Orosz csapatokat vontak vissza Kijev környékén, de nagy kérdés, hogy ez visszavonulás vagy csak átcsoportosítás

A szerdai percről percre tudósításunkat itt lehet követni.

Egy orosz Szojuz űrkapszula fedélzetén tér vissza a Földre a Nemzetközi Űrállomásról az amerikai Mark Vande Heit és két orosz kollégája, Anton Skaplerov és Pjotr Dubrov. Az űrkapszula szerdán Kazahsztánban ér földet.

Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz vezetője az ukrajnai invázió után egy meglehetősen vagdalkozó stílusú üzenetben azzal vádolta meg amerikai társszervezetét, a NASA-t, hogy szabotálja az együttműködést az oroszokkal, veszélyeztetve ezzel a Nemzetközi Űrállomáson zajló munkát, sőt, a Szojuz rakétákkal pályáján tartott űrállomás létét. A NASA vezetősége azonban kimért válaszában felhívta a figyelmet arra, nem az Oroszországgal szemben elrendelt szankciók ilyesmire nem kötelezik őket az együttműködés megszűntetésére és ez nem is áll szándékukban. Az űrbe egyébként nem ért el az ellenségeskedés, az űrhajósok leszögezték, hogy „közösen alkotjuk a legénységet”.

(BBC)

A volt elnök egy interjúban azt üzenete az orosz elnöknek, hogy hozza nyilvánosságra a Biden-család kelet-európai zűrös ügyeiről birtokában lévő összes terhelő információt.

Nem az ön hibája, ha szerda hajnalban közvetítésünket átpörgetve értetlenül ráncolja a szemöldökét; Trump ugyanis a 2020-as amerikai elnökválasztási kampányhajrá egyik meghatározó politikai ügyében kérte Putyin segítségét. Ez az ügy nagyjából azt a vádat takarja, hogy Joe Biden alelnökként előnyhöz juttathatott bizonyos ukrán üzletembereket, akikkel a Buriszma nevű ukrán energetikai cég igazgatótanácsában ülő fia kötötte össze, ezért pedig a fián keresztül pénzt is kapott. Trump már 2019-ben, Biden elnökjelöltté választása előtt meg akarta kapargatni az ügyet, és gyakorlatilag megzsarolta Volodomir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy indítson vizsgálatot a Buriszma-ügyben. És amikor ez a nyomásgyakorlási kísérlet kiszivárgott, erre hivatkozva indította meg a demokrata többségű amerikai képviselőház a Trump elmozdítását célzó eljárását, az impeachmentet (amit azután a szenátus republikánus többsége lesöpört az asztalról). Hunter Binden egyébként valóban nem viselkedett etikusan, de egy kétpárti bizottság, majd bíróság is tisztázta, hogy a Biden-család nem sértett törvényt.

Trump azonban elnökválasztási vereségével együtt ezt az ügyet sem tudja elengedni; a 2020 után gombamódra szaporodó Trump-párti híroldalak egyikének a „Just the News”-nak (melynek alapítóját, John Solomont egyébként pont a Hunter Bidenről írt cikkeinek torzításai miatt rúgták ki a The Hill washingtoni laptól) adott interjújában azt taglalta, hogy Vlagyimir Putyinnak kéne nyilvánosságra hoznia a Hunter Biden ukrajnai érdekeltsége és egyes orosz oligarchák közti gazdasági kapcsolatok részleteit.

(Guardian)

Az ukrán vezérkar BBC által ismertetett értékelése szerint az isztambuli tárgyalásokon vállalt orosz részleges visszavonulás (például Kijev térségéből) csak az ukrán katonai vezetés megtévesztésére végrehajtott csapatmozgás, mely során inkább egységek rotálása történik, nem a katonai erők tényleges visszavonása. Ez egybevág azzal a elemzői konszenzussal, miszerint jelenleg az orosz inváziós erők átcsoportosítását láthatjuk. Az ukrán vezérkar szűkszavúan utal arra, hogy a donyecki fronton súlyos harcok – megfogalmazásuk szerint „tűz és vihar” – zajlik.

