Ursula von der Leyen: Nincsen ha, nincsen de, Ukrajna mellett állunk

Gyorsított tárgyalások folynak Kijev és szövetségesei között arról, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat kapjon – mondta szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik tanácsadója, írja a Reuters.

„Ahhoz, hogy drasztikusan csökkentsük az orosz hadsereg legfontosabb fegyverét (…) olyan rakétákra van szükségünk, amelyek megsemmisítik a raktáraikat” – mondta Mihajlo Podoljak, az elnök tanácsadója az ukrán Freedom televíziónak. Elmondta, hogy az oroszok által megszállt Krím félszigeten több mint 100 tüzérségi raktár van.

Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna meg akarja előzni a városi területek és a civilek elleni orosz támadásokat. Az ukránok amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat szeretnének ehhez, amelynek hatótávolsága 185 mérföld (ködülbelül 297 kilométer). Washington eddig elutasította a fegyverek szállítását.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán erők csapást mértek egy kórházra a keleti luhanszki területen, 14-en meghaltak, 24-en megsérültek a támadásban, írja a Guardian.

Szombat reggel Novoaidar városában az ukrán fegyveres erők szándékosan támadták egy körzeti kórház épületét egy amerikai gyártmányú HIMARS rakétarendszerrel – olvasható a minisztérium közleményében. Hozzátették:

Egy szándékos rakétacsapás egy ismert, aktív polgári egészségügyi létesítmény ellen súlyos háborús bűncselekmény.

Az ukrajnai orosz invázió első napjait egyes szám első személyben elmesélő, 20 nap Mariupolban című megrázó dokumentumfilm kapta péntek este a Sundance Filmfesztivál közönségdíját.

Mariupolt a háború első napjaiban hónapokon át folyamatosan bombázták, míg végül orosz kézre került. A harcokban több száz ember halhatott meg. A hírek szerint a város teljesen elpusztult, a nyilvánosságra került fényképeken olyan épületek romjai láthatók, amelyek egykor otthonok voltak. Ebben a videóban a rendező beszél a filmről, amelyből részleteket is láthatnak:

„Ukrajna a mi közös értékeinkért küzd” – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Düsseldorfban, a kereszténydemokrata CDU rendezvényén elmondott beszédében.

Az Európai Bizottság elnöke a jövő heti EU-Ukrajna csúcstalálkozót megelőzően kijelentette, hogy Ukrajna feltétel nélküli támogatást élvez, és hogy az országnak győznie kell az orosz támadásokkal szemben, hogy megvédje az európai értékeket.

Von der Leyen így fogalmazott: „Nincsen ha, nincsen de, Ukrajna mellett állunk. Ukrajna a közös értékeinkért, a nemzetközi jog tiszteletben tartásáért és a demokrácia elveiért harcol, és emiatt kell Ukrajnának megnyernie ezt a háborút.”

Az EU-Ukrajna csúcstalálkozót február 3-ra tervezik.

(Guardian)

Ugyan vannak, akik szerint lábon, vagy tüdőn lövi magát az EU az Oroszország elleni gazdasági szankciókkal, az orosz állami televízióban azért azt próbálták megfejteni, vajon melyik szankcióval sújtott ország sikeres példáját kellene követnie Oroszországnak.

Kubáét? Amit a 60-as évektől a Szovjetunió tartott el, míg össze nem omlott?
Észak-Koreáét? Amit a nukleáris fegyverkezése miatt sújtanak 17 éve?
Iránét? Aminek számláit befagyasztották, kereskedelmét elvágták bő 40 éve?

A sikeres receptek:

Kuba: Illegális rum és szivarkereskedelem!
Észak-Korea: Hekkerek és kiberbűnözés!
Irán: Szürkeimport, nyugati áruk becsempészése!

Vajon melyik modell lenne a legmegfelelőbb nekünk? – tették fel a kérdést.

Az egyik szakértő azonnal Irán mellett tört lándzsát, mondván gazdaságilag ők állnak a legközelebb Oroszországhoz, ráadásul – csatlakozott hozzá egy másik szakértő – ugyanolyan rossz szomszédokkal verte meg őket a sors, mint az oroszokat. De vegül mindegy is, hiszen

nincs még egy olyan ország, amely annyira sikeresen viselné a szankciókat, mint mi! – örvendezett a műsorvezető.

