Erősítik csapataikat az oroszok Donbaszban, az ukránok szerint újra az övék a csernobili atomerőmű

Az ukrán állami nukleáris vállalat vezetője csütörtökön jelentette be, hogy a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökség (NAÜ), az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve online fogja monitorozni az elfoglalt ukrán atomerőműveket Csernobilban és Zaporizzsjában, írja a France24. Petro Kotyin, Ukrajna állami nukleáris vállalatának, az Energoatom vezérigazgatója szerint a NAÜ-nek arra kellene felhasználnia a befolyását, hogy megakadályozza, hogy orosz nukleáris tisztviselők beavatkozzanak az elfoglalt atomerőművek működésébe.

Az MTI korábban írta, hogy az amerikai külügyminisztériumi egyik meg nem nevezett tisztségviselője arról nyilatkozott, az orosz katonák kezdenek elvonulni a csernobili atomerőműtől, és Belarusz felé mennek.

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy hiába írta alá Vlagyimir Putyin azt a rendeletet, hogy csak rubelben lehet fizetni az orosz földgázért péntektől, ezt a maguk részéről nem fogják megtenni.

Korábban a németek és a franciák is közölték, hogy hasonlóan tesznek.

A NATO keleti tagországainak találkozóján Ivan Korčok szlovák külügyminiszer egyértelmű állásfoglalást kért Szijjártó Pétertől az oroszok ukrajnai inváziójával kapcsolatban – vette észre a 444 a szlovák DennikN hírét.

„Fontos, hogy a szövetség egységes legyen. Ezért egyértelmű állásfoglalást kértem a magyar külügyminisztertől a találkozó alatt” – mondta Korčok.

A Kyiv Independent Twitteren osztotta meg a hírt, hogy hatalmas robbanást lehetet hallani az ukrán főváros központjában. Egyelőre még nem tisztázott, hogy a robbanás egy orosz rakéta becsapódása volt, vagy a hatalmas robaj éppenséggel egy orosz rakéta hatástalanítása miatt volt.

Miután Vlagyimir Putyin aláírta a rendeletet, amely szerint péntektől rubelben kell fizetni az orosz földgázért, a franciák és a németek már közölték is, hogy nem tesznek eleget a követelésnek – írja a Guardian.

Erről a francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire beszélt, míg Robert Habeck német gazdasági miniszter egy konferencián annyit tett hozzá, hogy még nem ismeri a Putyin által aláírt rendelet részleteit, de országa minden eshetőségre felkészült.

A NATO felkérte Dániát, hogy küldjenek 800 katonát Lettországba, hogy ezzel is erősítsék a szövetség keleti szárnyát. Mette Frederiksen dán miniszterelnök a hét elején azt mondta, hogy országa kész egy zászlóaljat küldeni a balti államba, de ezt még a dán parlamentnek is jóvá kell hagynia.

(Sky News)

Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely szerint péntektől rubelben kell fizetni az orosz földgázért. Putyin azt mondta: a nyugati szankciókat már korábban előkészítették, és az Oroszország elleni gazdasági háború már évekkel ezelőtt elkezdődött. Putyin szerint a Nyugat minden erejével azon lesz, hogy okot találjon az újabb szankciók kivetésére, amikkel alá akarják ásni Oroszország fejlődését.

„Ahhoz, hogy orosz földgázt vásárolhassanak, rubelszámlát kell nyitniuk orosz bankokban. Ezekről a számlákról történik majd a kifizetés a holnaptól szállított gázért” – mondta. „Ha ezek a kifizetések nem történnek meg, azt a vevők nemteljesítésének tekintjük, az ebből fakadó következményekkel együtt. Senki nem ad nekünk semmit ingyen, és mi sem fogunk jótékonykodni – vagyis a meglévő szerződéseket leállítjuk” – jelentette ki az orosz elnök.

Putyin szerint az USA a globális instabilitásból akar hasznot húzni, és mások rovására akarja megoldani a saját problémáit. „Az, hogy Európa áttér arra, hogy cseppfolyósított földgázt vásároljon az Egyesült Államoktól, munkahelyek millióinak megszűnéséhez fog vezetni Európában” – mondta Putyin.

