Zelenszkij bejelentette egy, az oroszok elleni szankciókat elemző munkacsoport létrehozását, Abramovicsnál mérgezésre utaló tünetek jelentkeztek

Drámai adatokat közölt Szerhij Bojcsenko, Mariupol polgármestere. A város március elseje óta van az orosz hadsereg blokádja alatt. „Mariupolban ma már nem lehet élni, mert nincs semmi: se víz, se villany, se fűtés, se kommunikáció. Teljes evakuálásra van szükség. Meg kell mentenünk minden életet, amely még mindig Mariupol szívében dobog” – mondta. Terroristának nevezte az orosz katonákat.

Benkő Tibor a Spirit FM Exkluzív című műsorában azt mondta, hogy a szervezet lépcsőzetes reagáló tervének aktivizálták azt a szintjét, amikor a keleti részen a megerősített, előretolt jelenlétet megerősített, előretolt védelmi képességek váltják fel. Ehhez kap más NATO-tagországoktól Magyarország erősítést, ami egy magyar vezetés alatt működő nemzetközi zászlóalj lesz – mondta a honvédelmi miniszter.

Arról is beszélt, hogy az ország keleti részén működő, magyar katonákból álló zászlóalj nyitott, így csatlakozhatnak hozzá a NATO-csapatok, de előbb közös kiképzésben kell részt venniük, „össze kell kovácsolódniuk,” amelyet „nem a harctérhez közel kell megtenni”. Azt mondta, ezért érkeznek a katonák az ország nyugati részére, elsősorban a Bakonyba.

„Az országok mindegyike egy századnyi erőt ajánlott fel Magyarországnak, így 4-5 század jelenlétére lehet számítani. Az amerikai csapatok már itt vannak, a többi kormány döntését és szervezését azonban meg kell várni” – mondta Benkő Tibor.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn reagált Olaf Scholz német kancellárnak arra a kijelentésére, miszerint Németország azon dolgozik, hogy mielőbb teljes mértékben lemondjon az Oroszországból származó szénről és kőolajról. Peszkov szerint megszűnő német és a várhatóan Berlin példáját követő európai olajkereslet kiesését a délkelet-ázsiai fogja kompenzálni.

A szóvivő elismerte: az európai prémium szintű olajpiac, és nem zárható ki, hogy bizonyos mennyiségek valóban ki fognak esni. Erre az esetre kompenzációs mechanizmusok születnek majd. (MTI)

Az Európai Bizottság felszólította a tagországok kormányait, hogy ne osszanak többé állampolgárságot befektetőknek, és függesszék fel az oroszoknak és belaruszoknak árult vízumokat.

Ezt azzal indokolták, hogy egyes, szankció alá eső vagy a háborút támogató orosz, illetve belarusz állampolgároknak EU-s állampolgárságuk lehet, vagy könnyített hozzáférésük az EU-hoz, beleértve a schengeni övezeten belüli szabad utazást.

Az EU eddig csaknem 700 politikust, katonai személyt vagy üzletembert szankcionált. A Bizottság szerint a kormányoknak meg kellene vizsgálniuk, hogy a szankció alá helyezett személyeknek adtak-e ilyen „aranyútlevelet” vagy „aranyvízumot”, és ha igen, akkor azonnal vissza kellene vonni ezeket a letelepedési engedélyeket.

Magyarország a letelepedési kötvénnyel adott ilyen könnyített hozzáférést az EU-hoz. A program 2017-ben szűnt meg.

(Guardian)

Ukrajna helyettes védelmi minisztere szerint az orosz erők egy folyosót próbálnak meg kialakítani Kijev körül, hogy blokkolják az ellátási útvonalakat. Hanna Maliar arról is beszélt egy televízióműsorban, hogy Kijevet tovább védik az ukránok, szárazföldön és levegőben is, és mivel Kijev bevétele lényegében Ukrajna bevételét jelentené, ez az oroszok célja.