A héten a nyugati országok tankokat ajánlottak fel Ukrajnának, a németek szerdán közölték, hogy 14 Leopard 2 harckocsit szállítanak, és rábólintottak, hogy más európai országok további 88 harckocsit küldjenek. Az Egyesült Államok is közölte, hogy 31 Abrams M1 harckocsit fog szállítani az ukrán erőknek.

Sean Bell katonai szakértő a Sky News-nak azt mondta, hogy most először fordul elő, hogy a Nyugat „a védelem támogatásáról áttért a támadóerő támogatásra”.

„A kanadaiak is négy tankot biztosítanak, ami ugyan egy kis szám, de ezzel csatlakoznak egy 12 országból álló koalícióhoz, amelyek mindegyike megpróbálja ezeket és a hasonló tankokat és eljuttatni Ukrajnába.” – mondta a szakértő, aki szerint ráadásul nem csak maga a tank számít. Fontos a háttértámogatás, a megfelelő mennyiségű lőszer, és főleg a kiképzés, amit tankok belsejébe épített csúcstechnológiás szimulátorokkal végeznek majd.

A kiképzés során az ellenfél csapatait is szakemberek alakítják majd, hogy a lehető legrealisztikusabb környezetben folyhasson a felkészítés. A szakértő szerint most donbászi Vuledarban és a zaporizzsjai Orihivban hajtanak végre támadásokat, hogy kitpuhatolják az ukrán védelmet. A céljuk az, hogy a februári nagyobb offenzívát még a nyugati tankok érkezése előtt meg tudják indítani.

Nem válogatta meg a szavait Borisz Filatov, Dnyipro polgármestere, amikor péntek este Telegramon reagált Orbán Viktor nyilatkozatára, amelyben Orbán senkiföldjének nevezte Ukrajnát.

„Először is, ribancarcú, nem a mi földünk a senkiföldje hanem a tiétek. Több ezer éve élünk itt, mi nem az Urálon túlról másztunk elő” – kezdte posztját, amit ebben a cikkben olvashat el.

Legalább hármanr meghaltak, ketten pedig megsebesültek, miután az orosz erők csapást mértek egy lakónegyedre a kelet-ukrajnai Kosztantyinivka városában – közölték a hatóságok. Pavlo Kirilenko, a régió ukrán kormányzója azt mondta, hogy a támadásban négy lakóház és egy szálloda is találatot kapott. Kirilenko közölte, hogy a mentők és a rendőrség emberei a helyszínen „gondosan dokumentálják az orosz megszállók újabb bűncselekményét”.

(Sky News)

Oroszország február végére újabb támadási hullámot tervez Ukrajna ellen – közölte péntek késő este egy ukrán tisztviselő. Olekszij Danilov, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács titkára szerint valószínű, hogy Oroszország növeli aktivitását a háború évfordulójára, február 24-re.

Danilov rádiónyilatkozatában azt mondta: „Úgy gondolják, hogy az évfordulóra valamilyen eredményt kell felmutatniuk. Nem titok, hogy február 24-re újabb hullámra készülnek. Már azt is tudják, hogy melyik területeken akarnak lépni”.

Danilov hozzátette, hogy az orosz hadsereg egy hete próbálja felderíteni az ukrán csapatok védelmi képességeit Zaporizzsja térségében, és azon a területen csapatokat is vont össze.

(Sky News)

Az ukrán kormány pénteken határozatot fogadott el, amely megtiltja a tisztségviselőknek, hogy a háború ideje alatt alapos indok nélkül külföldre utazzanak – hozta nyilvánosságra Denisz Smihal miniszterelnök.

A rendelet hatálya kiterjed

• a parlamenti és az önkormányzati képviselőkre,
• az ügyészekre,
• a bírókra,
• valamint más tisztviselőkre,

akik a hadiállapot ideje alatt csak szolgálati célból utazhatnak Ukrajnán kívülre. Ezen kívül illetve engedélyezett még számukra az ország elhagyása üzleti megbeszélés, gyógykezelés, valamint kiskorú gyermekek ellátása céljából, de nyaralni nem mehetek külföldre.

A kormányfő indoklásában azt írt, hogy vannak, akik még „a háború alatt sem értenek alapvető dolgokat”, ezért született a döntés.

