Ezer ember még mindig a lebombázott színházban lehet Mariupolban, az oroszok az ukrán felet hibáztatták az eseményért az ENSZ-ülésen

• Az ukrán határőrség szerint több mint 320 ezren tértek vissza harcolni Ukrajnába az orosz invázió óta. „A srácaink nem adják fel, úgyhogy szükségünk van a segítségre, harcolnunk kell a hazánkért. Ukrajnának szabadnak kell lennie, akárcsak minden más népnek” – írták.
• Zelenszkij a háborúba küldött oroszok anyáihoz intézett beszédet. „Szeressétek jobban a fiaitokat, mint amennyire féltek a hatalomtól” – üzente nekik. Mint mondta, az ukrán védelmi erők minden kulcsfontosságú területen tartják pozícióikat, és egyre több sorkatonát vettek hadifogságba az oroszok oldaláról.
• Vlagyimir Putyin telefonon beszélt Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel, ahol az orosz elnök elmondta, milyen követelései vannak Ukrajnával szemben. Például hogy adják fel a Krímet és a Donbaszt, de most is előkerült a „nácimentesítés” és az ukrán NATO-tagság elutasítása is.
• „Akadozik” az oroszok inváziója a brit védelmi minisztérium hírszerzői jelentése szerint. Oroszország számára nehézséget okoz a frontvonalban lévő csapatok ellátása alapvető élelmiszerekkel és üzemanyaggal. Az ukrán ellentámadások miatt az oroszoknak rengeteg csapatot kellett átirányítaniuk az ellátási vonalaik védelmére, ami „súlyosan korlátozza Oroszország támadói potenciálját”.
• Robbanásokat hallottak Lvivben, miután légiriadót adtak ki Nyugat-Ukrajna nagy részére.

Legalább három robbanást lehetett hallani a nyugat-ukrajnai Lvivben magyar idő szerint 5:30 körül, írja az Ukraine 24 tévécsatorna híre alapján a Sky News és a BBC. A CNN stábja a helyszínen is több robbanást hallott, miután péntek hajnalban megszólaltak a légvédelmi szirénák.

Magyar idő szerint 5 óra után nem sokkal adtak ki légiriadót Nyugat-Ukrajna több megyéjére, így a Lvivi mellett a Rivnei, Ternopili, Volinyi és Ivano-frankivszki területre is, írja a BBC.

Az Ukraine 24 Telegram-oldalán egy videót is közölt a robbanás látványáról:

A BBC riportere pedig Lviv belvárosából fotózta le a péntek reggeli füstfelhőt:

A Guardian és a BBC is arról ír helyi forrásai alapján, hogy a füst a lvivi nemzetközi repülőtér környékéről származik, így elképzelhető, hogy a repteret támadták meg rakétákkal az oroszok.

Éjszaka is folytatódott a civilek evakuálása Kijevből, erről az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat tett közzé fotókat. A BBC által szemlézett közlemény szerint csütörtökről péntekre virradó éjjel több mint 1000 ukránt szállítottak ki a városból buszokon és autókban.

A katasztrófavédelem hozzátette, a civilek most már biztonságos helyen vannak.

Birtokba vették a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok a Luhanszk megyei Rubizsne kormányzati épületeit, írja a CNN. A „Luhanszki Népköztársaság” milicistái egy videót is közzétettek arról, hogy a rubizsnei városházán már az ő zászlajuk lobog.

„Ez a helyi lakosok számára azt jelenti, hogy ha a háború még nem is ért véget, de már a végső szakaszban van”

– mondták a szeparatisták videójukon.

Luhanszk megye Ukrajna-párti kormányzója, Szerhij Hajdaj szerint „az ellenség egyszerűen elpusztítja az összes várost”, és már válogatás nélkül lőnek szándékosan mindenhova. Az állandó harcok miatt nehezen jutnak el a segélyszállítmányok a városba, de Hajdaj szerint az ukrán elnöki hivatal segítségével még a héten megpróbálnak egy evakuációs folyosót létrehozni.

Legfeljebb három évre szóló tartózkodási engedélyt kínál Kanada az orosz invázió elől menekülő ukránoknak és családtagjaiknak, írja a Guardian. A menekültek egyszerre kérhetnek munkavállalásra és tanulmányokra vonatkozó engedélyt is.