A kijevi helyi katonai igazgatás azt közölte, hogy a város nyugati részén lévő külvárosokat (Bucsa, Irpiny, Hosztomel, Makariv), továbbá a Zsitomirba ki- és bevezető útvonalakat és Vishorodtól északra fekvő területeket továbbra is ágyúzzák az oroszok. (CNN)

Az orosz invázió eddig 564,9 milliárd dollárba került Ukrajnának, közölte az ukrán gazdasági miniszter, Julia Szviridenko. Ebbe beleszámolták az infrastruktúrát ért kárt, az elveszett gazdasági növekedést és egyéb tényezőket is.

Közlése szerint mintegy 8 ezer kilométernyi út és 10 millió négyzetméternyi épület károsodott vagy semmisült meg a harcok miatt. (Guardian)

Harkiv katonai parancsnoka, Oleh Szinegubov arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok 59 tüzérségi lövedékkel támadták a várost és környékét, és az oroszok ezúttal is bevetettek kazettás bombákat, amik sértik a nemzetközi jogot. A kazettás bombák pusztításáról ebben a cikkben írtunk.

Szinegubov az Ukrán Pravdának azt is elmondta, hogy vasárnap összesen 200-szor lőttek a térségre. Arról is beszámolt, hogy a második legnagyobb ukrán város egyes részein ellentámadásba lendültek az ukrán csapatok, és vannak olyan falvak, amelyeket megtisztítottak az oroszoktól.

Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök akkor találkozhat, ha közeledik a két fél álláspontja a kulcsfontosságú kérdéseket illetően – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a szerb sajtónak hétfőn Moszkvában.

Szerinte egy elhamarkodott találkozó kontraproduktív lenne. Az orosz diplomácia vezetője emlékeztetett arra, hogy az orosz–ukrán tárgyalások kedden Isztambulban folytatódnak. Nemcsak látszatmegegyezés kell, mint amilyet Minszkben kötöttek, hanem eredmények kellenek.

Ukrajna demilitarizációja és nácitlanítása a legfontosabb eleme a vágyott megegyezésnek – mantrázta ezúttal is az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint az ukrán hadseregben szolgáló önkéntesek között sokan nyíltan náci elképzeléseket vallanak, ez pedig az európai értékrend szerint elfogadhatatlan. (MTI)

Hétfőn reggel jó pár kormányközeli újságot meghekkeltek. Az akciót az Anonymous nemzetközi hekkercsoport hajtotta végre, akik vasárnap jelezték, hogy valamire készülnek, mert az ukrajnai orosz invázió ellenére „a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök továbbra is a Kreml trójai falovaként viselkedik Európában” – írták.

A feltört oldalakra így kormánykritikus tartalmak kerültek fel, és a hekkerek azt is megmutatják a nem ilyesmihez szokott olvasóknak, hogy a Fideszről szinte soha semmi kritikus információt nem közlő oldalak mennyire sok sajtópert, helyreigazítási pert veszítettek el a szabadon működő újságokhoz képest.

Az oldalak feltörése miatt több bejelentést, feljelentést is tettek hétfőn. Varga Judit miniszter is megszólalt az ügyben, a magyar sajtó jelentős részét a befolyása alá vonó Fidesz a sajtószabadságot félti az akció miatt. És még egy extra trollkodás is belefért az Anonymoustól. Részletek itt.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és a török elnök, Tayyip Erdoğan abban egyezett meg, hogy Isztambul legyen a házigazdája a béketárgyalásoknak, amelyek a remények szerint tűzszünethez vezethetnek el Ukrajnában. A Kreml most azt közölte a Guardian tudósítása szerint, hogy kedden elkezdődhetnek ezek a tárgyalások.

A DJI kínai civildrón-gyártó cég azt közölte, hogy teljes mértékben hamisak azok a vádak, melyek szerint a drónjaikat, illetve az azokkal kinyert adatokat az orosz hadsereg használja, írja a Reuters. Mindez azután merült fel, hogy a MediaMarkt Németországban levette a polcairól a DJI termékeit, mondván, „különböző forrásokból” arról értesültek, hogy a drónok háborús cselekményekben vehetnek részt, de nem közölték, hogy pontosan miről lehet szó.

