Irpiny félig megsemmisült, háború előtti szinten a rubel, visszafoglaltak egy fontos települést az ukránok

Új nap a háborúban, új percről percre tudósítás a Telexen: a csütörtöki események hírfolyamát itt találja.

Egy Telegramon közzétett videó tanúsága szerint az ukrán erők visszafoglaltak egy települést Csernyihiv közelében. A várostól 19 kilométerre fekvő Szloboda nevű faluban számos ukrán katonai egység tűnt fel, és egy kilőtt orosz tank is látszik a felvételeken. A CNN megerősítette a videó hitelességét. Az előbb említett falu elfoglalása kulcsfontosságú lehet a Csernyihiv körüli orosz ostromgyűrű áttörésében. Csernyihiv napok óta heves harcok helyszíne, annak ellenére, hogy Moszkva nemrég ígéretet tett az ottani katonai műveletek csökkentésére. Ugyanakkor az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint minden kitűzött katonai célt sikerült elérniük Kijevnél és Csernyihivnél, ezért átcsoportosítják erőiket. Ennek lényege, hogy más kulcsfontosságú területekre összpontosítanak, hogy befejezzék a szakadár Donbasz régió felszabadítását.

Az egekbe szökő kőolajárak miatt Joe Biden amerikai elnök kész lenne naponta egymillió hordónyit felszabadítani az amerikai stratégiai nyersolajkészletből, írja a CNN kormányzati forrásokra hivatkozva. A hivatalos bejelentés csütörtökön történhet meg. Novemberben közel 60 millió hordónyit szabadított fel az Egyesült Államok.

A nyugati szankciók ellenére a háború előtti szintre erősödött a rubel árfolyama a dollárhoz képest, írja a Guardian. A csütörtök reggeli árfolyamon 75,5 rubelt ért egy amerikai dollár, holott március elején a 140-et is megközelítette. Február 22-én, tehát az ukrajnai invázió előtt két nappal 80 rubelnél járt a dollár árfolyama. A rubel erősödése mögött többek között a 20 százalékos alapkamat-emelés, a kínai és indiai olajfelvásárlások állnak, és az, hogy Oroszország korábban bejelentette, hogy a barátságtalan országoktól ezentúl rubelben kéri a földgáz árát.

Erről szerdán beszélt Olekszandr Markusin, a Kijevtől mindössze 20 kilométerre található Irpiny polgármestere. Azt mondta, hogy a város és a létfontosságú infrastruktúra 50 százaléka semmisült meg a harcokban. A romokat még nem sikerült eltakarítani, és a víz- és energiaellátást sem tudták visszaállítani. A folyamatos bombázások ellenére továbbra is veszélyes a városban tartózkodni, sokan meghaltak a tüzérségi támadásban, mégis sok civil maradt ott. Az elmúlt napokban az oroszok többször intéztek támadást a város ellen, de Irpiny továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, erősítette meg a polgármester. Markusin azt is állította, hogy az oroszok két utcában is nőket lőttek le, majd tankokkal hajtottak át a holttesteken, de ennek valóságtartalmát ne tudta megerősíteni a BBC.

• Szerdán egy órán át tárgyalt Biden és Zelenszkij, az amerikai elnök 500 millió dollárnyi segélyt ajánlott Ukrajnának;
• Április 1-jén folytatja a tűzszüneti tárgyalások Ukrajna és Oroszország, Zelenszkij szerint egyelőre semmi konkrétum nincs.
• Az Unicef szerint kétmillió gyerek kényszerült elmenekülni Ukrajnából, csak Lengyelországba 1,1 millió érkezett közülük.
• Az ENSZ adatai alapján 4 millió 19 ezer ember menekült el eddig Ukrajnából, a legtöbben Lengyelországba. Ezt követi Románia és Moldova, Magyarország negyedik a listán.
• Ha már Magyarország: Itthon eközben Márki-Zay rémhírterjesztésért feljelentette Szijjártót.
• Szintén az ENSZ szerint hiteles információk vannak a kazettás bombák használatáról orosz oldalról;
• Sok kémszolgálatokra és tisztviselőkre épített talán repked Oroszország körül: Putyin tanácsadói állítólag félnek elmondani az igazat az orosz elnöknek; egyes orosz katonák állítólag megtagadták a parancsot az ukrajnai fronton.
• Orosz hekkerek NATO-országok rendszereibe akartak behatolni;
• Oroszország átcsoportosítja az erőit Kijev és Csernyihiv közelében, hogy Donbászra összpontosítsanak. A Pentagon szerint a csapatok Belarusz felé veszik az irányt, majd onnan újra vissza Ukrajnába.
• Eközben 16 000 közel-keleti katona csatlakozhatott az oroszokhoz.

