Kétezer embert kimentettek Mariupolból, de a Vöröskereszt nem tudott eljutni a városba

• A péntek esti-éjszakai fókusz Mariupolon volt, amelynek a friss adatok szerint nagyjából 3300 milliárd forintnyi összegbe kerülne a helyreállítása az ostrom után.
• A város lakói éheznek, sokszor heti háromszor esznek, hogy spóroljanak – ezt a város alpolgármestere mondta pénteken. Mariupol felé közben elindult a Vöröskereszt evakuálni, de nem sikerült elérniük a várost.
• Máshol viszont sikerrel jártak: 2000 mariupoli embert sikerült a város elérése nélkül is biztonságban elmenekíteni,
• Ukrajna városaiból összesen 6266 embert menekítettek ki pénteken.
• Bár Oroszország azt állítja, Ukrajna támadta meg a belgorodi olajtárolót, az ukrán biztonsági tanács ezt cáfolta.
• Szakértőket küld Csernobilba a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség. Az ukránok azt mondják, 200 csernobili őr esett orosz hadifogságba.
• A háború nem állt meg: Odesszát rakétatámadás érte, Németország 56 hidegháborús tankot ajánlott fel Ukrajnának. Eddig több mint 50 egyházi, kulturális és történelmi létesítmény sérült meg a harcokban.
• Ukrajna visszafoglalta a Kijevtől nem messze lévő Bucsát.
• A bűnösök felelősségre vonása, az ukrán családok támogatása, Ukrajna európai uniós törekvéseinek támogatása: ezt ígérte meg az Európai Parlament elnöke ukrajnai látogatása során.
• Oroszországban pedig eközben Youtube-ról RuTube-ra tértek át; pár diák pedig feljelentette a tanárukat, amiért az háborúellenességről beszélt az órán.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke Ukrajnába utazott, ahol találkozott Volodomir Zelenszkij elnökkel. Zelenszkij „hősi látogatásnak” nevezte a találkozást, „fontos pillanatként” hivatkozva rá. Az elnök úgy fogalmazott: „hősies ilyenkor Ukrajnába jönni. Természetesen megvédjük Ukrajnát, mert ez a mi országunk és a mi életünk, de külföldről idejönni, ez egy nagyon fontos gesztus népünk támogatásában”.

Metsola az első olyan uniós intézményt vezető, aki az orosz invázió kezdete óta Ukrajnába ment. A múlt hónapban a V4-ek közül Magyarország kivételével Ukrajnába utazott a lengyel, a szlovén és a cseh miniszterelnök is, hogy támogassák Ukrajnát.

Metsola beszédében azt mondta, Ukrajna mellett állnak. Megígérte, hogy felelősségre fogják vonni a bűnösöket, az EU gondoskodni fog az otthonukat elhagyni kényszerülő ukrán családokról, és támogatni fogja Ukrajna európai uniós törekvéseit is.

Az Egyesült Királyság hírszerzési információi alapján a belgorodi olajraktárat ért támadás valószínűleg rövidtávú megterhelést jelent Oroszország katonai logisztikájában. „Különösen érintheti ez a Harkivot körülvevő orosz erők ellátását”, fogalmaztak.

Az orosz Belgorodban, 12 kilométerre az ukrán határtól kigyulladt egy olajtároló. Az oroszok hivatalos álláspontja az, hogy ukrán támadás történt, de az ukránok cáfolták, hogy ez így lenne.

Odessza kormányzója szerint három orosz rakéta talált el egy lakónegyedet a városban, nagy veszteségeket okozva. Makszim Marcsenko szerint a rakétákat Krímből lőtték ki az orosz erők.

Marcsenko megerősítette, hogy a támadásnak voltak áldozatai, de további információt egyelőre nem közölt.