(Guardian)

• Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy csütörtökön tűzszünetet tartanak Mariupolban, hogy a helyiek elhagyhassák a hetek óta ostromlott, súlyos károkat szenvedett délkelet-ukrajnai kikötővárost.
• Az ukrán kormány bejelentette, hogy 45 buszt küldenek Mariupolba.
• Rakétatalálat ért egy katonai támaszpontot Dnyipro régióban, ketten meghaltak.
• Amerikai források szerint az orosz csapatok elkezdtek elvonulni Csernobiltól. A szóban forgó csapatok Belarusz felé vonulnak el.
• Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint az orosz erők nem vonulnak vissza, csak átcsoportosítanak.
• 134 ezer új sorkatonát toboroznak Oroszországban, a védelmi miniszter szerint nem küldik őket Ukrajnába.
• A brit hírszerzés szerint súlyos harcokra kerülhet sor Kijev térségében a következő napokban.
• Négy brit Eurofighter Typhoon vadászgép érkezett járőrszolgálatra Romániába.
• Gitanas Nausėda litván elnök szerint Európának fel kell hagynia az orosz olaj és gáz vásárlásával.
• Németországba utazott Volodimir Klicsko, hogy magas rangú politikusokkal tárgyaljon. A hírek szerint a német kormány több százmillió eurós fegyverszállításokra készül.
• Mario Draghi olasz miniszterelnök arról számolt be, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán azt mondta neki, hogy még nem érettek meg a tűzszünet feltételei, és egy Putyin–Zelenszkij-találkozóról is korai lenne még beszélni.
• Levonták a szlovén zászlót a kijevi nagykövetségről, mert túlságosan hasonlít az oroszra.
• Visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait a Moody's.

A brit légierő négy vadászgépe érkezett csütörtökön járőrszolgálatra Romániába, a Fekete-tenger partvidékén lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszpontra – közölte a román védelmi minisztérium. A Royal Air Force (RAF) Eurofighter Typhoon típusú brit harci repülőgépei és az ezeket kiszolgáló 150 katona NATO-parancsnokság alatt végeznek megerősített járőrszolgálatot a NATO keleti szárnyának légterében a következő négy hónapban.

A korábbi alkalmakhoz képest most sokkal több amerikai, francia, belga, portugál, olasz és német katona állomásozik a NATO legnagyobb romániai támaszpontján, az ukrajnai háború kezdete óta pedig eddig is 17 román és nyolc amerikai F-16-os harci repülő, valamint nyolc olasz és három német Eurofighter Typhoon vadászgép teljesített járőrszolgálatot a román légtérben.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború február 24-i kitörése óta már 17 parlamentben tartott beszédet, és kért támogatást Ukrajna számára. Zelenszkij először március 1-jén szólalt fel virtuálisan az Európai Parlamentben, egy héttel később pedig a brit parlament képviselőihez szólt. Ezt követően néhány naponként a következő országok parlamentjeiben mondott beszédet: Lengyelország, Kanada, USA, Németország, Svájc, Izrael, Olaszország, Franciaország, Japán, Svédország, Dánia és Norvégia. Az ukrán elnök március utolsó napján, most csütörtökön az ausztrál, a holland és a belga parlament rendkívüli ülésén is felszólalt.

(CNN)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hírszerzési információkra hivatkozva azt mondta, hogy az orosz csapatok inkább csak átcsoportosítanak, mintsem visszavonulnának Ukrajnából. „Oroszország megpróbálja átcsoportosítani, újra felszerelni és megerősíteni offenzíváját a Donbasz régióban. Oroszország továbbra is nyomást gyakorol Kijevre és más városokra. Tehát további offenzív akciókra számíthatunk, amelyek még több szenvedést hoznak” – mondta Stoltenberg csütörtök délután egy brüsszeli sajtótájékoztatón.

(Sky News)

Mario Draghi olasz miniszterelnök szerdán beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, erről számolt be egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Draghi szerint Putyin azt mondta, még nem érettek meg a tűzszünet feltételei, és egy Putyin–Zelenszkij találkozóról is korai lenne még beszélni.

Putyin azt is mondta Draghi szerint, hogy a jelenlegi gázszerződéseket továbbra is érvényesnek tekintik, és az európai cégek továbbra is fizethetnek euróban vagy dollárban. Ez azért újdonság, mert korábban Putyin azt mondta, hogy rubelben fogják elkérni a gáz árát, amit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozottan elutasított.

„Én úgy értelmeztem, de lehet, hogy tévedek, hogy a kifizetés átváltása az Orosz Föderáció belügye”

– mondta most Draghi.

(Sky News)

Két halálos áldozata és további öt sérültje van egy légi támadásnak, amely egy katonai támaszpontot ért Dnyipro régióban – állítja a regió vezetője, Valentyin Reznicsenko.

Mindeközben az ukrán erők azt állítják, visszaszerezték az irányítást Dnyiprótól délre, Zaporizzsja régió több több településén is.

(Sky News)

Visszavonta Oroszország hitelminősítési osztályzatait csütörtökön a Moody's. A nemzetközi hitelminősítő Londonban bejelentette, hogy a döntés az orosz kormány összes adósminőségi besorolására vonatkozik. A Moody's egyben visszavonta az Oroszországban tevékenykedő kereskedelmi adósok helyi valutában és a devizában fennálló kötelezettségeinek besorolási országplafonját, vagyis azt a felső osztályzati korlátot, amely határt szab e vállalatok minősítésének. A Moody's a csütörtöki visszavonásig nagyon magas adóskockázatot jelző „Ca” államadós-osztályzattal tartotta nyilván Oroszországot.

A Moody's a háború kezdete óta kétszer minősítette le az orosz államadósság-besorolást. A cég március 3-án megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású szuverén osztályzatot, az addigi „Baa3”-ról egyszerre hat fokozattal „B3”-ra rontva a minősítést, és az új besorolást is további leminősítés lehetőségére utaló felülvizsgálat alatt tartotta. A Moody's három nappal később bejelentette, hogy a felülvizsgálat alapján az addigi „B3” szintről további négy fokozattal „Ca”-ra rontotta az orosz osztályzatot.

(MTI)

Egyre bizakodóbbak az emberek Kijevben. Bár az orosz csapatok továbbra is a város határában vannak, az elmúlt napokban egyre többen próbálnak visszatérni a rendes kerékvágásba. Az utcák sok helyen így is üresek, de azért már látni sétáló embereket. Sőt még a kávézók egy része is kinyitott, aminek a legjobban talán a katonák örülnek. A Deutsche Welle riportja az ukrán fővárosból.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

Az orosz Interfax hírügynökség azt írja, hogy a krími hatóságok felveszik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök családjának jaltai lakását „az ukrán politikusok és oligarchák államosításra váró ingatlanjainak listájára”. „Az államosítandó ingatlanok listáján többek között Zelenszkij jaltai lakása is szerepel” – írja az Interfax meg nem nevezett forrásra hivatkozva. Hozzáteszik, hogy hivatalosan nincs megerősítve ez az információ.

Szerhij Akszjonov krími vezető korábban azt mondta, hogy az Oroszországgal szemben álló ukrán oligarchák, politikusok és tisztviselők krími vagyonának államosítását tervezik. Akszjonov szerint számos ukránok politikusnak és oligarchának van háza a Krím félszigeten. Az ilyen tulajdonosok közé sorolta az ukrán korrupcióellenes hivatal igazgatóját és az ukrán nemzeti bank elnökét is.

Néhány napja mi is beszámoltunk róla, hogy a németországi MediaMarkt levette az üzletei polcairól a DJI drónjait, mert „különböző forrásokból” úgy értesült, hogy a kínai cég segíti az orosz csapatok ukrajnai támadásai. A vád szerint a DJI civil felhasználásra szánt drónjai GPS-koordinátákat szivárogtatnak az ukrán katonai pozíciókról Oroszországnak. A DJI szerint ez teljesen alaptalan.

Cikkünk megjelenése után több olvasónk, köztük a MediaMarkt néhány dolgozója jelezte, hogy a cég magyarországi üzleteiben sem kaphatók már a DJI drónjai. Rákérdeztünk, valóban felhagytak-e a kínai cég termékeinek árusításával, és ha igen, miért. A válaszuk: „Az elmúlt napokban egyre több olyan információt kaptunk, amelyek szerint az orosz hadsereg a kínai DJI drónszállító cég termékeit és adatait használja ukrajnai katonai tevékenységekhez. Felelős vállalatként azonnali intézkedéseket tettünk, és további intézkedésig csoportszinten kivontuk a gyártó termékeit a kínálatunkból egész Európában. A következő időszakban folyamatosan követjük és elemezzük a helyzetet.”

„Ezzel a lépéssel szeretnénk hangsúlyozni az egyik legfontosabb üzenetet: elfogadhatatlan Oroszország Ukrajna ellen indított agresszív háborúja.”