A külügy szerdán megjelent utazási ajánlásaiban nem javasolja az amerikai állampolgároknak azt, hogy Ukrajnába vagy Oroszországba utazzanak, mivel „rendszeresen kapnak hírt” olyan esetekről, amikor az orosz hatóságok vagy az inváziós hadsereg tagjai amerikaiakat tartóztatnak le, és a diplomáciai képviseleteknek „korlátozottak a lehetőségei” a segítségnyújtásra.

(via Guardian)

Lehettek hiányosságok az amerikai hírszerzésben, ami miatt az Egyesült Államok túlbecsülhette az oroszok hadseregét, és alábecsülték az ukrán haderőt – mondta el egy magas rangú amerikai tábornok az Egyesül Államok szenátusa előtt.

Amikor Oroszország a múlt hónapban megszállta Ukrajnát, az amerikai hírszerzés úgy értékelte, hogy Kijev napokon belül orosz kézre kerülhet. Az orosz hadsereg azonban megrekedt a főváros körül, ami a rossz ellátás és az ukrán erők makacs ellenállásának is volt köszönhető.

Az amerikai szenátus kedden kihallgatta Tod Wolterst, az Egyesült Államok Európai Parancsnokságának vezetőjét. Azt is megkérdezték, hogy lehetett-e olyan hírszerzési hiányosság, amely miatt az Egyesült Államok túlbecsülte Oroszország erejét és alábecsülte az ukrán védelmét.

„Lehet. Ahogy korábban is tettük, amint véget ér ez a válság, utólag átfogó vizsgálatot fogunk végezni minden területen és osztályon, és kiderítjük, hogy hol voltak a gyenge pontjaink, és mindenképpen megtaláljuk a módját, hogy ezeken javítsunk” – mondta Wolters.

A háború első óráiban az amerikai tisztviselők felajánlották, hogy segítenek Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek elmenekülni az országból, miközben az orosz csapatok Kijev felé vonultak. Zelenszkij ezt megtagadta, helyette fegyvereket kért Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezéshez.

Az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei segítették Ukrajna hadseregének fegyverekkel való ellátását, Javelin páncéltörő rakétákat és a Stinger légvédelmi rakétákat adtak az oroszok ellen. Bár a becslések igen eltérőek, egyes források szerint több ezer orosz katona vesztette életét a konfliktusban. Amerikai tisztviselők azt állítják, hogy bizonyítékaik vannak az orosz hadsereg morális problémáira.

(CNN)

Az amerikaiak fegyvert adnak a lengyel hadseregnek, és valamiféle baráti kapcsolatot is építenek is részesítik őket – közölte John Kirby, a Pentagon szóvivője.

Joe Biden amerikai elnök hétfőn azt mondta, meglátogatta azokat a csapatokat, akik az ukrán erők „kiképzésében” segítettek Lengyelországban.

Kirby azonban azt mondta, hogy bár tényleg ellátják a lengyeleket instrukciókkal, ez „nem a klasszikus értelemben vett kiképzést jelenti”, inkább „kapcsolattartásról” van szó. Megmutatják például a fegyverszállítmányokat Lengyelországban felszedő ukrán katonáknak, hogyan kell használni bizonyos felszereléseket, például a nyugaton használt Javelin páncéltörő rakétákat.

További részleteket nem közöltek, így nem teljesen világos, hogy mennyiben van szó kapcsolatépítésről, és mennyiben közös kiképzésről.

Ezenkívül Kirby hozzátette, hogy 10 vadászgép és 200 katona a kelet-európai szövetségeseikhez, köztük Litvániához fog kerülni.

(BBC, CNN)

„Az orosz hadseregnek továbbra is komoly lehetőségei vannak arra, hogy folytassa az országunk elleni támadást. Ezért nem csökkentjük védekezésért tett erőfeszítéseinket” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij kedd este.

Azt is mondta, hogy bár vannak pozitív jelek az tárgyalások során, ezek nem nyomják el az orosz lövedékek hangját, és továbbra sem bízik meg Putyinban.

