Lengyelország a 14 Leopard 2 mellett további 60 harckocsit küld Ukrajnába

Legkevesebb tíz ukrán civil meghalt, húsz pedig megsérült orosz tüzérségi és rakétatámadásokban pénteken. Az ukrán elnöki hivatalra hivatkozó AP szerint főként azokban a városokban voltak áldozatok, amelyek az orosz tüzérség hatótávolságán belül esnek. Hatan haltak meg Donyeck megyében, ketten Herszonban, ketten pedig a Harkivi területen.

Csütörtökön legkevesebb tizenegyen haltak meg, amikor rakétákkal és drónokkal támadtak az oroszok. Az 55 rakétából az ukrán légvédelem 47-et semmisített meg. Az oroszok csütörtöki rakétatámadási után a legtöbb ukrán régióban korlátozni kellett az áramellátást.

Az orosz külügyminisztérium utasította Lettország nagykövetét, hogy két héten belül hagyja el Oroszországot, válaszul arra, hogy a héten Rigából kiutasították az orosz nagykövetet. Moszkvában emellett bekérették a lett ügyvivőt, akinél tiltakoztak, amiért Riga csökkentette a diplomáciai kapcsolatok szintjét Oroszországgal.

Lettország a szomszédos Észtországgal vállalt szolidaritás jegyében lépett, miután Tallinn is kiutasította az orosz nagykövetet. Litvánia tavaly áprilisban utasította ki az orosz nagykövetet és csökkentette a saját diplomáciai képviseletének szintjét Moszkvában.

A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia határozottan támogatja több nyugati harckocsi küldését Ukrajnának az orosz erőkkel folytatott harcához. (MTI, Guardian)

Lengyelország további 60 harckocsit fog Ukrajnának küldeni a már felajánlott 14 német gyártmányú Leopard 2 harckocsin felül – közölte az ország miniszterelnöke a kanadai CTV News-nak adott interjúban.

Fél évvel ezelőtt Lengyelország volt az egyik első ország, amely 250 harckocsit küldött Ukrajnába. Varsó sürgette a lenghangosabban Németországot, hogy engedélyezze a német gyártmányú Leopard 2 tankok Ukrajnába szállítását. Erről végül Berlin csak szerdán döntött, azóta több ország is bejelentette, hogy a saját készleteiből küld Leopard 2 harckocsikat Ukrajnába.

Mateusz Morawiecki kijelentette: jelenleg 60 modernizált harckocsit készek elküldeni, ebből 30 PT-91-es típusú. Ezeken felül 14 Leopard 2 harckocsit szállítanak rövidesen Ukrajnába.

Az Európai Tanács pénteken úgy döntött, hogy további hat hónappal, 2023. július 31-ig meghosszabbítja az Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedéseit. Az először 2014-ben bevezetett szankciók válaszlépések voltak Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, a korlátozások körét 2022 februárjától bővítették ki jelentősen.

Az intézkedése széles spektrumot ölelnek fel, érintik a kereskedelmet, bankszektort, ipart, közlekedést, IT-szektort és a luxuscikkeket is, erről ebben a cikkben olvashat bővebben.

Ukrajna elektromos hálózata „jelentős károkat” szenvedett el a „tömeges” orosz rakétatámadást követően – közölte az ország állami energiaszolgáltatója, az Ukrenergo pénteken a Facebookon.

Bár a felhasznált villamosenergia mennyisége országszerte változatlan maradt, az Ukrenergo szerint az energiarendszerben most energiahiány van.

„Az elektromos hálózat helyreállítása minden egyes orosz támadás után nehezebbé válik, és tovább tart” – áll a közleményben.

A vállalat szerint Ukrajna 13 rakétatámadást és 15 dróntámadást szenvedett el energetikai létesítményei ellen. Az ukránok közlése szerint Oroszország csütörtökön 70 rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül az Ukrán Fegyveres Erők 47-et tudtak elfogni. A fő célpontok az energetikai létesítmények voltak.

Zelenszkij csütörtök esti beszédében azt mondta, az oroszok csütörtöki rakétatámadási után a legtöbb ukrán régióban korlátozni kellett az áramellátást. „A legnehezebb a helyzet az odesszai, a lembergi, a vinnyicai, a kijevi, a szumi és a poltavai régióban” – mondta.

(SkyNews)

Ukrajna arra figyelmeztetett, hogy bojkottálhatja a 2024-es párizsi olimpiát, ha az orosz és belarusz sportolók részt vehetnek rajta. Vadim Gutzeit ukrán Ifjúsági és sportminiszter a facebook-oldalán azt írta: „Álláspontunk változatlan, amíg Ukrajnában háború van, addig orosz és belarusz sportolók nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken. Ha nem hallgatnak meg minket, nem tartom kizártnak, hogy bojkottáljuk és megtagadjuk az olimpián való részvételt”.

