Medvegyev: Készek vagyunk atomfegyverrel megvédeni Donbaszt

Sokukat brutálisan megkínozták, mondta Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője a csütörtökön bejelentett orosz–ukrán fogolycsere keretében kiszabadult ukrán katonákról. Azt is hozzátette, hogy többen viszonylag normális fizikai állapotban voltak, leszámítva a krónikus alultápláltságot.

Itt írtunk arról bővebben, hogy nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal acélmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk Putyin-barát oligarchát bocsátották szabadon. (Guardian, AFP)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén elmondott beszéde után kivonult a teremből. Előtte azt mondta, hogy Ukrajna és szövetségesei megpróbálnak egy orosz agresszióról szóló narratívát rájuk kényszeríteni, Ukrajnát totalitáriusnak nevezte, és aggodalmát fejezte ki az orosz hadifoglyok sorsa miatt. Azt is kijelentette, hogy nem bízik a Nemzetközi Büntetőbíróságban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter az ülésen azt mondta, Vlagyimir Putyin orosz elnök úgy döntött, hogy nem enyhíti a feszültséget, hanem tovább eszkalálja a helyzetet, és „olajat önt arra a tűzre, amit ő indított el.” Azt mondta, hogy semmilyen orosz annexió nem veheti el Ukrajna jogát, hogy megvédje a saját területét.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy az orosz diplomaták bűnrészesek, és megpróbálják elfedni az Oroszország által elkövetett bűncselekményeket. Szerinte Ukrajna békét akar, nem ők választották ezt a háborút, csak normális életet akarnak élni.

Vang Ji kínai külügyminiszter szerint az ENSZ elsődleges célja kell, hogy legyen a párbeszéd helyreállítása a felek között, hogy aztán a tárgyalások eredményeként végül béke lehessen. (Sky News)

A Novaja Gazeta Europe független orosz lap az orosz kormányhoz közeli forrására hivatkozva arról írt, hogy valójában egymillió orosz behívása a Kreml igazi célja a Vlagyimir Putyin által szerdán bejelentett részleges mozgósítás keretében. A forrás szerint ezt az orosz elnök által aláírt szerdai rendelet egy titkosított része teszi lehetővé.

Putyin tévébeszédben jelentette be, hogy részleges mozgósítás keretében tartalékos katonákat akarnak küldeni az ukrán frontra. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek a Putyin-beszédet követő nyilatkozata arra utalt, hogy a mozgósítás nem érint minden hadkötelest, nem érinti a diákokat, hanem olyanokra vonatkozik, akik korábbi katonai tapasztalattal rendelkeznek. Ez körülbelül 300 ezer tartalékost jelent. Mielőtt bevetnék őket, katonai kiképzésben részesülnek majd. Ennek jelentőségét itt elemeztük Rácz András Oroszország-szakértővel.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a Ria Novoszyi állami hírügynökségnek hazugságnak nevezte a Novaja Gazetában megjelent egymilliós számot, írja a Guardian. A rendelet nyilvánosság elől elrejtett részéről azt mondta, abban a besorozottak létszámáról van szó, de nem hozhatja nyilvánosságra annak tartalmát.

A Novaja Gazeta az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt már márciusban felfüggesztette hazai működését, mivel az újabb orosz rendelkezések lényegében lehetetlenné tették az ukrajnai helyzetről szóló tájékoztatást. Mihail Gorbacsov halála után alig egy héttel pedig egy moszkvai bíróság beszüntette az ország egyik utolsó független lapját. A Novaja Gazeta Europa egy Lettországból indított „emigráns verzió”, ez azonban Oroszországból interneten sem érhető el.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő fiát egy Navalnij-párti YouTube-csatorna műsorvezetője hívta fel telefonon élő adásban. A katonai komisszárként bemutatkozó műsorvezető közölte Peszkovval, hogy másnap reggel tíz órakor orvosi alkalmassági vizsgálatra kell jelentkeznie, miután szerda reggel Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendel el.

A szóvivő fia erre felháborodottan közölte az ál-komisszárral, hogy őt Peszkovnak hívják, és „magasabb szinten rendezné le az ügyet”. A műsorvezető ezt követően megkérdezte, hogy beírhatják-e, hogy hajlandó önként bevonulni a hadseregbe, melyre az ifjabb Peszkov szintén nemmel felelt.

Bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak a prankről.

Az Európai Uniónak közös álláspontot kell kialakítania az ukrajnai háború miatt Oroszországból menekülő orosz állampolgárok unióba irányuló beutazási kérelmeivel kapcsolatban – ismertette az Európai Bizottság álláspontját Eric Mamer szóvivő a testület brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön. Miután szerda reggel Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban a kelet-ukrajnai front katonai kudarcait követően, oroszok ezrei próbálják elhagyni az országot földön és levegőben.

Az elmúlt hetekben számos uniós ország, élükön a balti államokkal szorgalmazták az oroszoknak kiadott turistavízumok beszüntetését. Szerdán pedig a balti államok bejelentették, hogy hatóságaik nem adnak ki humanitárius vízumot sem a mozgósítás elől menekülő orosz állampolgároknak.

(MTI)

A korábbi orosz elnök a Telegramon üzent a nyugati vezetőknek, írja a Guardian. Dmitrij Medvegyev azt írta: „Népszavazásokat fogunk tartani, és Oroszországhoz csatoljuk a Donbaszt és más területeket. A csatlakozó területeket jelentősen megerősíti majd az orosz hadsereg. […] Ezen területeket pedig bármilyen fegyverrel készek vagyunk megvédeni, ideértve a stratégiai nukleáris fegyvereket.”

Medvegyev odaszúrt a Krímet célzó NATO-csapással fenyegetőző nyugati katonai vezetőknek is, akiket „nyugdíjas idiótáknak” nevezett a bejegyzésben. A korábbi orosz elnök szerint az orosz hiperszonikus rakéták hamarabb elérnék az európai és amerikai célpontjaikat, mint a NATO-csapás Krímet. Medvegyev a bejegyzést azzal zárta: „A NATO-országok állampolgárainak meg kell érteniük, hogy Oroszország a saját útját járja. Nincs visszaút.”

Meghalt Anatolij Gerascsenko, a Moszkvai Repülési Intézet korábbi rektora. Az egyetem közleménye szerint Gerascsenko egy „baleset következtében” vesztette életét. Az orosz Izvesztyija nevű újság azt is tudni véli, hogy Gerascsenko „jelentős magasságból esett le” és „több emeletnyit zuhant” az egyetem egyik lépcsőházában.

A 72 éves Gerascsenko 1977 óta dolgozott a Moszkvai Repülési Intézetben, 2007 és 2015 között pedig ő volt az egyetem rektora. Halálakor a jelenlegi rektor tanácsadójaként dolgozott. Számos magas állami kitüntetést kapott, köztük a Hazáért Érdemrend első osztályú fokozatát. Gerascsenko haláláról bővebben ebben a cikkünkben olvashatnak, az orosz elitet tizedelő rejtélyes halálesetekről pedig itt írtunk.

A német állam tulajdonába fog kerülni a Gazprom német leányvállalata, ami ma SEFE néven fut, de néhány hónappal ezelőttig Gazprom Germaniának hívták. A SEFE ma Németország második legnagyobb gázimportőre, amely korábban a Gazpromtól vásárolt földgázt, de most már a világpiacról importál.

A céget még áprilisban helyezték állami gondozás alá, és azóta kering a hír a német sajtóban, hogy valamikor államosíthatják. A Spiegel szerint ez most fog eljönni. A témáról ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

(Spiegel)

A Guardian orosz tudósítója, Pjotr Sauer a Twitter-oldalán osztott meg egy, az orosz Jakutszk városában készült videót arról, ahogy férfiak búcsúzkodnak családjaiktól, majd buszokra szállnak, hogy az orosz hadsereg tartalékos katonáiként a frontra induljanak Putyin szerdai bejelentése után:

Szerda reggel Vlagyimir Putyin orosz elnök tévébeszédet tartott, és bejelentette: részleges mozgósítás keretében tartalékos katonákat akarnak küldeni az ukrán frontra. Az elnök először mondott beszédet azóta, hogy februárban csapatokat küldött Ukrajnába.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek a Putyin-beszédet követő nyilatkozata arra utalt, hogy a mozgósítás nem érint minden hadkötelest, nem érinti a diákokat, hanem olyanokra vonatkozik, akik korábbi katonai tapasztalattal rendelkeznek. Ez körülbelül 300 ezer tartalékost jelent. Mielőtt bevetnék őket, katonai kiképzésben részesülnek majd.

