legkevesebbet” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a déli Mikolajiv városában találkozott Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel – derül ki a Zelenszkij Instagram-csatornáján közzétett videóból.

Zelenszkij és Frederiksen közösen meglátogatták a város kórházában a sebesült ukrán katonákat, Zelenszkij pedig kitüntetéseket adott át az orvosoknak.

Egy ember meghalt, hárman megsérültek Harkivban, amikor lakóházat ért egy orosz rakéta hétfőre virradó éjszaka. Ukrajna békeidőben második legnagyobb, 1,4 milliós városa mellett az ország több részén is légiriadó lépett érvénybe az orosz rakétatámadások miatt.

A négyszintes lakóházban az áldozat egy idős nő volt. A becsapódáskor mellette lévő férje „csodával határos módon életben maradt”. 15 lakót evakuáltak, az ő ideiglenes elhelyezésükről gondoskodtak.

A dél-ukrajnai Herszonban szintén lakónegyedeket értek orosz rakétacsapások. Legalább három halálos áldozatot és tíz sebesültet követelt a támadás – közölték a helyi hatóságok. A herszoni területi katonai közigazgatás a Telegram-csatornáján közölte, hogy az orosz erők vasárnap egy kórházat, iskolát, buszpályaudvart, postahivatalt, bankot és lakóépületeket vettek célba vettek.

Egy orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel (majdnem 26 millió forint) készpénzt ajánl fel az első katonáknak, akik megsemmisítik vagy elfogják a nyugati gyártású harckocsikat Ukrajnában – írja a Szabad Európa.

Múlt héten Németország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett számos európai ország jelentette be, hogy modern nyugati harckocsikat küld a saját készleteiből Ukrajnába. A jelenlegi adatok szerint Ukrajna

• legalább 80 Leopard 2;
• 14 Challenger 2;
• és 31 M1 Abrams harckocsit fog kapni.

Korábban több száz egykori szovjet gyártmányú T-72-es tankot kaptak Lengyelországtól és Csehországtól is, de szakértők szerint a nyugati tankok hatékonyabbak lesznek. Erről itt írtunk hosszabban. A tankokat egyébként még várhatóan hónapokig nem fogják tudni bevetni a fronton, ennek okairól ebben a cikkben írtunk részletesen.

A döntés Oroszország szerint a háború eszkalációjához fog vezetni, Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivő pedig azt mondta, hogy a tankok égni fognak a fronton.

Most az energiaipar számára segédanyagokat gyártó, uráli székhelyű orosz cég, a Foresz bejelentette: készpénzt kínál azoknak az orosz katonáknak, akik „elfogják vagy megsemmisítik” a német gyártmányú Leopard 2 vagy az amerikai Abrams tankokat a fronton. A cég közölte, hogy ötmillió rubelt fizet az első orosz katonának, aki megsemmisíti az egyik harckocsit, és ötszázezer rubelt (2,6 millió forintot) minden rákövetkező ilyen támadásért.

A cég azt is közölte, hogy 15 millió rubel (77 és fél millió forint) jutalmat fizet a nyugati gyártású vadászrepülőgépekért is, ha valaha Ukrajnába szállítják azokat. Erről egyébként egyelőre nincs szó, csupán Ukrajna részéről merült fel az igény rájuk.

Denisz Shmihal ukrán miniszterelnök szoros, kétéves menetrendet tűzött ki az uniós tagság megszerzésére, az EU-n belül viszont nem tartják ezt reálisnak – írja a Politico.

Ukrajna EU-csatlakozása lehet a pénteki EU-Ukrajna csúcstalálkozó fő témája. Az uniós biztosok a hét végén Kijevbe utaznak, hogy a pénteki csúcstalálkozót megelőzően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint az Európai Bizottság és a Tanács vezetőivel találkozzanak. A fő feladatuk az elvárások kezelése lesz, az ukránok ugyanis minél előbbi csatlakozásról beszélnek, az unió részéről viszont sokkal óvatosabb, évtizedes távlatú tervekről beszéltek eddig.

Shmihal a Politico-nak azt mondta: „Nagyon ambiciózus tervünk van arra, hogy a következő két évben csatlakozzunk az Európai Unióhoz. Tehát arra számítunk, hogy idén, 2023-ban már megtörténhet a tárgyalásoknak a belépést megelőző szakasza”.

Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök tavaly még azt mondta, „évtizedekbe” telhet, mire Ukrajna csatlakozik, és az EU többi vezetője is – bár támogatják – azon az állásponton van, hogy ez egy jóval lassabb, több éves folyamat lesz (a Politico szerint sokan éppen ezért támogatják Ukrajna csatlakozását).

Sokan vannak azonban azon a véleményen, hogy Brüsszelnek kötelessége Ukrajna felvétele az EU-ba, 2014-ben ugyanis pont az robbantotta ki a háborút is előkészítő Majdan-felkelést, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök Oroszország utasítására kilépett az EU-val kötött politikai és gazdasági társulási megállapodásból. Ahogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott: Ukrajna „az egyetlen ország, ahol az embereket azért lőtték le, mert európai zászlót terítettek a vállukra”.