Azok az ukránok és családtagjaik, akik már korábban letelepedtek Kanadában, ugyanúgy részesülnek az új intézkedés előnyeiből: ők is három évvel meghosszabbíthatják tartózkodási engedélyüket, legyen szó látogatási, munkavállalói vagy tanulmányi engedélyről.

Az AFP jelentése szerint a kérelmezőknek online kell leadniuk a jelentkezést, és meg kell adniuk biometrikus adataikat egy fénykép és ujjlenyomatok formájában.

Több mint 320 ezer ukrán állampolgár tért vissza hazájába az orosz invázió kitörése óta, hogy segítsenek a megszállók elleni harcokban, írja a Guardian az ukrán határőrségre hivatkozva. Az állami szerv csütörtökön írt erről Twitteren, hozzátéve, hogy a visszatérők nagy többsége férfi.

„A srácaink nem adják fel, úgyhogy szükségünk van a segítségre, harcolnunk kell a hazánkért. Ukrajnának szabadnak kell lennie, akárcsak minden más népnek” – írta a határőrség.

Ausztrália újabb szankciókat léptetett életbe pénteken 11 oroszországi bankkal és kormányzati szervvel szemben, írja az ausztrál külügyminiszter közleménye alapján a CNN.

„A mai listán szerepel az orosz Nemzeti Befektetési Alap és az orosz pénzügyminisztérium is. Miután nemrég felvettük a szankciólistára az orosz központi bankot is, így Ausztrália most már minden olyan kormányzati szervet célba vett, amely Oroszország államadósságának kibocsátásáért és kezeléséért felelős”

– mondta Marise Payne külügyminiszter, hozzátéve, hogy most már „Oroszország banki eszközeinek többsége” is az ausztrál szankciók hatálya alá tartozik. Emellett újabb szankciókat jelentettek be két orosz oligarcha, Viktor Vekszelberg és Oleg Gyeripaszka ellen – utóbbi cége birtokolja az ausztráliai Alumina vállalat 20 százalékát.

Payne hangsúlyozta, hogy Ausztrália „mélyen elkötelezett amellett, hogy magas költségeket rójon ki Oroszországra”, a kormány pedig „rendíthetetlenül kiáll Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett”.

A BBC pedig arról számolt be, hogy Japán 15 orosz magánszemélyt és 9 szervezetet vett célba újabb szankciókkal, köztük a fegyverkereskedelemmel foglalkozó állami céget, a Roszoboronexportot.

Csütörtök délután Vlagyimir Putyin telefonon hívta Recep Tayyip Erdogan török elnököt, írja a BBC. A brit közmédium beszámolója szerint a beszélgetésen Putyin elmondta, milyen követelései vannak Ukrajnával szemben. Ezek két kategóriába tartoznak, az elsőbe pedig olyan, könnyebben teljesíthető követelések tartoznak, miszerint

• Ukrajna legyen semleges állam, és ne kérje a felvételét a NATO-ba,
• demilitarizálják az országot, hogy ne jelentsen fenyegetést Oroszországra nézve,
• adjanak egyfajta védett státuszt az orosz nyelvnek Ukrajnában,
• és hajtsanak végre egyfajta nácimentesítést.

A követelések második kategóriájában már jobban ütközhetnek egymással az oroszok és az ukránok érdekei:

• a BBC szerint az orosz fél azt követeli az ukrán kormánytól, adja fel a kelet-ukrajnai szakadár területek, azaz a Donyecki és a Luhanszki „Népköztársaságok” által uralt megyék feletti fennhatóságát,
• valamint Ukrajna hivatalosan is fogadja el, hogy az oroszok által 2014-ben annektált Krím-félsziget hivatalosan is Oroszországhoz tartozik.

Putyin ezekben a kérdésekben hajlandó lenne akár személyesen is tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – aki napok óta hangsúlyozza, hogy készen áll találkozni orosz kollégájával. Az orosz–török elnöki telefonbeszélgetésről bővebben itt olvashat.

Dél-Korea péntek hajnalban bejelentette, hogy bezárja átmeneti nagykövetségét is Lvivben a „fokozódó katonai fenyegetések” miatt. Az ázsiai ország külügyminisztériuma közleményében úgy fogalmaz, a növekvő feszültség miatt nehezebbé vált „a stáb működése, és az épségük biztosítása”.