(Guardian)

A Moszkva elleni szankciós politika fenntartásában állapodott meg Joe Biden amerikai elnök, Boris Johnson brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Olaf Scholz német kancellár és Mario Draghi olasz kormányfő keddi telefonbeszélgetésében – közölte a Fehér Ház.

A közlemény szerint egyetértettek abban, hogy folytatják a nyomásgyakorlást az Ukrajnát támadó Oroszországra, és „folyamatosan növelik azt az árat, amelyet Moszkvának fizetnie kell” a háborúért.

Kijelentették, hogy a nyugati eltökéltséget mindaddig nem enyhíthetik, amíg „az Ukrajnára kényszerített rettenet be nem fejeződik”. (MTI)

Délután írtuk meg, hogy Volodimir Zelenszkij újabb beszédében kritizálta a magyar kormány politikáját. Kedden a dán parlament előtt mondott beszédet Zoom-on az ukrán elnök, ahol úgy fogalmazott,

„Nem lehetnek orosz csápok Európában, amelyek belülről feszítik az Uniót, és még most is segíteni próbálják Oroszországot, hogy a lehető legtöbb pénzt keresse. Mindenki pontosan tudja, az EU-ban ki áll szemben az emberiességgel és a józan ésszel, ki az, aki semmit sem tesz Ukrajna békéjéért. Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább Budapest kifogásait.”

Mint azonban utólag kiderült, a beszédet hallgató dán képviselők nem biztos, hogy észrevették, hogy Zelenszkij Magyarországra utal, amikor az EU-t szétfeszítő orosz csápokról beszélt, ugyanis a hivatalos tolmácsolásból éppen a „Budapest” szó maradt ki. A dán tolmács az utolsó mondatot úgy fordította, hogy

„Ennek véget kell vetni, Európa pedig nem hallgathatja tovább az oroszok tetteit védő kifogásokat.”

Zelenszkij beszédének angol nyelvű hivatalos leiratát itt, ukrán nyelvű felvételét itt (8:35-nél kezdődik a kérdéses mondat), a dán tolmácsolást itt (34:20-tól), a beszéd dán nyelvű leiratát pedig itt találják. Előbbi kettőben egyértelműen szerepel a „Budapest” szó, utóbbi kettőben viszont nem.

Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránoknak le kell tenniük a fegyvert Mariupolban – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök az Emmanuel Macron elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében.

Az orosz külügyminisztérium Telegram-bejegyzése szerint a két vezető a háború történéseiről tárgyalt, különös tekintettel a humanitárius erőfeszítésekre.

Mariupol kapcsán Putyin hangsúlyozta, hogy „a nehéz humanitárius helyzet megoldása érdekében az ukrán nacionalista fegyvereseknek fel kell hagyniuk az ellenállással, és le kell tenniük a fegyvert”.

A francia elnökség egyik tisztviselője elmondta, hogy Macron felvetette a mariupoli humanitárius misszió végrehajtásának témáját, de ennek még nem adottak a feltételei. A két vezető tárgyalt az Európai Unióba irányuló orosz gázszállításért fizetendő rubelről is.

(BBC)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb jelentése szerint „szinte biztos, hogy az orosz offenzíva kudarcot vallott Kijev bekerítését illetően”.

Mick Smeath brit védelmi attasé arról írt az ezt tárgyaló közleményben, hogy azért is döntöttek a főváros körüli csapatok visszavonásáról az oroszok, mert elfogadták, hogy egyszerűen nem tudják körbezárni a fővárost.

„Igen valószínű, hogy Oroszország megpróbálja a fegyveres erőit északról a keleti donyecki és luhanszki területek támadására átcsoportosítani” – írta.

A brit jelentés egyébként egybehangzik a Pentagon közleményével, ami szintén azt állítja, hogy az oroszok kudarcot vallottak. „Ez nem jelenti azt, hogy a Kijevre vonatkozó fenyegetés elmúlt” – mondta viszont a Pentagon szóvivője.

(Guardian)

Csaknem 5000 ember, köztük körülbelül 210 gyerek halt meg Mariupolban azóta, hogy az orosz erők egy hónappal ezelőtt ostrom alá vették Mariupolt – közölte hétfőn Vadim Boicsenko polgármester szóvivője.

