Zelenszkij bejelentette egy, az oroszok elleni szankciókat elemző munkacsoport létrehozását, Abramovicsnál mérgezésre utaló tünetek jelentkeztek

A keddi eseményeket követő hírfolyamunkat ide kattintva találja.

Jöjjenek röviden a legfontosabb esti, éjjeli események:

• Kedden, Törökországban folytatódnak az orosz-ukrán tűzszüneti tárgyalások, de az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Vadim Deniszenko szerint a tárgyaláson nem várható látványos előremozdulás. Első körben a sikert a tűzszünet elérése jelentené, de az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint a keddi találkozón a minimális eredményt a humanitárius kérdések megvitatása, evakuációs folyosók biztosítása lenne a civilek számára.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, felállítanak egy, az oroszok elleni szankciók működését elemző munkacsoportot.
• Az ukrán hadsereg továbbra is tartja a hetek óta ostromlott Mariupol városát.
• Az ukránok úgy tudják, az orosz hadsereg megkezdte a háborúban megfogyatkozott egységeinek feltöltését.

„Ukrán nácik által megkínzott emberek holttesteire bukkantak Mariupolban” – ezzel a címmel közölt beszámolót az orosz állami hírügynökség kedd hajnalban. A Ria Novosztyi beszámolója követi a Kreml hivatalos vonalát, amely szerint az Azovi-tenger partján fekvő, egykor 450 ezres kikötővárosban a humanitárius katasztrófát nem az orosz támadás okozza, hanem az ukrán erők.

Az orosz támadásban szinte teljesen megsemmisített városról itt olvashat bővebben.

„A náciktól megszabadított mariupoli épületek pincéiben civilek holttesteit találtuk, amelyeken vadállati kínzások nyomai láthatók, testekre vágott neonáci jelekkel és horogkereszttel – közölte az orosz védelmi minisztérium képviselője. – Ezenkívül a városból megmentett polgárok megerősítették, hogy a neonácik, tudva, hogy a pincékben nők és gyerekek vannak, gránátokat dobtak be.”

Az orosz tiszt szerint az ukrán erők Harkivban aknavetőkkel lőtték a boltok előtt sorban állókat.

Az orosz állami propagandáról – amely tovább erősödött, miután a Novaja Gazeta is kénytelen volt felfüggeszteni tevékenységét a háború végéig – itt olvashat bővebben.

Jelenleg több orosz haditechnika van az orosz oldalon Ukrajna közelében, mint volt az ország elleni orosz támadás február 24-i kezdetekor – közölte ukrán szakértői csoportra hivatkozva az Unian.ua. „Hogy milyen a csapatok minősége, azt nem tudni, de a haditechnika mennyisége hatalmas” – mondta az InformNapalm képviseletében Mihajlo Makarcsuk.

Ugyanakkor ez az erősítés valójában orosz szempontból az ötödik hete tartó invázió eddigi kudarcát is jelezheti: a haditechnika újabb átcsoportosítása valójában az orosz erők Ukrajnában elszenvedett veszteségeinek pótlására szolgál. Makarcsuk tudni véli, hogy Oroszország négy olyan Szu–30-as nehéz vadászbombázót is felvonultat, amelyek eddig Örményország rendelkezésére álltak. Makarcsuk szerint ez egyrészt az orosz erők gyengülésének bizonyítéka, másrészt azt is jelenti, hogy Belaruszhoz hasonlóan közvetve Örményország is megjelenik orosz oldalon az Ukrajna elleni háborúban.

Ukrajna szerint legalább 16 ezer orosz katonát semmisítettek meg a háború kezdete óta. Oroszország ennek töredékét ismeri el.

Hétfő helyett kedden folytatódnak a tűzszüneti tárgyalások az Ukrajnát megtámadó Oroszország küldöttsége és az ukrán fél között. A törökországi megbeszélésre kedd hajnalban már megjelentek a delegációk tagjai – írta a BBC.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója, Vadim Deniszenko szerint a tárgyaláson nem várható látványos előremozdulás. Első körben a sikert a tűzszünet elérése jelentené, de az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba szerint a keddi találkozón a minimális eredményt a humanitárius kérdések megvitatása és evakuációs folyosók biztosítása jelentené.