Még március 3-án költöztette át ukrajnai nagykövetségét Dél-Korea Kijevből a nyugat-ukrajnai városba, írja a CNN. Egyelőre viszont nyitva tartják az ideiglenes kirendeltségüket az ország délnyugati részén fekvő Csernyivciben, munkatársaik pedig várhatóan a romániai nagykövetségen folytatják munkájukat.

A dél-koreai elnöki hivatal tájékoztatása szerint a követség dolgozóin kívül 28 állampolgáruk tartózkodik Ukrajna területén, a Krím-félszigetet nem számítva.

Egyre kisebbé teszi Ukrajna a világ egyik legnagyobb hadseregét, de ukrán források szerint külső támogatásból erősítené meg Oroszország a harci erejét – erről beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökről péntekre virradó éjjel közzétett beszédében. Mint mondta, az ukrán védelmi erők minden kulcsfontosságú területen tartják pozícióikat, és egyre több sorkatonát vettek hadifogságba az oroszok oldaláról.

„Vannak köztük olyanok, akik nem hajlandók visszatérni Oroszországba. És sokan vannak olyanok is, akikről nem is beszélnek odahaza, és vissza sem akarják venni őket. Olyanok, akikről már kiküldték a halotti bizonyítványt a családjuknak – pedig csak fogságban vannak, és élnek.”

Zelenszkij azt kérte az őket hallgató oroszoktól, terjesszék ezt a hírt Oroszországban, és „minden anya nézzen utána, hol lehet a fia, akit Ukrajnába küldtek harcolni”. Ukrajna elnöke beszélt ezen kívül a német Bundestagban tartott felszólalásáról, és arról is, milyen támogatást kap Ukrajna az Egyesült Államoktól. Mint mondta, ennek részleteit nem mondhatja el, hiszen a taktikájuk része, hogy „az ellenség ne tudja, mire számítson”. A csütörtökről péntekre virradó éjjel közzétett beszédről itt írtunk részletesen.

„Akadozik” az oroszok ukrajnai inváziója a brit védelmi minisztérium hírszerzői jelentése szerint, amit csütörtök éjjel tettek közzé, írja a Sky News. A minisztérium szerint Oroszország számára nehézséget okoz a frontvonalban lévő csapatok ellátása alapvető élelmiszerekkel és üzemanyaggal.

Ráadásul az ukrán ellentámadások miatt az oroszoknak rengeteg csapatot kellett átirányítaniuk az ellátási vonalaik védelmére, ami „súlyosan korlátozza Oroszország támadói potenciálját”.

• A kilenc, csütörtökön felállítani tervezett humanitárius folyosóból nyolc rendben működött, de összesen alig több mint 3800 ember jutott ki ezeken keresztül a nap folyamán.
• Az orosz–ukrán tárgyalások csütörtöki köréről kiszivárgott információk alapján még mindig nagy a szakadék a felek között. A török külügyminiszter szerint akkor jöhet össze egy Zelenszkij–Putyin-találkozó, ha előbb megköttetik valamilyen megállapodás. Az USA közben üzent Kínának, mire számíthatnak túlzottan oroszbarát politika esetén.
• A szerdán lebombázott mariupoli színházból, amit a hírek szerint akár 1300 ember is használhatott óvóhelynek, eddig 130 ember jutott ki biztosan élve, a mentést professzionális alakulatok helyett helyiek végzik. A város 90 százalékát lerombolták már az orosz csapatok.
• Oroszország ENSZ-nagykövete az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtök esti ülésén állította: nem orosz csapatok felelősek ezért a széles körű nemzetközi tiltakozást kiváltott harci eseményért, hanem az ukrán szélsőjobboldali Azov milícia közelebbről meg nem határozott „túszejtő akciója”.
• Merefa bombázásának (ahol egy iskolát és egy művelődési házat is találat ért) több mint 21 halálos áldozata lehet.
• Csehország 270 ezer menekülttel elérte jelenlegi kapacitásának határait, további intézkedésekre lesz szükség, hogy még több ukránt tudjanak tartósan befogadni.
• Elrabolhattak egy újabb ukrán polgármestert orosz csapatok, miközben az előző elrabolt polgármester éppen ma szabadult egy fogolycsere révén.
• Az Európai Űrügynökség felfüggesztette a közös európai–orosz Mars-missziót.
• A brit védelmi minisztert felhívta valaki, aki az ukrán miniszterelnöknek adta ki magát, és érzékeny kérdéseket tett fel. Ben Wallace orosz trükkre gyanakszik.