A döntés előzménye, hogy Olekszij Szimonenko főügyész-helyettes egy lvivi üzletemberrel és egy megyei tanácstaggal együtt Spanyolországba ment nyaralni. Csütörtökön derült ki, hogy Mikola Tiscsenko, Volodimir Zelenszkij elnök pártjának, a Nép Szolgájának parlamenti frakcióvezető-helyettese Thaiföldre utazott. A közfelháborodást kiváltó utazás miatt kizárták a pártból és a parlamenti képviselőcsoportból is, noha Tiscsenko azt állította, hogy Thaiföldön nem nyaralt, hanem dolgozott: a helyi ukrán közösséget kereste fel. A parlamenti szóvivő azt mondta, hogy ő nem hagyott jóvá ilyen utazást.

A Reuters szerint Zelenszkij elnök azt szeretné kommunikálni, hogy keményebb kézzel bánik a tisztségviselőkkel, jobban számon kérheti őket. A 18-60 év közötti ukrán férfinak többségének már megtiltották, hogy a hadiállapot alatt elhagyja az országot.

A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki élesen fogalmazott pénteken, a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából írott posztjában.

Miután megemlékezett a 6 millió áldozatról, akik nagy része lengyel állampolgár egyharmaduk pedig gyermek volt, Morawiecki utalt a tavalyi januári posztjára, amelyben arról írt, hogy „egy új háború kísértete lebeg Európa felett, és csak az igazság, az együttműködés, a szolidaritás és a tragikus történelemből levont helyes következtetések garantálhatják, hogy a történelem nem ismétli meg önmagát”, majd így folytatta: „Soha nem voltak ezek a szavak olyan aktuálisak, mint ma.

Ma határozottan és együt kell fellépnünk az ördögi bűnözők ellen, akik ismét népirtást követnek el Kelet-Európában. Az auschwitzi haláltábor felszabadításának napján jusson eszünkbe, hogy Putyin újabb táborokat épít keleten.

A szolidaritás és Ukrajna következetes támogatása a hatékony módszer arra, hogy a történelem ne ismételhesse meg önmagát.”

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

• Nagy valószínűség szerint az újév napján a Makijivkában laktanyaként használt épületre mért ukrán támadás 300-nál is több áldozatot követelt. A katonák többsége valószínűleg meghalt vagy eltűnt, nem pedig megsebesült.
• A csapást követően az orosz védelmi minisztérium a szokásostól eltérően nyilvánosan elismerte a veszteségeket, és 89 halottról számolt be.
• Az orosz tisztviselők valószínűleg úgy ítélték meg, hogy az orosz parancsnokokat az incidens miatt rengeteg kritika éri majd, ezért ismerték el az esetet.
• Az Oroszország által elismert áldozatok száma és a valószínűsíthető valós szám közötti különbség jól mutatja, mennyire jelen van a dezinformáció a hivatalos orosz közleményekben.
• Ez általában egyrészt a magas rangú vezetők szándékos torzításainak, valamint a fiatalabb tisztviselők pontatlan jelentéseinek kombinációjából tevődik össze, akik mindannyian a hibáik lekicsinylésére törekszenek.

• Az oroszok csütörtöki rakétatámadási után a legtöbb ukrán régióban korlátozni kellett az áramellátást.
• Legkevesebb tíz ukrán civil meghalt, húsz pedig megsérült orosz tüzérségi és rakétatámadásokban pénteken. Hatan haltak meg Donyeck megyében, ketten Herszonban, ketten pedig a Harkivi területen.
• Lengyelország további 60 harckocsit fog Ukrajnának küldeni a már felajánlott 14 német gyártmányú Leopard 2-n felül.
• A brit hírszerzés szerint hamisak a Zaporizzsjában és Donyeckben elért orosz katonai előretörésekről szóló hírek.
• Az EU további hat hónappal, 2023. július 31-ig meghosszabbította az Oroszország elleni szankciókat.
• Orbán Viktor a Kossuth rádióban azt mondta, az EU-ban a nukleáris energia elleni szankciók vannak most terítéken, ebben a kormány vétózni fog.
• Az ukrán külügyminisztérium bekéreti a magyar nagykövetet, amiért Orbán egy háttérbeszélgetésen beszámolók szerint senki földjének nevezte és Afganisztánhoz hasonlította Ukrajnát.
• Belgium újabb, 93,6 millió eurós (kb. 36,5 milliárd forintos) katonai segítséget jelentett be Ukrajnának, amelyben lesznek légvédelmi rakéták, páncéltörő fegyverek, gránátok és lőszer is.

A pénteki hírfolyamunkat itt tudják visszaolvasni.