Orbán szövetségesét legyőzve az atlantista tábornok nyerte a cseh elnökválasztást

Rekordmagasságú, több mint 70 százalékos részvétel mellett az EU és a NATO melletti elköteleződést határozottan hirdető nyugalmazott tábornok nyerte a cseh elnökválasztás második fordulóját. A nem hivatalos végeredmény szerint Petr Pavel 58 százalékot kapott, Andrej Babiš volt kormányfő pedig 42-t – írta az Euronews.

Pavel győzelmét előrevetítették a felmérések, miután az első forduló eredményei alapján sejthető volt, hogy az akkor kieső jelöltek többségének támogatói készek rá szavazni. Hiába végeztek a két héttel korábbi első fordulóban fej fej mellett – Pavel 35,4 Babiš 35 százalékot kapott –, a volt kormányfőnek kevesebb tartaléka volt, így nem sikerült elnökként visszatérnie a 2021-ben elvesztett kormányfői pozíció után.

NATO, nyugdíj, Hradzsin

A 61 éves nyugalmazott tábornok nemzetközi katonai karrierjét 1993-ban kezdte cseh békefenntartóként a jugoszláv háború idején. Ismerői nagyra értékelték nyugalmát és tárgyalóképességét. Az Euronews felidézte, hogy a térségben egy alkalommal francia békefenntartókat kellett kimenekítenie, aminek sikeres lebonyolításáért francia állami katonai kitüntetést kapott.

Pavel 2012-től a cseh hadsereg vezérkari főnöke volt, majd 2015-ben a NATO Katonai Bizottságának vezetője lett. Ez lényegében a katonai szövetség főtitkárának tanácsadói tisztségét jelenti – ezzel a kelet-közép-európai térségből ő jutott a NATO-n belül a legmagasabbra. 2018-ban vonult nyugdíjba.

A kampányban a tábornoknak arról is kellett győzködnie a választókat, hogy nem kevésbé hiteles atlantista politikus ő attól, hogy katonai karrierjét még a Varsói Szerződés idején kezdte, ráadásul tagja volt a csehszlovák állampártnak is – a rendszerváltáskor Pavel 28 éves volt. A párttagságot elütötte azzal, hogy a katonai pályafutáshoz ez elkerülhetetlen formalitás volt, azt viszont visszautasította, hogy a kommunista vezetés idején köze lett volna NATO-val szembeni kémek kiképzéséhez.

Pavel határozott atlantista, hangsúlyozva, hogy Csehország érdekeit nem a NATO-val és az EU-val szemben kell biztosítania – ez többek között az Ukrajna melletti elkötelezettséget, a katonai szállítások fenntartását is jelenti. Változást jelenthet elődjéhez, Miloš Zemanhoz képest is, aki többször volt meglepően elnéző Oroszországgal szemben. Igaz, a távozó elnök az Ukrajna ellen indított orosz támadás után már jóval kritikusabban viszonyult a Kremlhez.

Ezek az ellenfelének, Babišnak szóltak, aki többször megkapta Paveltől, hogy úgy akarja vezetni az országot, ahogyan Orbán Viktor teszi Magyarországon. Ez mind az EU-val és a NATO-val való viszonyra, mind a kormány és a sajtó viszonyára, mind pedig a Moszkvával fenntartandó kapcsolatokra vonatkozott, különösen az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúval kapcsolatban.

Azzal, hogy a kormánykoalíció után a cseh elnöki palotát is olyan foglalja el, aki az EU-n és a NATO-n belüli konstruktívabb Csehországot képzel el, azt is jelenti, hogy Orbánnak kevesebb baráti partnere lesz az EU-ban, és a V4-en belül sem számíthat változásra. A cseh kormány szerint a visegrádi csoport Orbán Oroszország-politikája miatt nem működőképes, és ezen a véleményen van az új államfő is. Szeptemberben a cseh külügyminiszter egyenesen azt mondta, hogy Babiš miniszterelnöksége alatt Csehország „bábként hagyta magát vezetni Budapestről”. Ez nem a Cseh Köztársaság szuverén politikája, „nincs szükségünk arra, hogy Orbán vezessen minket” – mondta akkor a cseh külügyminiszter.

Nem Moszkva embere, de a Kreml nem bánta volna

Igaz, a vereséget szenvedett Babiš sem volt vádolható azzal, hogy olyan szoros kapcsolatra törekedne Moszkvával, amely már ellentétben állna az ország EU- és NATO-tagságával, az azonban tény, hogy kevésbé támogatja a jelenlegi kormány kiállását Ukrajna mellett. A katonai szállítások pozíciójánál fogva ugyan nem elsősorban az elnökön múlnak, de a folyamatot képes lett volna lassítani.

Ez összhangban lett volna kampányban hangoztatott, a magyar kormányfőhöz hasonlatos álláspontjával, amely szerint Csehországnak ki kell maradnia a háborúból. A békepártiság lett az egyik kulcsszava. A második forduló előtti utolsó nyilvános vitán Pavelnek szúrt oda, kijelentve, hogy „én diplomata vagyok, nem katona”. Babiš kampányplakátjain is megjelent a háború veszélye, amellyel szemben az ő megválasztása nyújthat garanciát. „Nem vonom be Csehországot a háborúba. Diplomata vagyok. Nem katona” – állt a második fordulóban megjelent plakátokon.

Babiš erős magyar embere

Kampánytanácsadója, a magyar származású Tünde Bartha a Deník N-nek nyilatkozva elmondta: „Nem ijesztgetjük az embereket, csupán odafigyelünk arra, amiről az emberek beszélnek.”