Irodája szerint Mariupol épületeinek 90 százaléka megsérült, 40 százaléka pedig megsemmisült, beleértve a kórházakat, iskolákat, óvodákat és gyárakat is. Helyi tisztviselők tanúk beszámolói alapján a múlt héten 300 ember veszthette életét, amikor a menedékként szolgáló mariupoli színházat találat érte.

„Úgy gondoljuk, hogy Mariupolban ezrek halhatnak meg, civilek” – mondta Matilda Bogner, az ENSZ ukrajnai emberi jogi missziójának vezetője. A hatvan kiküldött megfigyelőnek még nincs pontos becslése, de gyűjtik a további információkat.

Az ENSZ emberi jogi hivatala legalább 1179 civil áldozatról tud Ukrajnában, de az erről szóló jelentések állandóan késnek, így ez a szám vélhetően magasabb.

(Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök először nyilatkozott a Törökországban lezajló orosz–ukrán tárgyalásokról. Azt mondta, nem tud bízni egy olyan állam képviselőinek szavaiban, amelyik még továbbra is az ukránok pusztulásáért küzd.

Videójában ugyanakkor azt is mondta, hogy a tárgyalásokról érkező jelek pozitívnak mondhatók, de „ezek a jelek nem nyomják el az orosz lövedékek robbanásait”.

Hozzátette, hogy „csak a tárgyalások konkrét eredményében lehet bízni.” Zelenszkij azt mondta, hogy Ukrajna területi integritásával és szuverenitásával kapcsolatban nincsenek kompromisszumok.

Az amerikai védelmi minisztérium megerősítette, hogy orosz erők valóban eltávolodtak Kijevtől, de csak kis létszámban, így még mindig bármikor képes Oroszország brutális támadást indítani az ukrán fővárosban, és a légicsapásokat még ma is folytatták az oroszok.

„Senki ne áltassa magát a Kreml mostani állításával, miszerint hirtelen csak úgy csökkenti a katonai támadásokat Kijev közelében, vagy olyan hírekkel, miszerint minden erejét visszavonja. Úgy véljük, hogy ez egy átcsoportosítás, nem pedig valódi visszavonulás, és mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy figyeljünk egy nagyobb offenzívára Ukrajna más területei ellen” – mondta John Kirby, a Pentagon sajtótitkára egy tájékoztatón.

Kirby szerint arra lehet készülni, hogy az orosz erők átcsoportosítása után Ukrajna más területein jöhet nagyobb offenzíva. Azon túl, hogy most jelenleg észak felé tartanak kivont csapatokat, túl sokat nem lehet tudni, azt sem, hol van a végső céljuk.

(CNN)

Szvjatoszlav Palamar, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt védő Azov ezred parancsnokhelyettese keddi videóüzenetében válaszolt arra, miért nem hagyták el az alakulat tagjai Mariupolt, miután erre Zelenszkij elnök engedélyt adott nekik. Kijelentette, hogy azért nem távoztak, mert nem hagyhatták hátra elesett és megsebesült társaikat.

„Továbbra is megvédjük a várost, minden házat, utcát. Mindent megteszünk a sebesültek megmentése és halott katonáink eltemetése érdekében” – mondta a parancsnokhelyettes, aki nagy haditetteket végrehajtó ukránokra, a hódító Szvjatoszláv hercegre és Petro Bolbocsanra hivatkozott. Utóbbi 1918-ban elfoglalta a Krímet az oroszoktól.

Szavaiból az derült ki, hogy már a városon belül folytatják a harcokat az orosz csapatokkal. Palamar népirtásnak nevezte a civil épületek ellen végrehajtott támadásokat és a városban okozott katasztrofális humanitárius helyzetet.

Az ukrán vezérkar kedd délutáni helyzetjelentésében megerősítette, hogy az orosz erők egyes alakulataikat elkezdték visszavonni Kijev és az ország északkeleti részében lévő Csernyihiv megyékből Belaruszba.

Az ukrán katonai vezetés arról is beszámolt, hogy Oroszország a csernobili atomerőmű körüli tiltott zónát szerinte lőszerszállításra és -felhalmozásra használja, valamint parancsnoki állomáshelyeket alakít ki az övezetben.

