Klicsko élete legnagyobb harcát nem a bokszringben vívja, hanem Kijevben

2022. március 30. – 17:00

Klicsko élete legnagyobb harcát nem a bokszringben vívja, hanem Kijevben
Vitalij Klicsko egy bejáráson a háborús Kijevben 2022. március 18-án – Fotó: Sergei Supinsky / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko az orosz–ukrán háború kezdete óta aktívan tájékoztatja a világot az ukrán főváros helyzetéről, és amennyire a kijárási tilalom engedi, bemutatja az orosz hadsereg pusztítását a városa körül. A napokban egy lebombázott óvodához is elment, Ferenc pápát pedig Kijevbe hívta. Az első pillanattól mondta, ha kell, fegyvert ragad testvérével együtt, aki hozzá hasonlóan nehézsúlyú világbajnok bokszoló. A sportban nemzeti hős volt, de a politikai szerepvállalása döcögősen indult.

Az elmúlt hetekben és hónapokban a polgármesterként az orosz-ukrán háborúban a kijevi ellenállás megszervezésében aktív szerepet játszó Vitalij Klicsko 1971. július 19-én Belovodszkojéban született, ami egy 25 ezres kisváros a mai Kirgizisztán területén. Édesapja a légierő magas beosztású tisztje volt, ezért Klicsko is sok városban megfordult gyerekként. Mivel az édesapa attasévá lépett elő, nemcsak a Szovjetunióban, hanem a keleti blokkban is munkát kapott.

Az ökölvívással 12 évesen, Csehszlovákiában ismerkedett meg. A család 1985-ben telepedett le Kijevben, édesapját a csernobili atomerőmű oltására vezényelték 1986-ban, és elképzelhető, hogy daganatos betegsége amiatt alakult ki – ebbe halt bele 2011-ben, 64 évesen.

Vitalijt nem szívta be rögtön az ökölvívás, mert azzal párhuzamosan kick-boxban világbajnoki címeket szerzett, az elsőt 1990-ben. Noha 1995-ben már amatőr világbajnoki ezüstérmes volt az ökölvívásban, a kick-boxot nehezen engedte el, még abban az évben is Eb-ezüstérmes lett. Öt évvel fiatalabb testvére, Volodimir is megerősödött 1996-ra, és úgy tűnt, hogy az atlantai olimpián egyikük nehézsúlyban, másikuk pedig szupernehézsúlyban vehet részt, és elhódítják mindkét aranyérmet. Vitalijt azonban doppingvétségen érték a felkészülés alatti hónapokban, ezért nem indulhatott az olimpián. (Vitalij azt állította, hogy szteroidtartalmú kenőccsel kezelték egy sérülését.) Volodimir egy kategóriával feljebb lépett, és bajnok lett. A német bokszklub, az Universum azonnal leigazolta, ő viszont ragaszkodott bátyja szerződtetéséhez is.

A hamburgi klub figyelte már Vitalijt is, és felismerték a benne rejlő lehetőséget, különösen annak a jelentőségét, hogy egy testvérpárt koronázhatnak meg. Azonban édesanyjuknak, Nagyezsdának megígérték, hogy egymás ellen semmiképp sem lépnek ringbe profi pályafutásuk alatt. Az anyjuknak megszakadt volna a szíve, ha azt látja, hogy az egyik gyereke püföli a másikat.

Vitalij és testvére, Volodomir Klicsko egy szüleiknél tett látogatáson 1998 októberében – Fotó: Mark Sandten / Getty Images
Vitalij és testvére, Volodomir Klicsko egy szüleiknél tett látogatáson 1998 októberében – Fotó: Mark Sandten / Getty Images

Vitalij nem is engedte, hogy bármelyik családtagja részt vegyen egy bokszmeccsén – erről még 1994-ből hordoz magával egy emléket, amikor kick-boxban állt ki a brit Richard Vince ellen Norwichban:

„Az ellenfelem egész családja eljött a mérkőzésre, és ott ültek az első sorban. Látta a meccset az apja, az anyja, a felesége és a gyerekei is. A második menetben kiütöttem, és elájult. Ott feküdt eszméletlenül, és láttam a családtagjai szemében a fájdalmat. Ezután mondtam azt, hogy egyetlen rokonomnak sem lenne szabad soha eljönnie a meccseimre. Nem akarom, hogy ilyen érzelmeket váltsak ki a családomban.”