Babiš megkapta ellenfelétől, hogy olyan akar lenni, mint Orbán, erre a volt kormányfő ráerősített azzal is, hogy a választási kampány első fordulójának hajrájában a magyar–szerb határon lévő kerítéshez utazott Novák Katalin magyar és Aleksandar Vučić szerb államfő társaságában. Babiš a migrációról és a demográfiáról is a magyar kormányfőhöz hasonlóan nyilatkozott, felvetve, hogy vajon harminc év múlva is Európa lesz-e Európa, ha a népesedési trendek a jelenlegihez hasonló módon folytatódnak.

A magyar szálra tulajdonképpen Bartha működése is ráerősített: a szlovák–magyar gyökerű kampánymenedzser – akihez hasonlóan Babiš is Szlovákiából származik – a már idézett interjúban azt is elmondta, hogy Budapesten élő rokonai a Fideszre szavaznak, mert nincs jobb választás. A kampányfőnök személye azért sem mellékes, mert Babiš közölte: győzelme esetén Tünde Barthát nevezné ki az elnöki hivatal vezetőjének. Bartha hét éve dolgozik a politikussal, aki a 2021-es parlamenti választásokon meglepetésre alulmaradt a széles összefogással megszerveződött ellenzékkel szemben, így elvesztette kormányfői posztját, és pártja, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO – a cseh rövidítés egyúttal azt is jelenti, „Igen”) ellenzékbe szorult.

„Azért dolgozom vele már hét éve, mert még mindig hiszek ebben. Lefekvés előtt mindig azt mondom, hogy legalább sikerült valami jót tennem, mert valamikor sikerül megváltoztatnom valamit a fejében, vagy meggyőzni valamiről. Úgy hiszem, hogy vannak olyan dolgok, amik nem történtek meg vagy nem fognak, mert én közbelépek és megálljt kiáltok” – idézte Barthát a Denník N magyar nyelvű, szlovákiai verziója, jelezve a kampányfőnök befolyását. Azt azonban egyértelművé tette, hogy ha Babiš veszít, akkor egy időre valószínűleg megszűnik az egyébként idegőrlő, a társadalom politikai megosztottsága miatt személyes kapcsolataira is kiható együttműködésük, ő maga egy-két hónap pihenőt biztosan tartani fog.

A felmentő ítélet nem hozott eleget

Babiš veresége ugyan valószínűbb volt, mint a győzelme, ugyanakkor a kampány hajrájában voltak olyan események, amelyek erősíthették helyzetét.

Néhány nappal az első forduló előtt első fokon felmentette a bíróság a Gólyafészek-ügyben, amelyben a vád szerint trükközött a cégtulajdonnal, hogy vállalkozása 50 millió koronás (825 millió forintos) EU-támogatáshoz jusson.

A Gólyafészek nevű szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhřimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babiš volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatoknak kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég aztán a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást – ismertette az előzményeket az MTI. A bíróság szerint a több vádlottat érintő, 3-10 év börtönnel sújtható bűncselekmény nem nyert bizonyítást.

Babišnak nem a korrupciós ügy volt az egyetlen botránya: a végül elvesztett parlamenti választás hajrájában derült ki a Pandora-iratokból, hogy 2009-ben 22 millió dollárt fektetett be egy sor offshore cégbe, hogy megvásárolhassa a dél-franciaországi Bigaud-kastélyt, egy monacói ingatlant is. Stabil támogatói bázisa azonban nem fordult el tőle azóta sem.

„Nagyon örülök, hogy független bíróságunk van. A bíróság megerősítette azt, amit a kezdetektől fogva állítok: nem vagyok bűnös, és nem tettem semmi törvénysértőt” – írta akkor a Facebook-oldalán Babiš, aki a kezdetektől személye elleni politikai támadásnak minősítette az eljárást.

Orbán ekkor is biztosította őt támogatásáról: a kormányfő egy twitteres bejegyzésében azt írta: „Örülök, hogy a tények még mindig számítanak. Minden jót kívánok Andrej Babišnak! Küzdj tovább.”

Ez a küzdelem most véget ért, bár ellenzéki politikusként a folytatás nem kizárt a 69 éves Babištól. A 2021-es parlamenti választáson azt mondta, ha pártja veszít, akkor visszavonul, de ez akkor nem történt meg. Akkor azzal vigasztalhatta magát, hogy bár hajszálnyival kevesebb szavazatot kapott, mint a hárompárti ellenzéki szövetség, eggyel több mandátumot nyerve az öv lehetett a legnagyobb frakció – amely azonban szövetségesek híján nem volt elég a kormánytöbbséghez. Az elnökválasztáson azonban nem tett említést arról, mit tervez arra az esetre, ha veszít.

Több mint biodíszlet

Az 1993-ban függetlenné vált Csehországban az államfőt korábban közvetetten, a parlament választotta meg, 2013 óta választják közvetlenül. Akkor és 2018-ban is Zeman nyert, így Csehországnak most lesz a második olyan elnöke, akiről közvetlenül a választópolgárok döntenek. Parlamenti demokráciáról lévén szó, a végrehajtó hatalom nagy része a kormányfő kezében összpontosul, így az elnöki szerep ugyan inkább ceremoniális, de a törvények felülvizsgálatának lehetőségével és több fontos beosztásra való kinevezés jogával komolyabb szerepet is vihet az elnök. Zeman ilyen tekintetben kifejezetten aktív elnöknek számított. Ez, tekintettel arra, hogy Pavel a jelenlegi kormánykoalíció támogatását élvezte, most kevésbé valószínű.