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön aláírt egy olyan rendeletet, amely 134 500 új sorköteles katonával bővíti az orosz hadsereg tavaszi sorozását. „2022. április 1. és július 15. között 134 500 olyan orosz állampolgár behívására kerül sor, akik nem tartoznak a tartalékosok közé, és a szövetségi törvényeknek megfelelően katonai szolgálatra behívhatók” – áll a rendeletben. Putyin egyúttal elrendelte azon katonák, tengerészek, őrmesterek és altisztek felmentését a katonai szolgálat alól, akiknek lejárt a sorkatonai szolgálati ideje.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az új behívásnak semmi köze az orosz-ukrán háborúhoz. Szergej Sojgu orosz védelmi minisztere azt mondta, hogy az új újoncokat nem küldik „forró pontokra”. „A legtöbb katona három-öt hónapig tartó szakmai kiképzésen fog részt venni kiképzőközpontokban. Hadd hangsúlyozzam, hogy az újoncokat nem küldik semmilyen forró pontra” – mondta Sojgu.

A védelmi miniszter korábban bejelentette, hogy a 2022-es tavaszi sorozás kisebb lesz a tavalyinál. 2021-ben 134 650 embert hívtak be katonai szolgálatra a tavaszi behívó során.

(Interfax)

Németország szegényebb lesz a háború miatt, de ez még így is kis ár ahhoz képest, amennyit az ukránok szenvednek – jelentette ki Robert Habeck német gazdasági miniszter a ZDF közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában. „Nem lehetséges, hogy a német társadalom számára költségek nélkül érjen véget ez a háború, ez elképzelhetetlen. Úgy gondolom, hogy készek vagyunk megfizetni ezt az árat, amely elég kicsi az ukrajnai szenvedésekhez képest” – tette hozzá a zöldpárti miniszter.

„Mi kvázi hadviselő felek vagyunk egy gazdasági háborúban. És mi is megfizetjük ennek az árát. Persze, ez semmi ahhoz képest, amit az ukránok fizetnek. Meghalnak, kitelepítik őket, lebombázzák őket. (…)

Ki kell mondani világosan, hogy a háború miatt szegényebbek leszünk.

A kérdés, amire választ kell adnunk, hogy hogyan osztjuk el ezt igazságosan, és hogy mennyi adósságot hagyunk a későbbi generációkra. (...) De hiszem, és biztos vagyok benne, hogy készek vagyunk megfizetni ezt az árat. Ez elég kicsi az ukrajnai szenvedéshez képest” – mondta Habeck.

Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője szerint az isztambuli orosz-ukrán tárgyalás után „van egy kis ok az optimizmusra”, és hogy „úgy tűnik, kezd kialakulni a párbeszéd”. A CNN-nek azt nyilatkozta, nagyon elvi álláspontot képviseltek a törökországi tárgyaláson, és minden olyan kompromisszumot meg akartak kötni, amely összeegyeztethető Ukrajna függetlenségével, területi integritásával és szuverenitásával. „Van bennem egy nagyon-nagyon kis adag optimizmus ezzel kapcsolatban. Folytatjuk ezt a beszélgetést, de majd csak akkor kezdünk el hinni ebben, ha valóban történik néhány előrelépés. Meg akarjuk állítani ezt a háborút, azt akarjuk, hogy az orosz csapatok kivonuljanak. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a humanitárius folyosók megnyíljanak, különösen Mariupol irányába” – mondta Jermak.

Amikor a CNN riportere arról kérdezte, hogy Ukrajnának van-e elég fegyvere ellenállás fenntartásához, Jermak azt mondta, hogy nincs, ezért szükségük van újabb fegyverszállítmányokra, hogy folytatni tudják a harcot. „Remélem, hogy most már minden partnerünk teljesen megérti ezt” – tette hozzá.

(CNN)

Az ukrán Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ közzétett egy drónvideót Mariupolról, a felvételeken jól látható a városban végzett pusztítás mértéke:

Vadim Bojcsenko, Mariupol polgármestere két hete azt mondta, a háború kezdete óta intenzíven ostromlott délkelet-ukrajnai város lakóépületeinek több mint 80 százaléka semmisült vagy sérült meg, és 30 százalék helyrehozhatatlan.

A békeidőben 450 ezres Mariupolban még mindig tartózkodik 160 ezer civil, őket a tervek szerint pénteken evakuálják.

Kollégánk, Földes András a délnyugat-ukrajnai Vozneszenszk városában járt, ahol az elsők közt verték vissza az oroszokat. A kisvárosban találkoztunk a polgármesterrel, aki jobbnak látta, ha felrobbantják a saját hídjukat, és beszéltünk a dühös emberrel, aki puszta kézzel és a feleségével üldözött el felfegyverzett orosz katonákat a saját kertjéből.

A segélyszervezet szóvivője, Ewan Watson azt mondta, Ukrajnának és Oroszországnak még meg kell állapodnia a péntekre tervezett evakuáció pontos feltételein, de a Vöröskereszt már úton van az ostromlott város felé segélyszállítmányokkal.

Ahogy korábban írtuk, helyi tűzszünet jön Mariupolban, hogy kimenekítsék a városban ragadt körülbelül 160 ezer civilt, az ukrán kormány már el is indított 45 buszt a mentőakcióhoz.

(Guardian)

Több mint 380 gyerek halt meg vagy sérült meg Ukrajnában a háború kezdete óta – közölte Irina Venediktova ukrán főügyész, aki az orosz erők által elkövetett, a háborús bűncselekmények gyanúját felvető ügyeket vizsgálja. Azt is mondta, a háború kitörése óta 797 oktatási intézményben keletkezett valamilyen kár.

Az ukrán főügyész a héten arról számolt be, hogy ő és csapata már 2500 lehetséges háborús bűncselekményt nevezett meg az ukrajnai háborúból, és több száz gyanúsítottat azonosított.

Az Unicef szerdán azt közölte, hogy adataik szerint több mint száz gyerek halt meg, és több mint 130 gyerek sebesült meg a háborúban.

(Sky News)

Magyarország területére szerdán az ukrán–magyar határszakaszon 4003 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 4966-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 1558 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csütörtöki közleménye szerint szerdán 1195 menekült, köztük 464 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya-felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. A fővárosi és vidéki szálláshelyeken 31 ember, köztük 11 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Moszkva nem utasítaná vissza Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és ukrán kollégája, Dmitro Kuleba találkozóját, de a köztük folyó tárgyalásoknak érdemi jellegűnek kell lenniük – idézte a RIA Novosztyi orosz hírügynökség az orosz külügyminisztériumot.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Törökország azon dolgozik, hogy összehozza az ukrán és az orosz külügyminisztert további tárgyalásokra, miután a héten Isztambulban tűzszüneti tárgyalást tartottak.

(Guardian, RIA Novosztyi)

Néhány nappal az után, hogy újra megkezdte működését a kijevi szlovén nagykövetség, el kellett távolítani a szlovén zászlót az épületéről, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra – írja az MTI a helyi sajtó nyomán.

Bostjan Lesjak követségi ügyvivő a szlovén közszolgálati tévének azt mondta, amikor vasárnap megérkeztek Kijevbe, elég szeles volt az idő, és amikor felhúzták a szlovén és az európai uniós zászlót, szépen lobogtak a szélben. „De amikor elállt a szél, és a zászlók lehullottak, a nemzetőrség, majd a rendőrség is odajött, és megkérdezte, hogy a szlovén zászlót ideiglenesen el lehetne-e távolítani, mert túlságosan hasonlít az orosz zászlóra.” A két fehér-kék-piros trikolort csak a címer különbözteti meg egymástól, amely nem látszik akkor, amikor a zászló nincs kifeszítve.

A probléma illusztrálására iderakunk egy 2019-es képet, amelyen Marjan Šarec és Dmitrij Medvegyev akkori szlovén és orosz miniszerelnök látható egy 2019-es moszkvai sajtótájékoztatón, mögöttük a két ország zászlajával:

Lesjak a szlovén hadsereg alezredese, akit Ljubljana áthelyezett diplomáciai szolgálatra, és Kijevbe küldte, hogy kifejezze az ukrán kormánynak erkölcsi támogatását. Tomaz Mencin szlovén nagykövet több nagykövetségi alkalmazottal együtt, más országok diplomatáival egy időben elhagyta Kijevet, és most a lengyel–ukrán határ közelében végzi munkáját. Az ukrán fővárosban jelenleg a szlovén nagykövetségen kívül a lengyel és a vatikáni nagykövetség működik még.

(MTI)

A dpa német hírügynökség azt írja, hogy a korábbi bokszvilágbajnok Volodimir Klicsko Kijevből Németországba utazott egy delegációval. „Találkozókat terveznek magas rangú politikusokkal, hogy támogatásáért lobbizzanak” – jelentette be csütörtökön a Telegramon Volodimir testvére, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. Azt írta, hogy a tárgyalások az Ukrajnának nyújtandó gazdasági, humanitárius és katonai segítségről szólnak.