Az illetékes moszkvai bíróság bejelentette, hogy meghosszabbította Brittney Griner amerikai kosárlabdasztár letartóztatását – idézi a CNN a TASZSZ orosz állami hírügynökséget. „A bíróság helyt adott a nyomozás kérésének, és május 19-ig meghosszabbította az amerikai állampolgárságú Griner letartóztatásának időtartamát” – közölte a hírügynökség.

Mint korábban megírtuk, az orosz vámhatóság év elején tartóztatta le Grinert a moszkvai Seremetyjevói reptéren, mert hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. A nő ellen büntetőeljárás indult nagy mennyiségű kábítószer szállítása miatt, amiért Oroszországban akár 10 év börtönbüntetést is kaphat. Colin Allred amerikai képviselő, texasi kongresszusi képviselő szerint a letartóztatás február 17-én történt.

Az őrizetbe vétel az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország és az Egyesült Államok közötti nagy feszültség közepette történt. Amerikai tisztviselők szerint Oroszország az elmúlt években gyakran koholt vádak alapján vett őrizetbe és ítélt el amerikai állampolgárokat. Egy ilyen ismert amerikai letartóztatása úgy is értelmezhető, hogy Oroszország megpróbál befolyást szerezni egy esetleges fogolycserére az amerikai kormánnyal.

Griner a Phoenix Mercury centere, korábban két olimpiai aranyérmet nyert az amerikai csapattal (2016-ban Rióban, majd 2021-ben Tokióban). Jelenleg az orosz UMMC Jekatyerinburg csapatában is játszik 2015 óta, a WNBA holtszezonjában.

Republikánus szenátorok csütörtökön törvényjavaslatot nyújtottak be az orosz urán amerikai importjának betiltására. A Biden-kormány már korábban elhatározta az orosz fosszilis energiahordozók behozatalának tiltását, de az atomerőművek működtetéséhez szükséges urán kimaradt ebből a csomagból. Az USA-ban 90 atomerőmű van (a világon a legtöbb), a fűtőelemekhez használt urán 16 százalékát teszi ki az orosz import. Nagyobb beszállítójuknak számít Kanada és Kazahsztán (22-22 százalékos részaránnyal).

(Reuters)

A brit egészségügyi minisztérium és a belügyi tárca csütörtök esti közös tájékoztatása szerint az ukrajnai orosz invázió elől menekülők azonnali hatállyal, térítésmentesen részesülhetnek kórházi, körzeti orvosi és sürgősségi ellátásban. A Nagy-Britannia által befogadott ukrán menekültek ingyen beadathatják maguknak a koronavírus elleni oltást és egészségügyi szűrővizsgálatokra is jelentkezhetnek. A kormány a daganatos betegségben szenvedő ukrajnai gyerekek nagy-britanniai kezelését is lehetővé tette.

Közölték azt is: eddig több mint 150 ezren iratkoztak fel a Homes for Ukraine kormányzati kezdeményezésre, jelezve, hogy készek befogadni ukrajnai menekülteket.

(MTI)

Olaszország kész újjáépíteni a mariupoli színházat, amelyet egy bombatámadásban leromboltak – közölte csütörtökön Dario Franceschini kulturális miniszter.

„A kabinet jóváhagyta a javaslatomat, hogy felajánljam Ukrajnának a mielőbbi újjáépítéshez szükséges forrásokat és eszközöket. Minden ország színházai az egész emberiséget illetik” – írta Franceschini a Twitteren. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szintén Twitteren mondott köszönetet. „Önök követendő példát mutattak. Együtt fogjuk újjáépíteni az országot az utolsó tégláig” – írta.

Az ukrán hatóságok szerint a mariupoli színházat Oroszország bombázta, amikor sokan az épületben húzták meg magukat. Becslések szerint 1300 ember is lehetett az épületben, a legutóbbi hírek arról szóltak, hogy 130-at sikerült élve kimenteni. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén az orosz nagykövet tagadta, hogy oroszok bombázták volna a színházat, és ukrán nacionalistákra hárította a felelősséget.

(BBC)

Viktor Terescsenko, az ukrajnai Harkiv északkeleti régiójában fekvő Velykoburlutszka nevű kisváros polgármestere az orosz erők fogságába esett – állítja Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Államigazgatás vezetőjének egy csütörtöki videóüzenetben, amelyet a CNN szemlézett. Mint mondja, a polgármestert egész egyszerűen elrabolták a munkahelyéről a katonák.