A Kreml ennyi prognózist sem adott a megbeszélésekről: az elnöki szóvivő, Dmitrij Peszkov csupán annyit közölt, hogy fontos a megbeszélések folytatása.

Az elmúlt időszakban megszokottak szerint hétfőn éjjel is videóüzenetben jelentkezett Facebook-oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki ezúttal az ukrán hadsereg harctéri sikereivel nyitotta a napi beszámolóját. Kiemelte például azt, hogy Irpinyt teljesen sikerült visszafoglalniuk, de hozzátette, hogy egyelőre kár lenne még belső biztonságról beszélni, hiszen az oroszok láthatóan nem adják fel a harcot. Azt is hangsúlyozta, hogy Mariupol továbbra is blokád alatt van, még evakuálni sem nagyon lehet az embereket, így továbbra is harcolniuk kell.

Az elnök kifejtette, hogy számos ország vezetőjével folytatott tárgyalásokat hétfőn, a héten pedig több ország parlamentjében is felszólal majd. Ezzel összefüggésben elég erősen éreztette, hogy sok tekintetben nem érzi elegendőnek a külföldi segítséget, és azt is nehezményezte, hogy bizonyos szankciókat bizonyos dolgok, például a vegyi fegyverek bevetésétől tesznek függővé a nyugati országok. Szerinte ha a szankciók nem elég erősek vagy megkerülhetőek, az oroszok felhatalmazva érezhetik magukat arra, hogy tovább folytassák az inváziót. Éppen emiatt bejelentette, hogy

a héten felállítanak egy ukrán és nemzetközi szakértőkből álló munkacsoportot, melynek feladata a szankciók, illetve azok valódi hatásainak elemzése lesz, hogy garantálhassák a működésüket.

Zelenszkij szerint ez olyan cél, amelyet kivétel nélkül minden demokratikus országnak magáénak kellene éreznie. Ezen a vonalon maradva arról is beszélt, hogy egyetlen ukránnak sem lenne szabad meghalnia azért, mert egy másik ország nem érez magában elegendő bátorságot ahhoz, hogy ellássa az oroszok elleni harchoz szükséges eszközökkel Ukrajnát. Az ukrán elnök úgy gondolja, ennek hiányában ők is cinkossá válnak, mert lett volna lehetőségük segíteni, de nem tették. A teljes beszédet itt lehet megnézni:

A hadsereg legfrissebb Facebook-bejegyzése szerint a háború 33. napjának lezárultakor elmondhatják, hogy az ország keleti felében továbbra is útját állják az oroszoknak. A poszt alapján a fő célok között szerepel Barvinkove és Szlovjanszk védelme, Kamjanszka és Topolszke visszavétele, a megfelelő feltételek megteremtése ahhoz, hogy Csuhuiv közelében jobb helyzetbe kerülhessenek, illetve annak megakadályozása, hogy az oroszok meg tudják kerülni a főbb ukrán erőket több település közelében.

Azt is hozzátették, hogy az ukrán hadsereg továbbra is fenntartja Mariupol védelmét, és gátat szab az orosz előrenyomulásnak a Csernyihivi régióban. Mariupol helyzete azért érdekes, mert Vadim Bojcsenko, a város polgármestere korábban azt mondta, „Mariupolban ma már nem lehet élni, mert nincs semmi: se víz, se villany, se fűtés, se kommunikáció. Teljes evakuálásra van szükség. Meg kell mentenünk minden életet, amely még mindig Mariupol szívében dobog”. A városból hétfőn 586-an tudtak elmenekülni.

