Erősítik csapataikat az oroszok Donbaszban, az ukránok szerint újra az övék a csernobili atomerőmű

Gitanas Nausėda litván elnök szerint Európának fel kell hagynia az oroszországi olaj- és gázvásárlással, és újabb szankciókat kellene bevezetni. Nauséda a dán miniszterelnökkel, Mette Frederiksennel tartott közös sajtótájékoztatón azt mondta: „Európának fel kell hagynia az orosz gáz és olaj vásárlásával, mert a Kreml ebből a pénzből finanszírozza az ukrán városok lerombolását és a civilek elleni támadásokat. Az ötödik szankciócsomagnak maximális csapást kell mérnie a Kremlre.” A dán miniszterelnök is azt mondta, hogy további szankciók alkalmazására számít, ugyanakkor konkrét részleteket nem árult el erről.

Litvániához kapcsolódó hír, hogy a litván hatóságok befagyasztották az orosz állami légitársaság, az Aeroflot vezérigazgatójának és családtagjainak litvániai vagyonát. Mihail Polubojarinov és családja 2008-ban és 2016-ban vásárolt két ingatlant a tengerparti Palanga városában. Szakértők szerint az ingatlanok piaci értéke legalább félmillió euró.

(Guardian, Interfax)

Jeremy Fleming, a brit elektronikus hírszerzés (GCHQ) vezetője figyelmeztetett Kína és Oroszország túl szoros szövetségének kockázataira. Fleming csütörtökön arról beszélt Canberrában ausztrál tisztviselőknek, hogy szerinte Kína hosszú távú érdekeit nem szolgálja egy olyan országgal való szövetség, amely figyelmen kívül hagyja a nemzetközi „szabályokat”. Fleming megjegyezte, hogy Kína nem ítélte el az orosz inváziót, ami arra utalhat, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök „Tajvan visszafoglalását szem előtt tartva” nem akar állást foglalni.

„Lehet, hogy úgy kalkulál, hogy ez valójában segíti őket az USA-val szemben, és Peking kihasználja a lehetőséget, hogy olcsó orosz szénhidrogéneket vásároljon. Oroszország érti, hogy Kína hosszú távon katonailag és gazdaságilag is egyre erősebb lesz. Egyes érdekeik ütközhetnek, és akkor Oroszország kiszorulhat az egyenletből” – mondta Fleming.

(BBC)

Megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mennyire vehető komolyan a néhány nappal ezelőtti orosz bejelentés, miszerint a háború következő szakaszában a kelet-ukrajnai Donbaszra fognak koncentrálni. A brit védelmi minisztérium például csütörtök reggeli jelentésében azt írta, hogy bár korlátozott mértékben valóban voltak csapatvisszavonások Kijev környékén, az oroszok a fővárostól keletre és nyugatra nagyrészt továbbra is tartják a pozícióikat, és a következő napokban súlyos harcokra lehet számítani a területen.

Jack Watling, a RUSI nevű brit think tank katonai elemzője szerint azonban a kijevi front valóban másodlagossá válhatott az oroszoknak, akik, miután a főváros köré vezényelt erőiket folyamatos ukrán támadások érték, jobban védhető pozíciókba húzódnak vissza – ezeket a pozíciókat azonban a tüzérséggel továbbra is tartani fogják.

Watling szerint a háború elején megfigyelt logisztikai problémákat mostanra megoldották az oroszok, akik jelentősen javultak a csapataik koordinálásában és az utánpótlás megszervezésében.

Egy hete Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonsági kutatója is azt mondta a Telexnek, hogy az oroszok logisztikai problémái részben megoldódtak: „Nagyon sokat lassult a hadműveletek sebessége, mostanra csak napi pár kilométeres, és ez több időt ad a logisztika megszervezésére is. Az oroszok ezt a lassú és módszeres haladást az előnyükre is fordíthatják. Kisebb-nagyobb döccenők nyilván vannak, de nem látszanak náluk az alapvető működést veszélyeztető hiányok, legalábbis egyelőre.”

