Fél évvel meghosszabbítja az Oroszország elleni szankciókat az EU

Az uniós tagállamok az Európai Unió Tanácsában pénteken úgy döntöttek, hogy további hat hónappal, 2023. július 31-ig meghosszabbítják az Oroszország elleni gazdasági korlátozó intézkedéseket. Az először 2014-ben bevezetett szankciók válaszlépések voltak Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, a korlátozások körét 2022 februárjától bővítették ki jelentősen.

Az intézkedések széles spektrumot ölelnek fel, érintik a kereskedelmet, bankszektort, ipart, közlekedést, IT-szektort és a luxuscikkeket is.

A szankciók kiterjednek

• a nyersolaj és egyes kőolajtermékek Oroszországból a tengeri úton az EU-ba történő behozatalára,
• az orosz bankok kizárására a SWIFT néven hívott nemzetközi bankközi elszámolási rendszerből, valamint
• a Kreml által támogatott dezinformációs csatornák műsorszolgáltatási tevékenységének és engedélyének felfüggesztésére is.

A mai közlemény megerősítette, hogy az EU továbbra is határozottan kiáll Ukrajna mellett, támogatja az ország függetlenségét, szuverenitását és területi integritását annak nemzetközileg elismert határain belül.

A tagállamokat képviselő Tanács mostani hosszabbítása csak a már elfogadott szankciókat görgeti tovább, amelyeket félévente egyhangúlag meg kell újítani. Ilyenkor a tartózkodás is beleegyezésnek számít, nemmel bármelyik tagállam vétózhatott volna, de a hosszabbítás általában csak formaság.

Az Európai Bizottságban már készítik elő a következő kört, amelyről még nem tudni pontosan, milyen újabb területeket érint majd. Pénteken Orbán Viktor azt mondta, hogy

Brüsszelben a nukleáris energia elleni szankciók vannak most terítéken, amit a magyar kormány vétózni fog,

mivel az sértené a magyarok érdekeit. Az EU-tagságot fájlaló Orbán szerint a nemzeti konzultáció világos eredményt hozott: a magyarok nem kérnek a szankciókból, mert azokkal nem segítenek Ukrajnának, nem kényszerítik térdre Oroszországot, és mindeközben iszonyatos károkat okoznak Európának és Magyarországnak. A kormány számításai szerint a szankciók hatására 3764 milliárd forintot veszít Magyarország az elmaradt gazdasági növekedés miatt.

Miközben a nemzeti konzultáció 1,4 millió kitöltője mindenféle szankcióra határozott nemet mondott, és a kormány szerint „a magyarok 97 százaléka elutasítja a súlyos károkat okozó szankciókat”, addig egy uniós felmérés szerint a Magyarországon megkérdezettek 56 százaléka teljes mértékben vagy valamennyire helyeselte, hogy az unió szankciókat hozott Oroszország ellen.

Oroszország ukrajnai inváziója előtt gyakran hangoztatott alapvetés volt, hogy az Európai Unió orosz gáztól való függése miatt nem engedheti meg magának a keménykedést Moszkvával, mert a gáz elapadása gazdasági katasztrófával fenyegetne.

Mint a magyarországi „rezsicsökkentés” idei bedőlése jelzi, az orosz import kiesését csak jelentős anyagi terhek mellett volt képes kimozogni Európa. Bár a piaci árak az utóbbi hónapokban jelentősen mérséklődtek a nyári rekordok óta, az ukrajnai orosz háború előtti helyzethez viszonyítva még ma is magasak, és az előrejelzések szerint 2023-ban sem mérséklődnek jelentősen, erről ebben a cikkben olvashat részletesen.