Mégsem úgy értették az oroszok az atomfegyverek használatát

Ukrajna soha nem fog megbocsátani Oroszországnak a szégyenletes konfliktusért, amely fél évszázaddal visszavetette Oroszország fejlődését a Mihail Gorbacsovot megelőző szovjet időkbe – mondta Dmitrij Muratov orosz újságíró a Reutersnek adott interjújában.

A Nobel-békedíjjal kitüntetett Muratov szerint Ukrajna soha nem fogja elfogadni azt, hogy területeken annektáljon tőle Oroszország. A Novaja Gazeta főszerkesztője úgy véli, a háború „hatalmas nemzeti szégyen” Oroszországnak, amely nemcsak fél évszázadnyi fejlődést töröl ki, hanem az oroszok körében a reményt, a szeretetet és a jövőbe vetett bizalmat is kioltja.

Mint mondta, Oroszország elfelejtette a múlt tanulságait, beleértve a háborúk befejezésének szükségességét. Úgy érzi a világban elveszett az oroszok iránti bizalom, amit nehéz lesz helyreállítani. Elmondta azt is, hogy nem áll szándékában elhagyni Oroszországot. „Addig fogunk itt dolgozni, amíg a hideg puskacső hozzá nem ér a forró homlokunkhoz”.

Az Oroszországgal határos utolsó EU-tagállamként Finnország is lezárja a határait az orosz turisták előtt Putyin mozgósítási rendelete után – írja a Financial Times. A finnek egészen eddig haboztak a döntés meghozatalával, de mivel az EU nem tudott egységes álláspontot kialakítani a kérdésben, a finnek most önállóan döntöttek.

Az ügy előzménye, hogy a balti államok valamint Lengyelország is lezárták határaikat az orosz turisták előtt, így Finnországon keresztül juthattak már csak be az Unióba az Oroszországból távozók. A finn lakosság többsége, és a jobboldali ellenzéki pártok is a szigorítás mellett voltak, így végül most a balközép kormánykoalíció is beadta a derekát és bejelentette az orosz turisták kizárását.

Továbbra is beléphetnek az EU-ba:

• politikai menekültek,
• családjukat látogatók,
• tanulók,
• és munkaügyben utazók (többek között kamionsofőrök).

A legutóbbi menekülési hullám akkor indult meg, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én szerdán részleges mozgósítást rendelt el, amivel körülbelül 300 ezer orosz férfit fognak besorozni a hadseregbe. Közülük most rengetegen külföldre indultak, hogy ne kelljen harcolniuk.

Az EU országai nem egységesek az Oroszországból távozók kezelésével kapcsolatban. Németország és más államok szerint segíteni kell azokat, akik Putyin rendszere elől menekülnek, ráadásul minden távozó csak gyengíti Oroszországot. Más országok, mint például Lettország, viszont biztonsági kockázatként kezeli az oroszokat, szerintük ráadásul sokan, akik most távoznak Oroszországból, egészen eddig támogatták a háborút.

(Financial Times)

Az informatikai- a pénzügyi- és távközlési szektorban, valamint a médiában dolgozókat sem sorozzák be az orosz hadseregbe, miután szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el az országban. Bár az erről szóló rendelet egy része nem nyilvános, az azóta eltelt két napban elég sok hír napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy pontosan kiknek is kell majd bevonulniuk.

Bár ezt konkrét számokkal és statisztikákkal nem lehet még bizonyítani, egymástól független források sokasága állítja: a mozgósítás sokkal jobban érinti az orosz vidéket, mint a városokat. A legtöbb férfit a nemzetiségiek közül toborozzák, míg a moszkvaiakat és szentpéterváriakat kímélik a leginkább. A 444 hosszú cikkben számolt be a sorozás anomáliáiról, de az erről szóló legtöbb forrást most még nem lehet ellenőrizni.

Nyilvános ugyanakkor azoknak a csoportoknak a listája, amelyekből nem lehet toborozni. Ezek pedig:

• az IT-dolgozók,
• a bankok alkalmazottai és a pénzügyi rendszerben dolgozók,
• a mobilszolgáltatók munkatársai,
• és az újságírók, akik alatt ma leginkább a propagandistákat értik Oroszországban, a független újságokat ugyanis vagy bezárták, vagy külföldre űzték.

