Ne keressen a gyógyszertárakban „jódtablettát” a Csernobil körüli harcok miatt, teljesen felesleges

Több gyógyszertárban is megnőtt az érdeklődés az úgynevezett – köztudatban elterjedt – jódtablettákra az elmúlt napok eseményei nyomán. Sokan látták ugyanis, hogy az orosz-ukrán háború egyik fejleményeként az oroszok elfoglalták Csernobilt is, ahol az 1986-os balesetben megsérült atomerőmű található. Az oroszok azt állítják, hogy azért foglalták el a területet, hogy „megvédjék” azt a nacionalista ukránoktól, és mert így

„nacionalista csoportok és más terrorista szervezetek nem tudják felhasználni egy nukleáris provokációra az országban kialakult helyzetet.”

Az ostromot követően azonban kiugró sugárzásértékeket mértek a környéken, ami érthető módon sokakat megijesztett, a mi olvasóink is többen jelezték az aggályaikat. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közleménye szerint azonban nincs ok a pánikra: bár a sugárzás egy kis területen valóban jelentősen megnőtt, csak a nehézgépjárművek verték fel a földutakon az 1986-os atomkatasztrófa után leülepedett nukleáris port.

A koronavírus vakcináció – szakirodalmi tallózó nevű szakértői Facebook-csoportban született egy, nem az oltással kapcsolatos „soron kívüli” hír. Azt kérték az ott publikáló orvosok és virológusok, hogy

senki ne rohanjon a gyógyszertárakba „jódtablettáért”, különösen, hogy nincs konkrét veszély.

A posztból kiderül, hogy eredetileg nem is jódról van szó, hanem jodid sóról. Szükség esetén sugárvédelmi célokból, az ilyen készítményeket állami raktárakból, közvetlen hatósági intézkedésre osztják szét. Fontos még, hogy a 40 felettieknek már nem kell ilyet szedniük, csak nagyon magas radioaktív jodid kitettség esetén, mert az ő pajzsmirigyműködésük már más, és nem fenyegeti őket a radioaktív jodid felhalmozódása.

Arról pedig, hogy miért nincs ok a pánikra Csernobillal kapcsolatban, ebben a cikkünkben már foglalkoztunk.

Másfél nap telt el azóta, hogy Oroszország támadást indított Ukrajna ellen, azóta pedig újabb és újabb légi- és szárazföldi csapásokról érkeznek a hírek. Éjjel újabb légicsapások érték Kijevet, melyekről az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba azt írta, legutóbb a náci Németország csinált hasonlót. Több ország és az Európai Unió eközben pénzügyi és az energiaszektort is érintő szankciókat vezetett be, melyeket hivatalosan a külügyminiszterek fogadnak el pénteken. 20 millió dollárt csoportosít át az ENSZ, hogy humanitárius segítséget nyújthasson Ukrajnának, de még így is százezrek indultak útnak a bizonytalanba, menekülve a katonai erőszak elől.

Már pénteken délelőtt megérkeztek az első orosz csapatok Kijev közelébe, ahol a Telex több újságírója is jelen van, és folyamatosan tudósít.

Percről percre tudósításunkat itt tudják követni, az orosz–ukrán válságról írt összes cikkünket pedig itt találja.