• Roman Abramovics orosz oligarcha és két ukrán diplomata rosszul lett, miután Kijevben tárgyaltak március elején. Van, aki mérgezésre gyanakszik, de egy amerikai tisztviselő szerint környezeti tényezők miatt lettek rosszul.
• Joe Biden nem tart attól, hogy a Putyin-ellenes kijelentései rontanának a helyzeten.
• Válaszul a nyugati szankciókra Oroszország szigorúbban fogja korlátozni, hogy a barátságtalannak titulált országokból ki léphet be a területére.
• Nagyon kevesen, csak 1099-en tudtak elmenekülni a körbevett városokból.
• Az ukránok azt mondják, hogy visszafoglalták Irpinyt, miközben az oroszok azzal büszkélkednek, hogy egy nap alatt 41 katonai célpontot lőttek szét.
• A svéd miniszterelnök azt mondta, hogy kiveszik részüket a menekültek megsegítéséből, de nem akarják, hogy 2015-höz hasonlóan aránytalanul sok menedékkérőnek kelljen segíteniük. Eközben az EU-s belügyminiszterek egy új platform kialakításáról egyeztek meg, hogy hatékonyabban kezeljék a menekülthullámot.
• Németországban büntetni fogják, ha valaki az orosz inváziót támogatva nagy, fehér Z betűt rajzol valahova.
• Az ENSZ mind a két oldalról kapott videókat arról, hogy hogyan kínoznak hadifoglyokat, most felszólította Oroszországot és Ukrajnát, hogy vizsgálják ki ezeket az eseteket.
• Az ukrán főügyész szerint bizonyítani tudják, hogy Oroszország tiltott fegyvereket vetett be olyan területeken, ahol civilek is tartózkodtak.

A brit védelmi minisztérium jelentése szerint Oroszország a veszteségei miatt kénytelen a Wagner Group félkatonai szervezet zsoldosaival megerősíteni a keleti fronton harcoló egységeit.

A jelentés szerint a csoport több mint 1000 zsoldost küldött a keleti régióba, köztük több magas beosztású vezetőt.

Hétfő reggel óta folyamatosan akadozott, estére viszont szinte teljesen lehalt az ukrán telekommunikációs vállalat, az Ukrtelecom hálózata – írja a Sky News. A hatóságok vizsgálják, hogy kibertámadásról van-e szó.

Az Ukrtelecom ugyan csak a hetedik legnagyobb ilyen vállalat az országban, de sok vidéki településen ez az egyetlen telekommunikációs szolgáltató. A Netblocks szerint a hálózat hétfőn a háború előtti szint 13 százalékával üzemelt.

Bár az ország telekommunikációs hálózata viszonylag jól átvészelte eddig a háborút, a hatóságok szerint több kibertámadás is érhette. Emellett a szerelők sok régióban a saját testi épségüket kockáztatják, amikor kimennek megjavítani egy megrongálódott vezetéket vagy adótornyot.

Kirilo Timosenko közlése szerint a humanitárius folyosóknak köszönhetően 586-an hagyták el az ostromolt Mariupolt, a Luhanszki régióból pedig 513 embert mentettek ki. Mariupolból autóval menekültek az emberek, az utóbbi esetben pedig buszokkal szállították őket.

Ukrajna az elmúlt hetekben rendszeresen vádolta az oroszokat azzal, hogy a megállapodások ellenére lövik a humanitárius folyosókat, ezzel ellehetetlenítve a civilek mentését. Mariupol polgármestere korábban azt mondta, a 400 ezres város lakosságának több mint fele már el tudott menekülni, de 160 ezren még mindig a városban rekedtek.

(Guardian)

Az ukrán államügyész szerint bizonyítékuk van rá, hogy az orosz hadsereg kazettás bombát vetett be Ukrajna déli részén – írja az AFP alapján a Guardian. Azt nem tudják bizonyítani, hogy ez Kijevnél történt volna, de arra igen, hogy Odesszánál és Herszonnál használtak tiltott fegyvert az oroszok.

Civil szervezetek (például az Amnesty International és a Human Rights Watch) is azt állítják, hogy bizonyítani tudják, hogy az oroszok olyan területeket lőttek kazettás bombával, ahol civilek is tartózkodtak.