A szerdán bejelentett sorozással kapcsolatban számos kérdés felmerült, amelyekre csak a következő napokban kaphatunk választ. Ezek közül az egyik, hogy az orosz hadseregnek valószínűleg se felszerelése, se kiképzési kapacitása, se tiszti és altiszti állománya nincsen 300 ezer ember hadba állításához. Ezt Rácz András Oroszország-szakértő elemezte hosszan a Telexen.

Oroszország senkit nem fenyeget atomfegyverrel – jelentette ki Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes egy pénteki moszkvai konferencián. A diplomata szerint az atomfegyverek használatáról beszélő orosz tisztségviselők valójában csak arra akarták felhívni az Egyesült Államok figyelmét, hogy ne avatkozzon közbe a donbaszi harcokba.

Rjabkov szerint Oroszország nem akar nyílt háborút a NATO-tagállamokkal, az atomfegyverek bevetése pedig csak akkor opció, ha Oroszország területi integritása forog kockán. Hogy ez utóbbi egészen pontosan mit jelent, nem világos, éppen ma tartanak ugyanis a megszállt ukrán tartományokban népszavazást arról, hogy csatlakozzanak-e Oroszországhoz. Felmerül tehát a probléma, hogy akkor mostantól Oroszország a megszállt területeket is saját részének tekintheti, és azok esetleges visszafoglalására is mint a területi integritása megsértésére reagálhat.

Medvegyev szavaiból az következik, hogy akkor is atomfegyverrel reagálnának, ha az ukrán hadsereg visszafoglalná Ukrajna megszállt területeit. Rjabkov nyilatkozata azonban inkább úgy értelmezhető, hogy csak akkor használnának atomfegyvereket, ha NATO-csapatok vonulnának be Oroszország területére.

(MTI)

A Toyota Motor japán járműgyártó bezárja szentpétervári összeszerelő telephelyét – jelentette be az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium pénteken. A Toyota Motor 2007-ben nyitotta meg szentpétervári üzemét, ahol a gyártást márciusban felfüggesztették az alkatrészellátás megszakadása miatt és ugyancsak márciustól a japán cég leállította autóinak exportját Oroszországba.

Az üzem éves kapacitása százezer jármű, Szentpéterváron a Camry és RAV4 modelleket szerelték össze. Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium hozzátette, hogy a Toyota Motor fenntartja a Toyota és a Lexus autókkal kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint a márkakereskedői hálózat támogatását.

(Interfax, MTI)

436 holttestet exhumáltak a kelet-ukrajnai Izjum város egyik rögtönzött háborús temetőjében – írja a Guardian, a harkivi régió kormányzójára, Oleh Szinyehubovra hivatkozva.

A megtalált holttestek közül mintegy harmincon kínzások egyértelmű jeleit találták. A régiót orosz erők tartották megszállás alatt, azonban a szeptember elején indult meglepetésszerű ukrán offenzívában (amelyet itt elemeztünk részletesen) felszabadult. A kormányzó elmondása szerint további három sírhelyet is találtak az ukrán erők által visszafoglalt területeken.

Ahogy korábban írtunk róla, a Harkiv megyei Izjumot szeptember elején foglalták vissza az ukrán fegyveres erők az orosz hadseregtől. Az ukrán védelmi minisztérium pár nappal később közölte: több tömegsírra bukkantak a felszabadított városban. A legnagyobb sírban 418 civil holttestét találták meg.

Az internet és a telekommunikáció ellenőrzéséért felelős orosz hatóság, a Roskomnadzor közel 160 ezer kiszivárgott feljegyzése bepillantást enged az ország legtávolabbi pontjaira is elérő orosz internetes megfigyelés és cenzúra működésébe, írja a New York Times.

Aktivisták még márciusban hozták nyilvánosságra a Roskomnadzor baskíriai irodája által készített dokumentumokat, amelyeket a New York Times aztán részletesen átnézett. A lap szerint a 2008-ban létrehozott Roskomnadzor az évek során az orosz megfigyelési gépezet egyik fontos elemévé, szinte hírszerzési ügynökséggé változott, ami honlapokat, közösségi médiás tartalmakat, hírszájtokat monitoroz, és aztán például „kormánypárti”, „kormányellenes” vagy „apolitikus” jelzőkkel látja el őket.

