Az orosz kémek pont egy jó közép-európai kapcsolatot robbantottak fel

2021. április 27. – 14:46

Az orosz kémek pont egy jó közép-európai kapcsolatot robbantottak fel
A Cseh Rendőrség felvételén a 2014-ben felrobbant lőszerraktár és egy pirotechnikus látható Vrbětice közelében – Fotó: Cseh Rendőrség – Policie České

Másolás

Vágólapra másolva

Páratlanul nagy kiutasítási hullámot indított el Csehország, amely szerint orosz titkosügynökök hajthattak végre robbantást egy cseh lőszerraktárban 2014-ben. Az ügy nemcsak a cseh-orosz viszonyra – orosz vakcinabeszerzésre és a temelíni erőmű bővítésére – hathat ki, de az EU és a NATO orosz kapcsolataira is, amelyeket egyébként is súlyos ügyek terhelnek az ukrajnai konfliktustól az orosz ellenzéki Alekszej Navalnij helyzetén át az Egyesült Államokat ért hekkertámadásig. Budapest csak úgy áll ki Csehország mellett, hogy láthatóan nem akar nagyobb diplomáciai konfliktust Oroszországgal sem.


A hidegháború vége óta soha annyi diplomatáját nem utasították ki egy államnak egyetlen országból, mint amennyit Csehország küld vissza Oroszországba azután, hogy a prágai kormány szerint bizonyossá vált, hogy az orosz titkosszolgálatnak köze van a csehországi Vrbětice lőszerraktárában történt 2014-es robbanáshoz, amely két ember halálát okozta.

Prága előbb 18 diplomatát küldött haza, mindössze két napot adva, majd miután Oroszország válaszul 20 cseh diplomatát utasított ki, a cseh kormány bejelentette: annyi orosz diplomata maradhat Csehországban, amennyi cseh Oroszországban. Ez mostanra mindössze öt fő, így Csehországot további 63 orosz diplomatának és családtagjaiknak kell elhagyniuk. Igaz, a második turnusnak nem két nap alatt, hanem május végéig kell távoznia az országból.

Csehországgal szolidaritást vállalva Szlovákia is kiutasított három orosz diplomatát, négy továbbit pedig Észtország, Lettország és Litvánia küldött vissza Oroszországba. Litvánia azt is felajánlotta, hogy szükség esetén kisegíti működésében a moszkvai cseh nagykövetséget.

Orbán nem akart túl hangos tiltakozást

Hétfőn a V4-ek rendkívüli kormányfői megbeszélését hívta össze a lengyel miniszterelnök. A Morawiecki-kormány szolidaritást vállalt Csehországgal, ahogy Szlovákia is.

A visegrádi országok külügyminiszterei – így Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is – nem sokkal korábban a független államok biztonságát veszélyeztető lépéseket elítélő nyilatkozatot adtak ki. Csehországtól, Lengyelországtól és Szlovákiától eltérően azonban a magyar kormány jelezte, nem áll szándékában orosz diplomaták kiutasítása. Orbán Viktor Facebook-bejegyzésében annyit írt: „V4 egyeztetés: Csehország mellett vagyunk”. Azt kerülte, hogy konkrétan megemlítse Oroszországot, és ez a visszafogottság a V4-ek nyilatkozatának szövegére is hatással volt:

Az eredeti, Lengyelország által megfogalmazott keményebb kiállást megvétózta Orbán Viktor magyar miniszterelnök, írja az Euractiv.

Az eredeti kiállásban a portál szerint felszólítottak volna arra, hogy álljanak el az Oroszországot Németországgal összekötő, technikailag már majdnem kész Északi Áramlat-2 gázvezeték beindításától, és határozottan kiálltak volna Ukrajna és Belarusz mellett Oroszországgal szemben.

Eközben hétfőn már Románia is kiutasított egy orosz diplomatát. Csehországnak már kifejezte szolidaritását a NATO, az Európai Parlament öt frakciójának elnökei, valamint Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is – írta az MTI.

Fegyverraktártól novicsokig

Csehország az elmúlt 20 évben jellemzően inkább olyan terepnek számított, ahol az orosz diplomaták – és köztük a titkosszolgálat fedésben lévő tagjai – viszonylag nyugodtan dolgozhattak, így nem volt kézenfekvő a hirtelen és látványosra sikerült diplomáciai csörte Moszkva és Prága között.

Egyébként Magyarországgal is felmerülnek hasonló kifogások a nyugati szövetségesek részéről, amit erősíthetett a tender nélküli megállapodás a paksi atomerőmű bővítéséről és az ahhoz kapcsolódó orosz hitel, majd a KGST utáni tetszhalott állapotból feltámasztott, az aggályok szerint kémkedéshez remek fedőállást adó Nemzetközi Beruházási Bank székhelyének Budapestre telepítése 2019-ben, vagy annak az orosz fegyverkereskedőnek a három évvel ezelőtti esete, akit Magyarországon, amerikai közreműködéssel füleltek le, de a magyar hatóságok mégis úgy döntöttek, hogy Oroszországnak adják ki. Ezt a történetet a Direkt36 tárta fel.