Szintén a vezérkar adott hírt arról, hogy ukrán katonák újabb magas rangú orosz katonai vezetővel végeztek: a Harkiv térségében folyó harcok közben megölték Gyenyisz Kurilo ezredest, a 200. gépesített lövészdandár parancsnokát.

Mikola Melnicsuk, a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij megyeszékhelyű város polgármestere közben az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint arról tájékoztatott, hogy az orosz erők rakétacsapást mértek a régióban, Sztarokosztjantyiniv településen lévő légi bázisra, megsemmisítve az ottani üzemanyag- és kenőanyag-készleteket. A polgármester információi szerint a támadás következtében személyi sérülés nem történt.

A dél-ukrajnai Herszon megyében újabb város polgármesterét rabolták el az orosz csapatok – közölte az ukrán főügyészség. Hola-Prisztany városvezetőjét az ukrán közlés szerint orosz katonák lőfegyverekkel fenyegetve ejtették fogságba. További részletek egyelőre nem ismertek.

Közben a mikolajivi megyei tanács épületének romjai alól már 12 holttestet emeltek ki, és a kimentett sérültek száma 33-ra nőtt – közölte kedd este a katasztrófavédelmi szolgálat. A dél-ukrajnai megyeszékhelyen a reggeli órákban csapódott be orosz lövedék a kilencemeletes hivatali épületbe, amely a robbanás következtében szinte teljesen összeomlott. (MTI)

Ma Oroszország bejelentette, hogy Kijev és Csernyihiv környékén csökkenti katonai műveleteinek intenzitását, ami arra is utalhat, hogy közelebb kerülhet az orosz és ukrán fél a tűzszünethez. Mások, mint például Mihail Kaszjanov, volt orosz miniszterelnök szkeptikusak.

„Nem hiszem, hogy bármi jelét látnánk annak, hogy Putyin kész lenne bármilyen engedményre. Nem hiszem, hogy ezek a tárgyalások gyümölcsözőek lesznek, ennek egyszerű oka van: Putyin megőrül a Krímért, és az ukrán nép soha nem fog beleegyezni abba, hogy elismerje a Krímet Putyin Oroszországának részeként” – mondta Kaszjanov a Sky Newsnak.

A 2000 és 2004 között hivatalban lévő, Putyin-kritikus exminiszterelnök szerint még összefüggés sincs a törökországi tárgyalások és a katonai műveletek csökkentése között.

Szergej Sojgu azt mondta, miután az ukránok harci erejét jelentősen csökkenteni tudták, a Donyec-medencére fókuszál majd az orosz haderő, amit értelmezésük szerint fel kell szabadítani. Az orosz kormány főbb megállapításairól itt olvashat bővebben.

• Törökországban tárgyalt az orosz és az ukrán fél, Ukrajna közölte, hogy biztonsági garanciákért cserébe elfogadná, hogy nem lesz a NATO tagja. Az ukránok szerint ez az ajánlat elvezethet egy Putyin–Zelenszkij-találkozóhoz is.
• Egyhavi csúcsra erősödött a rubel a biztató orosz–ukrán tárgyalásnak köszönhetően.
• Az ENSZ adatai szerint már több mint 3,9 millió menekült hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta.
• Az oroszok azt ígérték, hogy jelentősen csökkentik a katonai aktivitást Kijev környékén, és délután élénk orosz csapatmozgásokat is rögzítettek. Az elemzők többsége azonban kétellyel fogadja ezeket, szerintük nem feltétlenül visszavonulást, hanem inkább az erők átcsoportosítását láthatjuk.
• Kitüntették azt a katonát, aki a Kígyó-sziget megtámadásánál elküldte az orosz katonákat a francba.
• Zelenszkij ismét odamondott Magyarországnak, amiért az nem támogatja az oroszok elleni szankciókat.

Névtelen amerikai tisztségviselők megszólalása után Joe Biden elnök is szkeptikusan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy az oroszok ígéretükhöz híven csökkenteni fogják a csapataik számát Kijev körül – írja a BBC.

