Ezer ember még mindig a lebombázott színházban lehet Mariupolban, az oroszok az ukrán felet hibáztatták az eseményért az ENSZ-ülésen

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával folytatott telefonbeszélgetésén megerősítette, hogy 300 millió eurós pénzügyi segítséget juttatnak Ukrajnának – írja az MTI. Ezt korábban még Emmanuel Macron államfő ígérte meg Volodimir Zelenszkijnek. Franciaország ezenkívül védelmi eszközöket és üzemanyagot is szállít az ukrán erőknek.

A BBC közben arról számolt be, hogy az Egyesült Királyság Katasztrófavédelmi Bizottsága mintegy 200 millió fontot gyűjtött össze a konfliktus elől menekülő ukránok megsegítésére. Ebben már benne van a brit kormány által biztosított 25 millió font is.

Az ukrán elnöki hivatal vezetője szerint szabadon engedték az oroszok Melitopol város polgármesterét kilenc elfogott orosz sorkatonáért cserébe. Ivan Fedorovot az ukránok állítása szerint az orosz erők március 11-én rabolták el az ostromlott városból. Az esetről egy térfigyelő kamerás videót is közreadtak. A szabadulásról korábban voltak már hírek, de most erősítették meg hivatalosan.

A Guardian idézte Darija Zarivnát, Zelenszkij elnök sajtószóvivőjét, aki az ukrán Interfax hírügynökségnek azt mondta: „Ivan Fedorovot kiszabadították az orosz fogságból. Oroszország kilenc fogságba esett katonát kapott cserébe, akik 2002-ben és 2003-ban születtek. Ők valójában gyerekek.”

Zelenszkij csütörtök este egy beszédében megerősítette, hogy Fedorovot kiszabadították. Az ukrán elnök elmondta, hogy az oroszok megpróbálták együttműködésre bírni Fedorovot, de ő ellenállt. „Nem adta fel. Ahogy mi mindannyian kitartunk. Mindannyian. Ahogy mi sem adjuk fel. Mert mi ukránok vagyunk. És mi mindig megvédjük a sajátjainkat” – fogalmazott. A Sky News egy felvételt is közzétett, amin Zelenszkij állítólag Fedorovval beszél.

Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert idézi a CNN, aki szerint „ha megállapodás születik azokban a kérdésekben, amelyekben közeledést látunk, akkor lehetőség van arra, hogy a két vezető (Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök) találkozzon.”

Çavuşoğlu csütörtökön Lvivben találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, egy nappal moszkvai látogatása után, ahol Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel tárgyalt.

Çavuşoğlu szerint „megnőtt a remény” egy lehetséges tűzszünetre a találkozásokat követően. Elmondása szerint Ukrajna Törökországot és Németországot javasolta garanciavállaló országként egy javasolt, „kollektív biztonsági megállapodásban”. A szerdai moszkvai útja során azt látta, Oroszországnak nincs ellenvetése ez ellen, és hogy el tudnának fogadni egy ilyen javaslatot.

Továbbra is „nagyon nagy a szakadék” Ukrajna és Oroszország között a tárgyalásokon, idéz meg nem nevezett nyugati tisztviselőket a Reuters. Szerintük ugyan mindkét fél komolyan veszi a tárgyalásokat, de az álláspontok egyelőre nagyon távol állnak egymástól.

Az egyik forrás Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai beszédére utalva azt mondta, nem lepődne meg azon, ha valaki úgy gondolná, az orosz nemzet jelenleg nincs kompromisszumkész hangulatban.

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter is megszólalt a tárgyalásokkal kapcsolatban. Szerinte a „munka technikai része” halad, a Kijev és Moszkva közötti békeszerződésen ebben a pillanatban is ügyvédek dolgoznak, de igazi áttörés csak akkor lesz, ha Oroszország elfogad egy tűzszüneti megállapodást.