Vitalij fel is kereste később Vince rokonait, hogy bocsánatot kérjen tőlük a mérkőzés miatt.

A két Klicsko fivér csak egyszer bokszolt együtt Kijevben, 1998 decemberében – igaz, akkor sem egymás ellen. Akkor Volodimir váratlan vereséget szenvedett Ross Purittytól, és nem is tértek vissza többet az ukrán fővárosba profi meccsre. Vitalij viszont azon az estén Európa-bajnok lett, 1999-ben pedig már világbajnok Londonban a Herbie Hide elleni meccsén.

Vitalij egyébként három évvel később, 2001-ben megverte az amerikai Purittyt Németországban. Ezen a találkozón akár már használhatta volna a doktori titulust, mert doktori címet szerzett a kijevi Sport- és Testnevelési Egyetemen. Ökölvívók kiválasztásáról, szponzorációjáról írt disszertációt, amit sikerrel meg is védett. Testneveléstanár diplomáját pedig már évekkel korábban megkapta.

Az ökölvívó Ukrajna egyik legnagyobb sztárjának számított a karrierje kezdete óta: a több mint 40 milliós országban meccseit rendszeresen 10-20 millió tévénéző követte, évről évre felkerült a legbefolyásosabb ukránok listájára, az Inter tévécsatorna 100 legnagyobb ukránt összesítő 2008-as listáján pedig a 15. helyen szerepelt – 2,5 millió néző szavazatai alapján.

Hazája után pedig valószínűleg Németországban ismerik a legtöbben a bokszolót: egy 2003-as felmérés szerint a Klicsko testvérpár volt a hatodik legismertebb sportoló Németországban, 2012-ben pedig a legértékesebb hírességek listáján a második helyet érték el. Mérkőzései a németeknél is gyakran felülszárnyalták a 10 milliós nézettséget.

Moszkvában fejezte be a bokszot

Bár hivatalosan csak több mint egy évvel később vonult vissza, Vitalij 2012. szeptember 8-án, 41 évesen Moszkvában fejezte be a profi pályafutását, a szíriai Mahmoud Charrt verte meg, ezzel megvédte az egyik patinás szervezet, a WBC világbajnoki övét. Olyan státuszt kapott, hogy visszatérhetett volna, ha akar, de akkor már jobban érdekelte a politika. Ez volt a 45. sikere, amiből 41-et kiütéssel könyvelt el. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem ment el erre a címmeccsre, de Charr arról beszélt a veresége után, tudta, hogy neki drukkolt. Putyin és Klicsko között már akkor megvolt a véleménykülönbség, hiszen Klicsko az európai integrációban látta Ukrajna jövőjét, és csökkenteni kívánta az orosz befolyást.

Vitalij Klicsko utolsó mérkőzésén Moszkvában 2012. szeptember 8-án – Fotó: Sergei Ilnitsky
Vitalij Klicsko utolsó mérkőzésén Moszkvában 2012. szeptember 8-án – Fotó: Sergei Ilnitsky

Az ökölvívással dollármilliomossá váló Klicsko ugyanis már visszavonulása előtt is nagy erőkkel készült politikai karrierjére, hiszen aktív politikai szerepet vállalt a 2004-es elnökválasztáskor. Az EU-párti Viktor Juscsenkót nyíltan támogatta – az oroszpárti elnökjelölt, Viktor Janukovics pedig meg is vádolta akkoriban, hogy a 90-es években a hírhedt ukrán maffiafőnök, Viktor Ribalko verőembere volt, aki a pénzeket gyűjtötte össze. Klicsko hevesen utasította vissza ezt a vádat.

A narancsos forradalom során nyíltan kiállt az ukrán ellenzék mellett – több fotót is látni lehetett akkoriban, ahogy öccsével narancssárga pulóverben mutatkoznak. Juscsenko megismételt második fordulós győzelme után tanácsadója is lett az elnöknek, de nem sokkal később kinézett egy komolyabb pozíciót is magának: Kijev polgármestere akart lenni. 2006-ban, azaz még bőven sportolói korszakában el is indult a főváros vezetéséért, és az előző polgármestert, a posztot nyolc éven át betöltő Olekszandr Omelcsenkót legyőzte ugyan, de Leonyid Csernoveckij üzletemberrel szemben alulmaradt. A városi tanácsban egy hely azért jutott neki. Két évre rá, 2008-ban is elindult a főpolgármester-választáson, de ott csak a harmadik helyen végzett. Klicsko amúgy Omelcsenkótól kapta meg 2000-ben a város legmagasabb kitüntetését, a becsületrendet.