Az ukrán haderő rendszeresen közli azt, hogy milyen veszteségeket okozott az oroszoknak, de ezeket a győzelmi jelentésnek is felfogható statisztikákat szinte lehetetlen megerősíteni. Azért álljanak itt a legfrissebb számok: az ukránok úgy számolnak, hogy a szerdai újabb 400 halottal együtt már 55 510 orosz likvidáltak a harcok közben, 2236 tankot és 4476 páncélozott járművet zsákmányoltak vagy semmisítettek meg, és az oroszok veszteségei között van még 253 repülő és 238 helikopter is, valamint néhány hajó, rengeteg rakéta és rakétaelhárító felszerelés.

Szerdán az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu is beszámolt az emberveszteségről, de az ő és az ukránok számai között óriási szakadék tátong, hiszen ő csak 5937 elesett oroszról. Ez még annak fényében is jelentős eltérés, hogy Oroszország valószínűleg nem saját veszteségként könyveli el a két önjelölt népköztársaság, Donyeck és Luhanszk veszteségeit. Természetesen az orosz adatokat sem lehet megerősíteni.

Megakadályozta egy ukrán ügynök tervezett robbantásos merényletét a Törökországba és Európába energiát szállító gázvezeték ellen az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte a szolgálat közkapcsolati központja a TASZSZ orosz állami hírügynökséggel.

A támadást a tájékoztatás szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egy 44 éves, orosz állampolgárságú ügynöke készítette elő, akit korábban Ukrajna területén szerveztek be. A gyanúsítottat és négy, ugyancsak orosz állampolgárságú bűntársát őrizetbe vették.

„A Szövetségi Biztonsági Szolgálat megakadályozta, hogy az ukrán különleges szolgálatok szabotázs- és terrorcselekményt kövessenek el egy Törökország és Európa energiaellátását biztosító olaj- és gázipari létesítményben” – állt a közleményben.

Az ügynököt akkor fogták el, amikor egy rejtekhelyről származó két, nagy erejű, házi készítésű kumulatív robbanószerkezetet vett elő. Az FSZB szerint a gyanúsított eszközein megtalálták a kommunikációt, amelyet egyik SZBU-beli kezelőjével folytatott. Ezenkívül a robbanószerkezetek összeállítására vonatkozó útmutatást, pénzátutalás nyomait és a robbantás helyszínének koordinátáit is megtalálták a készülékeken. (MTI)

A Moscow Times című lap reggel arról írt, hogy két oroszországi toborzóirodát is támadás ért az éjszaka, ami nyilvánvalóan Vlagyimir Putyin mozgósítási tervére volt válasz.

A lap szerint az egyik támadás a Moszkvától 440 kilométerre keletre fekvő Nyizsnij-Novgorodban történt, és az irodára dobott Molotov-koktélt kisebb tüzet okozott. Még keletebbre, Toljattiban is hasonló támadás történt, ott leégett a toborzóhelyiség bejárata.

A Moscow Timesnak nincs információja arról, hogy a támadásban bárki megsérült volna, vagy történtek-e letartóztatások azokkal kapcsolatban.

(via Guardian)

Csütörtökre virradóra Oroszország 215 ukrán foglyot engedett el, és közülük többen egy harmadik országba kerültek, Törökországba és Szaúd-Arábiába. Erről emlékezett meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Telegram-csatornáján.

„Ukrajna visszakapott 215 hőst az orosz fogságból. Nagyon nagyra becsüljük mindazokat, akik közreműködtek a védők kimentésében, és sosem fogjuk elfeledni. Nagy köszönet Törökország elnökének, Recep Tayyip Erdoğannak a vezető szerepéért.”

„Megállapodtunk, hogy az Azov ezred öt szabadon engedett parancsnoka kényelmes körülmények között Törökországban marad a háború végéig, és hogy láthatják majd a családjaikat.”

„Ukrajna a hazánknak nyújtott segítségért való hálája jeléül öt brit, két amerikai, két marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt szabadított ki az orosz fogságból. Köszönjük a támogatást Szaúd-Arábiának.”

