Vitalij Klicsko viccnek nevezte az Ukrajnának ajánlott német katonai sisakokat

Vitalij Klicsko kijevi polgármester élesen kritizálta Németországot egy Sky Newsnak adott interjújában. A korábbi nehézsúlyú világbajnok bokszoló az Ukrajna körüli konfliktusban nyújtott lagymatag német segítség mellett az orosz fenyegetés elleni egységes nyugati fellépést is hiányolta.

Klicsko azután szólalt meg, hogy Németország egy 5000 katonai sisakból álló szállítmányt küldött Ukrajnának, amelyben azonban nem voltak fegyverek. Ezt Klicsko egyszerűen viccnek nevezte, és kifejtette, hogy

a németeknek ideje „eldönteniük, hogy melyik oldalon állnak”.

Hozzátette, hogy szeretné megköszönni a gesztust, de ez „egyszerűen már nem elég: többre van szükségünk”. Egy korábbi, Bildnek adott interjújában a kijevi polgármester szintén hangot elégedetlenségének, és feltette a kérdést, hogy vajon Németország legközelebb párnákat küld-e segítség gyanánt. A németek korábban már jelezték, hogy fegyvereket nem, de tábori kórházat küldenének.

A mostani interjúban Klicsko köszönetet mondott Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak a támogatásukért, és Ukrajna barátainak nevezte őket. Kiemelte, hogy a helyzet rendkívül aggasztó, és hogy soha ennyi katona nem állomásozott az ország határainál, mint most, amikor Oroszország több mint százezer fegyverest vonultatott fel a közelben. A felvetésre, hogy Ukrajna mit tenne akkor, ha Oroszország az invázió mellett döntene, azt válaszolta, hogy ugyan az ukrán nép békeszerető, de városaiért és családjaiért a végsőkig küzdeni fog.

Ha egy dolgot kéne üzennie Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, akkor Klicsko azt mondaná, hogy a világ megváltozott. Ukrajna szerinte már egy demokratikus európai ország, amely egy Szovjetunióhoz visszatérő jövőkép helyett az európai családhoz szeretne tartozni. „Ez a mi utunk, és ezt a víziót meg fogjuk védeni”.

Németországot nem először vádolják azzal, hogy nyugati vezető hatalmakhoz képest megengedőbb Oroszországgal szemben – pénteken például Artis Pabriks lett védelmi miniszter is erkölcstelennek és képmutatónak nevezte Berlin viszonyát Moszkvával – , még ha az utóbbi napok német nyilatkozatai ezt némiképp árnyalják. Annalena Baerbock külügyminiszter szerdai beszédében megvédte a német álláspontot, mondván, ők máshogy gyakorolnak nyomást Oroszországra, például a nemrég elkészült Északi Áramlat 2 gázvezeték ügyében. Olaf Scholz kancellár Joe Biden amerikai elnökkel egyezteti majd az álláspontokat a Fehér Házban február 7-én tartott találkozóján.

Németország és Oroszország hagyományosan jó viszonya amúgy az elmúlt években jelentősen megromlott, amihez nagyban hozzájárult a Berlinben kezelt Alekszandr Navalnij orosz ellenzéki aktivista megmérgezése, de több kémkedési ügy és diplomaták kiutasítása is jelzi a feszültséget.

Az amerikai hírszerzés szerint valóban van esély egy februári orosz támadásra, amit egy ukrán provokációnak álcázott orosz akció előzhet meg. Az ukránok egyelőre kevésbé aggódnak, bár lehet ez csak annak a trükkös egyensúlyozásnak a része, amire Zelenszkij elnök kényszerül, akinek egyfelől az orosz fenyegetés közelségére hivatkozva támogatást kell kérnie, másrészt otthon nyugalomra kell intenie, jelezve, hogy uralja a helyzetet. Zelenszkij csütörtöki telefonos megbeszélése Bidennel egyes hírek szerint amúgy nem ment túl jól, mert állítólag máshogy ítélték meg az invázió esélyét, bár ezt később mindkét oldal cáfolta.

Az orosz-ukrán határ túloldalán közben nagyon máshogy mutatják be a konfliktust. Olyan állami TV csatornák, mint a Rosszija 24 provokációval vádolják az ukránokat és nyugati szövetségeseiket. Január 26-án például több adó is lehozta Andrej Turcsaknak, a Putyin-féle Egységes Oroszország párt egyik vezető alakjának a beszédét, aki azt állította, hogy ártatlan civilek halnak meg Ukrajna keleti, szakadárok által uralt részén. Szerinte „az ukrán juntát nyugati pártfogóik arra uszítják, hogy támadást hajtson végre a Donyecki és a Luhanszki Köztársaság ellen”, ilyen körülmények között pedig Oroszországnak bizonyos típusú fegyverek szállításával segítséget kell nekik nyújtania.

Egyelőre az oroszok és a nyugati országok is a diplomáciai megoldást részesítenék előnyben, ám az elmúlt hetekben nem úgy tűnt, mintha közelednének az álláspontok. Péntek reggel például Emmanuel Macron francia elnök telefonon beszélt Putyinnal, ám nem világos, ez mennyire volt eredményes.

Miután az amerikaiak a napokban elküldték az írásos válaszaikat a decemberben bemutatott orosz követeléslistára, ez az a pont, ahol kiderülhet, hogy Putyin tovább akarja-e fokozni a feszültséget, vagy pedig látszani fog, hogy azért tette magasra a tétet, hogy legyen miből engednie. Az orosz követelésekről bővebben itt, Putyin geopolitikai megfontolásairól pedig itt írtunk bővebben. Az esetleges amerikai válaszlépésekről szóló elemzésünket pedig itt olvashatják.