Moszkva: Szijjártó Péter kifogásolta Kijevnél a kárpátaljai magyarok mozgósítását

A Duna-delta Szentgyörgy-ágának tortoklatánál a román parti őrség tagjai egy, a sekély vízben fennakadt gyanús tárgyat találtak. Miután kiderült, hogy tengeri aknáról van szó, a román haditengerészet aknabegyűjtésre kiképzett búvárcsapata a helyszínre érkezett, és a partra vontatta, majd felrobbantotta az aknát.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta román és a bolgár vizeken öt-öt, török területen négy, a Fekete-tenger Ukrajnához tartozó részén pedig 40 aknát semlegesítettek meg – közölte a román haditengerészet.

Tavaly szeptemberben aknának ütközött és a robbanás következtében megsérült egy – az akna hatástalanítása érdekében a helyszínre küldött, de a műveletet a kedvezőtlen időjárás miatt az éjszaka idejére felfüggesztő – román aknászhajó a Fekete-tengeren. A robbanásban senki sem sérült meg, a hajó sem kapott léket, de hajtóműve meghibásodott, ezért be kellett vontatni.

(MTI)

Nemzetközi bűnszervezetnek nyilvánította a Wagner zsoldoshadsereget az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes osztálya – írják az USA hivatalos állami weboldalán. A döntéssel együtt szankciókat rendeltek el öt, a Wagner munkáját segítő szervezettel szemben.

A Wagner zsoldoshadsereg korábban Szíriában és Afrika több pontján is harcolt, mindig Oroszország szövetségeseinek oldalán. Nagyobb szerepet akkor kapott, amikor idén Oroszország lerohanta Ukrajnát, és a harcokban a Wagner katonái is egyre nagyobb mértékben vettek részt.

A Wagnernek körülbelül 50 ezer tagja lehet, jelentős részüket börtöntöltelékekből toborozták, akiknek amnesztiát ígérnek hat hónap szolgálatért cserébe. A zsoldossereg hónapok óta próbálja meg bevenni az ukrajnai Bahmut és Szoledar városait, nagyon mérsékelt sikerrel.

(State.gov)

Kanadával gyarapodott azon országok sora, amelyek készek Ukrajnának Leopard-2 típusú tankot küldeni, miután az azokat gyártó Németország maga is hozzájárult a tankok átadásához és zöld utat adott a reexportnak is. Berlin jóváhagyása ugyanis kellett ahhoz, hogy a tankokból korábban bevásárló országok azokból küldhessenek Ukrajnának.

Kanada a maga részéről a következő hetekben négy tankot ad át – írta a kanadai Global News.

Németország és az európai szövetségesek eddig összesen 80 Leopard közvetlen szállítására tettek ígéretet, ehhez jön még a Nagy-Britannia által felajánlott 14 darab Challenger 2 nehézharckocsi és az Egyesült Államokból érkező 31 M1 Abrams.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első körben 300 darab harckocsit kért nyugati támogatóitól. A nyugati tankok várható – bár akár hónapokat is igénylő – ukrajnai megjelenésének jelentőségéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A letiltás után a közösségi platrofmokra visszatérő Donald Trump is megszólalt az Ukrajnának átadandó nyugati tankok ügyében. Az Egyesült Államok korábbi elnöke szerint hibás döntés az Oroszország által megtámadott Ukrajnának tankokat adni.

„ELŐSZÖR A TANKOK JÖNNEK, AZTÁN AZ ATOM. AZONNAL Fejezzék be ezt a háborút. Ez annyira egyszerű!” – írta a CapsLock billentyűnek is értelmet adva.

Hogy mitől volna egyszerű az Ukrajnára támadó Oroszországot a háború befejezésére bírni, az a posztból nem derült ki.

Budapest megvádolta Kijevet a magyarok kemény mozgósításával – írta vezető cikkében az orosz állami Ria Novosztyi hírügynökség. A címoldalon kicsit más címmel fut: Budapest kifogást emelt Kijevben a kárpátaljai magyarok mozgósítása miatt.

