Elnökként térne vissza Orbán cseh barátja az elbukott kormányfői poszt után

Az látszik biztosnak, hogy a pénteken és szombaton tartandó első fordulóban senki sem szerzi meg a győzelemhez szükséges 50 százalék feletti eredményt, így a január végi, második forduló után lesz a következő öt évre új államfője Csehországnak a leköszönő Miloš Zeman évtizede után.

A legvalószínűbb, hogy a kormánykoalíció hárompárti szövetségét adó SPOLU (Együtt) két esélyes jelöltjének egyike, Petr Pavel nyugalmazott tábornok, a NATO Katonai Bizottságának korábbi vezetője vagy Danuše Nerudová egyetemi rektor jut be a második fordulóba Babiš mellett.

Az meglepetés lenne, ha Babiš a harmadik helyre szorulna Pavel és Nerudová mögött is, és így kimaradna a második fordulóból, de a felmérések alapján nem lehet ezt sem egészen kizárni: Nerudová 25, a két másik jelölt 28-28 százalékon áll.

Zeman a Kreml barátjaként kezdte, de nem úgy távozik

A csehek harmadik alkalommal választanak közvetlenül köztársasági elnököt, előtte a parlament szavazott erről. 2013-ban és 2018-ban Miloš Zeman nyert. Az ezredfordulón még szociáldemokrata kormányfői posztot is betöltő Zeman – aki már egy éve súlyos beteg – az elmúlt tíz évben igyekezett a lehető legjobban kiszélesíteni viszonylag szűk, protokolláris mozgásterét. Az elnök a törvényeket aláírás helyett visszaküldheti a parlamentnek, kulcsszerepe van a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság, a nemzeti bank elnökének kinevezésében is. Igaz, a törvényhozás a visszaküldött törvényt másodszor is megszavazhatja, ám az államfőnek súlyt ad, hogy a pozíció közvetlen választással nyerhető el, így az elnöki észrevételek ignorálásának politikai kockázata van.

Zeman habitusánál fogva aktív elnök volt, bár ez azt is jelentette, hogy hangot adott Moszkvával baráti kapcsolatot szorgalmazó nézeteinek is. Sokáig előzékeny volt a Kremllel szemben, a Krím orosz annexiója és egy orosz ügynökökkel kapcsolatba hozott csehországi robbanás után is kifejezetten elnéző volt, miközben a kormány már bizonyítottnak látta az orosz szálat. Zeman nézeteit csak az Ukrajna ellen indított invázió írta felül, az elnök onnantól egyértelműen kiállt Kijev mellett, őrültségnek nevezve az orosz támadást.

Babiš, akivel Zeman nem volt rossz viszonyban, nem nevezhető oroszpártinak – a magyarnál másfélszer nagyobb és fejlettebb cseh cégekkel futó gazdaság szereplőjeként nem csoda –, de kevésbé elkötelezett az ukrajnai katonai szállítmányok fenntartása mellett, mint a két erős ellenjelölt és a jelenlegi kormány.

Babišt nem törte meg a vereség

Ami a jelölteket illeti, a képlet bonyolult, a részletesebb esélylatolgatás előtt tegyünk rendet abban, hogy kit milyen erő támogat.

Andrej Babiš 2017 és 2021 között volt kormányfő, pártja, az ANO (jelentése „Igen”, de egyúttal az Elégedetlen Polgárok Akciója rövidítése is) külső támogatással volt kormányon, ám mivel az egyébként látszatra ideológiailag tőle távol álló partnerei – a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja – 2021-ben kiestek a parlamentből, potenciális szövetséges nélkül maradt.

Babiš ugyan azt ígérte, hogy ha veszít, a politikától is visszavonul, de nem tette. Részben arra is hivatkozhatott, hogy kevesebb szavazattal ugyan, de a legtöbb, 72 mandátumot szerezte a 200 fős alsóházban. A vereség tehát viszonylagos volt, így most pártja támogatásával indulhat neki az elnökválasztásnak. A Politico felmérése szerint jelenleg a szavazók 28 százaléka áll mögötte.

A némiképp meglepetésre akkor ellenzékbe szorult ANO előtt a győztes így a legtöbb szavazatot szerzett, de csak 71 mandátumig jutott hárompárti SPOLU (Együtt) lett, amely a kétpárti Pirati-Starostové (Kalózok-Polgármesterek) szövetséggel alakított kormánykoalíciót.

2021 őszén az új kormány megalakulását a cseh társadalom nyugatosabb részét adók győzelmének tartották, bár a SPOLU önmagában is vegyes, hiszen a kormányfőt adó ODS épp az euroszkeptikus, a mélyebb integrációt ellenző Európai Konzervatívok és Reformerek Párt (ECR) tagja az EP-ben, miközben a másik két tagja az Európai Néppártban (EPP) ül.