Hasonló eset már előfordult korábban, amikor Melitopol polgármestere esett az oroszok fogságába, ő végül éppen ma tudott kiszabadulni egy fogolycsere révén, az ukrán kilenc orosz katonát ajánlottak fel az átadásáért.

A kilenc, csütörtökre tervezett humanitárius folyosóból nyolcat a tervek szerint sikerült működetni – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Ám ezeken keresztül mindössze 3810 embert sikerült a nap folyamán kimenteni. Verescsuk azt mondta, a legdurvább helyzetű Mariupolt 2000 menekült tudta elhagyni ma. A politikus szerint az itteni folyosót – sok nap után először – sikerült a tervezettnek megfelelően felállítani, de arról nem tett említést, bejutott-e a súlyos ellátási gondokkal küzdő, ostromlott városba az arrafelé tartó segélykonvoj.

A csütörtöki adat jelentős visszaesés a szerdaihoz képest, tegnap 60 ezer ember jutott ki az ostromlott városokból Zelenszkij elnök korábbi közlése szerint.

(Sky News)

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén az Oroszországot képviselő nagykövet, Vaszilij Nebenzja azt mondta, hogy a mariupoli színházban történtekért nem orosz légicsapás okolható, hanem a helyzetet ukrán nacionalisták túszejtő akciója idézte elő – írja a Sky News.

Mint többször írtunk róla, a szerdai orosz támadásokban azt a mariupoli színházat is bombázták, amit civilek használtak óvóhelyként, és amiben becslések szerint 1300 ember húzódott meg. Az áldozatok száma még mindig nem ismert, legutóbbi hírek szerint 130 embert sikerült kimenekíteni.

Nebenzja szerint az Azov, egy ukrajnai szélsőjobboldali milícia túszokat tart a színházban, és „véres provokációra” készül. A nagykövet azt állította, hogy a színház soha nem volt orosz célpont, az ukrán hadseregre és nacionalista csoportokra hárította a felelősséget, a nyugati újságírókat pedig a helyzet téves bemutatásával vádolta. Később újságírók kérdésére Nebezja elismételte, hogy Oroszország nem bombázta a színházat, és gyakorlatilag álhírnek minősítette az ezzel ellentétes híradásokat.

A nagykövet beszélt az Oroszországba vezető humanitárius folyosókról is, azt állítva, hogy több mint 2,5 millió ukrán kérvényezte, hogy Oroszországba menekülhessen.

Petr Fiala cseh miniszterelnök kijelentette, hogy országa nem tud tovább menekülteket fogadni Ukrajnából – idézi a BBC az Associated Presst. Az orosz–ukrán háború során nagyjából 270 ezer menekült áramlott Ukrajnából a Cseh Köztársaságba, és Fiala szerint ennél többet már nem bírnak kezelni, a cseh kormány forrásai már most kifogyóban vannak.

„Be kell ismernünk, hogy annak határán vagyunk, amikor már nem tudjuk gond nélkül befogadni ezeket a menekülteket” – fogalmazott Fiala. A cseh kormány azt tervezi, hogy a már az országban tartózkodó menekülteknek hosszú távú tartózkodási engedélyt ad ki.

A BBC később bővítette hírét, némileg árnyalva Fiala szavait. Eszerint a cseh kormányfő további erőfeszítésekről is beszélt, amikkel talán még több menekültet láthatnak el. „Folytatnunk kell azokat a lépéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy megbirkózzunk a további tömegekkel, mert senki sem tudja, meddig lesz még olyan rossz a helyzet Ukrajnában, mint most, és meddig kell még menekülniük az embereknek, hogy megmentsék az életüket és a gyermekeik életét”.

Számos világmárka döntött már úgy, hogy kivonul, felfüggeszti működését, illetve elérhetetlenné teszi a szolgáltatásait Oroszországban. Akik viszont nem, azok kapják az ívet például az ukrán külügyminisztériumtól, ami nemrég közzétett egy szégyenlistát az orosz piacon még jelen lévő nagy cégekről. Szerepelt ezen a Burger King is, amiről azonban most kiderült: hiába szerette volna, nem tudja meglépni a kivonulást, orosz éttermeit ugyanis teljes egészében egy helyi franchise-partner (egy bizonyos Alexander Kolobov) üzemelteti, aki visszautasította az erre irányuló kérést. A Burger Kingnek elvileg lenne lehetősége jogorvoslatra, de ehhez az orosz kormánnyal kellene együttműködnie, ami nem fog mostanában megtörténni.