2010-ben alapította meg az Udart, vagyis az Ukrán Demokratikus Szövetség a Reformokért nevű pártját. Az Udar egy mozaikszó, de ütést is jelent. Úgy érezte, hogy párt nélkül semmire sem juthat. Mindjárt az első választáson 40 helyet vittek el a 450 fős parlamenti helyekből. Bő egy hónappal a visszavonulása után, 2012 októberének végén már a politikus Klicskóról szóltak a hírek, és a kampányban Kárpátaljára is ellátogatott.

„Biztos vagyok abban, önöknek is ajánlottak száz, esetleg kétszáz hrivnyát, hogy egy konkrét pártra, jelöltre adják szavazatukat. Azt mondom, vegyék el a pénzt. Tegyék zsebre, de döntésüket bízzák a lelkiismeretükre. Az osztogatott pénz csak egy kicsiny része annak, amit maguktól elloptak. Мi nem vásárolunk ilyen módon szavazatokat. Célunk olyan körülményeket teremteni, amikor az embereket nem kell megalázni 200 hrivnyás címletekkel”

– tudósított beszédéről a Kárpáti Igaz Szó. A korrupció elleni fellépést nemcsak akkor, hanem folyamatosan hirdette a kampányában, hiszen nonszensznek gondolta, hogy a temetői sírhelyért is le kelljen fizetnie valakit a gyászoló családnak.

A 2010-es elnökválasztáson hatalomra került Janukovics ellen 2013. november végén kezdődő ellenzéki tüntetések egyik fő alakja lett, eleinte a testvére is beszédet mondott a kijevi főtéren, a Majdanon, de ő utána fokozatosan a háttérbe lépett. Ukrajna akkor is az EU-integrációért harcolt, amit Janukovics elutasított – így a nép az elnök ellen fordult.

Vitalij a német Bildnek azt nyilatkozta 2014 februárjában, hogy nem érzi hősnek magát, mert a történelmet azok írták, akik a kritikus napokon is kitartottak a téren, és akik az életüket áldozták a hazájuk boldogulásáért. Klicsko páncélozott autóval járt, egyszer tüzet nyitottak rájuk, de a páncél megvédte. Előfordult, hogy a tüntetéseken poroltóval fújták le, amikor a radikális tömeget békíteni próbálta.

Vitalij Klicsko látogatása a barikádokon Kijevben 2014 januárjában – Fotó: Etienne De Malglaive / Getty Images
Vitalij Klicsko látogatása a barikádokon Kijevben 2014 januárjában – Fotó: Etienne De Malglaive / Getty Images

Abban az interjúban az is szóba került, hogy a határ mentén gyülekeznek az orosz csapatok. „Nem tudom elképzelni, hogy bárkinek érdeke lehet az orosz fegyveres beavatkozás, sokkal fontosabb kérdés most Janukovics sorsa. Óva intem Putyin elnököt attól, hogy menedéket biztosítson ennek a véreskezű diktátornak, Janukovicsnak ukrán bíróság előtt kell a tetteiért felelnie” – üzente a német lapban Putyinnak, aki nem sokkal később menedékjogot adott a bukott elnöknek.

A Guardiannek adott interjújában felmerült, hogy miért állt ki egy színpadra a Majdanon a nacionalista erők akkori vezérével, Oleh Tyahnibokkal – erre pártja nevével reflektált:

„Ahhoz, hogy bemérj egy ütést, össze kell szorítanod az ujjaidat egy ökölbe. Minden erőnket egyesítenünk kell. Ez az egyetlen útja annak, hogy győzni tudjunk.”

Nyolc éve vezeti Kijevet

2014 júniusában harmadik nekifutásra megszerezte a város főpolgármesteri posztját, és azóta sikerült megtartania ezt a pozícióját. Akkor már fontolgatta, hogy indul az államelnöki pozícióért is, de még Janukovicsék alatt hoztak egy olyan törvényt, ami ezt lehetetlenné tette – nem adózott megszakítás nélkül 10 éven át az országban –, és visszalépett a csokoládégyáráról elhíresült Petro Porosenko javára.