A választási kampány utolsó napjaiban kemény vádakkal illeti egymást a kormány és az ellenzék, miután az utóbbi Szijjártó Péter lemondását követeli a kormányközeli médiafelületekre irányuló orosz hekkertámadások miatt. Részletek angolul is, itt – ossza meg angolul olvasó ismerőseivel!

With just days before the election, the government and the opposition are playing the blaming game about who's „working for the Russians”, and who „for the Ukrainians”. The Ukrainians have an opinion too. Find out more from Telex's summary here!

Megérkezett Moszkvába az első, már az új tálib vezetés által delegált afgán diplomata, aki az orosz külügyminisztériumban meg is kapta az akkreditációját. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a kínai Tunhsziban találkozott Amir Khan Muttaqi afgán külügyminiszterrel, akivel a két ország kapcsolatairól tárgyalt. Lavrov szerint „a vezetői tapasztalat hiánya, a pénzügyi és gazdasági korlátok, valamint az Egyesült Államok és szövetségesei által gyakorolt politikai és diplomáciai nyomás ellenére az új afgán kormánynak sikerült talpon tartania Afganisztánt”. Lavrov úgy véli, a kabuli kormány elismerésének legfőbb akadálya továbbra is a képviselet hiánya.

(CNN, Interfax)

Belaruszban orosz katonai felszerelések mozgását figyelték meg, „valószínűleg az egységek átcsoportosítása, valamint az Ukrajnában tartózkodó csapatok ember-, fegyver- és felszerelésveszteségeinek pótlására szolgáló tartalék létrehozása céljából” – írja csütörtöki közleményében az ukrán vezérkari főnökség. A közlemény arról is beszámol, hogy az oroszok által a kijevi régióban nemrégiben visszafoglalt területeken sűrűn lerakott aknákat figyeltek meg.

A brit védelmi minisztérium is azt írta a szerdai jelentésében, hogy egyes orosz csapatok kénytelenek visszatérni Belaruszba és Oroszországba utánpótlásért. A szerda reggel közzétett hírszerzési jelentés szerint az orosz egységek súlyos veszteségeket szenvedtek el, ezért kell visszatérniük a hátországba, hogy ott aztán újjászerveződjenek. „Ez további nyomást gyakorol Oroszország amúgy is nehéz logisztikai helyzetére, és jól mutatja, hogy Oroszországnak milyen nehézségei vannak az Ukrajnán belüli előretolt területeken lévő egységeinek újjászervezésével”.

Szerda este az amerikai védelmi minisztérium is azt jelentette, hogy az átcsoportosított oroszok először Belaruszba mennek, hogy felkészüljenek a „jövőbeni műveletekre”.

(CNN)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videókapcsolaton keresztül beszélt az ausztrál parlamentben. Az ausztrál képviselőkhöz fordulva azt mondta: „Ilyet még nem láttunk a világon, hogy egy ország háborút indítson egy szomszédos ország ellen, nyíltan kijelentve annak leigázását vagy elpusztítását. Hogy még a nevét sem hagyja meg ennek a nemzetnek. Hogy még csak lehetősége se legyen ennek a nemzetnek arra, hogy szabadon élhessen.”

Zelenszkij külön figyelmeztetett a nukleáris fegyverek bevetésének veszélyére. Erről ezt mondta, hogy a világ egyik része sem lenne biztonságban a radioaktív szennyeződéstől, ha ilyen fegyvereket vetnek be. „A nukleáris fegyverekkel zsaroló országot olyan szankciókkal kell sújtani, amelyek megmutatják, hogy az ilyen zsarolás a zsaroló számára lesz pusztító hatású.”

„Ha most nem állítjuk meg Oroszországot, ha nem vonjuk felelősségre Oroszországot, akkor a világ néhány országa, amely hasonló háborút tervez indítani a szomszédai ellen, úgy fog dönteni, hogy az ilyesmi számukra is lehetséges. A globális biztonság sorsa most dől el” – mondta Zelenszkij.