Miloš Zeman cseh elnök és Andrej Babiš miniszterelnöki kinevezésének napján 2018. június 6-án – Fotó: Michal Cizek / AFP

Csehországban azonban a politikai térkép változatosabb, mint a magyarországi. Az oroszokkal szívélyesebb viszonyra törekvő, egyúttal EU-szkeptikusabb álláspontot inkább az államfő, Miloš Zeman képviseli, míg Andrej Babiš kormánya a mostani kémügyben sokkal határozottabban áll ki Oroszországgal szemben. A kisebbségben lévő – kívülről a Cseh- és Morvaországi Kommunista Párt által támogatott –, a jobbközép-populista ANO és a cseh szociáldemokraták koalíciójából álló kormány szerint megalapozott a gyanú az orosz érintettségre, Zeman szerint azonban ez még nem bizonyított.

Igaz, az államfő hozzátette, nem zárja ki az oroszok szerepét, mert ez a lehetőség komolyan fennáll. Az szerinte is biztos, hogy két orosz férfi a raktárban járt a robbanás előtt és „bizonyosan nem turisták voltak”. „Oroszország megfizet érte, ha bebizonyosodik az érintettsége” – mondta Zeman, ami hozzá képest erős nyilatkozat volt Moszkvával szemben. Viszont a kormány inkább a relativizálást hallotta ki belőle: a kormányfő helyettese szerint ez a nyilatkozat inkább volt hasznára Oroszországnak, mint Csehországnak.

A Szkripal elleni novicsok vezetett nyomra

A cseh nyomozás évekig nem jutott el a két férfi azonosításáig. Ez csak akkor sikerült, amikor fény derült arra, kik próbálták novicsokkal – a Szovjetunióban kifejlesztett idegméreggel – megölni az Egyesült Királyságba menekült egykori orosz hírszerző Szergej Szkripalt és lányát. A Salisburyben végrehajtott 2018-as akciót mindketten túlélték, és lebukott a két végrehajtó is: Ruszlan Bosirov – valódi nevén Anatolij Csepiga – és Alekszandr Petrov – valódi nevén Alekszandr Miskin –, akik ugyan visszatértek Moszkvába, de személyazonosságuk nyilvánosságra került. (A két ügynök Budapesten is megfordult.)

Hogy a Szkripal-ügyben érintettek felfedése után miért kellett három év a cseh robbanás feltételezett végrehajtóinak beazonosításához, kérdés, mindenesetre a cseh kormány szerint hírszerzőik információi és az ipari kamerák felvétele alapján bizonyos, hogy a Salisburyben járt két férfi azonos azokkal, akik a vrběticei raktárban jártak a robbanás előtti napon.

Egy londoni kamera felvételén Ruszlan Bosirov és Alekszandr Petrov látható 2018. szeptember 5-én az Egyesült Királyságban – Fotó: Scotland Yard / Handout / Anadolu Agency / AFP

Bolgár fegyverkereskedő szállítmánya lehetett a cél

A feltételezések szerint a cseh raktárban felrobbant 50 tonnányi lőszer és fegyver a bolgár Emilian Gebrev tulajdonában álló Emco cég birtokában volt, és az ukrán hadseregnek volt címezve, amely akkor már éles harcban állt Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szeparatistákkal – és részben az Oroszországból érkezett erőkkel. (Az Emco legális fegyverkereskedő cég, igaz, csaknem 20 éve egy időre elveszítette licencét, amikor az Egyesült Államokba érkező szállítmányáról eltitkolta, hogy Nigériából származott. 2015-ben aztán több évre ismét amerikai feketelistára került.)

Gebrev jó ideig tagadta, hogy Vrběticében lett volna Ukrajnába szánt szállítmánya, vasárnap azonban ezt elismerte a New York Timesnak.

De Gebrev állítólag Szíriába is szállított fegyvereket a Bassár el-Aszaddal szembenálló erőknek, így ezen a vonalon is szálka lehetett az oroszok szemében, hiszen Moszkva a szíriai elnök oldalán áll azóta is. 2015 áprilisában – fiával együtt – egy súlyos mérgezésen is átesett, amely hasonlított a novicsok tüneteire. Kómába is került, végül életben maradt. Csak négy évvel később adott interjút, tétlenséggel vádolva a bolgár hatóságokat. Tavaly aztán brit és amerikai együttműködéssel lezárult a nyomozás, bíróság elé került az ügy, végül három orosz vádlottat távollétükben elítéltek. Egyikük Gyenyisz Szergejev („Fedotov”) érintettje volt a Szkripal-ügynek is, amely nélkül a jelek szerint sosem derült volna ki, mit is élt túl valójában Gebrev.