A Bild információ szerint Volodimir Klicsko szerdán először autóval hagyta el az ukrán fővárost, Lengyelországba utazott, majd tovább repült Németországba. A megérkezése után a Bildnek azt mondta: „Azért jöttem Németországba, hogy támogassam az ukrán delegációt a berlini politikai tárgyalásokon. Hálásak vagyunk az eddigi segítségért, de még több humanitárius és katonai támogatásra van szükségünk az orosz hadsereg elleni háborúban.”

A Klicsko testvérek pályafutásáról és háborús szerepvállalásukról ebben a cikkben írtunk részletesen.

(Bild, FAZ)

Német lapértesülések szerint újabb, akár több százmillió euró értékű fegyverszállításokkal segítheti Németország az ukránokat – írja az MTI. A Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint készült egy lista fegyverekről és egyéb katonai felszerelésekről, amelyeket a szövetségi kormány rövid időn belül leszállíthat Ukrajnának. Az eddigi támogatáshoz képest változás, hogy a listán nem a hadsereg (Bundeswehr) vagy az egykori NDK hadseregének (Nationale Volksarmee) készletéből származó fegyverek és felszerelések szerepelnek, hanem a német védelmi ipar olyan termékei, amelyeket a cégek azonnal vagy rövid átfutási idővel tudnak szállítani.

A listát a Spiegel szerint a védelmi minisztérium kérésére állították össze, nagyjából 200 termék került rá, az összértékük 300 millió euró (112 milliárd forint). Az elsősorban védekezésre szolgáló eszközök – golyóálló mellények, sisakok, éjjellátó készülékek – és kézifegyverek mellett nehézfegyverek is szerepelnek rajta, többek között darabonként egymillió euróba kerülő ágyúk, aknavetők és drónok. A projektben részt vesz a német védelmi ipar csaknem valamennyi szereplője, például a Rheinmetall.

A szövetségi kormány az Ukrajna elleni orosz agresszió harmadik napján, február 26-án a válságövezetekbe irányuló fegyverexportot elutasító álláspontját megváltoztatva úgy döntött, hogy mégis küld fegyvereket az ukrán hadseregnek. A Süddeutsche Zeitungban ismertetett ukrán adatok szerint Németország eddig a Bundeswehr készletéből 500 páncéltörő fegyverrel és 1000 hozzájuk való lőszerrel, illetve 500 Stinger légvédelmi rakétával, az egykori NDK hadseregének készletéből pedig 1000 darab Sztrela típusú, vállról indítható szovjet légelhárító rakétával támogatta az ukrán fegyveres erőket.

(MTI)

Tüntetést szervezett szerda estére a varsói magyar nagykövetséghez két lengyelországi ukrán szervezet, hogy a magyar kormány oroszbarátsága ellen tiltakozzanak – vette észre a 444. A demonstrálók cipőket pakoltak a nagykövetség elé, utalva ezzel Volodimir Zelenszkij múlt heti beszédére, amelyben a Cipők a Duna-parton nevű budapesti holokauszt-emlékművet emlegetve fogalmazott meg éles kritikát Orbán Viktor miniszterelnökkel és a magyar kormánnyal szemben.

„Láttam a cipőket a Duna-parton, ahol tömeggyilkosság történt. Ott voltam a családommal. Figyelj, Viktor, tudod, mi megy most Mariupolnál? Kérlek, menj a rakpartra, nézd meg azokat a cipőket, és akkor rájössz, hogy megint megtörtént a népirtás a világban. És ez az, amit Oroszország művel” – mondta Zelenszkij az Európa Tanácshoz intézett videójában. „Ezrek és ezrek mentek már el. És te hezitálsz, hogy szankciókat vezessetek-e be, vagy sem? És habozol, hogy átengedd-e a fegyvereket, vagy sem? És habozol, hogy kereskedj-e Oroszországgal, vagy sem? Nincs idő tétovázni. Itt az ideje, hogy máris döntsetek” – tette hozzá. Orbán később visszautasította a követeléseket. A beszéd után, még a múlt hétvégén, Budapesten, az emlékműnél is tartottak egy tüntetést.

A varsói tüntetésről itt és itt nézegethet további képeket, de néhányat alább is talál:

(444)