Kétezer embert kimentettek Mariupolból, de a Vöröskereszt nem tudott eljutni a városba
2022. április 1. – 06:20
frissítve
- Kijevben működnek a közszolgáltatások, az ukrán főváros környékén még mindig folynak a harcok.
- A brit hírszerzés legfrissebb jelentése szerint az ukrán erőknek sikerült több falut is visszafoglalni Csernyihivtől délre.
- Az oroszok továbbra is rendszeresen bombázzák és rakétázzák Kijev és Csernyihiv térségét.
- A kelet-ukrajnai Luhanszk régió kormányzója azt közölte, hogy több várost is rakétacsapás ért a környéken.
- Kigyulladt egy olajtároló az oroszországi Belgorodban, az ukrán határ közelében. A terület kormányzója azt mondta, hogy a tűz két ukrán katonai helikopter támadása miatt keletkezett.
- Ukrajna ezt az információt sem cáfolni sem megerősíteni nem akarta.
- Ausztrália páncélozott járműveket fog küldeni Ukrajnának.
- Két ukrán tábornokot megfosztottak a katonai rangjától. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint „nem tudták eldönteni, hol van a hazájuk”.
- Moszkva szankciókkal fenyegeti az Európai Uniót, miközben azt is ígérik, hogy nem fogják kérni az EU-tól az őket sújtó szankciók feloldását.
- Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Narendra Modi indiai miniszterelnökkel fog találkozni pénteken.
- Mariupolból úgy tűnik, hogy sikerül kimenekíteni a Vöröskereszt segítségével kétezer embert.
Vladiszlav Atrosenko, az észak-ukrajnai Csernyihiv polgármestere azt nyilatkozta pénteken a CNN-nek, hogy az orosz támadások lerombolták a helyi kórház onkológiai osztályát.
Atrosenko szerint több találat is érte a kórházat, aminek az egyik szárnyát sikerült teljesen elpusztítani. Három ember sérült meg komolyabban.
A polgármester szerint a városban nincs vezetékes víz és áram, egy héten belül pedig elfogyhat az élelmiszer és a gyógyszer, és csak a hadseregtől és önkéntesektől kapnak segítséget. Atrosenko maga is elkapott egy komolyabb tüdőgyulladás, de azt mondta a CNN-nek, hogy „jól lesz majd.”
(CNN)
Az ostromlott Mariupol városi tanácsa szerint úgy tűnik, hogy pénteken mintegy kétezer civilt tudnak evakuálni az Azovi-tenger partján lévő kikötővárosból. A beszámolók szerint több személygépkocsi is csatlakozott a Vöröskereszt és az ukrán mentőszolgálat járművei által kísért 42 buszhoz, amik a biztonságosabbnak tartott Zaporizzsja felé tartanak. A mariupoli városi tanács Telegram-csatornája egy videót is megosztott a hosszú konvojról.
(Guardian)
A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pénteken azt mondta a sajtónak, hogy Gerard Depardieu valószínűleg nem érti, hogy mi történik Ukrajnában, és felajánlotta, hogy szívesen elmagyarázza.
A szóvivő arra reagált, amikor az egyébként Putyinnal barátságot ápoló színész pár napja azt nyilatkozta, elfogadhatatlannak tartja az orosz elnök őrült eltévelyedéseit.
A színész 2013 óta orosz állampolgár is. Azt követően kapta meg az orosz útlevelet, hogy bejelentette, Belgiumba költözik az akkori szocialista francia kormánynak a gazdagokra kiróni tervezett 75 százalékos adója miatt. Ezután Depardieu nem győzte dicsérni Oroszországot a francia sajtóban, „nagy demokráciának” is nevezte, Vlagyimir Putyint pedig II. János Pál pápához hasonlította.
(BBC)
Az orosz elnök csütörtökön kiadott rendelete szerint a „rubelben fizetés” arról szól, hogy
- a Gazprom nevű orosz állami energiacég bankja nyit egy különleges számlát az orosz gáz „nem baráti” megrendelőinek, amelyre azok átutalják a gáz árát euróban.
- Ezután a Gazprombank a vevő nevében átváltja az eurót rubelbe, és egy másik, a vevő nevén lévő rubelszámlára utalja.
- Ezt követően pedig a vevő rubelszámlájáról átutalják a rubelt a Gazprom rubelszámlájára.
Azaz technikailag rubelben fizetnek, de a gyakorlatban ugyanúgy eurót utalnak. És hogy ez mégis miért jó az oroszoknak? Arról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Az ukrán és orosz felek átálltak az online tárgyalásokra, jelentette be Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov hozzátette, hogy az állítólagos ukrán támadás a belgorodi olajtárolóknál „nem teremt ideális körülményeket a tárgyalásra.”