A kazettás bomba tele van kisebb bombákkal, amiket kilőnek magukból, és így egy nagyobb területet fednek le. Ezek a kisebb töltetek néha nem robbannak fel a becsapódáskor, így gyakorlatilag gyalogsági aknaként működnek tovább. Ezeknek az aknáknak a használatát az ENSZ 1997-ben tiltotta be, 2008-ban pedig 107 állam fogadott el egy, a kazettás lőszerek tiltásáról szóló egyezményt. Fontos azonban megjegyezni, hogy például az USA és Oroszország egyiket sem írta alá.

Az amerikai elnök először beszélt nyilvánosan azóta, hogy szombaton keményen nekiment Putyinnak, annak ellenére pedig, hogy a szavai komoly hullámokat vetettek nemcsak a Kremlnél, hanem az Egyesült Államokban is, hétfőn azt mondta, nem érzi, hogy veszélyesebbé tette volna ezzel a helyzetet.

Biden két napja Lengyelországban úgy fogalmazott az orosz elnökkel kapcsolatban, hogy „Az isten szerelmére, ez az ember nem maradhat hatalmon”. A Kreml úgy reagált Biden kijelentéseire, hogy erről csak az oroszok dönthetnek. Később a Fehér Ház tompítani akarta az elnök szavait, egy veterán amerikai diplomata azonban arról beszélt, ez már nem sokat számít. Vasárnap aztán Antony Blinken amerikai külügyminiszter is megpróbálta árnyalni Biden kijelentését,

az elnök azonban hétfőn azt mondta, nem egy új irányelvet fogalmazott meg, egyszerűen csak kifejezte a Putyinnal szembeni felháborodását, és azt is hozzátette, hogy nem érdekli, mit gondol az orosz elnök, mert eddig is a saját feje után ment.

Az elnököt hétfőn arról is kérdezték, hogy mit értett az alatt, hogy ha az oroszok vegyi fegyvert vetnének be, hasonló reakcióra számíthatnának Amerika részéről. Biden azt mondta, ez alatt egy számottevő erejű válaszcsapást értett, de ennél konkrétabban nem válaszolt a kérdésre. Arra, hogy találkozna-e Putyinnal, annyit mondott, hogy ez attól függ, hogy az orosz elnök miről akarna beszélni.

Ahogy korábban írtuk, előkerült egy videófelvétel, amin az látható, hogy ukránnak tűnő katonák hadifoglyokat kínoznak. A videóról ebbe a cikkben írtunk. Ezt az ukrán kormány épp vizsgálja.

A CNN azt írja, hogy az ENSZ emberi jogi megfigyelői azt mondták, hogy mindkét féltől kaptak már hasonló videót – ahogy orosz katonák kínoznak ukrán hadifoglyokat, és ahogy ukrán katonák kínoznak oroszokat.

Még zajlik ezeknek a vizsgálata – például, hogy igaziak-e egyáltalán –, de komoly aggályokat ébresztett a szervezetben. Abban bíznak, hogy miután mindkét fél elkezd nyomozni, sikerül előállítani az esetleges elkövetőket.

Vitalij Koval, a régió közigazgatási vezetője egy rövid videós bejelentkezésben számolt be az incidensről, azon túl azonban, hogy a készenléti szervek már a helyszínen vannak, nem közölt részleteket.

Az ukrán külügyminiszter hétfőn elmondta, mindent meg fog tenni azért, hogy tűzszünetet kössenek az oroszokkal, de hozzátette, hogy Zelenszkij egyértelmű határokat húzott a tárgyalások előtt. Ennek értelmében tehát sem embereket, sem területet, sem pedig szuverenitást nem fognak átadni az oroszoknak. Hétfőn több magas rangú ukrán tisztviselő beszélt arról, hogy semmi olyanba nem mennek majd bele, ami területi veszteségekkel járhat.

Vasárnap még arról volt szó, hogy hétfőn kezdődik majd az orosz-ukrán tárgyalások következő köre, hétfőn azonban a Kreml azt közölte, kedden ülnek majd le a felek. Vlagyimir Putyin orosz elnök és a török elnök, Recep Tayyip Erdoğan abban egyezett meg, hogy Isztambul lesz a házigazdája a béketárgyalásoknak, amelyek a remények szerint tűzszünethez vezethetnek el Ukrajnában.