Egy Twitter-felhasználó azzal vádolja a DJI-t, hogy a drónjaik GPS-koordinátákat szivárogtatnak az ukrán katonai pozíciókról Oroszországnak. Erre a posztra reagált a MediaMarkt különösebb konkrétumok nélkül arra, hogy egyelőre levették a termékeket a polcaikról, és vizsgálják a helyzetet. (A posztra kattintva láthatja a cég háromrészes válaszát, sőt, a DJI hozzászólását is.)

Március 16-án Mikhailo Fedorov ukrán digitalizációért felelős miniszter felszólította a DJI-t, hogy szakítsák meg a kapcsolatot Oroszországgal, szerinte ugyanis a DJI termékeit az oroszok arra használják, hogy navigálják a rakétáikat. Másnap a DJI azt közölte, hogy katonai használatra alkalmatlanok a termékeik.

A miniszterelnök vasárnap reggel a Kossuth rádióban az ukrán kritikákról, „az európai mellény újragombolásáról” és sok minden másról is beszélt. Összefoglalónk most már angolul is olvasható, ossza meg ismerőseivel!

The Hungarian Prime Minister gave a radio interview in which he commented on criticism from Ukraine, the „redressing of Europe'”, and much more. Read our summary here!

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy az orosz–kínai kapcsolatok erősebbek, mint valaha. Peking nem ítélte el eddig a háborút. Lavrov azt már a szerb Tanjug hírügynökségnek vázolta, hogy az országa nem elszigetelt, mert szerte a világban sok partnere van, Ázsiában például, de Dél-Amerikában és Afrikában is. Ezekkel az országokkal pedig gyümölcsöző a kapcsolatuk.

A BBC összesítette az ENSZ legfrissebb, vasárnapi adatai alapján, mennyien menekültek el eddig Ukrajnából. A legtöbben Lengyelország felé vették az irányt, aztán Romániába és Moldovába. Összesen 3,8 millió ember hagyta el az oroszok támadása miatt az országot.

• Lengyelország: 2 267 000
• Románia: 587 000
• Moldova: 381 000
• Magyarország: 349 000
• Szlovákia: 272 000
• Oroszország: 271 000
• Belarusz: 6000

Irina Kondratova, a harkivi szülészeti klinika igazgatója arról beszélt a BBC-nek, hogy megszaporodtak a koraszülések. „A fertőzések, az orvosi segítség hiánya, a rossz táplálkozás mind növelik a koraszülés kockázatát” – nyilatkozta. Arról számolt be, hogy az ő kórházában a csecsemők fele már koraszülött.

Az ország minden részén, így Lvivben is megszaporodott a koraszülött babák száma, ebbe a városba nagyon sok várandós nő érkezett az ország másik feléből. Az adatok szerint amíg korábban tízből egy szülés indult meg korábban, most ez a szám megduplázódott. Lvivben bunkert építettek, hogy az újszülöttek biztonságban legyenek légicsapások esetén is.

A holland központú Heineken-sörgyár bejelentette, hogy elhagyja az orosz piacot, új tulajdonost keres az üzletvitelnek. Korábban azt közölte, hogy nem lesznek új beruházásai, és az exportot is leállítja, ezután jött most a teljes kivonulásról szóló döntés. Azt is bejelentették, hogy nem gondolkodnak abban, hogy profitálnak majd az eladásból, és hogy 400 millió eurós számlával kalkulálnak.

A Heineken úgy számol, hogy egy átmeneti időszakban minimalizált működéssel folytatják, hogy elkerüljék az államosítást. Azt is közölték, hogy az 1800 munkavállalójuknak év végéig garantálják a fizetését. (Reuters)

Magyarország területére vasárnap az ukrán–magyar határszakaszon 4934 ember lépett be, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 8781-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) hétfőn az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 393 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. „A rendelkezésre álló idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében” – tájékoztatott az ORFK.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) azt írta, hogy az ukrajnai háború elől vasárnap 1225 ember, köztük 415 gyermek érkezett Budapestre vonattal.