A dokumentumok alapján a Roskomnadzor részletes információval szolgált a kritikus véleményeket megfogalmazók online aktivitásáról a biztonsági szolgálatok felé. A lap szerint ezeknek következményei is lettek, a megfigyeltek közül többeket letartóztatott és akár hónapokig fogva tartott a rendőrség, mások az üldöztetéstől félve elmenekültek az országból.

A bebörtönzött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij említésére és szövetségeseire kifejezetten figyelő szervezetnek fontos szerepe volt az ukrajnai háború kezdete után is a közhangulat és a kritikus hangok nyomon követésében. „Az orosz társadalom destabilizációjáról” szóló egyik jelentésben például egy ellenzékinek minősített portál cikkét emelték ki, amely arról szólt, hogy Putyin csak önös érdekből támadta meg Ukrajnát. Egy másik dossziéban pedig részletesen felsorolták, kik a portál tulajdonosai és hol élnek. (New York Times)

Rollereket bérelnek és azzal mennek át az orosz–grúz határon az országból menekülők – állítja a Guardian moszkvai tudósítója. Andrew Roth szerint hatalmas kocsisor áll Oroszországból Grúzia felé a határon, ezt pedig sokan a környéken bérelhető rollerekkel előzik meg. Korábban hasonló történt az orosz–norvég határon is, ahol sokan biciklin keltek át.

A határt gyalog nem lehet átlépni, csak járművön, de mivel a roller is járműnek számít, az amúgy gyalog utazóknak ez a legegyszerűbb megoldás az átkelésre. Roth szerint az autósok most körülbelül 8 órás sorban állnak.

A mostani menekülthullám azután indult meg, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán részleges mozgósítást hirdetett meg Oroszországban, ami 300 ezer tartalékos behívását jelenti.

(Andrew Roth via Twitter)

A helyszínen gyűjtött bizonyítékok alapján megállapítható, hogy Ukrajnában háborús bűncselekmények történtek – jelentette be pénteken az ENSZ által életre hívott független bizottság elnöke, Erik Mose – írja a Reuters beszámolója alapján az MTI.

Mose nem mondta meg, hogy ki követte el a bűncselekményeket, de a bizottság munkája Ukrajna olyan régióira összpontosult, amelyeket korábban orosz erők szálltak meg.

A bizottság tagjai március óta 27 helyszínt kerestek fel Ukrajnában Kijev, Csernyihiv, Harkiv és Szumi térségében és több mint 150 áldozattal és szemtanúval beszéltek.

Mose az ENSZ genfi ​​székhelyű Emberi Jogi Tanácsán jelentette be a vizsgálat eredményét. Oroszország nem jelent meg a találkozón, de korábban tagadott minden háborús bűncselekménnyel kapcsolatos vádat, és „politikai kampánynak” nevezte a vizsgálatot.

Kaja Kallas észt miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy áramkimaradások lesznek az országban, ha az oroszok leválasztják a balti államokat a közös villamosenergia-hálózatról, és egyúttal azt is bejelentette, hogy védelmi gyakorlatot tartottak. A kormányfő minderről egy televíziós nyilatkozatban beszélt csütörtökön este.

Az esetleges áramkimaradások mindenkit érinteni fognak, állami szerveket, hatóságokat, vállalatokat és magánszemélyeket egyaránt, „bölcs dolog lenne időben felkészülni ezekre az átmeneti zavarokra”.

Az egyhetes gyakorlatra háromezer tartalékost hívtak be, de Kaja Kallas hozzátette, hogy semmilyen közvetlen katonai fenyegetés nincs szó. Ugyanakkor felszólította az Észtországban élő orosz állampolgárokat, hogy ne üljenek fel a Moszkvából érkező felszólításnak, „ne menjenek harcolni, mert onnan nincs visszaút”. (Reuters)

Úgy tűnik, Silvio Berlusconi volt olasz miniszterelnök együttérez Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, legalábbis erre utal az egyik megjegyzése – írja a Guardian. „Putyint az orosz nép, a pártja, a miniszterei kényszerítették arra, hogy elindítsa ezt a különleges műveletet” – vette át Berlusconi a „háború” megnevezést gondosan kerülő orosz retorikát.