A pénteki kijevi csúcstalálkozó (az első olyan uniós találkozó, amelyre aktív háborús övezetben kerül sor) a megfelelő egyensúly megteremtéséről fog szólni – írja a Politico. Bár az EU nemzeti vezetői nem lesznek jelen a találkozón, az Európai Tanács tisztviselői már előzetesen tárgyalnak az EU tagállamaival a végleges közlemény tartalmáról. Fontos ugyanis, hogy a nyilatkozat ne térjen el élesen az Európai Tanács júniusi ülésén használt megfogalmazástól, amely hangsúlyozta, hogy Ukrajna jövője az Európai Unión belül van, de azt is, hogy „a csatlakozni kívánó országoknak meghatározott kritériumoknak kell megfelelniük”.

„Kijevben elég nagyok az elvárások, de a Bizottság által meghatározott összes feltételnek teljesülnie kell. Ez egy érdemeken alapuló folyamat” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő a Politico-nak. Ettől függetlenül történhet előrelépés pénteken, amikor Zelenszkij Von der Leyennel és az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel is találkozni fog.

„Előrelépésre és gyorsulásra számítunk a megállapodások aláírása felé vezető úton” – nyilatkozta Shmyhal. Ilyen lehet az ipari termékekre vonatkozó vízummentességről szóló megállapodás; az ukrán exportra kivetett vámok további egy évre történő felfüggesztése; az egységes eurófizetési térség fizetési rendszeréhez való csatlakozás és Ukrajna bevonása az EU mobil roaming területébe.

A központi téma viszont várhatóan nem fenti megállapodások kérdése lesz, hanem az ukrán korrupciós helyzet. Zelenszkij az utóbbi időben ezért is demonstrálhatta látványosan, hogy nem tolerálja a korrupciót, és menesztett több magasrangú tisztviselőt is korrupciós vádak miatt.

A Kreml hétfőn visszautasította Boris Johnson állítását, és hazugsággal vádolta meg a volt brit kormányfőt, írja a SkyNews Dmitrij Peszkovra, a Kreml szóvivőjére hivatkozva. „Nem volt rakétákkal való fenyegetés. Ez vagy szándékos hazugság – tehát meg kell kérdezni Johnson urat, hogy miért döntött úgy, hogy így fogalmaz –, vagy tudattalan hazugság volt, és valójában nem értette, hogy Putyin miről beszélt vele” – idézte Peszkovot a csatorna.

A Kreml szóvivője szerint Putyin azt mondta Johnsonnak, hogy ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, az azt jelenti, hogy az Oroszország határai közelében elhelyezett amerikai vagy NATO-rakéták percek alatt elérhetik Moszkvát.

Ahogy arról beszámoltunk, Boris Johnson a BBC-nek idézte fel azt a telefonbeszélgetést, amelyben megpróbálta lebeszélni Putyint a háború elindításáról, és amiben szerinte az orosz elnök rakétákkal fenyegette meg őt.

A szlovén hírszerző és nemzetbiztonsági ügynökség (SOVA) a nemzeti nyomozó hivatallal (NPU) együttműködve előzetes letartóztatásba vett két külföldi állampolgárt, akiket azzal gyanúsít, hogy Oroszországnak kémkedtek. A hírt a Delo című szlovén napilap írta meg hétfőn, később a ljubljanai kerületi ügyészség is megerősítette – írja az MTI.

A két, kémkedéssel gyanúsított személy ellen tavaly december elején indult nyomozás, december 5-én előzetes letartóztatásba is kerültek.

A Delo úgy tudja: mindkét személy külföldi, nem orosz állampolgársággal és útlevéllel rendelkezik, és egyikük sem mondta a hatóságoknak, hogy lenne orosz állampolgársága. A Delo szerint egyikük argentin állampolgár.

A lap arról is beszámolt, hogy a két feltételezett orosz ügynöknek bérelt irodája volt egy ljubljanai irodaházban. A cég, amely a gyanú szerint szlovéniai működésük fedezéseként szolgált, hivatalosan ingatlan- és régiségkereskedelemmel foglalkozik.

A Siol internetes portál nem hivatalos információi szerint a két gyanúsított nemcsak Szlovéniában, hanem más országokban is aktív volt, és együttműködött külföldi hírszerző ügynökségekkel. Ha a bíróság bűnösnek találja őket, nyolc évig terjedő börtönbüntetést kaphatnak.

„Semmire nincs szükségünk a Nyugattól, Csak azt akarjuk, hogy hagyjanak minket békén. De a NATO rögeszmés makacssággal osont Oroszország határáig, eközben oroszgyűlöletre építő ijesztgetésekkel zombivá téve a velünk szomszédos államokat” – mondta a Ria Novosztyinak az orosz külügyminiszter helyettese. Szergej Rjabkov szerint Oroszország többször felhívta a figyelmet a lehetséges következményekre, ám eredménytelenül. A diplomata kijelentette, hogy Oroszország nem ad fel semmit törvényes önvédelmi igényeiből, és „nem hagyják, hogy sérelem érje az orosz embereket”.