Az orosz invázió kezdete óta számos sportszervezet tiltotta ki az orosz és belarusz sportolókat, vagy pedig arra kötelezték őket, hogy semleges színekben versenyezzenek. Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke december végén arról beszélt, hogy egyelőre nem tartja időszerűnek az Oroszország és Belarusz elleni szankciók enyhítéséről vagy feloldásáról szóló megbeszéléseket.

(Sky News)

Az Orosz Föderáció Ipari és Kereskedelmi Minisztériuma bejelentette, hogy a négy annektált ukrajnai régióban hivatalosan is átállnak a moszkvai időszámításra – írja az orosz állami hírügynökség, a Taszsz.

„Az orosz jogszabályok lépésről lépésre történő szinkronizálása a négy új régió felvétele után folytatódik. A közeljövőben a DPR (Donyecki Népköztársaság), LPR (Luhanszki Népköztársaság), Zaporizzsje és Herszon régiók a moszkvai időzóna szerint fognak működni” – írták. Ezeknek a területeknek egy jelentős részét nem ellenőrzik, vagy soha nem is ellenőrizték az orosz erők, az tehát, hogy a régiók „hivatalosan” átállnak a moszkvai időszámításra, nem jelenti azt, hogy azok a területek, amelyek ukrán ellenőrzés alatt állnak, átállnának.

A vonatkozó törvényjavaslatot már be is nyújtották az orosz parlamenthez.

Korábban mind a négy régióban a kijevi idő (GMT+2) volt a hivatalos, ami egy órával kevesebb, mint a moszkvai (GMT+3). Az annektált régiókban nem hivatalosan már eddig is a moszkvai időszámítást használták az Oroszország által kinevezett tisztviselők.

A négy ukrajnai régióban az oroszok tavaly szeptember végén tartottak népszavazást az Oroszországhoz csatlakozásról. A szakadár Luhanszki és Donyecki Népköztársaság, valamint a megszállt Zaporizzsja és Herszon megye Oroszországhoz csatolásáról szóló alkotmányos törvényeket Putyin tavaly október elején írta alá.

A csatlakozási „népszavazásokat”, valamint a területek annektálását a külföldi államok közül csak Észak-Korea tekinti legitimnek. A nemzetközi hatalmak előre jelezték, hogy nem ismerik el az Ukrajnához tartozó területek „népszavazásokat” követő elcsatolását, az ENSZ szerint ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal.

Japán pénteken újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben – írja a CNN. Az ország stratégiai fontosságú áruk exportját tiltotta be, és befagyasztotta több tucat orosz politikusok, katonák, üzletemberek és vállalatok vagyonát is.

Az új szankciók nagy része pénteken lép életbe. A vagyonbefagyasztás 14 Moszkva-barát személyt is érint, akiket a négy ukrajnai régió annektálására tett illegális kísérlethez kapcsolnak.

Február 3-tól Tokió olyan áruk exportját is megtiltja Oroszországba, amelyeket Moszkva katonai célra használhatna fel. A japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium közölte, hogy ezek közé tartoznak a félvezető berendezések és alkatrészek, robotok, generátorok, robbanóanyagok és vakcinák.

A két ország között hosszú ideje feszült a hangulat, miután Japán többször biztosította Ukrajnát a támogatásáról. Kisida Fumio japán miniszterelnök februárban Ukrajnába is ellátogathat. Oroszország január 23-án értesítette Japánt, hogy idén nem tudja megtartani a japán halászhajók biztonságának garantálásáról szóló éves megbeszéléseket. A rendszeres tárgyalások a két ország kormánya által 1998-ban kötött megállapodáson alapulnak, ez védi a Kuril-szigetek közelében lévő vizeken tevékenykedő halászokat attól, hogy az orosz hatóságok őrizetbe vegyék őket.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma péntek reggeli jelentésében kétségbe vonja az oroszok állításait a Zaporizzsjában és Donyeckben elért katonai előretörésekről.

Mint írják, az elmúlt héten orosz influenszerek és propagandisták mindenféle bizonyíték nélkül kezdték el terjeszteni a közösségi médiában, hogy az orosz erők jelentős előrenyomulást értek el, és áttörék az ukrán védelmet két területen: Zaporizzsja megyében Orikiv közelében, és 100 km-re keletre, Donyeck megyében, Vuhledar közelében.

A brit hírszerzés szerint az orosz egységek valószínűleg helyi, szondázó támadásokat hajtottak végre Orikiv és Vuhledar közelében, de nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország ténylegesen érdemi előrenyomulást ért volna el.

„Reális a lehetősége annak, hogy orosz katonai források szándékosan terjesztenek félretájékoztatást annak érdekében, hogy azt sugallják, hogy az orosz hadművelet lendületben van” – áll a jelentésben.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádióban többek között arról beszélt: Brüsszelben a nukleáris energia elleni szankciók vannak most terítéken, ez pedig nyilvánvalóan sértené a magyarok érdekeit, ezért a kormány vétózni fog.