Irina Verescsuk miniszter szerint pénteken 6266 embert evakuáltak Ukrajna városaiból. Közülük 1431-en a déli Berdjanszk és Melitopol városokból menekültek saját járműveikkel. Berdjanszkból emellett 42, mariupoli lakosokkal teli autóbusz is elindult. „Holnap reggel folytatják a mariupoli lakosok evakuálását” – tette hozzá.

(cnn)

A Vöröskereszt megpróbált ma végrehajtani egy evakuálási akciót Mariupolból, de ez nem járt végül sikerrel, mert nem érték el a várost. Ez egy független akció volt attól, amelyik keretében végül kétezer ember megérkezett az esti órákban Zaporizzsjába.

A BBC összefoglalója szerint a kimenekítési akciót több tényező nehezítette, ráadásul a tervet gyorsan dobták össze. Egyrészt a Vöröskereszt két kamionnyi orvosi felszerelést akart Mariupolba vinni, amibe az oroszok nem egyeztek bele. Ezért végül csak három terepjárónyi felszerelés tudott elindulni. A kimenekítési akcióhoz az ukránok biztosítottak negyven buszt. A Vöröskereszt feladata lett volna koordinálni a műveletet, de a beszámolók szerint nem volt megfelelő a kommunikáció a felek között, így a péntek reggel Zaporizzsjából induló terepjárók nem tudták, hogy hol kell találkozniuk a buszokkal.

Ha ez még nem lenne elég, az időtényező sem kedvezett a műveletnek. Hiába kellett volna összesen 200 kilométert megtenni, az úton olyan sok a katonai ellenőrzőpont, hogy az egy nap alatt megjárni az utat túl ambiciózus vállalkozás volt. Miután pedig elindult a konvoj Zaporizzsjából, Mariupol polgármestere közleményt adott ki arról, hogy a város túl veszélyes a kimenekítéshez, oda jelenleg nem engednek be senkit.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy a Vöröskereszt mikor és hogyan tudja folytatni az evakuálást a városból, ahova több mint százezer ember rekedt be. A Vöröskereszt nyomatékosan kérte az orosz és ukrán feleket, hogy állapodjanak meg a humanitárius folyosók biztosításának részleteiről, hogy hatékonyabban tudják végezni a munkájukat.

Magyar idő szerint koradélután kelt útra kétezer, Mariupolból menekülő ember a tengerparti Bergyanszkból a valamivel biztonságosabb Zaporizzsjába. A CNN beszámolója szerint nagyjából nyolc órával később meg is érkeztek a kb. 200 kilométerre található városba. Az út során számos orosz és ukrán ellenőrzőponton kellett áthaladnia a konvojnak. Az orosz ellenőrzőpontokon a férfiakat sokszor levetkőztetve vizsgálták át, hogy megbizonyosodjanak róla, hogy nem viselnek-e az ukrán hadsereg tagjaira jellemző tetoválásokat. Egy utas arról számolt be, hogy az egyik ilyen ellenőrzés során látta is, hogy egy katonai tetoválást viselő ukrán fiatalt az orosz katonák nem engedtek vissza a buszra, hanem egy rabszállítóba rakták. Mariupolban továbbra is több mint százezer olyan ember van, aki bent rekedt a városban.

Április 1-je a tárgyalások mellett főként Mariupol sikertelen evakuálásáról szólt. Itt mutatjuk be képekben a háború harminchetedik napját: romokat, szétlőtt házakat, harcba készülő katonákat.

A Politico négy, amerikai kormányzati forrásra hivatkozva arról ír, hogy az Egyesült Államok megállapodott Ukrajnával arról, hogy gázmaszkokat és vegyvédelmi felszereléseket küldenek az országba. A háború kitörése óta az atomfegyverek bevetése mellett a vegyi fegyverek alkalmazása jelenti az egyik legsúlyosabb kockázatot. Egy ilyen esetre készülve állapodott meg egymással a két ország kormánya. Az Egyesült Államok nem harcászati, hanem egészségügyi felhasználásra küldi ezeket a felszereléseket, vagyis a címzett nem az ukrán hadügy-, hanem az egészségügyi minisztérium. Ennek ellenére viszont Ukrajna persze dönthet úgy, hogy a hadsereg rendelkezésére bocsátja a felszereléseket. Arról nincsenek pontos információk, hogy eddig mennyi felszerelést küldtek az amerikaik, ahogy arról sem, hogy a megállapodás értelmében még mennyi várható.

Az orosz média számolt be arról, hogy letartóztattak egy orosz tanárnőt, miután tanítványai feljelentették a rendőrségen, mert háborúellenes megjegyzéseket tett. A déli Penza városában lévő iskolában a diákok fel is vették angoltanáruk mondatait.

A tanárnő helyeselte az órán, hogy az Oroszország elleni szankciók miatt törölték az iskola egyik csehországi utazását, és hozzátette, a reakció más országoktól érthető „egészen addig, amíg Oroszország nem kezd el végre civilizált módon viselkedni”.

A tanárnő Észak-Koreához hasonlította az országot, illetve az oroszok szerint a „hivatalostól eltérő álláspontot fogalmazott meg az ukrajnai háborúról”. A bíróságon akár 60 ezer dollárig (kb. 20 millió forint) terjedő bírságot vagy 10 év börtönt is kiszabhatnak rá.

Szergej Orlov, Mariupol alpolgármestere arról beszélt, hogy „Mariupol városa teljesen lepusztult, és mindenki a civilek miatt aggódik”.

„Oroszország nem engedi semmilyen úton a humanitárius kérdések megoldását, nem engedik a segítség átadását és többször akadályozzák az evakuálást is.”

Elmondta, hogy nincs megoldás a város elérésére, a civilek evakuálására. A Mariupolban lévő civilekről azt mondta, a táplálkozás hatalmas gondot jelent nekik, a Vöröskereszt ugyanis nem tud eljutni a városba segélyszállítmányaival: „általános, hogy háromszor eszünk, úgy értem, hetente háromszor. Nem ehetünk sokat”, mondta az alpolgármester. Becslések szerint még mindig több mint 100 ezer ember tartózkodik a városban, biztonságuk érdekében óvóhelyeken bujkálva a föld alatt.

Orlov beszélt arról is, hogy szerinte igazak azok a hírek, amelyek szerint az oroszok erőszakkal vittek el lakosokat Oroszországba.

Oroszország elrendelte egyetemeinek, hogy az összes YouTube-tartalmukat helyezzék át az orosz videómegosztó platformra, a (nem rossz vicc, tényleg ez a neve) RuTube-ra.

A Google továbbra is működik az országban, de a cég szankcionálta az oroszok hirdetési lehetőségeit. A Youtube kitiltotta az orosz védelmi minisztériumot is múlt hónapban a platformjáról.

Végrehajtották a második ukrán-orosz katonai fogolycserét a háború kitörése óta. Zaporizzsja megyében összesen 86-86 katonát cseréltek ki a felek. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője Telegramon arról írt, hogy a foglyok közöt 15 ukrán katonanő is van. A kicserélt ukrán foglyok már mind biztonságban, ukrán ellenőrzésű területen vannak.

(BBC)

Annalena Baerbock német külügyminiszter arról beszélt a CNN-nek, hogy „Moszkvát nem lehet komolyan venni a diplomáciai tárgyalásokon, miközben az orosz erők továbbra is bombázzák az ukrán városokat”. A külügyminiszter példának hozta Mariupol városát, aki hozzátette, „béketárgyalás” helyett inkább háborús bűnökről van szó orosz oldalról.

Baerbock azt is elmondta, hogy Európát nem érdekli, hogy Oroszország a gáz árát a jövőben rubelben kéri kifizetni, ugyanis ennél fontosabb „az ukrajnai bombázások befejezése”.

A háború kezdete óta 53 kulturális, egyházi és történelmi helyszín sérült meg az UNESCO, az ENSZ kulturális ügynöksége szerint.

Az UNESCO kulturális főigazgató-helyettese Ernesto Ottone Ramirez pénteken párizsi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy 29 egyházi, 16 történelmi épület, négy múzeum és négy emlékmű szenvedett sérülést műholdképek alapján. Ramirez szerint a lista még nem teljes, ezek azok a sérülések, amelyeket teljes bizonyossággal meg tudtak állapítani.

Harkivban megsérült többek között a holokauszt emlékmű, az operaház és a szépművészeti múzeum. Csernyihiv Ukrajna egyik legrégebbi városa, az itt található Szent Katalin templom is a megsérült vagy elpusztított épületek listáján szerepel.

Ukrajna számos városában komoly erőfeszítéseket tesznek a kulturális javak megmentésére, szobrokat bugyolálnak be, templomokat deszkáznak be, valamint múzeumok állományát próbálják kimenekíteni.

(France Info)

Pár napja ukrán források szerint kivonult az összes csapat a háború elején elfoglalt Csernobilból. Szlavutics város polgármestere szerint 200 ukrán csernobili őrt ejtettek foglyul az oroszok – köztük olyanokat is, akik az erőműben rekedtek, amíg az orosz irányítás alatt állt.

„Hadifogolynak tekintjük őket”, fogalmazott a polgármester, Jurij Fomicsov. Hozzátette, fogolycsere kialkudásán dolgoznak az érdekükben. Fomicsov hozzátette azt is, hogy egyelőre még nem világos, hogy az orosz csapatok teljesen elhagyták-e a csernobili tilalmi zónát, vagy csak az erőmű közvetlen környékéről mentek el.

Az ukrán biztonsági tanács titkára, Olekszij Danilov azt mondta pénteken, hogy nem Ukrajna követte el a hajnali, belgorodi olajtároló elleni támadást orosz területen. Korábban ukrán tisztviselők csak annyit közöltek az ügyben, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarják, hogy ukrán Mi-24-es helikopterek támadtak-e az olajtárolóra.

„Valamilyen oknál fogva azt mondják, hogy mi csináltuk, de az információink szerint ez nem fedi a valóságot” – mondta Danilov.

(Sky)

A Gazprom energiaipari cégóriás pénteken bejelentette, hogy levált németországi leányvállalatáról, a Gazprom Germaniáról.

Németország közüzemi szabályozó hivatala azt közölte honlapján, hogy a „gázellátás stabil” továbbra is az országban, „nem észleltek zavart a gázszállításban”. Az ország két napja jelentette be, hogy elővigyázatosságból kihirdetik a földgázellátási válsághelyzet legalacsonyabb, úgynevezett korai előrejelzési szintját, mert nem lehet tudni, hogy milyen szabályokat vezet be Oroszország a földgázszállítások elszámolásáról.

Anatolij Fedoruk, a Kijevtől nem messze található Bucsa polgármestere azt közölte, hogy sikerült visszafoglalniuk a korábban orosz ellenőrzés alá kerülő várost. Fedoruk közlése szerint a környéket még március 31-én foglalták vissza. „Ez a nap bevonul a városunk történelmébe, mint az oroszok elleni felszabadítás napja” – mondta a polgármester.

Az orosz csapatok pénteken megkezdték a kivonulásukat a Kijev környéki régióból, így több másik falut és várost is sikerült felszabadítani.

(Sky)

A Vöröskereszt közölte, hogy nem tudta elérni Mariupolt, szombaton ismét megpróbálják evakuálni a civileket. A Vöröskereszt közleménye szerint a csapatoknak vissza kellett térniük Zaporizzsjába, miután lehetetlenné vált útjuk folytatása.

„A művelet sikeréhez elengedhetetlen, hogy a felek tartsák tiszteletben a megállapodásokat, és biztosítsák a szükséges feltételeket, garanciákat.” – írták.

A becslések szerint 170 ezer ember van Mariupolban, akik csapdába estek. Pénteken a Vöröskereszt közülük kétezret menekített volna ki, ha elérik a várost. (sky news)

A német szövetségi ügyészség pénteken azt közölte, hogy vádat emeltek egy volt tartalékos német tiszt ellen, azzal gyanúsítják, hogy Oroszországnak kémkedett – írja a Guardian.

A csak Ralph G.-ként megnevezett férfit azzal gyanúsítják, hogy 2014 októbere és 2020 márciusa között számos információt és dokumentumot adott át orosz ügynököknek. A korábban parancsnokhelyettesi pozícióban szolgáló férfi többek között arról informálta az ügynököket a vád szerint, hogy milyen hatással vannak német vállalatokra az Oroszországra a Krím-félsziget elfoglalása után kiszabott szankciók. Ezen felül információkat adhatott át az Északi Áramlat 2 gázvezetékről és a német tartalékosokról és polgári védelméről. Személyes és kapcsolattartási adatokat adott át magas rangú katonai tisztviselőkről és az üzleti élet szereplőiről. A vád szerint a gyanúsított az amerikai és a többi NATO-tagország közötti védelmi politikáról is adhatott át információkat. Az ügyészségi közlemény arról nem szólt, hogy a gyanúsított bűnösnek vallotta-e magát.

Az ukrán donyecki régió kormányzója szerint Oroszország nem teljesíti ígéretét, miszerint pénteken humanitárius folyosót engednek nyitni Mariupolból délkeletre. Az Vöröskereszt szóvivője az ENSZ előtt azt mondta, „kifogytak a jelzőkből, amikkel le lehetne írni azokat a borzalmakat, amik a mariupoli lakosokat érik”.

A Vöröskereszt eközben összetett logisztikával tervezi, hogyan lehetne a város civiljeit segíteni, a bent rekedteknek sürgősségi segélyt juttatni, hiszen a víz és az élelmiszer egyre fogy Mariupolban. A Vöröskereszt konvojai pénteken Mariupolba mentek, úgy tűnik, hogy sikerül kimenekíteni segítségükkel kétezer embert. (sky news)

Péntek hajnalban két helikopter megtámadta az orosz-ukrán határ közelében fekvő, oroszországi Belgorodban található olajtárolót. A támadás után nagy tűz keletkezett a tárolóban. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé a támadásért. A CNN geolokációs adatok alapján megerősítette, hogy a támadásról készült videofelvételek hitelesek, ahogy a két helikopter támadása is, azt viszont nem tudták bizonyítani, hogy ukrán helikopterekről volt-e szó. Péntek délután az ukrán védelmi minisztérium szóvivője, Olekszandr Moztuzjanyik sajtótájékoztatót tartott, de ezen sem mondott semmi biztosabbat a hajnali támadásról.

„Szeretném hangsúlyozni, hogy Ukrajna az orosz agresszió ellen védekező műveleteket hajt végre Ukrajna területén. Ez nem jelenti azt, hogy Ukrajnát kell felelőssé tenni minden, az Orosz Föderáció területén történt tévedésért, eseményért, katasztrófáért. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen gyanúsítgatásokat tapasztalunk. Ezért nem fogom cáfolni, sem megerősíteni ezt az információt” – mondta a szóvivő.

Az olajtárolót egyébként egész nap próbálták eloltani az orosz tűzoltók, magyar idő szerint délután fél hatkor még mindig lángolt.

(CNN)

A hosszú ideje ostrom alatt álló Mariupol – ahonnan pénteken kétezer civilt terveznek kimenekíteni – a városi tanács szerint olyan súlyos károkat szenvedett a háború kezdete óta, hogy az első becslések szerint 10 milliárd dollárba (kb. 3300 milliárd forint) kerülhet a helyreállítása.

A városban nagyon súlyosan sérült az infrastruktúra az orosz bombázások nyomán, megsemmisültek lakóházak, kórházak és iskolák is, de uszoda és színház is van a lebombázott épületek között.

(Sky)

Németország hozzájárult, hogy 56 darab, még a hidegháború idejéből származó tankját az ukránok rendelkezésére bocsássák. A Pbv 501 típusú (a német 350 BMP-1A1 svéd megnevezése) tankokat a németek korábban eladták Svédországnak, a svédek pedig továbbadták a gépeket Csehországnak. Ők adják végül tovább az ukránoknak a tankokat. Németország sokáig nagyon szigorú fegyverexport-politikát folytatott, és megtiltotta az általa gyártott és eladott harci eszközök továbbértékesítését. A háború elején viszont megtört a jég, a németek beadták a derekukat, lazítottak a szabályozáson, sőt fegyvereket is küldtek Ukrajnába.

(CNN)

Miután az orosz egységek elkezdtek kivonulni Csernobil térségéből, a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség vezetője, Rafael Mariano Grossi sajtótájékoztatót tartott, amelyen elmondta, hogy szakértőket küldenek a csernobili atomerőműbe, amennyiben az oda vezető utat biztonságosság tudják tenni a harcoló felek. Grossi elmondta, hogy a feltételekről ugyan külön-külön, de megállapodtak Ukrajnával és Oroszországgal is. Hozzátette, azt nem tudja, hogy az oroszok miért vonultak ki a térségből, de mindenképpen a jó irányba tett lépésként értékelte ezt a döntést.

(BBC)

Ezek az események történtek az orosz-ukrán háborúban péntek napközben, április 1-jén:

• Az orosz Belgorodban, 12 kilométerre az ukrán határtól kigyulladt egy olajtároló. Az oroszok hivatalos álláspontja az, hogy ukrán támadás történt, de az ukránok ezt nem erősítették meg.
• A Kreml szerint a támadás megnehezítheti az orosz-ukrán tárgyalásokat.
• Két ukrán tábornokot megfosztottak a katonai rangjuktól, Zelenszkij szerint „megszegték az ukrán népnek tett katonai esküjüket”.
• A brit hírszerzés szerint több, Csernyihiv környéki falut sikerült visszaszereznie az ukrán erőknek. Csernyihivet továbbra is támadják az oroszok, a polgármester szerint a helyi kórház onkológiai osztálya megsemmisült.
• Mariupolból a Vöröskereszt segítségével megkezdték kétezer civil kimenekítését.
• Az orosz külügyminiszter Indiában találkozott Narenda Modi indiai miniszterelnökkel. Putyin és a belarusz Lukasenko telefonon egyeztettek.
• A Gazprom hivatalosan is értesítette az európai cégeket, hogy mostantól orosz rubelben kell fizetni a gázért, ahogy múlt héten Putyin kérte.

A Wizz Air korábban már felfüggesztette az Oroszországba tartó járatait, de a tiltás idejét most meghosszabbították október 30-ig.

A pénteki közlemény szövege:

„A Wizz Air a jelenlegi háborús helyzetet és a piac alakulását figyelembe véve úgy döntött, a nyári menetrend végéig, azaz 2022. október 30-ig törölni fogja összes Oroszországból induló és onnan érkező járatát. Ezzel párhuzamosan június végéig minden Ukrajnába induló és onnan érkező járat is szünetelni fog, az érintett járatok a Wizz Air már el is távolította a foglalási rendszerből.”

Ivan Fedorovot március elején el rabolták az oroszok, majdnem egy hétig fogságban tartották, de sikerült elcserélni Melitopol polgármesterét kilenc orosz sorkatonára. Fedorovot most Emmanuel Macron francia elnök látta vendégül az az Elysée-palotában.

Kijev polgármester, Vitalij Klicsko azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a fővárostól északra és keletre még mindig nagyobb harcok folynak.

Klicsko arra kérte azokat a lakókat, akik elmenekültek Kijevből, hogy még ne térjenek vissza:

„Még mindig elég nagy az esélye a halálnak Kijevben, ezért azt tanácsolom mindenkinek, aki vissza akar jönni, hogy kérem, még egy kicsit várjon”

(The Guardian)