A brit GCHQ kémszolgálat vezetője szerint néhány orosz katona megtagadta a parancsok végrehajtását: információik szerint egyes orosz katonák szabotálták saját felszereléseiket, és véletlenül az egyik saját repülőjüket is lelőtték. A kémszolgálat feje, Jeremy Fleming Ausztráliában tartott beszédén mondta azt is, hogy úgy látja, „Putyin nagyon rosszul mérte fel a helyzetet” korábban.

Oroszország és Ukrajna április 1-jén folytatja a béketárgyalásokat, jelentette be Zelenszkij szerdán. Az ukrán elnök korábban azt mondta, „semmi konkrétum” nincs a tárgyalásokkal kapcsolatban. Korábban Ukrajna béketárgyalója azt mondta, hogy optimista az Oroszországgal folytatott tegnapi isztambuli béketárgyalások után.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tájékoztatást adott a Kijev és Moszkva közötti béketárgyalásokról.
Azt mondta, a beszélgetések folytatódnak, de egyelőre csak szavak vannak, semmi konkrétum. Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán csapatok Oroszország újabb bombázásaira készülnek a keleti térségében. Donbásznál. Korábban Ukrajna béketárgyalója azt mondta, hogy optimista az Oroszországgal folytatott tegnapi isztambuli béketárgyalások után. (Sky News)

Delfinkölykök Odesszában, újszülött gyermekek a kórházakban, és egy macska, ami az emberek között húzza meg magát Mikolajivban a bombázások után: ilyen Ukrajna több mint egy hónappal a háború kezdete után. A háború harmincötödik napját képekben itt mutatjuk be.

Egy korábbi posztunkban írtunk arról a névtelen elméletről, miszerint Putyint nagyon félrevezették a tanácsadói, mert félnek neki megmondani az igazat. Ezekkel a hírekkel óvatosan kell bánni, mert lehetnek dezinformációk is, miközben teljesen életszerűek is. Azóta további meg nem nevezett amerikai tisztségviselők és európaiak is ugyanezt mondják, névtelenül, hogy Putyin benézte ezt a háborút, mert senki nem merte neki elmondani a valós helyzetet. Az egyik európai diplomata például azt mondta a Reutersnek, hogy „Putyin azt gondolta, a dolgok jobban mennek, mint ahogyan valójában”. „Ez a probléma azzal, ha körülveszed magad ”bológató Jánosokkal„, vagy ha csak egy nagyon hosszú asztalnál ülsz velük szemben tárgyalni”. Az Ukrajnába küldött katonákról pedig azt mondta: „félrevezették őket, rosszul képezték ki őket, majd megérkeztek, és olyan öreg ukrán nőket találtak, akik úgy néztek ki, mint a nagymamáik, akik azt kiabálták nekik, hogy menjenek haza”.

John Kirby, a Pentagon szóvivője szerint az orosz erők nagyon-nagyon közel vannak Mariupol városközpontjához.

A sajtótájékoztatón Kirby azzal vádolta Oroszországot, hogy polgári infrastruktúrát, lakóépületeket és kórházakat céloz meg.

„A várost éppen légi csapásokkal, bombákkal szórták meg” – mondta.

Kirby azt is elmondta, hogy ha eljön az ideje, az Egyesült Államok felülvizsgálja a háború tanulságait és az ukrán erők támogatásában betöltött szerepét.

„Meg fogjuk vizsgálni, mit tanulhatunk abból, hogy Oroszország mennyire alulteljesített, és milyen elképesztő teljesítményt nyújtottak az ukránok” – mondta. (BBC)

Harkiv polgármestere a munka folytatására buzdítja az ukránokat, Ihor Terehov, a város polgármestere Telegramon egy videóban mondta a városban élőknek, hogy térjenek vissza dolgozni, mert „a városnak és az országnak újra kell indítania a gazdaságot”. Jelezte, hogy ezt fokozatosan kell megtenniük, hiszen „lehetetlen azonnal visszatérnie a kereskedelemnek a teljes kapacitásához”.