A cikk Szijjártó Pétert idézi, aki a Ria Novosztyi szerint azt mondta, hogy „az ukránok mellett magyarok is meghalnak… hiszen a Kárpátalján élő magyarokat szintén besorozzák az ukrán hadseregbe. Az utóbbi napokban felvételek jelentek meg arról, hogy esetenként ez milyen kemény módon zajlik”. Hivatkozást az idézethez nem kötött az orosz hírügynökség, amely a Metropol és a Ripost cikkeire hivatkozik, de ezt is link nélkül teszi.

A magyar külügyminiszter csütörtökön az ENSZ közgyűlésén szólalt fel. Saját Facebook-oldalán látható az MTVA Híradójából beágyazva az ötperces felszólalása, ahol a kárpátaljai magyarokkal kapcsolatosan a következőt mondta:

„Az ukránok mellett magyarok is halnak meg ebben a háborúban. hiszen van egy magyar közösség Ukrajna nyugati részén, amelynek tagjait szintén besorozzák az ukrán hadseregbe és közülük nagyon sokan életüket vesztik ebben a háborúban... Magyarország és a magyar nép már nagy árat fizetett ebben a háborúban, függetlenül attól, hogy Magyarország és a magyar nép soha nem akarta ezt a háborút.”

Kemény sorozásra vonatkozó utalás ebben a szövegrészben nincs – de a felszólalás korábbi részéről szóló MTI-hír szintén említést tesz róla.

Az ENSZ-ben elhangzottak jelentős része a nyugati szankciók EU-t érintő káros hatásairól szól, valamint a nemzetközi közösséget vádolja háborús retorikával, hiányolva a béke követelésének hangját. Arról, hogy a háborút Oroszország indította és arról, hogy Moszkvának nincs tárgyalási alapként elfogadható békeajánlata arról a külügyminiszter nem tesz említést. Csak a szöveget hallva úgy tűnhet, mintha a háború a nyugati hozzáállás következménye, nem pedig az orosz agresszióé volna.

Bár a kormányközeli sajtó szövegeiben megjelenhet a magyarok elleni kemény sorozás, amely szerint kifejezetten utaznának az ukrán hatóságok a kárpátaljai magyarokra, ez a hivatalos kormányzati nyilatkozatoknak jellemzően nem része.

A kormány aktív közreműködésével nagyra növelt Mathias Corvinus Collegiumban (MCC) is oktató biztonságpolitikai szakértő, Demkó Attila is inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy nincsen etnikai célzatú sorozás Ukrajnában:

„Kérdéseket kapok a kényszersorozásokról Kárpátalján. Röviden: nem célzottan a magyarokra utaznak, hanem mindenkire. Cigány, ukrán, ruszin – mindenkit visznek, akit találnak.

Nem igaz, hogy a magyar falvakban több razzia lenne, de vannak razziák, tény, és előbb kezdték, mint a hegyvidéki falvakban – valószínűleg praktikus okokból. Azaz egy magyarnak arra van több esélye, hogy előbb vigyék el pár nappal, de aránykülönbség nincs. És az is igaz, hogy Kárpátalján előbb kezdődött ez a nagy sorozási hullám, mint pl. Lvivben. A nagy centrumokat jobban kímélik vélhetően, de az oroszok is Moszkvát vagy Pétervárt.

A 128-as sem azért megy a nehéz helyekre, mert ”magyar„ alakulat – nem az, vannak benne magyarok, de nem többen (inkább kevesebben), mint a magyarság jó esetben 10% körüli aránya Kárpátalján. Azért megy nehéz helyekre, mert egy erős, jól képzett dandárnak számított, elit alakulatnak.

A forrásaim kárpátaljai magyarok, széles körű rálátással a teljes magyarlakta régióra – és pont miattuk fontos, hogy helyén kezeljük az ügyet – van elég magyarellenes intézkedés, de ez most nem az”

– írta Demkó.

Tizenegy ember halt meg csütörtökön orosz rakétáktól és drónoktól – közölte az ukrán katasztrófavédelem szóvivője. Olekszandr Huronzsij adatai szerint további tizenegy ember sérült meg és 35 épületet ért becsapódás – annak ellenére, hogy az orosz rakéták többségét – 55-ből 47-et – az ukrán légvédelem megsemmisített.

A támadás Kijevet is elérte – itt egy ember vesztette életét –, de csütörtökön az ország 11 megyéjében regisztráltak orosz támadást. A legtöbb lakóépület Kijev megyében rongálódott meg.

Hasonló támadások az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió elején voltak, majd enyhébb intenzitású nyári időszak után október 10. óta tartanak, válaszul az eredményes ukrán ellentámadásokra, amelyek során Ukrajna visszaszerezte Harkiv megyét és Herszon egy részét is.

Ezután nagy veszteségek árán csak a Bahmut melletti, stratégiailag csekély jelentőségű Szoledar települést vette be az orosz hadsereg, amely inkább a hátország infrastruktúrájának pusztítására alapozza stratégiáját, miután a 11 hónapja tartó invázió villámháborús tervei látványosan kudarcot vallottak.

Ennek az orosz stratégiának lehet az ellenszere a nyugati tankok megjelenése az Ukrán haderőnél, így várható, hogy addig, amíg ez meg nem történik, még intenzívebb rakétatámadásokat indít Oroszország. A tankbeszerzés – elsősorban a német gyártmányú Leopard-2 – jelentőségéről és arról, hogy mikor vetheti be őket Ukrajna, ebben a cikkünkben olvashat.

Miután megegyezés született arról, hogy Ukrajna német, brit és amerikai tankokat kap majd az Oroszország elleni védekező háborúhoz, a kijevi vezetés vadászrepülőgépeket is szeretne. Ukrajna korábban már többször kifejezte, hogy szüksége lenne vadászrepülőgépekre a sikeres hadviseléshez, de eddig a tankok megszerzésére koncentráltak.

Az Ukrajnát fegyverekkel segítő nyugati országok a háború elején nem akartak összetett és hatékony támadó fegyvereket adni Ukrajnának, mert tartottak tőle, hogy azok miatt csak eszkalálódnak a harcok. Végül tavaly ősszel modern rakéták leszállítását jelentették be, idén januárban pedig a tankok hadba állításába is beleegyeztek.

A jelenlegi adatok szerint Ukrajna

• legalább 80 Leopard 2;
• 14 Challenger 2;
• és 31 M1 Abrams harckocsit fog kapni.

Korábban egyébként több száz egykori szovjet gyártmányú T-72-es tankot kaptak Lengyelországtól és Csehországtól, de szakértők szerint a nyugati tankok hatékonyabbak lesznek. Erről itt írtunk hosszabban.

A bejelentések után a Politico több nyugati katonai vezetővel és diplomatával beszélt, akik egybehangzóan megerősítették, hogy Ukrajna következő célja a vadászrepülőgépek szerzése lesz. Az amerikai tisztek szerint ez „egyelőre no-go zóna”, de hozzátették, hogy korábban a nagy hatótávolságú rakéták és a tankok szállításától is elzárkóztak, mára viszont mindkettőbe belementek.

A lap szerint az ukránok az amerikai F-15-ös és az F-16-os vadászgépeket szemelték ki. Ezekkel viszont az a baj, hogy olyan hosszú felszállópálya kell nekik, ami Ukrajnában még nincsen, ilyeneket építeni pedig nagyon bonyolult lenne az orosz csapások alatt. Sokkal valószínűbb tehát, hogy végül amerikai F-18-as és svéd Gripen repülőgépeket kérnek majd az ukránok, amelyek fel tudnak szállni a mostani repülőtereikről is.

(Politico)

Nem érdekelt abban, hogy találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, nem áll érdekében sem találkozni, sem beszélni vele – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Sky Newsnak adott, csütörtökön megjelent interjújában arra a kérdésre, hogy szerinte meg lehetne-e oldani a háborút béketárgyalásokkal. Nem érdekli őt, mondta, mert egy ilyen invázió után számára Putyin egy senki. Zelenszkij azt is mondta, hogy Oroszország sokkal több embert veszített, mint Ukrajna, de ez az oroszokat nem érdekli. „Nem számolják az embereket, ez tény. Mi az ő embereiket számoljuk” – mondta.