(Guardian)

Reggel mi is beszámoltunk róla, hogy orosz bejelentés szerint tűzszünet jöhet Mariupolban, és úgy tűnik, ezúttal valóban összejöhet egy nagyobb volumenű evakuáció: az ukrán kormány bejelentette, hogy 45 buszt küldenek a hetek óta intenzív ostrom alatt álló városhoz, ahol a támadások már sok civil életet is követeltek. Több ezer embernek sikerült már elhagynia a várost, de a polgármester szerint körülbelül 160 ezren még mindig ott lehetnek.

(AFP)

A tajvani védelmi minisztérium felállított egy munkacsoportot az ukrajnai háborús taktikák tanulmányozására, például annak a vizsgálatára, hogy hogyan védekezik Ukrajna az orosz támadás ellen, és a tapasztalatokat az Egyesült Államokkal is megvitatja – mondta a sajtónak Csiu Kuo-cseng védelmi miniszter.

Tajvan a háború kitörése óta aggódik, hogy a szigetet a saját részének tekintő Kína esetleg kedvet kap az oroszoktól, és hosszú évek fenyegetése után katonai erővel próbálja meg letörni a tajvani függetlenségi törekvéseket. Kína korábban azt állította, hogy Tajvan csak azért küld segélyszállítmányt Ukrajnába, hogy ellenségeskedést szítson, és a saját létezését próbálja alátámasztani azzal, hogy ráakaszkodik népszerű problémákra a világban.

(Guardian)

Súlyos harcokra kerülhet sor Kijev térségében a következő napokban – áll a brit védelmi minisztérium legfrissebb, csütörtök reggel közzétett hírszerzési jelentésében. Azt írják, az oroszok ígérete ellenére sem csökkent a katonai műveletek intenzitása Csernyihiv régióban, továbbra is jelentős az orosz ágyúzás, a rakétacsapások folytatódtak. Az orosz erők továbbra is tartják állásaikat Kijevtől keletre és nyugatra, annak ellenére, hogy korlátozott számú egységüket visszavonták. „Az elkövetkező napokban valószínűleg súlyos harcokra kerül sor a város külvárosaiban” – írja a brit védelmi minisztérium.

Az EBRD friss jelentése 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol a régióban, de Magyarországon 3,5 százalékos bővülést vár. További részletek a háború várható gazdasági hatásairól ebben a cikkünkben olvashatók.

Az alábbi képeket a luhanszki régió (nem a szakadárállam, hanem az azt is magában foglaló terület) vezetése adta ki, és állításuk szerint azt az olajtárolót mutatják, amelyet találat ért a harcokban. A BBC megjegyzi, hogy egyelőre nem tudta független forrásból megerősíteni a képeken látottakat.

(BBC)

Az Ukrajnát megszálló orosz erők elkezdtek elvonulni a csernobili atomerőműtől, amely felett az ellenőrzést már a háború első napjától átvették, illetve a Kijevtől északnyugatra lévő gosztomeli repülőtértől, amelyet egy nappal később foglaltak el – írja az MTI egy meg nem nevezett amerikai külügyminisztériumi tisztségviselő nyilatkozata alapján. A szóban forgó csapatok Belarusz felé vonulnak el – mondta a tisztégviselő, hozzátéve, hogy nem tudják, minden katona elhagyja-e ezeket a helyeket.

Ukrajna hétfőn arra kérte az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a csernobili atomerőmű körüli tiltott zóna fegyvermentesítésére, mert az ott tartózkodó orosz erők miatt nem lehet kontrollálni a térséget sújtó tüzeket. Ljudmila Denyiszova emberi jogi biztos korábban azt mondta, hogy a térségben több mint tízezer hektárnyi erdő áll lángokban a harcok miatt. Múlt héten a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) még azt jelezte, hogy a tüzek nem jelentenek súlyos veszélyt a radioaktivitás megnövekedése szempontjából.