„Emlékezünk mindazokra, akik orosz fogságban vannak, és mindent megteszünk a megmentésükért.”

Jelentősen nőtt a forgalom a finn-orosz határon az éjszaka folyamán – közölte a finn határőrség.

„Egyértelműen növekedtek a számok, és határozottan nagyobb a forgalom” – mondta a határőrség nemzetközi ügyekért felelős illetékese, Matti Pitkaniitty.

Szerdán 4824 orosz állampolgár érkezett Finnországba a keleti határon, míg előző héten 3133. Ugyanakkor szerdán kevesebben keltek át a határon, mint a hétvégén – tette hozzá.
Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el, gyorsan elkapkodták az egyirányú repülőjegyeket Oroszországban, mert sokan attól tartanak, hogy a katonakorú férfiakat nem engedik távozni az országból.

Eközben rendőrségi források szerint Norvégiában nem változott a határt átlépő orosz állampolgárok száma. (MTI)

Több mint 1300 embert vettek őrizetbe Oroszországban azért, mert háborúellenes tüntetéseken vettek részt. Az emberek azután mentek utcára, hogy Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást, a tartalékosok behívását rendelte el.

A CNN azt írta egy független megfigyelőcsoportra (OVD) hivatkozva, hogy 38 orosz városban vettek őrizetbe tüntetőket, több helyen pedig keményen felléptek a rendőrök a tüntetők ellen. Marija Kuznyecova, a megfigyelőcsoport szóvivője szerint voltak olyan tüntetők, akiket letartóztatásuk után rögtön be is soroztak a seregbe.

Az OVD úgy tudja, Moszkvában több mint 500, Szentpéterváron több mint 520 embert tartóztattak le.

“Számos régióban történtek kísérletek olyan nem engedélyezett akciók megrendezésére, amelyekben rendkívül kis számú résztvevő vett részt. Ezeket mind leállították. Azokat a személyeket pedig, akik megsértették a törvényeket, őrizetbe vették és a rendőrségre vitték, hogy kivizsgálják és megállapítsák a felelősségüket” – idézték Irina Volk belügyi tisztviselőt orosz lapok.

A kormány közölte, hogy a behívó megtagadásának büntetése mostantól 15 év börtön.

Az AFP újságírói Moszkva egyik bevásárló utcájában azt tapasztalták, hogy legalább ötven embert tartóztattak le rohamrendőrök, míg a hírügynökség szentpétervári tudósítói arról számoltak be, hogy a rendőrség körülvette a tüntetők egy kisebb csoportját, és egyenként őrizetbe vette őket, majd egy buszra rakta őket. A tüntetők azt skandálták: "Nem a mozgósításra"!"

Nagyszabású fogolycsere volt Ukrajna és Oroszország között csütörtökre virradóra: az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal fémmű védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon – közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala és a Meduza orosz ellenzéki portál.

A rijádi külügyminiszter közlése szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt. A repülővel Szaúd-Arábiába szállított külföldiek között van a brit Shaun Pinner és Aidan Aislin, valamint a marokkói Brahim Szaadun is, akit a Donyecki Népköztársaságban zsoldosként ítélt halálra a bíróság.

Az ukrán hatóságok megerősítették a fogolycserét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be.

Ukrajna átadott 55 orosz hadifoglyot és az Ukrajnában hazaárulással vádolt Viktor Medvedcsukot, az Ellenzéki Platform – Az Életért nevű ukrán párt egyik vezetőjét. Medvedcsuk egyik lányának Vlagyimir Putyin orosz elnök a keresztapja.

Oroszország 215 ukrán katonát, köztük 124 tisztet és – Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint – a szélsőjobboldali Azov ezred 108 tagját engedte el. A szabadon bocsátottak mintegy fele részt vett Azovsztal védelmében: köztük van Denisz Prokopenko és Szvjatoszlav Palamar Azov-parancsnok, valamint Dmitro Kozackij Azov-harcos, aki az üzem védőiről készített képeivel vált híressé. Az egyik felvétele Grand Press Photo-díjat kapott.