Klicsko a szavazatok 57,6 százalékát kapta meg a kijevi választáson, ami összességében jó eredmény, de azt is mutatta, hogy az őt körülvevő osztatlan rokonszenvből folyamatosan veszített. Amikor a győzelme már majdnem biztos volt, és a színpadra ment, a szégyen szó skandálásával fogadták, mert nem bocsátották meg neki, hogy egykoron kezet fogott Janukovics elnökkel. Azt sem fogadták el tőle, hogy azt mondta, a Majdan betöltötte a küldetését, és szerinte fel kellene számolni a sátrakat Kijev főterén, hogy a főváros „visszatérjen a normális kerékvágásba”.

Később ezt azzal próbálta korrigálni, hogy soha nem támogatta, hogy erőt vessenek be a Majdan ellen, és mindig is védte azt – „mind Janukovics alatt, mind most”. Később beiktatásakor is azt mondta, hogy fontos megőrizni a hatalomváltó Majdan-tüntetések energiáját és szellemét, és esküt tett az ügy melletti elkötelezettségéről és hűségéről:

„Ha megszegem az eskümet, felelősséget viselek érte Isten és a nekem nagy bizalmat szavazó, engem megválasztó kijeviek előtt. Isten óvja Kijevet és államunkat! Dicsőség Ukrajnának!”

– zárta beszédét.

Polgármesterként főleg korrupcióellenes intézkedéseket hozott, és a város működésének hatékonyságát próbálta fejleszteni – például azzal, hogy érintőkártyás beléptetési rendszert hozott a kijevi metróba. Egy interjúban azt mondta, soha életében nem viselt hivatali pozíciót, de ha az ember valamit nagyon akar, és belefektet energiát, értelmet és szenvedélyt is, akkor bármit elérhet:

„Ezért vagyok több mint biztos abban, hogy Kijev európai város lesz, Ukrajna pedig európai ország. Földrajzilag, a mentalitásunk és a történelmünk alapján is európaiak vagyunk, de európai életszínvonalra van szükségünk. Ez a fő célunk, és ezért dolgozunk keményen ezen az úton.”

Klicsko választási plakátja Kijevben 2020 októberében – Fotó: Sergei Supinsky / AFP or licensors
Klicsko választási plakátja Kijevben 2020 októberében – Fotó: Sergei Supinsky / AFP or licensors

Míg Porosenko számára Klicsko fontos partner volt, a 2019. május 20-án hivatalba lépett Volodimir Zelenszkijjel sokáig feszült volt a viszonya. Az új elnök ugyanis nem tartotta elfogadhatónak, hogy Klicsko egy személyben tölti be a főpolgármesteri és az adminisztrációvezetői tisztséget, szerette volna ezt a két pozíciót különválasztani. Korrupciós ügyekben is felmerült a kijevi polgármester neve, aki ennek ellenére simán behúzta a 2020. novemberi főpolgármester-választást: Klicsko 365 ezer szavazattal (50,52 százalékkal) győzött, míg a második legtöbb szavazatot kapott jelölt mindössze 68 ezerig jutott. A városi tanácsért folyó harcban az Udar 19,98 százalékot szerzett, míg Zelenszkij pártja, a Nép szolgája ezen a választáson 7,53 százalékos teljesítményre volt képes.

2021 tavaszán több, a főváros irányítása alatt álló cégnél házkutatást tartottak, amit Klicsko nemcsak barátságtalan lépésnek, hanem egyenesen nyomásgyakorlásnak tekintett Zelenszkij részéről. Májusban Klicsko egy tévéadásban arról beszélt, hogy nekik közös ellenségeik vannak, és nem egymás ellenségei. Amiért tenniük kell, az a szegénység elleni harc, a közműdíjakat kell letörniük, a koronavírus okozta problémákra és az orosz agresszióra közösen kell választ adniuk. „Ha destabilizáció lesz az ország szívében, annak az egész országra nézve következményei vannak.”

Az ukrán ellenállás egyik fő arca lett

Korábban Klicsko élete legnagyobb küzdelmének a koronavírus-járvány elleni harcot nevezte – majd a 2022. február 24-én megindult Ukrajna elleni orosz invázió jelentősen megváltoztatta az elnök és a főpolgármester kapcsolatát is.