(MTI)

Ugyanis a katonák a telefonjuk alapján könnyen bemérhetők, így saját magukból csinálnak célpontot, ha mobilt használnak a fronton. Mind az ukránok, mind az oroszok fegyverként használják a mobilhálózatokat, és a segítségükkel megfigyelik a másik oldalt. Az oroszok például a Leer–3 nevű elektronikus megfigyelőrendszert használják, amely két drónból és egy páncélozott teherautóból áll, és több mint kétezer telefon jelét képes megfigyelni egy hat kilométeres körzeten belül.

(Sky News)

Az ukrajnai konfliktus miatt felszökött a napraforgóolaj világpiaci ára, ami olyan váratlan következményekkel is jár, mint hogy veszélybe került a Ramadán, mert az iszlám böjt jellegzetes ételeinek fontos része az olaj, de az már olyan drága, hogy sok közel-keleti ország lakói nem engedhetik meg maguknak.

Ukrajna és Oroszország együtt a globális napraforgóolaj-export 80 százalékát adják, így nem meglepő, hogy az ára egyetlen hét alatt 64 százalékot emelkedett.

(Sky News)

„Semmit sem fogunk feladni, és harcolni fogunk a földünk minden méteréért”

– mondta az ukrán elnök arról, hogy Oroszország állítása szerint ezután a kelet-ukrajnai szakadár államokat magában foglaló Donbasz régió elfoglalására fog koncentrálni. Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajna készen áll a védekezésre.

Az elnök szerdán arról is beszélt, hogy a tárgyalások ugyan folynak, de egyelőre semmilyen konkrétum nem született, illetve hogy az oroszok szerinte nem azért csoportosítják át az erőiket keletre, mert stratégiai okokból így döntöttek, hanem mert az ukrán védekezés erre kényszerítette őket.

(CNN)

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy csütörtökön tűzszünetet tartanak Mariupolban, hogy a helyiek elhagyhassák a hetek óta ostromlott, súlyos károkat szenvedett délkelet-ukrajnai kikötővárost. Az a terv, hogy helyi idő szerint reggel 10 órakor nyílik a humanitárius folyosó az orosz ellenőrzés alá tartozó Bergyanszkon keresztül Zaporizzsjába. Az evakuáláshoz az oroszok együttműködnének az ENSZ-szel és a Vöröskereszttel, és Ukrajna kooperációját kérik.

(Guardian)

Francia sajtóértesülések szerint leváltották a francia katonai hírszerzés vezetőjét, Eric Vidaud tábornokot, mert a testület nem jelezte előre az Ukrajna elleni orosz inváziót. A hírszerzésnek nem voltak elég információ arról, hogy Oroszország mire készül Ukrajnában, miközben az Egyesült Államok előre jelezte a támadást. Ezt azonban a francia hírszerzés kétségbe vonta. (BBC)

• Április 1-jén folytatódnak a tűzszüneti tárgyalások, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint szerint egyelőre semmilyen konkrét eredmény nem született.
• Az ENSZ adatai szerint már több mint négymillióan menekültek el Ukrajnából, közülük kétmillióan gyerekek.
• Orosz hekkerek NATO-országok rendszereibe akartak behatolni.
• A város polgármestere szerint Irpiny fele megsemmisült a harcokban.
• Visszafoglaltak az ukránok egy stratégiai fontosságú falut, a Csernyihiv közeli Szlobodát.
• A háború előtti szintre erősödött a rubel, emögött többek között a 20 százalékos alapkamat-emelés, a kínai és indiai olajfelvásárlások állnak, illetve hogy Oroszország korábban bejelentette, hogy a barátságtalan országoktól ezentúl rubelben kéri a földgáz árát.
• Itthon Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt rémhírterjesztésért feljelentette Szijjártó Péter külügyminisztert, mert utóbbi azt állította, hogy az ellenzék titokban egyeztetett Ukrajnával.

A teljes szerdai összefoglalónk itt olvasható.

Itt megtalál mindent, ami tegnap történt az orosz–ukrán háborúban és ahhoz kapcsolódóan.

Tartsanak velünk ma is, hogy minden fontos történést megtaláljanak egyben.