Péntek reggelre kigyulladt egy olajtároló az oroszországi Belgorodban, 12 kilométerre fekszik az ukrán határtól. Vjacseszlav Gladkov, Belgorod regionális kormányzója a Telegram-csatornáján szerint ukrán katonai helikopterek támadása okozta a tüzet.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy kellő információk híján sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudja a támadást.
Peszkov hozzátette azt is, hogy az orosz hatóságok mindent megtesznek, hogy ne legyen fennakadás a belgorodi üzemanyagellátásban.
Karl Nehammer osztrák kancellár szerint az Ukrajnában harcoló orosz csapatok demoralizáltak. A kijevi polgármester (Vitalij Klicsko) testvérétől, Volodimir Klicskótól származó jelentések egybeesnek a titkosszolgálatok jelentéseivel – állítja Nehammer, aki Berlinben találkozott a fiatalabb Klicsko testvérrel. Ukrán állítások szerint a hadifoglyok kihallgatásaiból az derült ki, hogy az orosz katonák gyakran nem, vagy csak nagyon későn értesültek a küldetés mértékéről. Az osztrák kancellár szerint Volodimir Klicsko arról számolt be, hogy Kijevben feszült a helyzet, és csak szórványosan tudnak ellátmányt szállítani a városba.
(FAZ)
Mikolajiv terület kormányzója, Vitalij Kim szerint már 28 halálos áldozata van annak a támadásnak, ami a város egyik közigazgatási épületét érte a dél-ukrajnai városban.
A kilencemeletes kormányzati épületet kedden, reggel 9 előtt nem sokkal érte támadás. Kim szerint az orosz erők megvárhatták, hogy az emberek munkába érjenek, Kim csak azért nem volt az épületben, mert elaludt.
Kína nem akar az Európai Unió mellé állni az ukrajnai konfliktusban. „Senki sem kényszeríthet másokat arra, hogy oldalt válasszanak” – mondta Csao Li-csian, a kínai külügyminisztériumi szóvivője pénteken Pekingben. „A barát és ellenség leegyszerűsítő megközelítése nem bölcs dolog. A hidegháborús mentalitást és a blokkok közötti konfrontációt pedig el kell utasítani” – mondta, és hozzátette: Kína független külpolitikát folytat.
A kínai kormány ezzel az európaiak és az amerikaiak azon figyelmeztetéseire reagált, hogy ne nyújtsanak anyagi támogatást Oroszországnak, illetve ne segítsenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat. „A probléma most nem az, hogy melyik ország akar segíteni Oroszországnak kijátszani a szankciókat, hanem az, hogy az Oroszországfal való kereskedelmi kapcsolatok szükségtelenül sérülnek” – mondta Csao Li-csian.
(FAZ)
A Gazprom hivatalos értesítéseket küldött európai partnereinek a gázszállítások új fizetési eljárásáról, miután Vlagyimir Putyin csütörtökön aláírta azt a rendeletet, amely értelmében április 1-jétől rubelben kell fizetni az orosz földgázért. „A Gazprom, mint orosz vállalat, feltétel nélkül és teljes mértékben betartja az orosz törvényeket. A rubelben történő elszámolások új eljárásáról szóló értesítéseket mostantól hivatalosan is megküldik a partnereknek. (…) A Gazprom felelős partner, és továbbra is megbízhatóan exportálja a gázt a fogyasztóknak” – áll a Gazprom közleményében.
Putyin rendelete új fizetési eljárást vezet be a „barátságtalannak” ítélt uniós országokkal szemben. Az orosz elnök elképzelése szerint a vevőknek speciális típusú rubel- és devizaszámlákat kellene nyitniuk a Gazprombanknál, és csak ezen keresztül tudnának földgázt vásárolni. Hogy az orosz elnök miért szeretne ennyire rubelt kapni a gázért, arról ebben a cikkben írtunk bővebben.
Oroszország jelenleg havonta közel 10 milliárd dollár értékben exportál gázt. Az Interfax orosz hírügynökség azt írja, hogy az orosz gázt fogadó barátságtalan országok listáján 21 állam szerepel: Ausztria, Bulgária, Svájc, Csehország, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Hollandia, Lengyelország, Lengyelország, Románia, Szlovénia és Szlovákia.