Nincs tervben, hogy humanitárius folyosókat nyitnak az ostromlott városoknál a civilek kimenekítésére, az ukrán hírszerzés ugyanis lehetséges orosz provokációra figyelmeztet a folyosók mentén, közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes hétfő reggel.

Mariupol polgármestere eközben arra figyelmeztet, hogy a város a humanitárius katasztrófa felé sodródik, és teljesen ki kellene üríteni. Jelenleg 160 ezer civil rekedt a városban áram nélkül, 26 busz áll készenlétben, de az oroszok nem biztosítanak szabad utat, közölte Vadim Bojcsenko.

(Guardian)

Újabb adatokat közölt az ukrán hadsereg, hogy szerintük milyen veszteségeket szenvedtek el az oroszok. Az Unian hírügynökség összefoglalója, ők maguk is fenntartásokkal kezelik az összesítést:

• repülőgép – 123
• helikopterek – 127
• légvédelmi eszközök – 54
• tankok – 586
• páncélozott harcjárművek – 1694

Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes szerint Orbán Viktor hibát követ az Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikájában, írja a politikus tévéinterjúját összefoglaló Gazeta Wyborcza.

Przydacz azt mondta, szerinte ezt a rövidlátó politikát feltehetően belpolitikai dolgok alakítják, beleértve a választási kampányt. „Mi, Lengyelországként teljesen más politikát folytatunk Oroszország és Ukrajna irányába. Nem kell mindenben egyetértenünk az EU-ban vagy a szövetségeseinkkel. Néha Németországgal sem értünk egyet, most pedig Magyarországgal”, mondta.

A Forsal.pl összefoglalója szerint Przydacz mindezt akkor mondta, amikor arról kérdezték az interjúban, hogy a cseh védelmi miniszter nem megy Budapestre, és ő is ezt ajánlja-e lengyel kollégájának. A lengyel miniszter-helyettes erre a Forsal szerint azt mondta, valószínűleg ez a találkozó nem is lesz megtartva, majd felidézte a lengyel elnök, Andrzej Duda véleményét, miszerint nehéz megérteni Orbán hozzáállását, ugyanakkor Orbán maga is nehéz helyzetben van, mert nem ő vezette Magyarországot az orosz függőségbe.

Przydacz azt mondta, nem a külügy feladata eldönteni, hogy a védelmi tárca mit tegyen, de ha megkérdezik, akkor ő elmondja a véleményét – és ez a vélemény az, amivel cikkünk kezdődik, hogy Orbán hibát követ el.

Vlagyimir Putyin orosz elnök március 23-án belengette, hogy a barátságtalan országokkal szemben bevezeti a rubelelszámolást, ha földgázt akarnak vásárolni. Az eredeti szerződésekben a dollárt és az eurót jelölték meg fizetőeszközként. Az egyoldalú szerződésmódosítás ellen tiltakozott Németország és Lengyelország is. A Nexta most egy olyan levelet tett közzé, amelyben az elnök utasítja a kormányt, a jegybankot és a Gazpromot, hogy március 31-ig, vagyis csütörtökig hajtsanak végre intézkedéseket.

Magyarország tavaly szeptember 27-én szerződött 15 évre az oroszokkal. A magyar kormány szombaton arról tájékoztatott, hogy nem kapott semmilyen hivatalos értesítést az oroszoktól.

Egy brit hadászati szakértő, Jack Watling a BBC-nek arról beszélt, hogy az egykor a határra csoportosított orosz seregek már Ukrajnában vannak, és nem nagyon van lehetőségük ezeket országon belül átrendezni, úgyhogy most a készletektől és a logisztikától függ, hogy tudnak-e majd haladni.