Terehov arról beszélt, hogy az elmúlt hetekben az ukrán kormány leegyszerűsítette a kereskedelemre vonatkozó szabályokat, csökkentette az adókulcsokat is.

(Sky News)

A Pentagon arról számolt be, hogy Oroszország megkezdte erejének átcsoportosítását Kijev körül, az ott lévő haderő mintegy 20 százalékát mozgatja jelenleg át. A Pentagon szerint nem hazaküldésről van szó, hanem arról, hogy az orosz csapatok más ukrajnai területeken kezdik majd meg a támadásokat.

A Pentagon azt is állítja, hogy az orosz erők megkezdték kivonulásukat a csernobili atomerőműből. Az amerikai minisztérium emellett úgy véli, hogy az átcsoportosított oroszok először Belaruszba mennek, hogy felkészüljenek a „jövőbeni műveletekre”.

(bbc, Guardian)

Orosz hekkerek megpróbáltak behatolni a NATO és a hadsereg hálózatába néhány kelet-európai országban, írja a Reutersre hivatkozva a Guardian.

A Google fenyegetéselemző csoportja szerdán közzétett jelentése nem tért ki arra, hogy melyik hadseregek voltak az adathalász akció célpontjai.

A Coldriver vagy Callisto nevű oroszországi csoport újonnan létrehozott Gmail-fiókokkal küldte el nem Google-fiókoknak az adathalász leveleit, így ezeknek a kampányoknak a sikerességi aránya nem ismert, áll a jelentésben.

A NATO egyelőre nem kommentálta az esetet.

2019-ben a finn F-Secure Labs kiberbiztonsági cég azonosítatlan és fejlett fenyegetettségként jellemezte a Callistót, amely a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos hírszerzés iránt érdeklődik Európában.

A Telexen pont kedden jelent meg egy cikk arról, hogy Putyin hekkerei évek óta látják a magyar külügy titkait, mert bejutottak a rendszerbe, de a kormány évek óta nem tudja elhárítani a behatolást.

Az ukrajnaiak moráljáról és hozzáállásáról, oroszokat a kertjéből elűző ukrán civilről és úgy általánosan az ukrajnai életről is beszélt Földes András kollégánk, akit Munk Veronika alapító-főszerkesztőnk kérdezett a Telex Facebook-oldalán szerda este. Az erről készült cikket, illetve a videót is itt találja.

Az amerikai hadsereg európai főparancsnoka szerint az Európában tartózkodó amerikai csapatok jelenlétének meg kell változnia, hogy az megfelelő legyen az Oroszország felől érkező növekvő fenyegetésnek.

Tod Wolters tábornok, aki a hadsereg európai parancsnokságát vezeti, egy kongresszusi meghallgatáson elmondta, hogy Oroszország „értelmetlen cselekedete” lehetőséget ad a kontinensen létező állandó katonai jelenlét újravizsgálására.

Wolters hozzátette, hogy ez jelentheti a szárazföldi csapatok Kelet-Európába telepítését, de érintheti a légi- és a tengeri erőket is. (BBC)

Szlovákia bejelentette, hogy korlátozza azon orosz diplomaták számát, akik a pozsonyi orosz nagykövetségen dolgozhatnak.

Technikailag ezek nem kiutasítások, de 35 orosz diplomatának el kell hagynia az országot, írja a BBC.

A szlovák külügyminisztérium közölte, hogy a döntést az orosz nagykövetség munkatársainak a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménybe ütköző tevékenységére reagálva hozta meg.

Egy forrás azt mondta a BBC-nek, hogy a lépés gyakorlatilag felére csökkenti Oroszország szlovákiai diplomáciai képviseletét.

Ez azt követően történt, hogy kedden négy uniós ország több mint 40 orosz diplomatát utasított ki, akiket kémkedéssel gyanúsítanak.