Egy sajtótájékoztatón Emilian Gebrev bolgár fegyverkereskedő és Bojko Boriszov volt miniszterelnök – Fotó: Nikolay Doychinov / AFP

Azonban nem csak Szkripal és Gebrev mérgezését, valamint a csehországi robbanást kötik össze az orosz titkosszolgálat – pontosabban a külső elhárítás, korábbi nevének ma is közszájon forgó rövidítésével a GRU 29155-ös egységének – tevékenységével, amelyhez még egy montenegrói, sikertelen puccskísérletet is kötődik. Nem sokkal Gebrev 2015-ös mérgezése előtt Bulgáriában is több fegyverraktárban volt robbanás: 2014-ben négy eset volt – Gorni Lomban 15 ember halt meg -, amit 2015 márciusában és áprilisában is egy-egy követett az iganivói fegyvergyárban – emlékeztetett a Szabad Európa.

Talán ezért is mondhatta a cseh kormányfő helyettese, Jan Hamáček, hogy a vrběticei robbanásnak nem is Csehországban, hanem Bulgáriában kellett volna történnie, mert az eredeti tervek szerint a szállítmánynak akkorra már ott kellett volna lennie.

Betett a Szputnyik V-nek

A cseh bel- és külügyminiszteri posztot nemrég tíz napon át egy személyben betöltő Hamáček április 17-én utazott volna Moszkvába, hogy a koronavírus elleni orosz vakcina beszerzéséről tárgyaljon. Nem sokkal az út előtt azonban azt mondta, mégsem mehet, mert egy fontos bizottsági ülésen kell részt vennie. Ezután jött a bejelentés arról, hogy az orosz titkosszolgálat állhat a 2014-es robbantás hátterében, amely miatt Csehország azonnal megindítja tucatnyi orosz diplomata kiutasítását. Értelemszerűen lekerült a napirendről az orosz vakcina beszerzése is, és beindult a többoldalú kiutasítási hullám.

Azt csak találgatni lehet, hogy miért épp mostanra érett be a kémbotrány. Az tény, hogy a cseh államfő támogatta az orosz vakcinák beszerzését, és azt is, hogy a Roszatom részt vehessen a cseh atomerőmű bővítésében – ezúttal a Dukovanyban lévőben, miután 2014-ben a temelíni atomerőmű orosz bővítése kútba esett.

Épp ezt a két dolgot kritizálta a korábbi külügyminiszter, akit az államfő kérésére Babiš április 12-én távolított el a kormányból. (Április 21-én kinevezték utódját, Jakub Kulháneket.) A kormány azóta bejelentette szándékát, hogy kizárná az orosz Roszatomot a Dukovanyban lévő atomerőmű bővítésére kiírt tenderből.

A Dukovanyban található atomerőmű – Fotó: Wikipedia

Nem csak Prága és Moszkva ügye

A konfliktus azonban túlnő a cseh-orosz viszonyon: kihat az EU és a NATO egyébként is feszült orosz kapcsolataira. Épp akkor, amikor Kelet-Ukrajnában az elmúlt hét év legrobbanásveszélyesebb helyzetét sikerült lehűteni. Oroszország látványos erőket mozgósított az elcsatolt Krímben és az oroszbarát szakadár donyecki és luganszki népköztársaság körül, ami már-már nyílt háborúval fenyegetett. Az orosz erők javát Moszkva végül visszavonta, miután az orosz elnök telefonon tárgyalt az őt nem sokkal korábban legyilkosozó amerikai elnökkel. Vlagyimir Putyin és Joe Biden a nyárra beszéltek meg egy találkozót – bár ennek konkrétumai még nem ismertek.

Nagy áttörésre azonban nem lehet számítani: az Egyesült Államok az orosz hekkertámadások miatt tucatnyi orosz diplomatát utasított ki – szolidaritásból Lengyelország is megtette három orosz diplomatával –, amit orosz kiutasítások követtek. Moszkva bejelentette, hogy összeállít egy listát a nem baráti államokról, amelyekre az Egyesült Államok után Csehország is felkerülhet, ami a még egymás országaiban maradt diplomaták munkáját teszi takaréklángra.

Eközben Moszkva egyre inkább bekeményít az orosz ellenzékkel szemben, Alekszej Navalnij börtönben, az általa vezetett, állami korrupció feltárásával foglalkozó FBK-t szélsőséges szervezetnek minősíttetnék, lényegében visszahozva azt, a Szovjetunió végén eltörölt törvényt, amely lehetővé tette a politikai ellenzék bebörtönzését.

A börtönviszonyok és a tavalyi novicsokos mérgezésének esetleges utóhatásai miatt rossz egészségi állapotban lévő, de az éhségsztrájkját befejező Navalnij mellett az EU és az Egyesült Államok is kiállt, nyilvánvaló hogy az ő helyzete éppúgy terhelni fogja a Nyugat és Oroszország viszonyát, ahogyan a megoldástól még mindig távoli ukrajnai konfliktus, és az orosz titkosszolgálatok Csehországot érintő, és a jelek szerint nem egyedülálló akciója.