Büntetést kaphat Németországban, aki nyilvánosan kiáll az Ukrajna elleni háború mellett az orosz inváziós erők járművein látható fehér színű, nagy Z betű feltüntetésével – írja a szövetségi belügyminisztérium szóvivőjének közleménye alapján az MTI. Marek Wede kiemelte, hogy

„a z betű természetesen nincs betiltva”

, de használata bizonyos esetekben az Ukrajna elleni orosz támadó háború támogatását fejezheti ki, és ez a büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa értelmében tilos.

Ez azért van így, mert „az orosz invázió bűncselekmény”, és aki nyilvánosan kifejezi egy bűncselekmény támogatását, büntethetővé teszi magát.

Hozzátette, hogy a szövetségi biztonsági szervek figyelik a jelkép használatát, és a kormány üdvözli, hogy több tartomány fellépést ígért az ügyben. Az orosz invázió támogatásának kifejezésére használt nagy, fehér Z betű eddig főleg tüntetéseken bukkant fel, de előfordul rongálásos esetekben is, például amikor Z-alakban hasítják fel teherautók ponyváját – ismertette.

A német büntetőtörvénykönyv 140. paragrafusa alapján a bűncselekmények nyilvános támogatása három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel sújtható.

A napokban több tartomány jelezte, hogy nem tűri el az orosz invázió nyilvános támogatását a fehér színű, nagy Z betű révén. Pénteken Alsó-Szászország és Bajorország kormánya, hétfőn a tartományi rangú főváros, Berlin, valamint Brandenburg tartomány vezetése jelentette be, hogy a jelkép használói büntetőjogi következményekre számíthatnak.

Abramovicsot és az ukrán delegáció két tagját nem megmérgezték, hanem környezeti tényezők miatt lettek rosszul – írja egy névtelenséget kérő amerikai forrására hivatkozva a Reuters.

Ahogy korábban írtuk, a Wall Street Journal és a Bellingcat nyomozása arra jutott, hogy mérgezésre utaló tünetek jelentek meg az említett három embernél. A Reuters forrása szerint „a hírszerzés információi alapján környezeti oka volt. szóval például nem mérgezés”. Nem ment bele további részletekbe.

Hétfőn találkozott egymással Olaf Scholz német kancellár és Magdalena Andersson svéd miniszterelnök, a találkozót követően pedig a menekültek kérdése is felmerült – nem meglepő módon, hiszen a legfrissebb adatok szerint már 3,8 millióan hagyták el az országot. Andersson az AP összefoglalója szerint Berlinben arról beszélt, hogy természetesen kiveszik majd a részüket a menekültek megsegítéséből, az elmúlt időszakban is ezt tették, de nem akarják, hogy 2015-höz hasonlóan aránytalanul sok menedékkérőnek kelljen segíteniük.

A német kancellár ugyancsak támogatását fejezte ki a menekültek mellett, mint mondta, addig fogják támogatni őket, ameddig szükséges, függetlenül attól, akármeddig is tartson a háború. A német belügyminiszter, Nancy Faeser hétfőn egyébként az EU-s belügyminiszterek találkozója előtt Anderssonhoz hasonlóan arról beszélt, hogy meg kéne oldani a menekültek egyenlő elosztását az Unióban. Szerinte viszont ez nem fix kvóták, hanem szolidaritás alapján kéne tenni, vagyis figyelembe kellene venni az egyes országok népességét, illetve a már ott tartózkodó menekültek számát is.

A találkozón emellett arról is szó esett, hogy az uniós tagállamok elleni esetleges orosz katonai fenyegetés esetén Svédország kész lenne katonailag beavatkozni. Az ország ugyan nem tagja a NATO-nak, de mióta csatlakoztak az EU-hoz, valójában már nem semlegesek. Mint mondta, Svédország eddig nem volt a NATO-hoz hasonló katonai szövetség tagja, jelenleg azonban belpolitikai vita zajlik arról, hogy ez megváltozzon-e – korábban erről még azt mondta, hogy egy NATO_jelentkezés destabilizálná Európát. Scholz az MTI beszámolója szerint az uniós segítségnyújtási cikkről szólva azt hangsúlyozta, hogy nem pusztán üres ígéretről van szó.