Írország, Belgium, Hollandia és Csehország összesen 43 nagykövetségi alkalmazottat adott ki kiutasítási parancsot kedd délután.

A svéd TV4 híradója szerint március 2-án nukleáris fegyverekkel felszerelt orosz repülőgépek léptek be Svédország légterébe. A svéd TV4 híradójának egy forrás azt mondta, a lépés szándékos megfélemlítés volt, a támadógépeket nukleáris fegyverekkel látták el, "amit az orosz pilóták egyértelműen megmutattak". (Négy gép volt, ebből 2 támadógép volt, a másik kettő kísérő vadászgép.)

Az ukrajnai konfliktus miatt a svéd légierő állítólag fokozott készültségben volt, és már korán láthatták, hogy a pilóták a balti-tengeri svéd sziget, Gotland fölé repülnek.
"Tudatosnak értékeljük" – mondta Carl-Johan Edstrom, a légierő főnöke. Elemeztük az esetet, és egyértelműen nem zárhatom ki a helytelen navigációt, de minden arra utal, hogy szándékosan megsértették Svédország határait" – mondta.
A svéd terület megsértése körülbelül egy percig tartott, tette hozzá a jelentés.
Svédország – amely semleges, és nem NATO-tag – két JAS 39 Gripen típusú vadászgépet riasztott, és ezek állítólag képeket készítettek az orosz repülőgépről, és megerősítették, hogy nukleáris fegyverekkel vannak felszerelve. (Sky News)

Moszkva „nem tesz engedményeket” az Ukrajnával folytatott háborújában, mondta Ramzan Kadirov, az Orosz Csecsen Köztársaság vezetője szerdán. Szerinte Vlagyimir Medinszkij, orosz főtárgyaló tévedett, amikor mást sugallt.
Kadirov a Telegramon közzétett videójában azt mondta, Vlagyimir Putyin nem hagyja abba azt, amit Ukrajnában elkezdett. (Sky News)

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij telefonon beszélt egymással szerda délután. Zelenszkij a Twitteren korábban azt írta, hogy beszélgetésük egy órán át tartott.

A Fehér Ház közlése szerint Biden azt mondta Ukrajna elnökének, hogy az Egyesült Államok 500 millió dollár közvetlen segélyt kíván nyújtani Ukrajnának. „A vezetők megvitatták, hogyan dolgozik az Egyesült Államok éjjel-nappal azon, hogy teljesíteni tudja Ukrajna segítségnyújtási kérelmét”, írta közleményében Washington.

Új törvényeket jelentettek be az orosz oligarchák ellen az Egyesült Királyságban. Az új törvények “az orosz oligarchák hozzáférésének megakadályozása az Egyesült Királyság légi és tengeri műszaki szolgálataihoz".

A brit külügyminisztérium közölte, hogy a jogszabály megtiltja a szankcionált orosz oligarchákhoz vagy üzleteikhez tartozó repülőgépek és hajók karbantartását.

A minisztérium közölte, hogy az új intézkedéseket azonnal fel is használták Eugene Shvidler és Oleg Tinkov orosz üzletemberek szankcionálására.

Eközben a Krímmel kapcsolatban bevezetett pénzügyi, kereskedelmi és hajózási szankciókat Donyeck és Luhanszk régiókra is kiterjesztették.

Liz Truss, brit külügyminiszter kijelentette: „kétségtelen, hogy Putyint és elitjét meglepte szankcióink erőssége.

"Folytatjuk a nyomás fokozását mindaddig, amíg az orosz csapatok Ukrajnában tartózkodnak, és nemcsak az oligarchák üzleteit célozzuk meg, hanem eszközeiket és nemzetközi életmódjukat is." (BBC)

A független Levada Center szerdai felmérése alapján Putyin támogatottsága megnőtt a háború alatt, márciusban 83%-ra a februári 71%-ról. Putyin utoljára 2017-ben ért el hasonló eredményt. Az eredmények alapján az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu, és a külügyminiszter, Szergej Lavrov népszerűsége is nőtt.

Azok aránya, akik szerint Oroszország jó irányba halad, 69%-ra nőtt, a korábbihoz képest 17%-kal nagyobbra, mint az előző hónapban. Független szociológusok ugyanakkor megkérdőjelezték a közvélemény-kutatás logikáját, kifogásolták, hogy egy olyan országban történik mindez, ahol az ukrajnai háborúról szóló információkat torzítja az állam.