Berlusconi a Reuters szerint csütörtökön este azt is mondta, hogy Moszkva eredeti terve az volt, hogy „egy hét alatt” meghódítja Kijevet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt „tisztességes emberek kormányával” váltja fel, és azután „egy újabb hét után” kiszáll. „Nem is értettem, miért terjeszkedtek az orosz csapatok Ukrajnában, miközben szerintem Kijev körül kellett volna maradniuk” – zárta gondolatait az olasz politikus.

Berlusconi Forza Italia nevű pártja egy jobboldali koalícióhoz tartozik, amely várhatóan vasárnap megnyeri az általános választásokat. A koalíció vezető ereje az Olasz Testvérek nevű párt, mely a fasiszta nosztalgia ellenére az utóbbi időben a retorika szintjén folyamatosan mérséklődött, miközben a tagság azért továbbra is rendszeresen kibeszél a szélsőjobbra. Korábbi cikkünkben olvashat erről részletesen.

A részleges mozgósításról szóló orosz döntés annak a beismerése, hogy a hivatásos hadseregük kudarcot vallott és felmorzsolódott, mondta Volodimir Zelenszkij szokásos elnöki beszédében, amit az ukrán államfő hivatalos honlapján tettek közzé.

„Ebben a háborúban hat hónap alatt 55 ezer orosz katona halt meg. Több tízezren megsérültek, vagy elvesztették valamelyik végtagjukat. Legyen ennek folytatása? Ne legyen? Akkor tiltakozz! Tegyél ellene! Fuss el! Vagy add meg magad az ukránoknak! Ezek a túlélés lehetőségei” – fogalmazott Zelenszkij.

Az ukrán elnök köszönetet mondott azoknak, akik megvédik az államot, a függetlenséget, és „a szabadságharc mögött a világban kialakult egységről” beszélt. Kitért a közelmúlt harci sikereire, szerinte Ukrajnának sikerült felszabadítania az orosz csapatok által megszállt terület jelentős részét. „Embereket szabadítottunk ki orosz fogságból”, 215-en térhettek haza a családjukhoz.

Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló szerdai bejelentésével párhuzamosan megszólalt Szergej Sojgu orosz hadügyminiszter is, aki március óta először közölt adatokat az orosz veszteségekről. Állítása szerint kevesebb mint hatezer katona halt meg eddig az ukrajnai harcokban, miközben ukrán oldalon szerintük már több mint hatvanezer katona halt meg.

Szergej Gurijev, a franciaországi emigrációban élő neves orosz közgazdászprofesszor szerint szemben azzal, amit az orosz propaganda és többek között a magyar kormánymédia is állít, a szankciók működnek. A szakember a Budapest Fórum miatt látogatott Magyarországra, a Népszava beszélgetett vele.

„A magyar kormány, Putyin néhány más barátjához hasonlóan, azt állítja, hogy a szankciók nem működnek, azok többet ártanak Európának, mint Oroszországnak. Ez természetesen nem igaz” – fogalmazott.

Szerinte az orosz gazdaság növekedésére vonatkozó háború előtti előrejelzések és a mostani becslések összehasonlításából világosan látszódik, hogy óriási hatásuk van a szankcióknak.

„A szankciók működnek és még jobban fognak működni decemberben, amikor az uniós olajembargó érvénybe lép” – mondta. Szerinte súlyos csapás lenne Putyinnak, aki már most forráshiánnyal küzd és halmozza a költségvetési deficitet, ha a már decemberre bejelentett szankciókat kiegészítenék egy energiaár-plafonnal is, amiről a G7-ek és az EU tárgyalnak. „Az EU-nak eközben egységesnek kell maradnia és támogatnia azokat a háztartásokat, amelyek a magas olaj- és üzemanyagárak következtében hátrányt szenvednek” – tette hozzá.

A szakember szerint az orosz statisztikai hivatal, a Roszstat (ami eddig nem annyira rossz visszajelzéseket adott az orosz gazdasági helyzetről) számításai nem annyira megbízhatóak, az adatok egy része ugyanis nem teljesen következetes, sok adatot pedig egyszerűen titkosítottak, államtitoknak minősülnek.