Zelenszkij mondataira reagálva Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: Zelenszij nem egy potenciális beszélgetőpartner Putyin számára. „Tudjuk, hogy Zelenszkijt milyen ígéretekkel választották elnökké, egyáltalán nem nehéz magunk is emlékezni rájuk, és emlékeztetni azokat a választókat, akik Ukrajnában rá szavaztak” – mondta Peszkov újságíróknak egy napi sajtótájékoztatón. „Nem oldotta meg a Donbasz problémáját, nem teljesítette a minszki megállapodásokat, sőt, mint kiderült, nem is akarta teljesíteni azokat, hanem háborúra készült” – mondta.

(TASZSZ és CNN)

A legutóbbi, csütörtöki rakétasorozatban 55 rakétát lőttek ki Ukrajnára, ebből az ukrán légvédelem 47-et lőtt ki – közölte az ukrán védelmi minisztérium a Twitteren. A Reuters híre szerint Moszkva a Kh-47 Kinzsal hiperszonikus rakétákat használta. Kijev térségébe 20 rakétát lőhettek ki. (Guardian)

Németország úgy tervezi, hogy március végéig leszállítja Ukrajnának a nekik szánt 14 darab Leopard 2-es tankot – jelentette be Boris Pistorius német védelmi miniszter csütörtökön és hozzátette, hogy szerinte ez nem lesz túl kései időpont. A németek diplomáciai nyomás hatására, szerdán jelentették be, hogy a saját haderejük felszereléséből odaadnak 14 tankot a háborúban álló ukrán csapatoknak. Arra a kérdésre, hogy miért tartott Németországnak ilyen sokáig bejelentenie a tankadományokat, Pistorius azt mondta, nem hezitáltak, csupán a partnereikkel és barátaikkal megbeszélték, hogy mi is lenne a megfelelő következő lépés, ez pedig időt vett igénybe.

Hogy a döntés súlyát érzékeltesse, hozzátette: ez nem hasonlítható ahhoz, mint amikor arról döntünk, hogy rendeljünk-e valamit a netről vagy sem. Háborúról van szó. (CNN)

Egy embert biztosan meghalt, kettő pedig megsérült Kijevben a csütörtök reggeli rakétatámadásban, ami a Holoszijivszkij kerületet érintette. Támadásról, robbanásról a Dnyiprovszkij kerületből is érkezett hír, mondta Kijev polgármestere. Szerdán éjjel Ukrajna-szerte beindultak a légvédelmi szirénák, amik a támadást jelzik. Az áldozat egy 55 éves férfi, és mint utóbb kiderült, nem közvetlenül a rakétatámadás következtében, hanem a lehulló darabok miatt halt meg, a rakétákat ugyanis megsemmisítették a légvédelmi egységek.

Halálos áldozatokról és sebesültekről Odesszából nem érkezett hír, de az energetikai infrastruktúrát ott és Ukrajna más régióiban is támadások érték. A javításához már hozzákezdtek, de a helyreállítás még eltarthat egy darabig, így addig jelentős áramkimaradásokra kell számítani.

(CNN)

Egy nappal azután, hogy Németország hivatalosan is megerősítette a Leopard 2-es tankadományozási szándékát Ukrajna felé, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön kijelentette: Moszkva az ilyen jellegű lépéseket „a konfliktusba történő közvetlen beavatkozásnak tekinti.”

„Az európai fővárosokból és Washingtonból folyamatosan érkeznek olyan nyilatkozatok, amelyek szerint különböző fegyverek, illetve harckocsik Ukrajnának adományozása semmiképpen sem jelenti ezen országok vagy akár a NATO részvételét az Ukrajnában zajló eseményekben. Mi ezzel kategorikusan nem értünk egyet” – fogalmazott még Peszkov azzal, hogy szerintük egyre inkább beavatkoznak más országok. (Guardian)

Csütörtökön megérkezett Moszkvába a Lynne Tracy, az Egyesült Államok oroszországi nagykövete. Az MTI azt írja, hogy az amerikai szenátus december végén hagyta jóvá a karrierdiplomata Tracy kinevezését. Kinevezéséhez Moszkva még szeptemberben megadta a hozzájárulását.