„Meglátjuk, úgy tesznek-e, ahogy azt ajánlották. Továbbra is folynak a tárgyalások, Törökorzságban és máshol is. (…) Találkoztam négy NATO-szövetséges államfőjével, és úgy tűnik, konszenzus alakult ki abban, hogy meglátjuk, mit javasolnak” – mondta Biden.

Románia kálium-jodid tablettákat akar osztani a lakosságnak, hogy felkészüljenek egy nukleáris veszélyhelyzet esetére – írja a Guardian.

Alexandru Rafila, az ország egészségügyi minisztere szerint nem valószínű, de lehetséges egy nukleáris baleset, így a kormány a jövő héttől megkezdi a tabletták kiosztását a háziorvosokon keresztül. A jód meggátolja, hogy a radioaktív sugárzás beszivárogjon a pajzsmirigybe, így csökkentik a daganat kialakulásának esélyét.

„Akkor kell bevenni, ha nukleáris baleset történik a közelben. Ellenkező esetben nem szabad beszedni a tablettákat”

– mondta Rafila. A jódot csak az orvosi utasításnak megfelelően szabad beszedni, különben súlyos mellékhatások jelentkezhetnek.

Arról, hogy miért felesleges gyógyszertárba rohanni kálium-jodidért, ebben a cikkünkben írtunk.

Irpiny közel 95 százaléka ukrán ellenőrzés alatt áll, közölte az ukrán hadsereg egyik parancsnoka, Olekszandr Szirszkji.

A Kijev közelében fekvő város a harcok egyik forrópontja volt, számos légicsapást is elszenvedett, de most újra ukrán kézen van, ahogy Kijevben és a régió többi részén is visszavettek területeket az ukránok.

„Az általunk ellenőrzött terület sokkal nagyobb, mint az agresszió kezdetén volt. Ez már nem csak Kijevet és Kijev régiót jelenti, most már Csernyihiv és Zsitomir régiók közigazgatási határainál vagyunk” – mondta Szirszkji.

A parancsnok arról is beszélt, hogy még mindig fegyverekre lenne szükségük a Nyugattól, hiszen naponta több ezer rakétát ők is elhasználnak. Páncéltörő eszközöket és légvédelmi, tüzérségi eszközöket is kért.

(Sky News)

Az önhatalmúlag kikiáltott, majd a háború előtt közvetlenül Oroszország által is elismert Donyecki Népköztársaság már azt tervezi, hogy Oroszországhoz csatlakozik.

Ehhez a kelet-ukrajnai szakadár állam vezetője, Gyenisz Pusilin szerint előfeltétel az, hogy az ellenőrzésük alá vonják a teljes donyecki területet, amely egyébként határos Oroszországgal.

„A fő feladat a köztársaság alkotmányos határainak elérése. Aztán majd mi döntünk” – idézte Pusilin szavait a Donyecki Hírügynökség.

A másik szakadár államban, a Luhanszki Népköztársaságban néhány napja azt vetették fel, hogy népszavazással döntsenek az Oroszországhoz való csatlakozásról. Erre az ukrán diplomácia azt mondta, hogy nincs olyan jogi alap, ami ezt lehetővé tenné.

(Reuters)

Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt és Vlagyimir Putyinnal arról, hogy mi az álláspontja egy lehetséges humanitárius misszióról Mariupolban – írja a Sky News.

Putyin azt mondta Macronnak, hogy elgondolkozik ezen a témán – mondta a francia elnökség egyik tisztviselője, hozzátéve, hogy ehhez valószínűleg nem adottak még a feltételek.

A Kreml szerint megvitatták Oroszország azon döntését is, hogy rubelben kéri a kifizetéseket az Európai Unióba irányuló orosz gázszállításért. Macron megmondta Putyinnak, hogy ezt ellenzik – írja a Reuters.

Oroszország próbálja bevezetni a rubelt Ukrajna megszállt területein – írja a Sky News Oleg Nyikolenkóra, az ukrán külügyminisztérium szóvivőjére hivatkozva.