Ránézésre tehát ez a formáció állna közelebb a Fideszhez, noha az az EPP-t már elhagyta. Nem nyergelt ugyan át az ECR-re sem, de az a pártcsalád sem túl távoli, hiszen ott az ODS mellett a partnernek tekintett – legalábbis az ukrajnai háború kezdetéig szoros szövetséges – Jarosław Kaczyński vezette lengyel kormánypárt (PiS) és az olasz kormányfő, Giorgia Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI) ül.

Orbán Babišnak: Küzdj tovább!

A magyar miniszterelnök, Orbán Viktor azonban egyértelműen Babišnak szurkol, bár az ANO az EP-ben a liberális Újítsuk meg Európát (RE) pártcsalád tagja – ez azonban nem jelent áthidalhatatlan árkot Babiš és Orbán között. A kormányfő megjelent Babiš parlamenti választási kampányában 2021-ben is, és támogatásáról biztosította a Twitteren most is, „Küzdj tovább!” buzdítással.

Elvégre hasonlóan gondolkodnak a migrációról és az EU-ról, amelyet nemzetállamok közösségeként képzelnek el a jövőben is, a tagállamok szuverenitásából feladó mélyebb integráció helyett. Babiš még kormányfőként azt mondta, az Európai Bizottságnak politikamentes, szolgáltató szervként kell működnie. Ez szintén egybevág a magyar kormány elképzeléseivel, amelyek szerint Brüsszel a kormány migrációs politikája miatt bünteti Magyarországot az EU-s források visszafogásával.

Egy szövetség, három jelölt

Igaz, a SPOLU-val nehezebb is lett volna a barátkozás Orbánnak, a pártszövetség ugyanis három elnökjelöltet is támogat, és mindannyian az EU mélyebb integrációjának hívei: a már említett Nerudová és Pavel mögött ott van a kevésbé esélyes, de esetleg a mérleg nyelveként az eredménybe beleszóló Pavel Fischer. A felsőházi képviselő az EU mélyebb integrációjának elkötelezett híve. Most 6 százalékon áll, 2018-ban is indult, akkor 10 százalékig jutott.

A 27-28 százalékon álló Pavel leszerelt tábornok, aki egyes felmérésekben megelőzi Babišt, másokban kevéssel elmarad tőle. Ő nem kevésbé nyugatos, ami NATO-ban befutott karrierje alapján nem meglepő: a térségből ő jutott el a legmagasabb pozícióig a katonai szövetségben.

A 61 éves tábornoktól így az sem váratlan, hogy Orbánt rendszeresen kritizálja. Decemberben egyenesen azt mondta: Csehország „orbanizációjától” tartva döntött az indulás mellett, hogy megállítsa a populizmus terjedését. A V4 kilenc tagúvá bővítését is szorgalmazta, ami távol esik a magyar kormány terveitől.

Orbán hol mumus, hol példa

Pavel összekötötte Orbánt Babišsal is, mondván, a volt kormányfő magyar barátja „oroszbarát kormányának” példája nyomán ársapkát javasolt az üzemanyagra, aminek Magyarországon a vége üzemanyaghiány lett – majd a sapka levétele után az üzemanyag most drágább itt, mint az Oroszországgal nem együttműködő Csehországban. A képet árnyalja, hogy Csehország szintén vásárol vezetéken érkező orosz olajat, márpedig arra az EU-s szankciók időleges felmentést adtak, ami így a csehekre is érvényes – bár a Barátság kőolajvezetékre az Ukrajnát érő orosz rakétatámadások miatt nem lehet mindig számítani.

A magyar kormány politikájához való viszonyulás egyébként is látványos igazodási pont lett a kampányban: decemberben Babiš járt a déli határkerítésnél a magyar és a szerb elnök társaságában, Pavel ezzel egyidőben Budapesten újságírókkal találkozott.

Ebben a versengésben kevésbé vett részt, de enélkül is az esélyesek közé emelkedett Danuše Nerudová, aki győzelme esetén Csehország első női és legfiatalabb államfője lehetne. A közgazdászprofesszor a politikán kívülről jött, tavalyig a brnói Mendel Egyetem rektora volt. Szakterülete az európai adóharmonizáció, ami szintén nem EU-szkeptikus irányba mutat. Támogatottsága jelenleg 25 százalékon áll, Pavel mintha az ő rovására kezdett volna erősödni.

Ám ez azt is mutatja, hogy bármelyikük is jut be a második fordulóba, jóval több tartalékuk van, mint Babišnak, akinek így elnökválasztási győzelme váratlan eredmény lenne.

Ő jobb híján a nyolc induló elnökjelölt közül talán Csehország egykori moszkvai nagykövete, Jaroslav Bašta támogatóira számíthat a második fordulóban. Az erősen oroszpárti, 74 éves Baštát 4-5 százalékra mérték, bár az őt indító párt, a félig japán Tomio Okamura vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) 10 százalékon áll. Az SPD hasonlóan gondolkodik a migrációról és az EU-n belül a nemzeti szuverenitásról, mint az ANO.