(guardian)

Joe Biden és Volodimir Zelenszkij telefonon beszélt egymással szerda délután. Zelenszkij a Twitteren azt írta, hogy beszélgetésük egy órán át tartott, és a háború elemzéséről, a béketárgyalásokról volt szó, illetve a szankciókról, segélyekről és védelmi támogatásokról is beszéltek.

Stepan, a macska a békeidőkben azzal vált híressé, hogy TikTokon és egyéb közösségi oldalakon mindenféle zenére ült és nézett előre egy pohár bor/koktél/egyéb alkohol mellett. Kevesen tudhatják, hogy a Stepanéhoz hasonló nyugalom egy macskánál milyen nagy kincs. Azt pedig talán még kevesebben tudják, hogy Stepan, illetve gazdája, Anna Ukrajnából, pontosabban Harkovból származnak.

Anna és macskája sikeresen meg tudott menekülni a háborúból, azóta pedig öt, ukrajnai állatokat segítő jótékonysági szervezetnek is gyűjtöttek adományokat, összesen eddig 7625 fontot (több mint 3 millió forint) gyűjtöttek össze.

Az ENSZ menekültügyi szervezetének legfrissebb adatai szerint a háború február 24-i kezdete óta 4 millió 19 ezer ember menekült el Ukrajnából, és több mint hatmillió ember kényszerült elhagyni a lakhelyét Ukrajnán belül, ami azt jelenti, hogy összesen a lakosság legalább egynegyede hagyta el otthonát a háború miatt.

Ez a legnagyobb menekültválság Európában a második világháború óta.

Itt vannak az adatok, hogy melyik ország hány menekültet fogadott be a március 29-én:

Lengyelország 2 336 799
Románia 608 936
Moldova 387 151
Magyarország 364 804
Oroszország 350 632
Szlovákia 281 172
Belarusz 10 902

(BBC)

Mint írja, Szijjártó kijelentése ellenére nem tárgyalt Zelenszkijjel, és nem küldene katonákat Ukrajnába. Bővebben itt.

Oroszország átcsoportosítja az erőit Kijev és Csernyihiv közelében, hogy Donbászra összpontosítsanak

Az orosz védelmi minisztérium közölése szerint az átcsoportosítás lényege, hogy más kulcsfontosságú területekre összpontosítsanak, és befejezzék a szakadár Donbász régió felszabadítását – jelentették orosz hírügynökségek a Guardian híre szerint.

A bejelentés előzménye, hogy az oroszok a katonai műveleteket látványosan visszafogták Kijev és Csernyihiv közelében, de nyugati szakértők nincsenek meggyőződve arról, hogy ennek valódi visszavonulás lenne az oka.

Az oroszok a múlt héten már azt mondták, hogy speciális katonai műveletük új szakaszba lép, amelynek középpontjában a Donbász régió felszabadítása áll. Vannak olyan vélekedések is, hogy az orosz erők átcsoportosítása logikus is lehet, mert Kijev elfoglalására egyelőre nincs sok esélyük.

Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főképviselője szerda délután azt mondta, hiteles információk vannak arra vonatkozóan, hogy Oroszország legalább 24-szer használt kazettás bombát Ukrajnában. Hozzátette, a vádakat kivizsgálják, csakúgy, mint azt, hogy mariupoli ukránokat erőszakkal Oroszországba evakuáltak. Megerősítette, hogy 77 esetben egészségügyi létesítményeket támadtak Ukrajnában. (Sky News)

Kijev polgármestere az orosz–ukrán háború kezdete óta aktívan tájékoztatja a világot az ukrán főváros helyzetéről, és amennyire a kijárási tilalom engedi, bemutatja az orosz hadsereg pusztítását. A napokban egy lebombázott óvodához is elment, Ferenc pápát pedig Kijevbe hívta. Az első pillanattól mondta, ha kell, fegyvert ragad testvérével együtt – még akkor is, ha életében nem számított erre. A volt világbajnok bokszoló a sportban nemzeti hős volt, de a politikai szerepvállalása döcögősen indult. Portré.