Mindketten rajta vannak az oroszok által likvidálni kívánt személyek listáján. Közös bennük, hogy egyikük sem klasszikus politikus, de az élet fontos szerepet mért rájuk.

Klicsko már január végén, a támadás előtt szűk egy hónappal, a határoknál folyó komoly orosz csapatösszevonások alatt odaszúrt egyet Putyinnak, amikor azt üzente neki, hogy a világ megváltozott. Ukrajna szerinte már egy demokratikus európai ország, amely egy Szovjetunióhoz visszatérő jövőkép helyett az európai családhoz szeretne tartozni. „Ez a mi utunk, és ezt a víziót meg fogjuk védeni.”

Ekkor szólt ki az 500 sisakot igen, de fegyvereket akkor még nem ígérő németeknek. Nem sokkal korábban is hangot adott elégedetlenségének, és feltette a kérdést, hogy vajon Németország legközelebb párnákat küld-e segítség gyanánt. A háború kitörése aztán Németországban is tabukat döntött, és fegyverszállítmányokat is küldtek az ukránoknak.

Az orosz invázió megindulásának másnapján Vitalij Klicsko az ITV-nek nyilatkozott, és testvérével együtt megerősítették, ők is fegyvert fognak hazájuk védelmében. A február elején tartalékosnak belépő Volodimir egyenesen azt mondta, ha ők nem állítják meg az orosz tankokat, ki tudja, hol fognak megállni. Arnold Schwarzenegger konkrétan nekik üzent, hogy hősei voltak a ringben, és most is az ő hősei. Volodimir elvált az amerikai Hayden Panettiere-től, de a színésznő egy direkt erre a célra létrehozott alapítványon keresztül támogatja a fronton harcolókat. (Közös lányuk nincs Ukrajnában.)

Vitalij és testvére, Volodomir Klicsko a háborús Kijevben 2022. március 14-én – Fotó: Aris Messinis / AFP
Vitalij és testvére, Volodomir Klicsko a háborús Kijevben 2022. március 14-én – Fotó: Aris Messinis / AFP

Február 27-én Vitalij Klicsko megnyugtatta a világot, hogy nincsenek orosz csapatok Kijevben, és azt is tagadta, hogy körbevették volna a fővárost. Azóta folyamatosan tájékoztatja a sajtót az elhunytakról, sérültekről, a CNN-nek azt vázolta fel, hogy valaki be akar törni az otthonukba, és el akarja lopni tőlük a jövőt. „Demokratikus, modern európai országként látjuk a jövőnket. Ennyi. Nincs vita. Ez a célunk. Ezért küzdünk. A hazánkért harcolunk. Harcolunk az álmainkért.”

Az ukrajnai háború ellen rendszeresen felszólaló Ferenc pápát levélben kérte, hogy a háborús viszonyok ellenére menjen el az ukrán fővárosba, mert jelenléte emberéletek megmentését és a békét teszi lehetővé. Másfél hete pedig golyóálló mellényben mutatott egy lebombázott ukrán óvodát Kijev agglomerációjában.

Klicskónak a ringben szerzett harci tapasztalatok mellett most egészen más ösztönökre lesz szüksége. Amikor bejelentette, hogy visszavonul az ökölvívástól a politikai karrierje érdekében, megkapta a Champion Emeritus címet a WBC-től, amivel fel lenne jogosítva, hogy bármikor kihívhassa bármelyik új világbajnokot. Ezt akkor úgy kommentálta, hogy ezek a gondolatok most távol állnak tőle:

„Hálás vagyok ezért a címért, és büszke vagyok arra, hogy soha nem vesztettem el a világbajnoki címemet. Sokan szeretnének egy utolsó meccset látni, de én most egy másik harcban veszek részt. Egy olyanban, ami sokkal keményebb, sokkal kegyetlenebb és sokkal fontosabb most számomra. A demokráciáért küzdök, és Ukrajnáért harcolok.”

A háború kitörésekor úgy nyilatkozott, sohasem gondolta volna, hogy egyszer egy háborúban kell helytállnia – de ugyanígy nem gondolta ezt a hegedűművész sem, aki szintén megtanulta kezelni a fegyvereket. Egy biztos, Klicsko kész meghalni a hazájáért, és nem tud annál nagyobb dicsőséget elképzelni.

Az ukrán hadseregbe belépett neves sportolókról ebben a cikkben írtunk.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom