Erősítik csapataikat az oroszok Donbaszban, az ukránok szerint újra az övék a csernobili atomerőmű

Új nap a háborúban, új percről percre tudósítás a Telexen: a pénteki események hírfolyamát itt találja.

Kijevben működnek a közszolgáltatások, a nap békésen telt, a főváros környékén azonban még mindig folynak a harcok, mondta Mikolaj Zsirnov, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a BBC-nek. Az orosz erők csütörtökön Irpin és Makariv városokat lőtték, a külvárosban pedig Hosztomel és Brovari környékén számoltak be harcokról.

Ausztrália páncélozott járműveket fog küldeni Ukrajnának, jelentette be Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök online mondott beszédet az ausztrál parlamentben. Zelenszkij felszólalásában azt mondta, nagy szükségük van katonai segítségre. Azt egyelőre nem tudni, Ausztrália hány Bushmaster páncélozott járművet szállít. Peter Dutton védelmi miniszter korábban azt mondta, az ausztrál katonai gépekkel egyszerre csak négy ilyet lehet szállítani. Ausztrália korábban olyan háborús övezetekben használta a járműveket, mint Afganisztán és Irak. (BBC)

• Volodimir Zelenszkij csütörtök éjjel szokás szerint videóüzenetet intézett az ukránokhoz. Azt mondta, Donbaszban egyre nagyobb létszámban vannak jelen az orosz erők, és erőteljes csapásokra készülnek.
• Oroszország azt állítja, hogy pénteken megnyitja a humanitárius folyosókat a régóta ostrom alatt álló Mariupol városából. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Mariupolból Zaporizzsja felé lehet majd elvonulni.
• Ukrán hivatalos források szerint az összes orosz csapat elhagyta Csernobilt. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség most arra készül, hogy missziót küldjön a helyszínre.
• Az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola Ukrajnába utazik tárgyalni. A háború kezdete óta ő az első olyan uniós intézményvezető, aki Ukrajnába megy.
• Az ukránok szerint eddig 148 gyerek halt meg a háborúban.
• Az orosz-ukrán háború első heteiben visszatérő téma volt az ukrán főváros felé tartó, több kilométer hosszú orosz katonai konvoj. Most a Pentagon-szóvivő, John Kirby azt mondta, „már abban sem vagyunk biztosak, hogy még egyáltalán létezik”.
• Meghalt a háborús posztjaival TikTok-sztárrá lett csernyihivi lány öccse.

Volodimir Zelenszkij csütörtök éjjel szokás szerint videóüzenetet intézett az ukránokhoz (Facebookon megtekinthető). Beszélt arról, hogy Oroszország pár nap alatt akarta elfoglalni Ukrajnát, de 36 nap után sem sikerült. „És mi állunk. És továbbra is harcolni fogunk. A végsőkig” – fogalmazott. Az ukrán katonai védelemről szólva azt mondta, az orosz csapatok továbbra is távoznak az ország északi részéről, de a lépést taktikai visszavonulásnak minősítette.

Az Ukrajna déli részén és Donbaszban kialakult helyzetről Zelenszkij azt mondta, hogy „rendkívül nehéz”, mert az orosz erők egyre nagyobb létszámban vannak jelen az ideiglenesen megszállt területeken. Az elnök szerint Herszon régióban, Mariupolban és Harkiv irányában is nagyobb seregek gyűltek össze, és erőteljes csapásokra készülnek.

Csütörtökön korábban a Pentagon sajtószóvivője azt mondta, egyértelmű, hogy az oroszok átcsoportosításának egyik fő oka, hogy „fokozzák a műveleteket a kiemelt területeken, és mindenekelőtt befejezzék a Donbász teljes felszabadítására irányuló műveletet”.

(The Guardian)

„Úton Kijevbe” – ezzel a rövid kommentárral tett ki magáról képet a Twitterre Roberta Metsola máltai politikus, aki január közepe óta az Európai Parlament elnöke

Metsola természetesen az orosz-ukrán konfliktusról tárgyal majd, de hogy kivel és pontosan miről, az egyelőre nem ismert. Utazása azért különleges, mert a háború kezdete óta ő az első olyan uniós intézményvezető, aki Ukrajnába megy.

A brit védelmi minisztérium csütörtökön késő este hírszerzési jelentést közölt az ukrajnai helyzetről. Eszerint Oroszország „átcsoportosítja erőinek egyes elemeit Grúziából, hogy megerősítse ukrajnai invázióját”. A minisztérium szerint nagyon valószínűtlen, hogy Oroszország a háború elején tervezte volna, hogy ilyen lépést tegyen, és ez jelzi az invázió során elszenvedett váratlan veszteségeit.

(Sky News)

Ukrán hivatalos források szerint az összes orosz csapat elhagyta Csernobilban a területet, amit korábban megszálltak az egykori atomerőmű környékén. Korábban már beszámolók érkeztek arról, hogy az orosz erők egy része kivonult. Az orosz erők állítólag a közeli Szlavutics városából is kivonultak, ahol a csernobili munkások élnek. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) most arra készül, hogy missziót küldjön az észak-ukrajnai radioaktív hulladéktelepekre.

Moszkva nem kommentálta az ügyet. Csernobilt nem sokkal az ukrajnai invázió február 24-i megkezdése után foglalták el az orosz csapatok.

(Sky News)

Az orosz erők Ukrajnában nem mutatják semmilyen konkrét jelét sem hátrálásnak, sem csapatvisszavonásnak a Kreml ez irányú kijelentései ellenére – jelentette ki Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter a Le Figaro című napilap internetes oldalán csütörtök este megjelent interjúban.

„Nem látom jelenleg semmilyen konkrét jelét a gyakorlatban az oroszok tényleges és tartós irányváltásának” – fogalmazott a francia diplomácia vezetője. „Még ha lassabban haladnak is előre az erőik ahhoz képest, ahogy azt a Kreml remélte, nem látok jelenleg semmilyen jelentős hátrálást, sem valódi tűzszünetet.”

Az ukrán és az orosz tárgyalóküldöttség keddi isztambuli tárgyalása után jelentette be Moszkva, hogy a bizalom erősítése céljából jelentősen csökkenti a katonai tevékenységet Kijev és Csernyihiv térségében. Moszkva azt is közölte, hogy az erőinek részleges visszavonása mellett inkább Ukrajna keleti részére, Donyeck és Luhanszk környékére koncentrálja az offenzív katonai tevékenységét.

Párizs kétkedve fogadta a bejelentéseket. „Az isztambuli tárgyalások nem hoztak semmilyen áttörést a három hete tartó tárgyalásokhoz képest. Ugyanazokat a témákat tárgyalták, és a lényeget illetően semmilyen alapvető előrelépés nem történt” – mondta Jean-Yves Le Drian.

A külügyminiszter szerint az a kérdés, hogy a bejelentések arra szolgálnak-e, hogy az orosz erők regenerálódjanak, vagy pedig Moszkva részéről tényleges a tárgyalási szándék. „Amíg nem látjuk a valódi és teljes tűzszünet konkrét bizonyítékait a gyakorlatban, az első feltételezés felé hajlok” – mondta.

(MTI)

Az orosz–ukrán háború első heteiben alaposan megváltoztak a békeidőben átlagos életet élő TikTok-felhasználók, influenszerek megosztott videói. A jelenségről több lap is írt (itthon például a 444), és mindegyik cikk kiemelte Valerija Sasenokot, aki Csernyihivben élt, és képes volt humorral tudósítani az oroszok pusztításáról vagy arról, hogy milyen egy óvóhelyen élni. Videóival sztár lett, legnépszerűbb posztjait több tízmillióan nézték, nyilatkozott a CNN-nek és más külföldi médiumoknak.

Ezúttal viszont nagyon szomorút posztolt: saját 18 éves öccse halálhírét tette ki a TikTokra.

„Vlagyimir Putyin megölte a 18 éves öcsémet Ukrajnában, miközben az oroszok a McDonalds bezárása miatt aggódnak” – írta a poszt mellé.

A lányt Olaszországban érte a hír, mert napokkal ezelőtt elmenekült Ukrajnából. További részleteket nem közölt.

Gérard Depardieu francia színész, akit amúgy barátság fűz Vlagyimir Putyinhoz, csütörtökön elítélte az orosz elnök „elfogadhatatlanul őrült eltévelyedéseit”, és bejelentette, hogy három párizsi koncertjének bevételét az ukrajnai áldozatoknak ajánlja fel – írja az MTI. „Az orosz nép nem felelős olyan vezetőinek elfogadhatatlan őrült eltévelyedéseiért, mint amilyen Vlagyimir Putyin” – írta közleményében a francia sztár.

Depardieu korábban többször is méltatta az orosz elnököt. A színész 2013 óta francia állampolgársága mellett orosszal is rendelkezik. Azt követően kapta meg az orosz útlevelet, hogy bejelentette, Belgiumba költözik az akkori szocialista francia kormánynak a gazdagokra kiróni tervezett 75 százalékos adója miatt. Ezután Depardieu nem győzte dicsérni Oroszországot a francia sajtóban, „nagy demokráciának” is nevezte, Vlagyimir Putyint pedig II. János Pál pápához hasonlította.

Oroszország azt állítja, hogy holnap, április 1-jén megnyitja a humanitárius folyosókat a régóta ostrom alatt álló Mariupol városából – jelentette a Reuters az orosz TASZSZ hírügynökségre hivatkozva. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint Mariupolból Zaporizzsja felé lehet majd elvonulni. A TASZSZ idézte Mihail Mizsincev vezérezredest, az orosz Nemzeti Védelmi Vezetési Központ igazgatóját, aki azt mondta, hogy Moszkva annak a kérésnek megfelelően jár el, amelyet Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár intézett Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz.

(The Guardian)

Az orosz-ukrán háború első heteiben visszatérő téma volt az ukrán főváros felé tartó orosz katonai konvoj, melyet a műholdfelvételek alapján egyesek 60 km-s hosszúságúra tippeltek. Aztán a konvoj megrekedt, és egy darabig nem volt világos, hogy pontosan miért vesztegel, mi történt vele, egyáltalán mi a célja – az amerikaiak szerint leginkább logisztikai problémák zavartak be.

Most a Pentagon-szóvivő, John Kirby beszélt újra a konvojról. „Már abban sem vagyunk biztosak, hogy még egyáltalán létezik. A konvoj sosem teljesítette a küldetését” – idézi a Sky.

Az orosz erők az ukrajnai invázió kezdete óta 148 gyermeket öltek meg tüzérségi támadásokban és légicsapásokban – idézi a Reuters az ukrán védelmi minisztériumot. A minisztérium szerint az oroszok eddig 1370 rakétát lőttek ki és 15 ukrán repülőteret semmisítettek meg. Az otthonukból elmenekült ukránok száma már 10 millió feletti. Mindez ukrán források állítása, a Reuters nem tudta függetlenül ellenőrizni a számokat.

(The Guardian)

Miután az ukrán hatóságok azt állították, hogy ismét az ő ellenőrzésük alatt van a csernobili atomerőmű, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) rögtön cselekedne. A szervezet szerint egyeztetnek az ukránokkal arról, hogy a következő napokban egy szakértőkből álló misszió érkezzen a helyszínre. (Guardian)

• Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely szerint péntektől rubelben kell fizetni az orosz földgázért.
• A franciák mellett a németek, a britek és a csehek is közölték, hogy nem fognak eleget tenni a követelésnek, nem fognak rubelben fizetni a földgázért.
• Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve online fogja monitorozni az elfoglalt ukrán atomerőműveket Csernobilban és Zaporizzsjában. Bár Csernobilról nemrég azt állította az ukrán atomenergia-hivatal, hogy ismét az irányításuk alá került.
• Rekordmennyiségű kőolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből Amerikában, ezzel próbálják megfékezni az orosz–ukrán háború miatt elszálló üzemanyagárakat.
• Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója szerint változnak a frontvonalak Ukrajnában, a front most a keleti Izjum városára, Harkiv területére és Vonovaktára helyeződött át.
• Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy úgy látja, az orosz csapatok Ukrajna egyharmadának elfoglalására törekednek.
• Joe Biden úgy látja, Putyin izolálta magát, míg a brit védelmi miniszter úgy jellemezte az orosz elnököt, mint egy olyan ember, aki saját magát zárta kalitkába.

Osnat Lubrani, az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora arról beszélt, hogy a feleknek meg kell egyezniük a harcok felfüggesztésének pontos feltételeiről és a humanitárius segítségnyújtás menetéről. Az ENSZ ukrán koordinátora szerint „korábban az ehhez hasonló erőfeszítések sajnálatos módon nem jártak sikerrel, mivel nem lehetett garantálni a segélykonvojok védelmét és a civilek biztonságát”.

A CNN cikke szerint a Világélelmezési Program közel 6000 embernek tud élelmiszert biztosítani, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa szerint 1500 embernek tudnak takarókat, vízforralókat és más alapvető háztartási cikkeket biztosítani, és 6000 embert tudnak segíteni higiéniai csomagokkal és ivóvízellátással. Lubrani azt is hozzátette, hogy a WHO orvosi felszereléseivel 150 súlyosan sérült beteg intenzív ellátását tudják biztosítani, a többi, szintén a WHO által felajánlott orvosi eszközzel pedig 10 000 ember orvosi ellátására lesz elég, de csak három hónapig.

Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy tűzszünetet tartanak Mariupolban, hogy a helyiek elhagyhassák a hetek óta ostromlott, súlyos károkat szenvedett délkelet-ukrajnai kikötővárost.

Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésekre reagálva a Fehér Ház sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy meglátása szerint Vlagyimir Putyin egyre inkább egyedül marad az ukrajnai háború miatt.

„Úgy tűnik, hogy izolálta magát, és a jelek szerint kirúgta vagy házi őrizetbe helyezte több bizalmasát” – mondta Biden, de azt azért hozzátette, hogy kézzel fogható bizonyítékuk nem nagyon van ezzel kapcsolatban egyelőre.

Szóba került az is, hogy több forrás szerint az oroszok visszavonulóban vannak bizonyos területeken, de Biden ezzel kapcsolatban is egy kicsit szkeptikus, és szerinte nincs még konkrét bizonyíték arra, hogy valóban visszavonulóban lennének az orosz erők.

(Guardian)

Európa nem hagyhatja magát zsarolni az orosz elnök gázfizetési feltételeivel – jelentette ki Jozef Síkela cseh ipari miniszter. „Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy tovább fokozza a gazdasági háborút Európával szemben. (...) Nem segíthetünk neki azzal, hogy ilyen módon megkerüljük az oroszellenes szankciókat, ellenkezőleg, követelnünk kell az érvényes szerződések betartását” – fogalmazott. Síkela azt is elmondta, hogy az Oroszországból Csehországba irányuló gázszállítások stabilak.

Vlagyimir Putyin csütörtökön írta alá azt a rendeletet, ami szerint péntektől csak rubelben lehet fizetni az orosz földgázért. A csehek előtt már a britek, a németek és a franciák közölték, hogy nem fognak eleget tenni ennek a követelésnek.

(The Guardian)

Az ukrán atomenergia-hivatal közleménye azt állítja, hogy ismét az ellenőrzésük alá került a csernobili atomerőmű, miután az oroszok átadták, és nagyjából 700 orosz katonai jármű hagyta el a régiót.

Csütörtök reggel az amerikai külügyminisztériumi egyik tisztségviselője számolt be arról, hogy értesülésük szerint elkezdtek kivonulni az atomerőmű környékéről.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a Sky Newsnak azt mondta, hogy Oroszország veszített az erejéből, mióta elindította az inváziót Ukrajna ellen. Arról is beszélt, hogy „Putyinnak már nincs meg az az ereje, mint korábban. Most egy olyan ember, aki egy kalitkában ragadt, amit saját maga épített”- mondta Wallace.

A brit védelmi miniszter azt is hozzátette, hogy az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett, a katonák kimerültek, és az orosz haderő állapota mellett a hírnevük is romokban hever. „Putyinnak nemcsak azzal kell szembenéznie, hogy mit tett Ukrajnával, hanem azzal is, amit a saját hadseregével.” A miniszter szerint az orosz erők átcsoportosítása csak még több civil áldozatot követel majd.

Volodimir Zeleneszkij elnök csütörtöki Twitter-posztjában írt arról, eljött az ideje annak, hogy az ukrán városok szovjet átírását mindenhol hanyagolják, és mindenki a megfelelő ukrán formátumot használja. Vagyis Kijev helyett Kijivként emlegessék az ukrán fővárost.

Zelenszkij egyúttal megköszönte a japánoknak, hogy már megtették ezt, és másokat is erre biztatott. Ahogy azt az Euronews cikke is megjegyzi, az ukránok már jó ideje kampányolnak azért, hogy az ukrán átírást alkalmazzák más országok, és különösen 2014 után, a Krím annektálása után lett ez érzékeny téma.

Oroszország volt külügyminisztere, Andrej Kozirev a BBC Global Questions című műsorában beszélt a háborús helyzetről. A riporter feltette neki a kérdést, hogy Putyin tervei vajon visszafelé sültek-e el – célozva arra, hogy Ukrajna esetleges elfoglalása az orosz elnök szándékai szerint a NATO-t is gyengítette volna, de a NATO éppen hogy összezárt a krízis hatására. Kozirev válaszában annyival summázta véleményét, hogy Putyin „mindenben elszámította magát”. A volt külügyminiszter bírálta az orosz elnök politikusi pályafutását is, és azt mondta, hogy Oroszország „hanyatlik”, mert túlságosan függ a nyersanyagexporttól.

Kozirev a kilencvenes években volt külügyminiszter Borisz Jelcin kormányában. Twitter-oldalán sűrűn értékeli a háború fejleményeit, és szívesen nyilatkozik a nyugati médiának. Korábban már megszólalt az atomháborús fenyegetés miatt is, és arra jutott, hogy Oroszország nem fog nukleáris fegyvereket bevetni, a Nyugatnak pedig nem szabad ilyen fenyegetéstől megijedve kedvezőtlen alkukba belemennie.

(BBC)

Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy az orosz techszektor 21 szereplője és 13 magánszemélye ellen vezettek be újabb szankciókat. Köztük van a Mikron is, ami Oroszország legnagyobb chipgyártója és legnagyobb mikroelektronikai gyártója.

A BBC cikke azt írja, hogy a szankciók célpontjai azok a kulcsfontosságú orosz technológiai vállalatok és olyan kormányzati kiberszereplők, amik lehetővé teszik Putyin Ukrajna ellen folytatott illegális háborúját az amerikaiak szerint. Janet Yellen pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy: „addig támadjuk szankciókkal Putyin háborús gépezetét, amíg véget nem ér a háború”.

Az ukrán belügyminisztérium tanácsadója szerint az orosz-ukrán háború kulcsfontosságú csataterei az ország déli részén található Mariupol, illetve a keleti régió. A tanácsadó, Vadim Denyisenko azt is hozzátette, hogy a front most a keleti Izjum városára, Harkiv területére és Vonovaktára helyeződött át. A tanácsadó szerint: „Oroszország visszavonja erőit az kijevi régióban, de korai lenne azt állítani, hogy ugyanez történik az ország csernyihivi régiójában is”.

Korábban több hír érkezett arról, hogy az orosz erők visszavonulnak Kijev és Csernyihiv térségéből, amit az ukrán vezérkar is megerősített, a NATO szerint azonban ez inkább átcsoportosítás, mint kivonulás.

Moszkva oroszellenes politikának véli az Európai Unió megnyilvánulásait és szankcióit, ezért az EU vezető személyiségeinek megtiltották a belépést Oroszországba – írja a Reuters. Az orosz külügyminisztérium szerint „a korlátozások az Európai Unió felsővezetésére vonatkoznak; beleértve számos európai biztost és az EU katonai struktúráinak vezetőit, valamint az Európai Parlament tagjainak túlnyomó többségét, akik oroszellenes politikát támogatnak”.

Moszkva emellett közölte, hogy feketelistáján vannak még egyes uniós tagállamok képviselői, valamint olyan közéleti személyiségek és újságírók, akik „személyesen felelősek az illegális oroszellenes szankciók előmozdításáért, a ruszofób érzelmek szításáért és az orosz ajkú lakosság jogainak és szabadságjogainak megsértéséért”.

(The Guardian)

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a CNN-nek adott interjújában azt mondta, hogy úgy véli, az orosz csapatok „meglehetősen hamar” az ukrajnai terület egyharmadának elfoglalására törekednek. Morawiecki szerint ha ez sikerül, Moszkva az elfoglalt területekkel fogja megerősíteni tárgyalási pozícióját.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna szövetségeseinek továbbra is „megsemmisítő szankciókat” kell bevezetniük. Szerinte Moszkva fél a hosszú távú szankcióktól. „A vagyonuk elkobzását szorgalmazzuk, és mindent megteszünk azért, hogy ne legyenek vevők az orosz olajra és gázra” – fogalmazott.

A nyugati szövetségesek már hoztak pár kemény szankciót, de Morawiecki szerint ez nem elég, mert az orosz rubel árfolyama nagyrészt stabil maradt. „Putyin és emberei egyelőre képesek voltak úgy megváltoztatni a fiskális politikát, a monetáris politikát, a pénzügyi politikát, hogy bizonyos mértékig immunisak a szankciókra... legalábbis a következő néhány hónapra” – mondta a politikus. Hozzátette még a következőket: „A következő hetekre és a következő néhány hónapra Oroszország felkészült erre a háborúra. Nem vagyok benne biztos, hogy a Nyugat, az Egyesült Államok, az Európai Unió és a NATO ugyanilyen felkészült.”

Morawiecki szerint az is probléma lesz, hogy a közvélemény rá fog unni a háborús hírekre, és arra is figyelmeztetett, hogy a Nyugatnak sürgősen növelnie kell az ukrajnai fegyverszállításait. Ezen a pontom egyenesen az Egyesült Államokhoz fordult, azt kérve, hogy „cselekedjenek gyorsan”.

(CNN)

A Guardian híre szerint az amerikai elnök, Joe Biden hamarosan bejelenti, hogy a következő hat hónapban rekordmennyiségű, napi egymillió hordónyi kőolajat szabadítanak fel a stratégiai készletekből, ezzel próbálják megfékezni az orosz-ukrán háború miatt elszálló üzemanyagárakat. A Fehér Ház közleményében az áll, hogy ‘ez a történelem legnagyobb mértékű kőolajkészlet-felszabadítása, amelynek keretében a következő hat hónapban átlagosan napi egymillió további hordó kerül a piacra.' Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint Joe Biden még csütörtökön bejelenti és ismerteti a kőolajtartalékok felszabadításával kapcsolatos részleteket.

Biden elnök márciusban tiltotta meg az orosz kőolaj és más energiahordozók amerikai importját, miközben elismerte, hogy ez tovább növelheti a benzinárakat az Egyesült Államokban. Az amerikai kormányzat korábban már kétszer is felszabadított: novemberben 50 millió hordónyi, márciusban pedig további 30 millió hordónyi kőolajat tettek elérhetővé az amerikai piacon. Habár a fenti mennyiségek segítettek enyhíteni a hiányt, nem csökkentették jelentős mértékben a benzinárakat.

(Guardian, MTI)

Az MTI híre szerint az Orosz Labdarúgó Szövetség komolyan veszi jelentkezését a 2028-as vagy a 2032-es Európa-bajnokságért annak ellenére, hogy az Ukrajna elleni háború miatt az összes klub- és válogatott sorozatból ki vannak tiltva. Alekszej Szorokin, a 2018-as oroszországi világbajnokság szervezőbizottságának elnöke csütörtökön arról beszélt, hogy mindennel rendelkeznek a sikeres rendezéshez.

„Oroszország képes lesz világszínvonalú tornák rendezésére, technikailag most is képes rá” – mondta Szorokin a nemzetközi szövetség (FIFA) éves kongresszusán Katarban.

A tervek szerint az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete Linda Thomas-Greenfield április elején Moldovába és Romániába utazik, olvasható az amerikai képviselet közleményében.

A közlemény azt írja, hogy a nagykövet ukrán menekültekkel fog találkozni, így első kézből hallja majd a háború elől menekülők tapasztalatait. Linda Thomas-Greenfield az utazás alkalmával civil szervezetekkel, a ENSZ menekülteket segítő ügynökségeivel, és olyan kormányzati szereplőkkel is találkozik majd, akik részt vesznek a humanitárius segítségnyújtásban.

(CNN)