Arról, hogy pontosan miért működnek az Oroszországra kivetett szankciók, ebben a részletes elemzésben írtunk bővebben.

Öt napig tartó „népszavazás” kezdődött pénteken az ukrajnai szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, valamint Herszon és Zaporizzsja megyék orosz ellenőrzés alá került területeinek Oroszországhoz való csatlakozásáról – írja az MTI.

A szavazások eredményét Moszkván kívül várhatóan senki nem fogja legitimnek tekinteni (ahogy az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krímben megtartott referendumot sem), az oroszoknak viszont lehetőséget ad arra, hogy sajátjaként kezelje a területeket. Az álnépszavazás és a részleges mozgósítás bejelentése azt jelentheti, hogy tanácsadói meggyőzték Putyint a háború folytatásáról. A fordulatról bővebben ebben a cikkben írtunk.

Pénteken az első szavazóhelyiségek nem is Ukrajnában, hanem az orosz Távol-Keleten, majd Szibériában nyíltak meg az érintett területek elmenekült lakosai számára. Személyes szavazás mind a négy régióban csak a zárónapon, szeptember 27-én lesz, fokozott óvintézkedések mellett, addig mozgóurnás szavazással vagy a szomszédos területeken lehet majd voksolni.

A pénteken kezdődő álnépszavazásról bővebben ebben a cikkben írtunk.

• Egy fogolycsere keretében az oroszok 215 foglyot engedtek el, köztük a mariupoli Azovsztal acélmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk Putyin-párti oligarchát adtak át.
• Megnőtt a forgalom a finn-orosz határon, miután Vlagyimir Putyin szerdán részleges mozgósítást rendelt el, és elkezdték behívni az embereket.
• Az Európai Bizottság szerint közös uniós álláspont kell a mozgósítás elől menekülő oroszokkal kapcsolatban.
• A Novaja Gazeta szerint nem 300 ezer, hanem akár egymillió orosz behívása lehet a cél a részleges mozgósítással, amit a Kreml tagadott.
• Több mint 1300 embert vettek őrizetbe Oroszországban azért, mert háborúellenes tüntetéseken vettek részt Putyin beszéde után.
• A korábbi orosz elnök Dmitrij Medvegyev azt írta, hogy Oroszországhoz csatolják majd a Donbaszt és más területeket, ezeket pedig készek akár atomfegyverrel is megvédeni onnantól.
• Újabb magas beosztású orosz halt meg rejtélyes körülmények között: Anatolij Gerascsenko, a Moszkvai Repülési Intézet korábbi rektora több emeletet zuhant.

Csütörtöki hírfolyamunkat itt tudják visszaolvasni.

Sokukat brutálisan megkínozták, mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a csütörtökön bejelentett orosz–ukrán fogolycsere keretében kiszabadult ukrán katonákról. Azt is hozzátette, hogy többen viszonylag normális fizikai állapotban voltak, leszámítva a krónikus alultápláltságot.

Itt írtunk arról bővebben, hogy nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal acélmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk Putyin-barát oligarchát bocsátották szabadon. (Guardian, AFP)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén elmondott beszéde után kivonult a teremből. Előtte azt mondta, hogy Ukrajna és szövetségesei megpróbálnak egy orosz agresszióról szóló narratívát rájuk kényszeríteni, Ukrajnát totalitáriusnak nevezte, és aggodalmát fejezte ki az orosz hadifoglyok sorsa miatt. Azt is kijelentette, hogy nem bízik a Nemzetközi Büntetőbíróságban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ülésen azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy nem enyhíti a feszültséget, hanem tovább eszkalálja a helyzetet, és „olajat önt arra a tűzre, amit ő indított el.” Azt mondta, hogy semmilyen orosz annexió nem veheti el Ukrajna jogát, hogy megvédje a saját területét.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy az orosz diplomaták bűnrészesek, és megpróbálják elfedni az Oroszország által elkövetett bűncselekményeket. Szerinte Ukrajna békét akar, nem ők választották ezt a háborút, csak normális életet akarnak élni.

Vang Ji kínai külügyminiszter szerint az ENSZ elsődleges célja kell, hogy legyen a párbeszéd helyreállítása a felek között, hogy aztán a tárgyalások eredményeként végül béke lehessen. (Sky News)