Rjabkov szerint Ukrajnát az Egyesült Államok tüzelte fel Oroszországgal szemben. A külügyminiszter-helyettes arra nem tért ki, hogy a háborút az orosz fél indította el – 2014-ben a kelet-ukrajnai szeparatisták támogatásával és a Krím elcsatolásával, és folytatta 2022. február 24-től Ukrajna egész területének megtámadásával.

Akár hét évet is kaphat az a 19 éves arhangelszki egyetemista lány, aki ellen háborúellenes posztok miatt emeltek vádat Oroszországban. Oleszja Krivcova jelenleg házi őrizetben van. A súlyosabb büntetés akkor érheti, ha a bíróság terrorizmus vádjában bűnösnek találja: ezt az ügyészség azért találta megalapozottnak, mert Krivcova októberben a Krímbe vezető hídon végrehajtott robbantásról posztolt az Instagramon, ellenezve az Ukrajna elleni orosz inváziót – írta a CNN.

De enélkül is kaphat három évet: ehhez elég, hogy az orosz hadsereg diszkreditálásában találják bűnösnek, márpedig az Oroszországban háborúnak sem nevezhető ukrajnai háború ellenzése ezzel érhet fel. Helyzetét súlyosbítja, hogy tavaly májusban háborúellenes lapokat is osztogatott.

„Nagyon mély igazságérzete van, ez megnehezíti az életét. Az, hogy nem tud csendben maradni, most a legsúlyosabb bűnnek számít Oroszországban” – mondta a CNN-nek Krivcova édesanyja. Lánya elmondása szerint a rendőrség december 26-án tört rá otthonára, földre kényszerítve őt és a férjét is. Állítólag egy bontókalapáccsal is megfenyegették és az egyik tiszt azt mondta, hogy a Wagner-csoport üdvözletét küldi. (Ez utalás volt arra a zsoldosra, aki a Vlagyimir Putyin elnök „séfjeként” ismertté vált Jevgenyij Prigozsin által létrehozott seregből megszökött, amikor Ukrajnába vitték. Az egyébként a zsoldossereghez csatlakozás révén börtönből kiengedett férfit a Wagner-csoport tajai elfogták és egy bontókalapáccsal kivégezték.)

„Furcsa időket élünk – mondta Krivcova édesanyja. – A börtönből az elítéltek háborúba mennek, a gyerekek meg börtönbe.”

Hetekkel az Ukrajna ellen tervezett orosz invázió előtt is beszélt telefonon a brit kormányfő és az orosz elnök, de nem sült el jól: Vlagyimir Putyin lényegében azzal fenyegette meg Boris Johnsont, hogy személyesen őt is elérheti egy rakétával, „ez alig egy perc” alatt megvalósítható.

Arról, hogy mikor vált London számára egészen nyilvánvalóvá, hogy a Kreml megindítja a háborút Ukrajna ellen, itt olvashat bővebben.

Egy ember meghalt, hárman megsérültek Harkivban, amikor lakóházat ért egy orosz rakéta hétfőre virradó éjszaka – írta az Unian. Ukrajna békeidőben második legnagyobb, 1,4 milliós városa mellett az ország több részén is légiriadó lépett érvénybe az orosz rakétatámadások miatt.

A négyszintes lakóházban az áldozat egy idős nő volt. A becsapódáskor mellette lévő férje „csodával határos módon életben maradt” – írta a harkivi megyei adminisztráció vezetője.

• Orosz támadás érte Herszon városát, több halálos áldozatról érkeztek hrek. Károk keletkeztek egy iskola, egy buszpályaudvar, egy posta, egy bank épületében és több lakóházban is.
• Az oroszok az ENSZ-hez fordulnak a Donyec-medencei kórházak elleni támadás miatt. Azt állítják, hogy az ukránok rakétával lőttek egy kórházat szombazon, ahol 14-en meghaltak. Az oroszok szerint a támadás szervezőit felelősségre kell vonni, tettüket pedig háborús bűncselekménynek minősíteni.
• Az orosz Wagner zsoldossereg négyezer katonája meghalt és 10 ezren megsebesültek Bahmut ostrománál az Egyesült Államokban működő International Studies of War (ISW) elemzése szerint. A zsoldossereg nem tudta bevenni a várost, csak az északabbra fekvő Szoledart.
• Életvédelmi alapismeretek névvel katonai alapképzés indulhat 2023 szeptemberében az orosz középiskolákban a brit védelmi minisztérium információi szerint.
• Csehország szombaton megválasztott elnöke, Petr Pavel az egyik első interjúban azt nyilatkozta, hogy minden lehetséges módon nyomást kell gyakorolni az oroszokra. Szerinte a szankciók jók és fontosak, „aláássák Oroszország azon képességét, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba”.
• Olaf Scholz kizártnak tartja, hogy Németország vadászgépeket küldjön Ukrajnába.
• Németország és az USA mellett az Egyesült Királyság is harckocsikat küld Ukrajnába. A Challanger 2-esek használatát Angliában tanulják meg az ukrán katonák.

A vasárnapi hírfolyamunkat itt tudja visszaolvasni.