Nyikolenko szerint Moszkva azért igyekszik bevezetni a rubelt Zaporizzzsjában és Herszonban, hogy elkezdhesse kiépíteni a rezsimjét. A helyiek állítólag teljesen elutasították az orosz valutát.

Nyikolenko Twitteren az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók fokozását szorgalmazta.

Egy BBC-nek nyilatkozó amerikai tisztségviselő szerint az oroszok nem fogják jelentősen csökkenteni a Kijev körüli fegyveres erőik számát.

Oroszország korábban azt nyilatkozta, hogy „drasztikusan csökkentik” a Kijev és az északi Csernyihiv városa körüli támadásokat. Bár az orosz csapatok egy része tényleg elkezdett távolodni az ukrán fővárostól, a névtelenül nyilatkozó tisztségviselő szerint ez nem sok katona visszavonását jelenti majd.

„Igen, láttuk, hogy az oroszok elkezdenek távolodni Kijevtől. De ebben a szakaszban nem nagyon bízunk abban, hogy ez jelentős elmozdulást vagy érdemi visszavonulást jelez. Az oroszok még mindig légicsapásokat mérnek Kijevre. Az idő majd eldönti”

Tod Wolters, az amerikai légierő tábornoka kedd délután egy szenátusi meghallgatáson azt mondta, hogy Oroszország többször is hiperszonikus rakétákat lőtt ki ukrajnai katonai célpontokra.

Először az orosz védelmi minisztérium jelezte azt, hogy március 19-én Ivano-Frankivszk környékén hiperszonikus rakétával semmisítettek meg egy földalatti raktárat, és erről egy felvételt is bemutattak.

A Kindzsal rakétával, amelyről itt írtunk részletesen, kapcsolatban később több gyanú is felmerült, ha használták is, nem ott és akkor, amit az oroszok közöltek. Igaz, korábbi amerikai jelentések is említést tettek hiperszonikus rakétákról.

(Skynews)

Sorra utasítják ki az európai országok az orosz diplomatákat – írja a BBC.

Eddig a következő országok tették ki az oroszok szűrét az elmúlt hetekben:

• Belgium 21 orosz diplomatát utasított ki állítólagos kémkedés és biztonsági fenyegetést veszélye miatt.
• A holland külügyminisztérium közölte, hogy kiutasított 17 diplomataként akkreditált orosz hírszerzőt.
• Csehország nem kívánatos személynek minősítette, és kiutasította a prágai orosz nagykövetség egyik diplomatáját.
• Hétfőn Szlovákia is kiutasított három orosz diplomatát.
• Észtország és Lettország három-három, Litvánia négy orosz diplomatát utasított ki a hónap elején – mire az oroszok is kitették a balti országok összesen tíz diplomatáját Oroszországból.
• Bulgária tíz orosz diplomatát utasított ki, kémkedéssel vádolják őket.
• Az írek négy magas rangú tisztviselőt kértek fel az ország elhagyására, mert „tevékenységük nem felelt meg a diplomáciai magatartás nemzetközi normáinak”.
• Hétfőn Észak-Macedónia rendelte el öt orosz diplomata kiutasítását az országból.

(BBC, MTI)

Kitüntetésben részesült az az Kígyó-szigetet védő ukrán katona, aki azt mondta az őket támadó orosz hadihajónak, hogy „húzzon a faszba” – írja a Guardian.

Roman Hribov ukrán határőr a Kígyó-szigeten teljesített szolgálatot, amikor február 24-én az oroszok tengeri- és légitámadást mértek a szigetre. Az oroszok a szigetet védőket felszólították rádión keresztül, hogy adják meg magukat. „Orosz hadihajó, húzz a faszba” – válaszolták erre az ukránok.

Az ominózus mondat az Ukrajna mellett kiállók jelmondata lett, és egy hivatalos postai bélyeget is kiadtak róla.

Az első jelentések szerint 13 határőr halt meg, miután megtagadták a sziget átadását, de később kiderült, hogy a katonák életben maradtak, és egy fogolycserével sikerült őket kiszabadítani. Hribovot is elengedték az orosz hadifogságból, és jelenleg Cserkasziban tartózkodik – jelentette az ukrán védelmi minisztérium.