Olaf Scholz: Németország nem küld vadászgépeket Ukrajnába

Olaf Scholz kizártnak tartja, hogy Németország vadászgépeket küldjön Ukrajnába. Ezt alig pár nappal azután mondta a német kancellár, hogy bejelentették, Németország 14 darab Leopard 2 harckocsit küld Ukrajnának.

Ukrajna nemrég arra kérte a szövetséges országokat, hogy a tankok mellett vadászgépekkel is segítsék őket. Az Amerikai Egyesült Államok „nagyon óvatosan” nyitott tárgyalni erről, Olaf Scholz azonban elzárkózik az ötlettől. A BBC cikke szerint úgy fogalmazott, a harckocsik szállítására koncentrálnak most.

A Tagesspiegelnek adott interjúban a német kancellár kijelentette, hogy a NATO nem áll háborúban Oroszországgal, és ezért „nem fogjuk megengedni az ilyen eszkalációt.” Scholz megerősítette, hogy rendszeresen beszél Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, legutóbb 2022 decemberében telefonáltak. „Beszélnünk kell egymással” – fogalmazott, hozzátéve, hogy mindig tisztázza, elfogadhatatlannak tartja az oroszok ukrajnai invázióját, és csak a teljes kivonulásuk lehet a megoldás.

„Az orbáni javaslat azt jelentené, hogy Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna” – írja Facebookon közzétett posztjában Rácz András, Oroszország-szakértő. Rácz arra a nagy visszhangot kiváltó mondataira reagált Orbán Viktornak, miszerint Oroszország szinte biztosan megnyeri a háborút. A miniszterelnök szerint azonnali tűzszünetet kell kötni Ukrajnában, és ezután meg kell kezdődnie a béketárgyalásoknak.

Az Oroszország-szakértő azt írja, hogy amennyiben tűzszünet lenne, akkor azzal a frontok épp aktuális állását rögzítenék. „A frontvonalból tehát kontaktvonal (line of contact) lesz mindaddig, amíg meg nem születik a béke is.” Hozzátette, hogy a posztszovjet térségben a kilencvenes évek elején Oroszország így hozott létre három befagyott konfliktust is.

„Az orbáni javaslat azt jelentené, hogy Ukrajna területének körülbelül 20%-a orosz megszállás alatt maradna, több millió polgári lakossal és a nemzeti vagyon nem elhanyagolható részével együtt.”

Magyar viszonylatban ez Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy megyék teljes területe és Veszprém megyének egy részét jelentené – tette hozzá. Rácz szerint Irpiny és Bucsa óta tudjuk, hogy az oroszok kegyetlenkednek a polgári lakossággal, így „ez a tömegsír békéje” lenne.

A szakértő azt sem érti, hogy a miniszterelnök miből jutott arra a következtetésre, hogy az oroszok megnyerik a háborút. Egyrészt Oroszország nem mindig nyerte meg a korábbi háborúit, másrészt, ami szerinte fontosabb szempont:

a múlt heti ramsteini találkozón több mint negyven ország döntött úgy, hogy fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, „méghozzá egyre több, modernebb és erősebb fegyverrel”.

„Másképp fogalmazva: 40+ ország úgy gondolja, hogy Ukrajna győzhet” – írta, hozzátéve: katonailag nem jelentéktelen országokról van szó. Szerinte annak az esélye, hogy ez a 40+ ország mind téved, annyi, mint amennyi esélye Orbán 2022. február 1., moszkvai „békemissziójának” volt.

Rácz bízik abban, hogy hamarosan a magyar kormány is belátja, hogy ezt a háborút nem Oroszország fogja megnyerni, különben Magyarország „(ismét) a vesztes oldalon fejezi be az éppen aktuális nagy európai háborút”. A szakértő szerint ennek egyik fontos eleme lenne, hogy „látványos, demonstratív személycserét hajtanak végre a külpolitikai apparátusban”.

Rácz András szerint a mostani külügyminiszternek, Szijjártó Péternek Moszkvába lenne a helye, nagykövetként. „Néhány év moszkvai munka alatt talán megtanulná azt is, hogy a nála 28 (!) évvel idősebb »kedves barátját«, Szergej Lavrovot a nyilvánosság előtt nem simán Szergejnek, hanem Szergej Viktorovicsnak illene szólítani.”

„A szankciók aláássák Oroszország azon képességét, hogy több pénzt fektessen be az ukrajnai háborúba. A fejlett technológia blokkolása pedig arra készteti az oroszokat, hogy kevésbé kifinomultakat használjon” – mondta Csehország frissen megválasztott elnöke a cseh közmédiának adott interjújában.

Petr Pavel – az atlantista tábornok, aki Orbán szövetségesét legyőzve szombaton megnyerte a cseh elnökválasztást – arról is beszélt az interjúban, hogy minden lehetséges módon nyomást kell gyakorolni az oroszokra. A megválasztott elnök hozzátette: meggyőződése, hogy a szankciók hatása az orosz társadalom és az orosz katonák csalódottságában is megmutatkozik. Szerinte a nyugati országok támogatására már csak azért is szükség van, mert csak így lehet megakadályozni az oroszok győzelmét.