Szerinte több tengelyen nyomultak előre az oroszok, mint ahány front fenntartható, és innentől csak egyet tudnak ellátni eszközökkel. Ez vélhetően a Donec-medence lesz. A fő mozgás most délen van, ahol Mariupolt próbálják meg bevenni, aztán északra nyomulva a Donec-medencében próbálják majd meg bekeríteni és elszeparálni az ukrán seregeket-

Herszonnál és Mikolajivnál mozdulatlanok a harcvonalak, azon a fronton nem valószínű, hogy előrébb tudnak jutni a céljaikban.

„Mivel az orosz harci kedv csekély, mivel nincsenek elegen, hogy gyorsan elfoglalják a városokat, inkább bekerítik és kiéheztetik az embereket, miközben sorra szétlövik a városokat tüzérséggel”, vélekedett Watling.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO szerint negatív következményekkel jár a globális élelmiszerpiacra az Ukrajna elleni orosz háború – írta az MTI. Oroszország és Ukrajna a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek jelentős termelői és exportőrei.

A FAO előrejelzése szerint a két országból származó gabona- és napraforgómag-export hirtelen és meredek visszaesésének lehetséges hatásait a 2022/2023-as mezőgazdasági szezonban csak részben tudják majd ellensúlyozni az alternatív források. Számos más exportáló ország termelési és ellátási képességét korlátozhatják a magas termelési és ráfordítási költségek – áll a szervezet közleményében, amely szerint az ebből eredő globális kínálati hiány az amúgy is emelkedő nemzetközi élelmiszer- és takarmányárakat 8-22 százalékkal növelheti.

A FAO adatai szerint Oroszország és Ukrajna együttes részesedése a 2016/2017 és 2020/2021 közötti mezőgazdasági szezonban a globális árpatermésből 19 százalék, a búzatermésből 14 százalék, kukoricából pedig 4 százalék volt. Az olajos magvak kategórián belül a napraforgóolaj termelés több mint felét adták.

Mariupol ostroma közben meghalt Maksim Kagal ukrán kick-box világbajnok. Halálhírét edzője, Oleg Skirta közölte, a pontos körülmények egyelőre nem tisztázottak. Kagal a különleges erők katonája volt.

A 19 éves biatlonos Jevhen Malisev szintén a hadseregben vesztette életét, még március elején.

A Nemzetközi Vöröskereszt közlése szerint továbbra sem tudnak bármiféle segítséget bejuttatni az ostromlott Mariupolba, ahhoz ugyanis Oroszországnak és Ukrajnának is garantálnia kellene a biztonságos bejutást, írja a BBC.

„A két félnek meg kellene egyeznie a biztonságos útvonalról. Ezt nyilvánosságra kell hozniuk, és időt kell hagyni a lakosságnak hogy kijussanak”, mondta Matt Morris szóvivő. A nemzetközi jog szerint az embereknek lehetőséget kell adni a kijutásra, de nem szabad kényszeríteni őket, mondta. Ukrajna azzal vádolja Oroszországot, hogy civilek ezreit deportálja Oroszországba a városból.

Mihail Siskin nyíltan rendszerkritikus orosz író írt véleménycikket a Guardianba „Sem a NATO, sem Ukrajna nem tudja putyintalanítani Oroszországot, ezt nekünk, oroszoknak kell megtenni” címmel. Mondanivalójának lényege, hogy egy új, demokratikus Oroszország csak a nemzet hozzáállásának megváltoztatásával, a nemzeti bűn elismerésével hozható létre.

Az író szerint két kísérlet is kudarcba fúlt, hogy Oroszországban demokratikus társadalmi rendet honosítsanak meg. Az egyik, 1917-ben pár hónapig tartott, a másik, az 1990-es években pedig egy pár évig, óriási nehézségek közepette.

„Minden alkalommal, amikor az országom demokratikus társadalmat akar építeni választásokkal, parlamenttel és köztársasággal, egy totalitárius rezsimben találja magát. A diktatúra és egy diktátor hoz létre egy rabszolgatársadalmat, vagy egy rabszolgatársadalom hozza létre a diktatúrát és egy diktátort? A tyúk és a tojás. Hogy törhető meg ez a kör? Hogy kezdődhet el egy új Oroszország?”, írja Siskin.