Az Európai Unió belügyminiszterei soron kívüli tanácskozásukon új uniós platform létrehozásáról állapodtak meg az ukrajnai menekülthullám koordinálására, illetve az Európai Unióba érkezett menekültek közös nyilvántartására – írja Ylva Johansson uniós belügyi biztos közleménye alapján az MTI.

Johansson, a Védelmi Tanács ülését követően tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az új uniós platform lehetővé teszi az európai kormányok számára, hogy információkat cseréljenek az Ukrajnából érkező menekülthullámmal kapcsolatban azért, hogy összehangoltan biztosítsák az érkezettek számára a hozzáférést az EU ideiglenes védelmezési rendszeréhez.

A platform összehangolja a tagállamok által hozott intézkedéseket a menekültek országok közötti mozgásának megkönnyítésére, segíti a befogadórendszerek fejlesztését és az ellátás folyamatosságát.

„Az intézkedés összehangolja az Unió erőfeszítéseit, hogy a menekülteket a legjobb körülmények között fogadhassák a tagállamok”

– fogalmazott.

A tagországok belügyminiszterei megállapodtak abban, hogy közös tervezetet dolgoznak ki az embercsempészet felszámolására, hogy ezzel is védjék az ukrajnai háború elől menekülőket a kizsákmányolás kockázatától. A stratégia célja, hogy már Ukrajna területén, illetve a határátlépést követően tájékoztassák az érkezőket a lehetőségekről, köztük a menekültügyi eljárások menetéről. Szoros összeköttetést fognak létrehozni az illetékes tagállami hatóságok között az embercsempészek áldozatainak azonosítására, illetve erre vonatkozó képzésben részesítik a határőröket.

Megállapodtak továbbá az Ukrajnából felnőtt kísérő nélkül érkezett gyermekek fogadásának összehangolásáról is. Már folyamatban van a kiskorúak tagállamok közötti áthelyezésére és nyilvántartására vonatkozó tervek előkészítése, amelyek szem előtt tartják a családegyesítés lehetőségét is.

Nemzeti készenléti terveket készítenek a közép- és hosszú távú szükségletek kezelésére, figyelembe véve a háború elhúzódásával a menekülthullám esetleges növekedését is.

Az Európai Bizottság arra kérte a tagállamokat, hogy biztosítsák az uniós szankciók teljes körű alkalmazását az orosz és belarusz állampolgárokkal és szervezetekkel szemben.

A dán Carlsberg sörgyár is eladja oroszországi érdekeltségeit, és kivonja termékeit az országból – írja a Sky News. A bevételük 10 százaléka (tavaly 959 millió euró) származik Oroszországból.

A lépés következtében 8400 alkalmazottjukat bocsátják el.

Nemrég a Heineken is bejelentette, hogy kivonul Oroszországból, de a holland gyártó év végéig kifizeti az alkalmazottak bérét.

Szerhij Marcsenko a CNN-nek arról beszélt, hogy a kormány továbbra is el tudja látni a feladatát, beleértve ebbe a fizetések is nyugdíjak utalása mellett azt is, hogy 200 dollárnak megfelelő összegű segélyt nyújtanak azoknak, akik a háború miatt elvesztették a munkájukat. Arról is beszélt, hogy a gazdaságra komoly hatása van annak, hogy a legfrissebb adatok szerint 3,8 millió ember menekült el Ukrajnából, akik ha átmenetileg is, de más európai országokban élnek.

Arra a Kirilo Budanov tábornok által vasárnap felvetett lehetőségre, mely szerint az oroszok koreai mintára két részre akarják osztani Ukrajnát, azt válaszolta, hogy nem fognak elfogadni semmit, ami területi veszteségekkel jár, minden olyan megoldási kísérletet ellenezni fognak, ami efelé vezet. Hétfőn egyébként Alekszandr Rodnyanszkij, Zelenszkij egyik tanácsadója is beszélt ugyanerről.