Vádlottak padjáról a francia elnökhöz

Babiš ráadásul lendületben van: hétfőn első fokon felmentette a bíróság a Gólyafészek-ügyben, amelyben a vád szerint trükközött a cégtulajdonnal, hogy vállalkozása 50 millió koronás (825 millió forintos) EU-támogatáshoz jusson.

A Gólyafészek nevű szabadidőközpontot építtető cég, a ZZN Agro Pelhřimov korábban az Agrofert holdinghoz tartozott, amelynek egyetlen tulajdonosa Andrej Babiš volt. A szabadidőközpont építésekor, 2007-ben a cég részvénytársasággá alakult és ismeretlen tulajdonba került. A következő évben kisebb vállalkozásként jogosultságot szerzett az ilyen vállalatoknak kiírt EU-támogatásra. Ha a Gólyafészek az Agrofert része maradt volna, nagyvállalatként nagy valószínűséggel nem kapott volna uniós támogatást. A cég aztán a pályázatban megszabott határidő letelte után ismét az Agrofert része lett. Az építtető cég utódja, az Imoba 2018 júniusában már visszafizette az államnak az 50 millió koronás támogatást – ismertette az előzményeket az MTI. A bíróság szerint a több vádlottat érintő, 3-10 év börtönnel sújtható bűncselekmény nem nyert bizonyítást.

„Nagyon örülök, hogy független bíróságunk van. A bíróság megerősítette azt, amit a kezdetektől fogva állítok: nem vagyok bűnös, és nem tettem semmi törvénysértőt” – írta a Facebook-oldalán Babiš, aki a kezdetektől személye elleni politikai támadásnak minősítette az eljárást.

Babišnak nem a korrupciós ügy volt az egyetlen botránya: a végül elvesztett parlamenti választás hajrájában derült ki a Pandora-iratokból, hogy 2009-ben 22 millió dollárt fektetett be egy sor offshore cégbe, hogy megvásárolhassa a dél-franciaországi Bigaud-kastélyt, majd egy monacói ingatlant is. Stabil támogatói bázisa azonban nem fordult el tőle azóta sem.

Hétfői bírósági felmentésének nyomatékot adott az is, hogy másnap Babišt a francia elnök is fogadta. Az elnöki palota jelezte ugyan, hogy Emmanuel Macron – akinek pártja egy pártcsaládban van az ANO-val – a találkozóval nem vett részt Babiš kampányában, három nappal a választás előtt ez egyértelmű támogatás. A 2021 őszén Budapesten járt francia elnökkel egyébként Orbán is egyre inkább közös platformon van, bár korábban a politikai patkó túloldalán lévő ellenfélnek számított.

Téma lett a NATO-katona kommunista múltja

Miközben Babiš a hajrában bírósági és diplomáciai sikert mutatott fel, Nerudovának és Pavelnek magyarázkodnia is kellett. Előbbinek azért, mert vizsgálat indult az egyetemén, ahol felmerült, hogy a rektori éveiben az intézmény valódi teljesítmény nélkül adott ki tudományos fokozatot külföldieknek – emlékeztetett az Euronews. A tábornoknak meg arról kellett győzködnie a választókat, hogy nem kevésbé hiteles atlantista politikus ő attól, hogy katonai karrierjét még a Varsói Szerződés idején kezdte, ráadásul tagja volt a csehszlovák állampártnak is. Ezt elütötte azzal, hogy a katonai pályafutáshoz ez elkerülhetetlen formalitás volt, azt viszont visszautasította, hogy a kommunista vezetés idején köze lett volna NATO-val szembeni kémek kiképzéséhez.

A 10,7 milliós Csehország választóinak negyede még nem döntött, egy részük választása azonban függhet a csütörtök esti jelölti vitától, amelyen Babiš első alkalommal vett részt. A másfél órásra tervezett műsor végül 111 percig tartott. Babišon ellenfelei a koronavírus-járvány okozta válság kezelésének hiányosságait kérték számon, és a már említett, offshore-on keresztüli, franciaországi ingatlanvásárlást érintő adóelkerüléssel kapcsolatos előzetes vizsgálat miatt is védekezett, közölve, hogy őt nem keresték meg a francia hatóságok.

Nem kommentálta azt sem, hogy saját pártjának alelnöke, Ivo Vondrák a múlt héten kijelentette: ő a maga részéről Babiš helyett Pavelre fog szavazni. Utóbbinak, ahogy várható volt, a rendszerváltás előtti párttagsága, Nerudovának pedig az egyetemi doktorik vitatott kiadása miatt kellett védekeznie. Nerudová igyekezett a személyeskedő párbajokból kimaradni, mondván, „Csehország jövője” a tét. Emellett azzal vádolta Babišt, hogy saját üzleti érdekeltségeinek kedvezményes hitelei érdekében áll ki az alacsony kamatlábak mellett, ami látszólag népszerű, ám makrogazdasági szempontból a jelenlegi helyzetben kockázatos, az inflációt erősítő lépés lenne.

A vita hatása előzetes felmérésből már nem, legfeljebb az exit pollokból lesz kiolvasható a kétnapos választás végén, szombaton este.