Orbán szerint a nemzeti konzultáció világos eredményt hozott: a magyarok nem kérnek a szankciókból, mert azokkal nem segítenek Ukrajnának, nem kényszerítik térdre Oroszországot, és mindeközben iszonyatos károkat okoznak Európának és Magyarországnak. A kormány számításai szerint a szankciók hatására 3764 milliárd forintot veszít Magyarország az elmaradt gazdasági növekedés miatt.

Az újabb szankciós tervekről Orbán azt mondta:

nagy csatára számít, de a magyar kormány vétózni fog.

Ehhez nagy segítség, a siker elsődleges feltétele a nemzeti konzultáció: a magyarok egyértelműen kinyilvánították a véleményüket szerinte. A brüsszeli tárgyalóasztalnál nem az 1,4 millió kitöltő, hanem a miniszterelnök ül majd, „őt kell legyűrni” – fogalmazott Orbán. Márpedig ő nem hagyja magát legyűrni, kitart a nemzeti érdekek mellett.

Beszámolónkat a teljes interjúról itt olvashatja el.

A konzultáció eredményéről, a szankciós tervekről és a magyar vétóról a 11. perctől beszél a magyar miniszterelnök:

Az oroszok csütörtöki rakétatámadási után a legtöbb ukrán régióban korlátozni kellett az áramellátást – mondta Volodimir Zelenszkij szokásos csütörtök esti videóüzenetében.

„A legnehezebb a helyzet az odesszai, a lembergi, a vinnyicai, a kijevi, a szumi és a poltavai régióban” – mondta az ukrán elnök.

Zelenszkij emellett megköszönte a nyugati államok támogatását, és megerősítette az elnöki utasítást, miszerint az ukrán tisztviselők a jövőben csak engedéllyel és csak hivatalos célból utazhatnak külföldre.

„A kormánytisztviselők, a parlamenti képviselők, a helyi hatóságok képviselői és más, az állami vagy helyi önkormányzati feladatok ellátására felhatalmazott személyek külföldi útjainak meg kell felelnie a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vonatkozó határozatának, amelyet mindannyian láttak. Háborús időszakban nem lesznek más külföldi utazások a tisztviselők és a parlamenti képviselők részéről. Azt hiszem, ez így tisztességes” – mondta.

A teljes beszéd itt olvasható el angolul.

Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője szerint a NAÜ megfigyelői csütörtökön erős robbanásokat jelentettek az oroszok által megszállt ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű közelében. Az oroszországi (és orosz fennhatóság alatt álló ukrajnai) atomerőműveket üzemeltető Rosznyergoatom vezetőjének tanácsadója azonban megalapozatlannak és „provokációnak” nevezte az állításokat.

Csütörtökön az orosz hadsereg 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül az ukrán légierő 47-et megsemmisített. Az ukránok szerint az oroszok ismét energetikai létesítményeket céloztak.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szerve jelenleg csak az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai erőművet tartja állandó megfigyelés alatt, de január közepén bejelentették, hogy további öt ukrajnai atomerőműhöz (köztük Csernobilhoz) küldenek állandó megfigyelőket. A csütörtöki robbanásokról szóló jelentések után Grossi újra kijelentette: az erőmű körüli biztonsági zóna létrehozása létfontosságú lenne.

Arról, hogy miért nem jó ötlet atomerőművekre lövöldözni, ebben a Komplex cikkünkben írtunk részletesen.

(Guardian)

• Németország vesz 10 000 Starlink-terminált Ukrajnának, amivel az ukrán hadsereg Elon Musk műholdas internetszolgáltatásához férhet hozzá.
• Oroszország a háborúba való közvetlen beavatkozásnak veszi, hogy nyugati országok tankokat adnak Ukrajnának.
• Az orosz hadsereg 55 rakétát lőtt ki Ukrajnára, amelyek közül az ukrán légierő 47-et megsemmisített. A maradék nyolc összesen 11 embert ölt meg, és ugyanennyit semmisített meg.
• Miután tankokat kaptak, az ukránok következő célja az lehet, hogy vadászrepülőgépeket is szerezzenek nyugati szövetségeseiktől.
• Az orosz állami médiában arról írtak, hogy Szijjártó Péter kifogást emelt Kijevben, amiért szerinte túl sok kárpátaljai magyart soroznak be az ukrán hadseregbe. Az ügy bonyolult, itt írtunk róla hosszabban.
• Egy sor európai ország után Kanada is Leopard tankokat ad Ukrajnának, amivel már legalább 84 ilyen típusú harckocsi érkezik az országba.
• Az Egyesült Államok nemzetközi bűnszervezetnek nyilvánította a Wagner zsoldoshadsereget.

A csütörtöki hírek itt olvashatóak.