Mint mondta, erről a gazdaságuk, az ukrán emberek és a logisztikai útvonalak miatt is felesleges beszélni, és hozzátette, hogy miután az odesszai kikötőt blokád alá vonták az oroszok, más útvonalakat kell találniuk a javak exportálásához. Ahogy arról néhány napja írtunk, a háború miatt földbe állt például az ukrán gabonaexport is. Marcsenko emellett arról is beszélt, hogy nem tartja elegendőnek a nyugati szankciókat.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint 24 óra alatt 41 ukrán katonai létesítményt találtak el – írja a Sky News. Mint minden adatot, amit a két fél közöl, ezt is érdemes némi fenntartással kezelni.

Azt is állítják, hogy több olyan nagy lőszerraktárt is elpusztítottak, amiket Kijev ukrán védői használtak.

Március elején Roman Abramovics orosz oligarcha többször is találkozott ukrán tisztviselőkkel, hogy a háború lezárásáról tárgyaljanak. A Wall Street Journal forrásai szerint az ukrán delegáció néhány tagjánál és Abramovicsnál is mérgezés tünetei jelentkeztek. A hírt az üzletember szóvivője is megerősítette, de más célpontokról, illetve a támadás forrásáról nem közölt részleteket.

Egy amerikai tisztségviselő azt mondta a Reutersnek, hogy a hírszerzésük szerint nem mérgezés történt, hanem környezeti tényezők okozták a tüneteket.

Abramovics Kijevben és Lvivben is járt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is találkozott – utóbbinál nem jelentkeztek tünetek. Abramovics és a két magas beosztású ukrán hivatalnok viszont állítólag vörös szemekről, folyamatos és fájdalmas könnyezésről és a kezük és arcuk hámlásáról számoltak be.

A források szerint olyan moszkvai tisztviselők állhatnak az állítólagos mérgezés mögött, akik nem akarják, hogy a háború véget érjen.

Már mindhárom érintett jól van, nincsenek közvetlen életveszélyben. Megkérdezett szakértők a rendelkezésre álló információk alapján nem tudták megmondani, hogy biológiai vagy vegyi fegyver vagy egy elektromágneses sugárzást bevető támadás áll a tünetek mögött.

A Bellingcat oknyomozó ügynökség is megerősítette, hogy az érintetteknek mérgezésre utaló tüneteik voltak. Azt írják, hogy a március harmadikáról negyedikére virradó éjszaka jelentkeztek a tünetek, amik megegyeznek egy vegyi támadás lehetséges következményeivel. A megbetegedő delegáltak csak csokit ettek és vizet ittak. Egy negyedik ember is pont ugyanezeket fogyasztotta, de nála nem jelentkezett tünet.

Abramovics március 14-én Izraelből repült Törökországba, akkor már felépülhetett.

Irpiny polgármestere szerint az ukrán erők visszafoglalták a Kijevtől mindössze 20 kilométerre található Irpinyt – írja a BBC. Olekszandr Markusin egy videóban jelentette be a hírt, amit a BBC-nek egyelőre nem sikerült megerősítenie.

„Jó hírünk van ma – felszabadítottuk Irpinyt. Tudjuk, hogy további támadások érik majd a falunkat, de bátran fogjuk védeni”

– mondta Markusin.

Az ukrán külügyminisztérium a Twitteren arra kéri a velük szimpatizáló országokat, hogy nevezzék át Ukrajna utcára az orosz követségek utcáit. Egy külön weboldalt is létrehoztak, hogy a PR-fogást népszerűsítsék.

Az oldalon országokra lebontva találhatóak linkek, amik egy olyan petícióhoz vezetnek, ami az adott országok tisztségviselőit kéri, hogy hozzák meg ezt a döntést. Ez például a Magyarországra vonatkozó aláírás-gyűjtés.

Budapesten ez a Bajza utca átnevezésével járna, ami jelenlegi nevét 1878-ban kapta (három részletben, teljes mai hosszában csak 1911 óta hívják így), korábban Hajtsár út volt a neve. Az utcát Bajza József költőről nevezték el, aki az utcában lakott.