Az író szerint csakúgy, mint ahogy a német embereknek megmutatták 1945-ben a koncentrációs táborokat, úgy kell az oroszoknak megmutatni a lerombolt ukrán városokat és a gyermekek holttesteit. „Nekünk oroszoknak nyíltan és bátran be kell ismernünk a bűnösségünket, és kegyelmet kérni”.

Közzétette a legújabb jelentését a brit védelmi minisztérium, eszerint

• Az elmúlt 24 órában nincs érdemi változás az orosz erők elhelyezkedésében
• A logisztikai problémák továbbra is fennállnak, továbbra sincs lendület és harci szellem az orosz seregben, az ukránok viszont agresszívan harcolnak
• Oroszország a legtöbbet Mariupol környékén tudott haladni a szárazföldön, igyekeznek elfoglalni a kikötőt

Az oroszok ismét lőtték a Kelet-Ukrajnában található Rubizsnét, és az ágyúzásnak legalább egy halottja és egy sérültje van, közölte Szerhij Hajdaj, a luhanszki regionális államigazgatás vezetője.

Hajdaj azt írta, megrongálódott egy ház, és vizsgálják, vannak-e további áldozatok.

(Ukrajinszka Pravda)

Vasárnap orosz erők a nyugat-ukrajnai Luckot is lőtték, és el is találtak egy olajraktárat. A volhíniai terület közigazgatásának vezetője azt mondta, hogy a robotrepülőt Belarusz felől lőtték ki, és olyan alacsonyan repült, hogy nem észlelték a radarok. A támadásnak nincsenek áldozatai, közölte a közigazgatási vezető.

(via NEXTA)

Összefoglaló cikkünket itt is elérheti.

• „Az isten szerelmére, Putyin nem maradhat hatalmon” – mondta Joe Biden amerikai elnök még szombaton, ami után a Fehér Ház és az amerikai külügy is magyarázkodni kezdett, hogy soha nem avatkoznának be senki belügyébe. Biden óvatlan kijelentésétől még Emmanuel Macron francia elnök is elhatárolódott, és figyelmeztetett, hogy nyilatkozatokkal se mélyítse tovább senki a válságot.
• Volodomir Zelenszkij a háború kitörése óta először adott interjút orosz médiumoknak, az ellenzékiek mellett egy kormánypárthoz is idomuló lapnak, de így sem valószínű, hogy sok oroszhoz eljutnak szavai, mert az orosz tömegtájékoztatási és távközlési hatóság, a Roszkomnadzor vasárnap közleményben figyelmeztette az orosz hírügynökségeket, hogy ne terjesszék a Zelenszkijjel készített interjút.
• Zelenszkij az interjúban többek közt jelezte, hogy hajlandó tárgyalni Ukrajna semleges státuszáról, és a Donbasz régióban is kész a kompromisszumos megoldásra a béke érdekében. Az ukrán demilitalizáció viszont nem lehet tárgyalási alap, és azt is jelezte, hogy ukránoknak népszavazáson kellene dönteniük a semleges státuszról.
• Az ukrán elnök szokásos videóüzenetében azt mondta népének, hogy haladéktalanul helyre kell állítani a békét.
• Hétfőtől Isztambulban folytatódnak majd az orosz-ukrán tárgyalások. Recep Tayyip Erdoğan török elnök a tűzszünet és a humanitárius feltételek javításának fontosságáról beszélt telefonon Putyinnak.
• Az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirilo Budanov szerint Oroszország célja, hogy Észak- és Dél-Korea mintájára kettéosszák Ukrajnát. Budanov emellett véres gerillaháborúkat is vizionált.
• Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes arról beszélt, hogy a volt csernobili atomerőmű területén átjáró orosz csapatok és szállítmányok nukleáris veszélynek teszik ki egész Európát. Szerinte a felelőtlenül viselkedő orosz erők megsérthetik az 1986-ban megsérült negyedik blokk szigetelését.