Az Országos Atomenergia Hivatal meghosszabbította a Paks II. Atomerőmű Zrt. 2017-ben kiadott telephelyengedélyét, ami 5 évig volt hatályos. Viszont két alkalommal további 5 évre meghosszabbítható, ha sikerül igazolni, hogy az engedélykiadás feltételei továbbra is fennállnak. Az erőműnek ez sikerült, így újabb öt évre megkapta az engedélyt, bővebben itt.
Legutóbb március 11-én tartottak egy ötórás tárgyalást, most csak annyit tudni, hogy Alekszandr Lukasenko belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszéltek egymással. Hogy mit beszéltek, azt nem hozták nyilvánosságra.
(RIA)
Noha Oroszországot kizárták az idei futball-világbajnokság pótselejtezőjéből, válogatottjait és klubcsapatait pedig kitiltották a nemzetközi kupákból, a FIFA-tagságukat a háború ellenére is megtarthatták. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) dohai kongresszusán nem szavaztak az orosz futballszövetség tagságáról – erősítette meg sajtótájékoztatóján Gianni Infantino FIFA-elnök.
„Oroszországot nem függesztette fel a FIFA, részt vett ezen a kongresszuson is. (…) A kizárás nem jó megoldás” – mondta Infantino. A tanácskozáson három ország – Pakisztán, Zimbabwe és Kenya – futballszövetségeinek tagságát felfüggesztették különböző jogsértések miatt – írta beszámolójában az insidethegames.biz portál, kitérve rá, hogy az angol, a francia, a spanyol és a német mellett az orosz, a portugál és az arab is hivatalos nyelve lett a FIFA-nak.
(MTI)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megköszönte Indiának, hogy „a tények összességében kezelik az ukrajnai helyzetet, nem pedig egyoldalúan”. „Nyugati kollégáink minden nemzetközi kérdést az ukrajnai válságra szeretnének redukálni” – mondta Lavrov Új-Delhiben, mielőtt egyeztetett Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel. „Természetesen érdekeltek vagyunk abban, hogy a világrend kiegyensúlyozott legyen” – mondta Lavrov, és hozzátette, hogy India „mindig is amellett volt, hogy a különbségeket és vitákat párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani”.
(CNN)
Az orosz védelmi minisztérium péntek délelőtti közleménye szerint az orosz hadsereg megsemmisített hat ukrán katonai létesítményt, köztük öt lőszer- és üzemanyagraktárat az ország különböző részein. Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője azt is közölte, hogy az orosz hadsereg lelőtt egy ukrán Mi-8-as helikoptert Dnyipro közelében.
„A különleges katonai művelet kezdete óta összesen 124 repülőgépet és 81 helikoptert, 353 drónt, 1839 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 202 rakétavetőt, 773 tábori tüzérségi ágyút, valamint 1711 darab speciális katonai járművet semmisítettünk meg” – sorolta Konasenkov. Ezen adatok hitelességét független források nem erősítették meg.
(Interfax)
Zaporizzsjából elindult egy három járműből álló, Vöröskereszt-segélykonvoj a rommá bombázott Mariupolba, ahol még mindig tízezrek élnek víz, élelmiszer, áram nélkül, folyamatos orosz bombázások közepette.
A BBC szerint a konvoj feladata az lesz, hogy segítse a mariupoli civilek kimenekítését. Erre többször is volt már próbálkozás a háború kezdete óta, de az előre megegyezett tűzszünetet az oroszok többször nem tartották be, a kialakított humanitárius folyosók nem bizonyultak biztonságosnak.
Mariupol városvezetésének egyik munkatársa, Petro Andrijuscsenko pénteken azt nyilatkozta, hogy az orosz erők körbevették a várost, és nem engedik, hogy bármiféle segélyszállítmány bejusson a városba.
„Nem látjuk az igazi szándékot, hogy az oroszok szeretnék evakuálni Mariupol lakosait” – mondta Andrijuscsenko.
(CNN)
Kollégánk, Sajó Dávid egy napig orosz propagandát nézett, hogy lássuk, hogyan számolnak be az ukrán háborúról. A végtelen ismétlések és alig frissülő hírek világáról angolul is beszámolunk. Ossza meg angolul olvasó ismerőseivel!
Our colleague, Dávid Sajó watched Russian propaganda for a day to find out how Putin's propaganda machine reports on the war in Ukraine. Read his findings on Telex English!
A háború kezdete óta több mint 2,4 millióan menekültek el Ukrajnából a szomszédos Lengyelországba. Csak csütörtökön mintegy 23 ezer, Ukrajnából érkezőt regisztráltak a lengyel határon – közölte a lengyel határőrség pénteken a Twitter-oldalán. Az előző napihoz képest ez egyébként majdnem tízszázalékos csökkenést jelent. Arról nincs hivatalos információ, hogy a menekültek közül hányan maradtak Lengyelországban, és hányan utaztak tovább más uniós országba.
(FAZ)
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére csütörtökön az ukrán–magyar határszakaszon 5728-an léptek be.
A román–magyar határszakaszon belépők közül 4620 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 1599 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes.
(MTI)
A kelet-ukrajnai Luhanszk régió több városát is rakétacsapások érték az orosz erők részéről – közölte pénteken a régió kormányzója, Szerhij Haidai. Az eltalált városok között van Szeverodonyeck, Rubizsne, Liszicsanszk, Kreminna és Ivanivka is – mondta Haidai. „Szeverodonyeckben két ember meghalt, Liszicsanszkban és Toshkivkában többen megsebesültek. Nincs központi vízellátás Rubizsnéban, Popasznajában, Szeverodonyeckben és Liszicsanszkban sem. Huszonnyolc település továbbra is gázellátás, huszonkét település áram nélkül maradt” – közölte. Állítása szerint az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok azon kísérletét, hogy megkerüljék állásaikat Popasznaja és Novotoskivszke települések közelében.
(CNN)
Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke arra figyelemztetett, hogy a jövőben Oroszország felvázolhat néhány fontos pontot az élelmiszerexporttal kapcsolatban,
és csak a baráti országoknak küldhet élelmiszert és mezőgazdasági termékeket.
Medvegyev szerint az oroszoknak sok barátjuk van, „de nem Európában vagy Észak-Amerikában”.
Medvegyev jelenleg Oroszország biztonsági tanácsának helyettes főtitkára.
A baráti export fogalma már korábban is felmerült az orosz politikában, Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt héten bejelentette, hogy azoknak az államoknak, amik nem Oroszország barátai, rubelben kell fizetni az orosz olajért.
(Reuters)
Nyolc üzemanyagtartály ég az oroszországi Belgorodban lévő olajraktárban, és fennáll a veszélye annak, hogy a tűz további nyolcra terjed át -írja a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség a katasztrófavédelmi szolgálatok jelentése alapján. A hírügynökség szerint a közeli utcák lakóit evakuálják. A telephelyen két ember sérült meg a jelentés szerint. A területi kormányzó korábban azt mondta, hogy a tűz két ukrán katonai helikopter támadása miatt keletkezett. Ukrajna azonban nem vállalta a támadást. A RIA Novosztyi a Twitter-csatornáján osztott meg egy videót, amelyen állításuk szerint a Belgorodban történt robbanások láthatóak.
(BBC, RIA Novosztyi)
Az ukrán védelmi miniszterhelyettes, Hanna Maliar szerint Oroszország rakétarendszereket próbál telepíteni Belorusz délkeleti részébe, hogy azokat Ukrajna ellen vethessék be. Az értékelés annak ellenére született, hogy Oroszország a közelmúltban azt állította, hogy csökkenti katonai aktivitását Kijev és az északi-ukrajnai Csernyihiv város térségében. „Az ellenség nem mond le a donyecki és a luhanszki régió teljes elfoglalásáról” – mondta Maliar. Hozzátette: az ukrán erők orosz rakétarendszereket észleltek a belaruszi Gomel város közelében.
Arra a kérdésre, hogy számít-e az ukrán területre irányuló rakétacsapások folytatására, Maliar azt mondta: „Felkészültünk erre. A háború folytatódik. És azt kell mondani, hogy az ellenség nem lassít. A rakétatámadások intenzitása ugyanolyan, mint volt, sőt néha még fokozódik is.”
(CNN)
A brit hírszerzés szokásos reggeli jelentése szerint az ukrán erőknek sikerült több falut is visszafoglalni Csernyihivtől délre.
Az ukrán erők Kijevtől keletre és észak-keletre továbbra is korlátozott keretek között, de sikeresen tudtak ellentámadásba lendülni.
Annak ellenére, hogy az orosz hadsereg azt ígérte, csökkentik az aktivitásaikat ezeken a területeken, Csernyihivet és Kijevet továbbra is rendszeresen bombázzák és rakétázzák.
Kigyulladt egy olajtároló az oroszországi Belgorodban, ami 12 kilométerre fekszik az ukrán határtól és 80 kilométerre az orosz csapatok által ostromolt Harkivtól. Vjacseszlav Gladkov, Belgorod regionális kormányzója a Telegram-csatornáján azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy ukrán katonai helikopterek támadták meg az olajraktárat.