Oroszország korlátozni fogja, hogy ki léphet be a területére a barátságtalannak titulált országokból – írja a Guardian. A döntést Szergej Lavrov külügyminiszter jelentette be.

A barátságtalan országok közé tartozik a teljes EU, így Magyarország is, valamint például Kanada, az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia és Ausztrália.

Még nem tudni, hogy a korlátozás pontosan milyen mértékű lesz, most készül a törvénytervezet.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója a BBC-nek azt mondta, hogy Ukrajna nem hajlandó feladni egyetlen területet sem. Alekszandr Rodnyanszkij számára egyértelmű, hogy ezt a háborút nem tudják évekig fenntartani az oroszok, és az utánpótlásukat, a logisztikát sem tudják megfelelően megoldani. A Cambridge-i egyetemen tanító Rodnyanszkij azt mondta, Ukrajna nem áldozza fel területi integritását.

„Ha megkérdezi azokat az embereket, akik ezeken a területeken élnek, azt válaszolják, nem akarnak Oroszországban élni. Hogyan hagyhatnánk őket? Nem beszélve arról, hogy nem darabolhatjuk fel az országunkat.”

Rodnyanszkij úgy látja, hogy mostantól az oroszokon a nyomás. A két ország tárgyalódelegációja kedden Isztambulban találkozik.

Az orosz erők által elrabolt ukrán polgármesterek közül többet holtan találtak meg – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Economist című brit lapnak.

„Elrabolják városaink polgármestereit. Néhányukat megölték. Néhányukat nem találjuk. Néhányukat már megtaláltuk holtan” – idézte az elnököt a hírportál. Zelenszkij azt nem árulta el, kik azok a polgármesterek, akiket már holtan találtak. Hozzátette, az orosz megszállók lecseréltek néhány polgármestert Ukrajnában. Szavai szerint az orosz hadsereg ugyanazokat a módszereket alkalmazza az általa most elfoglalt ukrajnai területeken, mint 2014-ben a Donyec-medencében. (MTI)

Öt orosz diplomatát utasított ki Észak-Macedónia – közölte az ország külügyminisztériuma alapján az MTI. A diplomatákat nem kívánatos személlyé nyilvánították, és öt napot kaptak arra, hogy elhagyják a nyugat-balkáni országot.

Bujar Osmani, észak-macedón külügyminiszter hétfőn kérette be Oroszország szkopjei nagykövetét, hogy átvegye a nagykövetségen szolgálatot teljesítő öt diplomata kiutasítására vonatkozó dokumentumot. Titkosszolgálati jelentések szerint az orosz diplomaták a diplomáciai kapcsolatokról szóló Bécsi Egyezménnyel össze nem egyeztethető tevékenységet folytattak, ezért kell elhagyniuk az országot.

Tavaly májusban és júliusban már kiutasítottak egy-egy orosz diplomatát az országból. Moszkva mindkét esetben hasonló lépésekkel reagált.

Miután megkapta a kormánykritikus orosz újság, a Novaja Gazeta a második hivatalos figyelmeztetését az orosz állami kommunikációs felügyelettől, a Roszkomnadzortól, bejelentette, hogy felfüggeszti működését. A hivatal azt kifogásolta, hogy egy civil szervezetet nem bélyegzett meg azzal a lap, hogy külföldi ügynök.

2000 óta a lap hét újságíróját gyilkolták meg, Anna Politkovkszkaját például Putyin elnök születésnapján lőtték agyon. A Novaja Gazeta jelenlegi főszerkesztője az a Dmitrij Muratov, aki tavaly megkapta a Nobel-békedíjat. Muratovnak megüzente Putyin a díja után, hogy a kitüntetés nem védi meg törvénysértés esetén. A Novaja Gazetának interjút adott az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij, de az nem jelent meg.

Az újság hetente háromszor jelent meg nyomtatásban, de az interneten sem lesz elérhető, amíg a háború nem ér véget.