A Marks & Spencer hasonlóan járt, egy török cégre bízta 48 orosz üzletének üzemeltetését, ami most nem működik együtt az angol vállalattal a kivonulásban.

(Sky News)

Megkapta Oroszországtól a héten esedékes kamatokat az államkötvények után a JP Morgan, vagyis úgy néz ki, egyelőre elkerüli a fizetésképtelenséget az ország.

Oroszország csütörtökön közölte, hogy teljesítette a hétre beütemezett adósságfizetéseket. Szerdán 117 millió dollárnyi kamat kifizetése volt esedékes az orosz államnak két, dollárban denominált államkötvény után. A Reutersnek néhány hitelező már jelezte is, hogy megkapta a pénzt.

Az e heti kifizetések teljesítésére széles körben annak első próbájaként tekintettek, hogy Moszkva képes-e teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit a súlyos nyugati szankciók bevezetése után.

A skóciai Adam Ennis szülei három hónapig voltak Thaiföldön, ahol kint élő lányukat látogatták meg. Amikor hazaértek, arra számítottak, hogy Adam fogja várni őket a reptéren. Ehelyett fiuk egyik barátja fuvarozta haza őket, és semmit nem akart mondani arról, hol van Adam. Aznap estig kellett várni, hogy 35 éves fiuk életjelet adjon: egy ukrajnai táborból telefonált. Azért utazott oda a dél-lanarkshire-i Biggarból, hogy fegyvert ragadjon az ukránok oldalán.

A szülők a BBC-nek elmondták, hogy sokkolta őket fiuk döntése. Ennis apja elmesélte, hogy Adam már korábban is járt Ukrajnában, és szimpatikus volt neki az ország. A férfi egy autószerelő műhely tulajdonosa, és nincs katonai múltja, de apja szerint ért a fegyverekhez. Ennis már két hete Ukrajnában segít, jelenleg egy ötvenfős szakasz tagja, ami Kijev utcáit védi, és a csapatban a világ minden tájáról érkezett önkéntesek kaptak helyet. Az apa saját bevallása szerint betegre aggódja magát, de ugyanakkor nagyon büszke is fiára. Adam egyébként március 8-án Facebookon is bejelentkezett a műhely oldalán:

Az orosz–ukrán háború ügyében összehívott ülést főbb fejleményeiről beszámolunk, de élőben is lehet követni:

Az ülést az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia, Albánia és Írország kezdeményezte, ezek az országok előzetesen háborús bűnök elkövetésével vádolták meg a Putyin-rezsimet. Liz Truss brit külügyminiszter szerint a bűnökre „nagyon-nagyon erős bizonyítékok vannak”.

Az ENSZ által csütörtökön közzétett adatok szerint már 3,2 millió ukrán állampolgár menekült el a hazájából az orosz invázió elől. Az orosz–ukrán háború ezzel Európa legnagyobb, leggyorsabban növekvő menekülthullámát generálta a második világháború óta. A menekültek közül mintegy 430 ezren Magyarországra jöttek.

(Reuters)

A szociális munkások mellett a tűzoltók is megfeszített munkában dolgoznak, a háború közvetlen következményeivel szembesülnek nap mint nap. A lenti képek Harkivban készültek a Barabashova piacon, ami lángokban áll.

A régiót folyamatosan heves bombázások érik, miközben az orosz erők megakadtak. Az orosz hadsereg ágyúzása miatt kigyulladt piac hatalmas füsttel ég. A Telegramra felkerült egy videó is, aminek hitelességét a CNN ellenőrizte.

Ihor Terekhov, Harkiv polgármestere szintén Telegramon mondta el, hogy az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálat egyik mentőmunkása meghalt, miközben a piacon keletkezett tüzet próbálta oltani.

Joe Biden amerikai elnök pénteken telefonon beszél Hszi Csin-ping kínai államfővel. Az eseményt megelőző diplomáciai adok-kapok részeként Antony Blinken amerikai külügyminiszter csütörtökön Kína különleges szerepét hangsúlyozta és arra utalt, hogy az oroszbarát politikának kellemetlen „költségei” lehetnek – írja a CNN.