„El kell érjük azt a helyzetet, hogy Oroszország belássa: nem nyerhet. Majd elhagyja Ukrajna területét, ezt követően Ukrajna képes lesz visszaállítani szuverenitását, és megkezdeni a háború utáni újjáépítést”

– mondta Petr Pavel. Az új elnök már beszélt ukrán kollégájával telefonon – erről maga Zelenszkij írt Twitter-oldalán. „Gratuláltam Petr Pavelnek a cseh elnökválasztáson aratott győzelméhez. Megköszöntem neki és a cseheknek a megingathatatlan támogatásukat” – írta az ukrán elnök, hozzátette: meg is hívta Pavelt, hogy látogassa meg Ukrajnát.

A megyei kormányzói hivatal legfrissebb adatai szerint a Herszon ellen intézett orosz támadásnak három halálos áldozata van, öten pedig megsérültek. A sérültek közül egyikük állapota válságos.

A támadás következtében több polgári infrastrukturális létesítmény megrongálódott. Károk keletkeztek egy iskola, egy buszpályaudvar, egy posta, egy bank épületében és több lakóházban is.

Az ukrán egészségügyi minisztérium arról tájékoztatott, hogy találat érte a megyei klinikai kórházat, ahol egy ápolónő megsérült. A helyi sajtó arról számolt be, hogy három erőteljes támadás érte a várost helyi idő szerint 12.48 és 14.05 óra között, később az Ukrajinszka Pravda hírportál azt jelentette, hogy délután két óráig hétszer nyitottak tüzet az orosz erők Herszonra.

(Guardian, MTI)

„Nyugat által vezérelt” támadásnak minősítette a tegnapi, Donyec-medencei kórházak ellen végrehajtott ukrán rakétacsapások az orosz külügyminisztérium. Szombaton az oroszok azt állították, hogy az ukránok rakétával lőttek egy kórházat, ahol 14-en meghaltak. Az oroszok szerint ennek a támadásnak a szervezőit felelősségre kell vonni, tettüket pedig háborús bűncselekménynek minősíteni.

Az orosz védelmi tárca szerint repesz-robbanótöltettel felszerelt amerikai HIMARS-rakéták csapódtak a luhanszki régióban található Novoajdarban egy kórház épületébe, aminek következtében 14 ember életét vesztette. Az orosz külügy szándékossággal vádolta meg az ukránokat.

Ennek nyomán az oroszok kettős mérce alkalmazásával vádolták meg a nyugati országokat, mondván azok gyakran ítélnek el „imitált” orosz bűncselekményeket, „illegális törvényszéki” felelősségre vonással fenyegetőzve.

Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi ombudsman Telegramon bejelentette, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosához és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságához (ICRC) fordult a novoajdari kórházra mért csapás miatt. Alekszandr Basztrikin, az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) elnöke elrendelte, hogy indítsanak büntetőeljárást a novoajdari kórház elleni sorozatvető-támadás ügyében, és állapítsák meg, hogy az ukrán hadsereg részéről ki felelős a csapásokért.

Az ukrán hadsereg és annak képviselői eddig nem reagáltak az oroszok állításira.

(MTI)

Ukrajna 182 orosz és belarusz cégre, valamint három magánszemélyre vetett ki szankciókat. „Ukrajnában lévő vagyonukat zároljuk, azt a saját védelmünkre használjuk majd fel” – mondta az ukrán elnök videóüzenetében. Az újabb intézkedésekről Zelenszkij azt mondta, hogy ez egy újabb lépés ahhoz, hogy megszakítsák kapcsolataikat Moszkvával és Minszkkel.

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács által közzétett listán az látszik, hogy a szankcionált cégek elsősorban áruszállítással, járműlízingeléssel és vegyianyag-gyártással foglalkoznak. Köztük van például több belarusz vasúti cég, de a Gazprom és a VTB lízingcégei is. Ukrajna több száz orosz és belarusz magánszemélyt és céget szankcionált az orosz–ukrán háború kezdete óta.

(ZDF)

Az ukrán katonák érkeztek az Egyesült Királyságba, hogy megkezdjék a kiképzést az Oroszország elleni harc folytatásához – posztolta Twitter-oldalára a brit védelmi minisztérium.

A brit tárca azt írja, hogy a partnerországaikhoz hasonlóan ők is harckocsikat fognak küldeni Ukrajnának. Ezeknek a Challanger 2-eseknek a használatát oktatják majd ukrán katonáknak. Rishi Sunak brit miniszterelnök szóvivője azt mondta, hogy a harckocsik és más tüzérségi rendszerek erősítik az Egyesült Királyság azon törekvését, hogy fokozzák az Ukrajnának nyújtott támogatásukat.

A britek még jóval azelőtt bejelentették, hogy harckocsikat küldenek Ukrajnába, mint például Németország. Rishi Sunak még január közepén erősítette meg a hírt, hogy Nagy-Britannia Challenger 2 márkájú harckocsikat és más tüzérségi eszközöket fog szállítani Ukrajnának. Zelenszkij ukrán elnök akkor azt írta a britek döntéséről, hogy „nemcsak a harctéren erősítenek meg minket, hanem a megfelelő jelzést küldik más partnereiknek is”.