Tracy az első nő, aki valaha is betöltötte ezt a hivatalt. Beszél oroszul, és már korábban is dolgozott Moszkvában: 2014 és 2017 között a nagykövetség helyettes vezetője volt. Tracy a közelmúltig az Egyesült Államok örményországi nagykövete volt, 2012-2014 között Közép-Ázsiáért felelős államtitkár-helyettes, 2010-2011-ben pedig a türkmenisztáni diplomáciai misszió helyettes vezetőjeként dolgozott.

A pakisztáni Pesavar amerikai konzulátusának munkatársaként a RIA Novosztyi hírügynökség szerint Tracy megkapta a külügyi tárca „hősiességért” járó kitüntetését, miután túlélt egy fegyveres támadási kísérletet. Teljesített szolgálatot még Kazahsztánban, Kirgizisztánban és Afganisztánban.

Az előző oroszországi amerikai nagykövet, John Sullivan, feleségének súlyos betegsége és halála miatt távozott szeptemberben idő előtt a posztjáról, amelyet közel három évig töltött be.

Több robbanást is lehetett hallani az ukrán fővárosban, erről Vitalij Klicsko, a város polgármestere számolt be a Telegramon. Csütörtökön reggel Ukrajna-szerte szóltak a légvédelmi szirénák, a légtérben több rakétát is megsemmisítettek, kettő közülük Mikolajiv térségében húzott el. A légvédelmi rendszereket a csütörtök reggeli rakétákat kilőtték, de összesen 30-nál is többre készülnek, mondta a légierők szóvivője. (Guardian)

Meg nem határozott számú orosznak tartott rakétát lőtt ki az ukrán légvédelem csütörtökön reggel – ezek közül legalább kettő a déli mikolajivi régióban repült át – jelentette Vitalij Kim, a terület kormányzója a Telegramon. Csütörtökön reggel Ukrajna-szerte megszólaltak a légvédelmi szirénák a rakétatámadás veszélye miatt, és már szerdán éjjel is több területen figyelmeztettek egy esetleges becsapódásra

Korábban Ukrajna legnagyobb magánkézben lévő energetikai vállalata csütörtökön több régióban, köztük Kijevben is vészhelyzeti áramkimaradást vezetett be rakétatámadás veszélye miatt. (CNN)

Németország 20 millió euró (21,8 millió dollár) értékben finanszírozza a Starlink műholdas terminálok vásárlását Ukrajna számára – közölte szerdán Kijev digitális átalakulásért felelős minisztere. „Hálámat fejeztem ki a német népnek a 10 000 Starlinkből álló újabb tételért, amelyet a jövő hónapban kapunk meg” – közölte Mykhailo Fedorov egy Telegram-posztban .

A műholdakat Elon Musk SpaceX-e gyártja: az alacsony vagy közepes Föld körüli pályán keringő műholdak segítségével internetszolgáltatás, kommunikációs összeköttetés érhető el. Ez jelentősen segítheti az ukrán hadsereg munkáját.

A német külügyminisztérium szerint a terminálok egyharmada közvetlenül az ukrán fegyveres erőket fogja szolgálni. „A valós idejű kommunikáció lehetővé teszi az ukrán katonák számára, hogy összehangolják hazájuk védelmét, és jobban védekezzenek az orosz támadásokkal szemben” – áll a minisztérium közleményében. „Az internet-hozzáférés mentőöv a helyi lakosság számára, és lehetővé teszi, hogy a világ többi része is értesüljön arról, mi történik Ukrajnában” – idézte a CNN.

• Olaf Scholz kancellár bejelentette, hogy Németország Leopard 2-es tankokat küld Ukrajnának.
• Nem sokkal később Joe Biden is bejelentette, hogy az Egyesült Államok harmincegy M1 Abrams harckocsit küld Ukrajnába.
• A bejelentések után Norvégia szintén úgy döntött, hogy Leopard 2-es tankokat küld Ukrajnának.
• Közben a brit hírszerzés szerint olyan rossz állapotban voltak a T-14 Armata harckocsik, hogy az Ukrajnába küldött orosz erők nem igazán akarják azokat elfogadni.
• Brit önkéntesek, egy idős nőt mentettek épp, amikor autójukat találat érte, és meghaltak.
• Oroszországban betiltották az ország legrégebbi jogvédő szervezetét.
• Az ukránok szerint fokozódnak a harcok Bahmut városában

Az előző nap híreit ide kattintva érheti el.