Kiszabadult a 36. önálló tengerészgyalogos dandár parancsnoka, Szerhij „Volina” Volinszkij és Katerina „Ptaska” Policsuk mentős is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdoğan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak. Volodimir Zelenszkij élőben közvetített televíziós kapcsolásban beszélt a fogolycsere érintettjeivel. (MTI)

Volodimir Zelenszkij az ENSZ Közgyűlése előtt levetített videóüzenetben kérte Oroszország megbüntetését az ukrajnai invázió miatt.

Zelenszkij beszédében egy különleges háborús törvényszék létrehozására szólított fel, majd az orosz háborús bűnöket sorolta. Azt mondta, Oroszország katasztrofális zavarokat okozott illegális háborújával. Az ő békeformulája szerint Ukrajnának még több katonai támogatást kéne kapnia.

Zelenszkij szerint az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 300 ezer tartalékost akar mozgósítani, nem azt mutatja, hogy Oroszország komolyan venné a béketárgyalásokat.

„Az oroszok a szabadságukat kockáztatva tiltakoznak Putyin inváziója ellen.
Egy különleges bíróság létrehozása segítene Moszkvát felelősségre vonni a területrablásért és több ezer ember meggyilkolásáért” – mondta Zelenszkij.

Az ukrán elnök részletezte az Izjumban elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos vádakat. Felidézte, hogy egy férfit kasztráltak meggyilkolása előtt. „Miért olyan megszállottja az orosz hadsereg a kasztrálásnak?” – kérdezte.

Zelenszkij további szankciókkal sújtaná Oroszországot, megfosztaná az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagságától is. Új biztonsági garanciákat kért Kijev számára, valamint azt, hogy a világ egyesüljön Moszkva fegyveres agressziójának elítélésében. Felszólított továbbá az ukrán életek védelmére és az ország nemzetközileg elismert határainak tiszteletben tartására.

(via BBC)

Észak-Korea nem szállított fegyvereket Oroszországnak az ukrajnai háború idején, és nem is tervez ilyesmit – közölte a phenjani állami média egy védelmi illetékesre hivatkozva.

Phenjan szerint az erről szóló amerikai állítás nem más, mint amerikai kísérlet Észak-Korea lejáratására. A védelmi illetékes felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel az ilyen felelőtlen kijelentésekkel, és „fogja be a száját”.

Pár hete az amerikai hírszerzés olyan információkat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Moszkva Phenjantól vásárol fegyvereket, a többi között rakétákat és tüzérségi lőszereket. Ezt korábban Oroszország is kamunak nevezte.

A fegyverexporttal Észak-Korea és Oroszország a Phenjanra kirótt ENSZ-szankciókat is megsértené, amelyek tiltják Észak-Koreának, hogy fegyverekkel kereskedjen.

„Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy egy dolgot világossá tegyünk. Soha nem exportáltunk fegyvereket és lőszereket Oroszországba, és nem is tervezünk ilyet” – jelentette a KCNA állami hírügynökség a védelmi minisztérium főigazgató-helyettesére hivatkozva. (MTI)

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás hónapokig nem generál jelentős többlet harci képességet – írja legfrissebb jelentésében az Institute for the Study of War (ISW).

Az elemzőintézet szerint a tartalékosok behívása legfeljebb 2023-ban mutatkozhat meg eredményként, de az is csak arra lehet jó, hogy ellensúlyozzák velük az orosz veszteségeket, szinten tartsák az állomány nagyságát.

Az ISW úgy véli, Putyin atomfegyverekkel kapcsolatban elejtett megjegyzései nem jelentik azt, hogy az eddig elfoglalt területek védelmére használná.

• Vlagyimir Putyin orosz elnök először mondott beszédet az invázió kezdete óta. Bejelentette, hogy részleges mozgósítást rendelt el, ami körülbelül 300 ezer katonát érint.
• Több száz mozgósítás ellen tüntetőt vettek őrizetbe Oroszországban.
• Drágulnak és fogynak a repülőjegyek Moszkvából.
• Lettország azoknak az oroszoknak sem ad vízumot, akik elkerülnék Putyin mozgósítását.
• Oroszország Ukrajnában elfogott külföldi hadifoglyokat engedett el.
• A Nyugat elítélte Moszkva népszavazásos terveit, amelyekkel négy ukrajnai régiót csatolnának Oroszországhoz.

A háború szerdai híreit itt tudja elolvasni.