Tévés beszédében Blinken úgy fogalmazott, Kína „felelősséggel tartozik” azért, hogy felhasználja befolyását Vlagyimir Putyin orosz elnöknél az ukrajnai háború megállítására. „Továbbra is felszólítunk minden nemzetet, különösen azokat, amelyeknek közvetlen befolyása van Oroszországra, hogy bármilyen befolyással rendelkeznek, használják fel arra, hogy rákényszerítsék Moszkvát, hogy vessen véget ennek a választott háborúnak. Úgy véljük, hogy különösen Kínának kötelessége, hogy felhasználja befolyását Putyin elnöknél, és megvédje azokat a nemzetközi szabályokat és elveket, amelyeket vallja, hogy támogat” – fogalmazott a miniszter.

Blinken szerint egyelőre úgy tűnik, hogy Kína éppen ellenkező irányba indult el azzal, hogy nem hajlandó elítélni az orosz agressziót, miközben semleges döntőbíróként igyekszik feltüntetni magát. „És aggaszt bennünket, hogy azt fontolgatják, hogy közvetlenül segítik Oroszországot katonai felszerelésekkel, amelyeket Ukrajnában használnak” – mondta Blinken. „Biden elnök holnap beszélni fog Hszi elnökkel, és világossá fogja tenni, hogy Kína viselni fogja a felelősséget minden olyan lépésnek, amellyel támogatja Oroszország agresszióját, és nem fogunk habozni, hogy költségeket szabjunk ki.”

A beszéd előtt nem sokkal az ukrán rendőrség közölte, hogy az észak-ukrajnai Csernyihiv városában a csütörtöki támadásokban egy amerikai állampolgár is meghalt. Az amerikai külügyminisztérium megerősítette a halálesetet, és részvétét fejezte ki a családnak.

Az oroszok szerdán lebombáztak egy óvóhelyként használt színházat Mariupolban, ahol durván 1000-1300 civil tartózkodott az esemény idején – egy korábbi kormányzó most közölte, hogy eddig 130 főt sikerült kimenekíteni a beomlott épületből.

Szergej Taruta azt mondta, az emberek maguk takarítják a romokat a színháznál, nincs profi mentőakció, mert azok a szolgálatok, amelyeknek hivatalos feladata az emberek megmentése, ellátása, eltemetése, már nem léteznek a porig rombolt városban.

A mariupoli hatóságok szerint még mindig nem lehet megbecsülni a támadás lehetséges áldozatainak számát. Dmitro Kuleba korábban Twitteren háborús bűncselekménynek nevezte a támadást.

(The Guardian)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírta a „virtuális eszközökről” szóló törvényt, amely megadja a jogi keretet, hogy az országban szabályozott kriptopénzpiac működhessen – írja a TechCrunch.

Az ukrán parlament egy hónapja fogadta el a kriptopénzek legalizálásáról szóló törvényjavaslatot, amely előkészítette a Bitcoinhoz és az Ethereumhoz hasonló kriptovaluták szabályozásának és kezelésének kereteit. Ez a törvény Zelenszkij aláírásával életbe lépett. A kriptotőzsdéknek és a digitális eszközöket kezelő cégeknek mostantól regisztrálniuk kell a kormánynál, hogy legálisan működhessenek Ukrajnában, a bankok pedig engedélyt kapnak arra, hogy számlákat nyissanak a kriptovalutával foglalkozó cégeknek.

A törvény szentesítésének időzítése nem véletlen: Ukrajna több tízmillió dollár értékű kriptoadományt kapott az elmúlt hetekben, amióta Oroszország megszállta az országot. Ugyanakkor az országban a gyakorlat megelőzte a szabályozást. A szektor egyik elemzőcége, a Chainalysis szerint az ukránok, az oroszok és a venezuelaiak 2020 őszére már a digitális valuták aktív lakossági felhasználóivá váltak.

Joe Biden amerikai elnök egy Szent Patrik-napi eseményen felszólalva azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökről:

„gyilkos diktátor, egy valódi gengszter, aki erkölcstelen háborút folytat Ukrajna népe ellen”.

Biden ezen felül az ír ünnep apropóján Írország kiállását méltatta Ukrajna mellett, megjegyezve, hogy mindenki csak a németek pálfordulását, keményebb beleállását emlegeti, de Írország is kiállt az orosz agresszió ellen, pedig ennek megfizeti az árát.

(CNN)