Belgorodban március 29-én egy katonai bázison keletkezett tűz, amelyben a raktárakban tárolt lőszerek is felrobbantak. Orosz hírügynökségi jelentések szerint akkor egy gránát találta el a bázist. Négy katona sebesült meg, a helyi hatóságok civil áldozatokról nem számoltak be.
Oroszország nem fogja kérni az Európai Uniótól a szankciók megszüntetését. – írja az orosz RIA Novosztyi állami hírügynökség egy külügyminisztériumi tisztviselőre hivatkozva. Nyikolaj Kobrinyec, a minisztérium európai együttműködési osztályának vezetője azt mondta, hogy a Kremlnek elegendő „biztonsági tartaléka” van, és a szankciók megszüntetését nem fogják kérni. „Az Európai Unió nem az univerzum közepe” – mondta.
(Sky News)
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter folytatja ázsiai körútját, pénteken Narendra Modi indiai miniszterelnökkel fog találkozni – közölte az orosz külügyminisztérium. A megbeszélések előkészületeit ismerő magas rangú indiai kormánytisztviselő szerint Modi hangsúlyozni fogja Lavrovnak a szuverenitás sérthetetlenségét és az ellenségeskedések beszüntetésének szükségességét. Lavrov találkozik majd Subrahmanyam Jaishankar indiai külügyminiszterrel is.
India nem foglalt állást az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, és több ENSZ-szavazáson is tartózkodott Oroszország elítélésétől. India ezen a héten több külföldi vezetőt is fogadott, akikkel különböző megbeszéléseket folytattak Ukrajnáról.
(CNN)
Két ukrán tábornokot megfosztottak a katonai rangjától – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Hozzátette: „Valami megakadályozta őket abban, hogy eldöntsék, hol van a hazájuk”, és hogy „megszegték az ukrán népnek tett katonai esküjüket”. Zelenszkij azt mondta, hogy az egyik tábornok az SZBU, a fő hírszerző ügynökség belbiztonsági csoportját vezette, míg a másik az SZBU főnöke volt Herszonban, az első nagyvárosban, amely az oroszok kezére került. A tábornokokról és sorsukról egyéb részleteket nem közölt.
(Sky News)
Ausztrália páncélozott járműveket fog küldeni Ukrajnának, jelentette be Scott Morrison ausztrál miniszterelnök, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón mondott beszédet az ausztrál parlamentben. Zelenszkij felszólalásában azt mondta, nagy szükségük van katonai segítségre, és Ausztráliától kifejezetten Bushmaster típusú páncélozott járműveket kért. Scott Morrison válaszában azt mondta: „Nem csak az imáinkat küldjük, hanem a fegyvereinket, a lőszereinket, a humanitárius segélyeket, a testpáncélzatot, és a páncélozott járműveinket, a Bushmastereket”. Azt egyelőre nem tudni, Ausztrália hány járművel segíti Ukrajnát. Peter Dutton védelmi miniszter korábban azt mondta, az ausztrál katonai gépekkel egyszerre csak négy ilyet lehet szállítani. Ausztrália korábban olyan háborús övezetekben használta az aknák és páncéltörők ellen védelmet nyújtó Bushmastereket, mint Afganisztán és Irak. (BBC, Guardian)
Oroszország válaszolni fog az Európai Unió szankcióira, és a 27 országból álló blokk rájöhet, hogy nem áll érdekében a Moszkvával való konfrontáció – idézte a RIA Novosztyi orosz állami médiaügynökség pénteken Nyikolaj Kobrinyecet, a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselőjét. Kobrinyec a hírügynökségnek adott interjúban azt mondta: az EU fellépése nem marad válasz nélkül. Az orosz tisztviselő arra figyelmeztetett, hogy Brüsszel felelőtlen szankciói már most negatívan befolyásolják az egyszerű európaiak mindennapi életét.
„Készek-e saját zsebből fizetni a civilek további gyilkolását Ukrajnában, Európa átalakulását az együttműködés és stabilitás régiójából a konfliktusok övezetévé? Nem hiszem.”
– hangzott a kérdésnek álcázott fenyegetés. (Guardian)
Kijevben működnek a közszolgáltatások, a nap békésen telt, a főváros környékén azonban még mindig folynak a harcok, mondta Mikolaj Zsirnov, a kijevi katonai közigazgatás vezetője a BBC-nek. Az orosz erők csütörtökön Irpin és Makariv városokat lőtték, a külvárosban pedig Hosztomel és Brovari környékén számoltak be harcokról.