Nem zárható ki, hogy Luhanszk megyében ismét támadnak az orosz erők – közölte az megye ukrajnai ellenőrzés alatt lévő részének katonai adminisztrációját vezető Szerhij Hajdaj. "Minden elképzelhető, hiszen ezt a háborút hatalmas ellenséggel szemben vívjuk. Mégiscsak 140 milliós (országról van szó, nagy mozgósítási potenciállal)…Ezek ugyan nem jól kiképzett katonák, de mégiscsak nagyon sok. Ez most a legfőbb gond, hogy nagyon sokan vannak. Nincs képrázatos taktikájuk, sem stratégiájuk. Egyszerűen holttestekkel terítik be a mi állásainkat, és így haladnak apránként előre – idézte Hajdajt az Rbc.ua. Ugynakkor a megyei katonai adminisztráció vezetője azt mondta, a frontvonalak inkább megmerevedtek, de egy-egy ponton ukrán sikerek is vannak a térségben.

Eközben az orosz Ria Novosztyi Herszon mellett egy ukrán katonai lőszerraktár megsemisítéséről számolt be. Herszon az az egykor 300 ezres város, amelyet az orosz erők fél éven át megszállva tartottak, de november első felében fel kellett adniuk – a felszabadult városból itt láthatja helyszíni riportunkat.

Vlagyimir Putyin séfjének zsoldoshadseregének négyezer katonája halt meg és 10 ezer megsebesült Bahmut ostrománál – írta elemzésében az Egyesült Államokban működő International Studies of War (ISW). A Wagner zsoldossereg nem tudta bevenni a várost, csak az északabbra fekvő Szoledart, ám ez inkább csak azt szolgálta, hogy az orosz állami sajtó katonai sikerről számolhasson be, miközben az ukrán ellenőrzés alatt álló, erődített Bahmut védelme ettől még nem rendült meg. A Bahmut körüli katonai mozgások jelentőségéről itt olvashat bővebben.

Ugyanakkor az elemzés szerint újabb orosz támadás készül, légideszantosok bevetésével és fokozatosan felváltják a „Putyin séfjeként” ismertté vált Jevgenyij Prigozsinhoz köthető, részben börtönökből toborzott Wagner zsoldossereget – hívta fel a figyelmet az Unian.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte, hogy Bahmut térségében továbbra is rendkívül súlyos a katonai helyzet. Az ukrán vezetés tart attól, hogy Oroszország nem csak ott, de akár a tavaly februárban indított háború kezdetéhez hasonlóan Belarusz felől ismét támadna, amint az oroszországi mozgósítás elég embert állít fegyverbe. Igaz, az orosz erőknek nehézségeik vannak a kiképzés hatékony lebonyolításával és a katonák megfelelő ellátásával és egyelőre a hadiipar sem tudta kiváltani a nyugati szankciók miatt hozzáférhetetlen technológiát, de hagyományos, nem precíziós eszközökkel – alacsonyabb intenzitással – még hosszú ideig képes a háborúra.

Életvédelmi alapismeretek névvel indulhat el 2023 szeptemberében az orosz középiskolákban a katonai alapképzés. A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint a tanfolyam során megtanítják a tanulóknak az AK támadófegyverek és kéziránátok használatát, katonai gyakorlatot szerezhetnek és megtanulhatnak tisztelegni, illetve a védőfelszereléseket használni.

Nemcsak a középiskolásoknak, hanem az egyetemistáknak is terveznek katonai képzést – ezt az illetékes minisztérium 2022 decemberében jelentette be. A fentiek jól mutatják Oroszország egyre militarizáltabb légkörét. Emellett a brit védelmi minisztérium arra is emlékeztet, hogy a katonai képzés kötelező elem volt az iskolákban, a Szovjetunióban 1993-ig.(Twitter)

• 300-nál is több áldozata lehet az újévi makijivkai légicsapásnak a britek szerint.
• A lengyel miniszterelnök a holokauszt emléknapján arról írt, hogy Putyin haláltáborokat épít.
• Egy tisztviselő szerint Oroszország február végére újabb támadási hullámot tervez Ukrajna ellen.
• „Először is, ribancarcú, nem a mi földünk a senkiföldje hanem a tiétek. Több ezer éve élünk itt, mi nem az Urálon túlról másztunk elő” – írta Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere a Telegramon, reagálva Orbán Viktor nyilatkozatára.
• „Ukrajna a mi közös értékeinkért küzd” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Düsseldorfban, a kereszténydemokrata CDU rendezvényén elmondott beszédében. Szerinte „nincsen ha, nincsen de, Ukrajna mellett állunk”.
• Az oroszok szerint az ukránok rakétával lőttek egy kórházat, ahol 14-en meghaltak.
• Zelenszkij tárgyal arról, hogy szövetségesei nagy hatótávolságú rakétákat szállítsanak Ukrajnának.

A szombati hírfolyamunkat itt tudják visszaolvasni.