Reznyikov, aki egyben az ukrán békedelegáció vezetője is, az Európai Parlament külügyi bizottságával, valamint a biztonsági és védelmi albizottság képviselőivel beszélt videókonferencián. Többek között azt mondta, hogy külföldi országok vezetői, például Naftali Bennett izraeli miniszterelnök, próbálnak közvetíteni a felek között, de úgy tűnik, hogy Oroszországot „kényszeríteni kell” a valódi tárgyalásokra.

Ben Wallace brit védelmi miniszter a Twitterén arról számolt be, kénytelen volt megszakítani egy magát az ukrán miniszterelnöknek kiadó „szélhámos” hívását. Az eseményt az oroszok „piszkos trükkjei” közé sorolta.

„Több félrevezető kérdést tett fel, de miután gyanút fogtam, megszakítottam a hívást” – írta Wallace. „Semmilyen orosz dezinformáció, torzítás és piszkos trükk nem tudja elterelni a figyelmet Oroszország emberi jogi jogsértéseiről és Ukrajna illegális megszállásáról. Ez is egy kétségbeesett kísérlet.”

(Sky News)

Az ostromlott Mariupolban az elmúlt napok orosz bombázásai akár a város épületeinek 90 százalékát is lerombolhatták – idézi a BBC a város hatóságait. Leszja Vaszilenko ukrán parlamenti képviselő a Twitteren azt írta, hogy a várost „az égből pusztítják”, és megismételte Volodimir Zelenszkij elnök felhívását a nyugati országokhoz, hogy vezessenek be repüléstilalmi övezetet az ország felett.

A városban egy óvóhelyként használt színházat is bombáztak, legutóbb arról érkeztek hírek, hogy elkezdték menteni onnan a túlélőket – továbbra is az orosz erők heves ágyúzása közepette. Még nem tudni, hány halottja volt a színház elleni támadásnak.

Mariupol békeidőben 440 ezres város volt, és bár sokan elmenekültek onnan, a városi tanács szerint még mindig nagyjából 350 ezren élnek a lassan megsemmisülő városban, amit az orosz erők bekerítettek – írja a Sky News. A Guardian újságírója szerint a város lakói kénytelenek havat olvasztani ivóvízként, miután az orosz erők nagyrészt elvágták az áram-, víz- és élelmiszer-ellátást.

Legalább 21 ember meghalt és további 25 megsebesült, amikor az orosz erők légicsapást mértek a Harkivtól mintegy 25 kilométerre fekvő Merefa városára – közölte a regionális ügyészség. A sérültek közül tízen súlyos állapotban vannak.

A támadás helyi idő szerint hajnali fél négykor történt, egy iskolát és egy művelődési házat is rakétatalálat ért.

(CNN)

Az Európai Űrügynökség (ESA) csütörtökön bejelentette, hogy felfüggeszti az orosz–európai közös Mars-küldetést Oroszország ukrajnai inváziója miatt, írja a CNN.

„Mélységesen sajnáljuk az Ukrajnával szembeni agresszió emberi áldozatait és tragikus következményeit. Az ESA elismeri a (döntésnek) az űr tudományos kutatására gyakorolt hatását, ugyanakkor teljes mértékben csatlakozik a tagállamok által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz” – áll az ESA közleményében.

Párizsi ülésén az ESA vezető tanácsa elismerte, hogy jelenleg lehetetlen a Roszkoszmosz orosz űrügynökséggel folyamatban lévő együttműködés végrehajtása az ExoMars rover küldetésen, amelynek indítása 2022-re volt várható. A tanács emellett megbízta az ügynökség főigazgatóját, hogy tegye meg a megfelelő lépéseket az együttműködési tevékenységek felfüggesztése érdekében.

Az ESA közlése szerint a Mars-küldetés felfüggesztése ellenére a Nemzetközi Űrállomás közös programja továbbra is érvényben van.

Csütörtökig 187 428 ukrán menekültet regisztráltak a német hatóságok, de a beérkező menekültek tényleges száma jóval magasabb lehet a Lengyelország és Németország közötti határellenőrzés hiánya miatt – mondta a német belügyminisztérium szóvivője a CNN-nek. A menekültek többsége nő, gyermek és idős ember.

Ukrajnát szerdáig 2,8 millió fő hagyta el a háború miatt, közülük Magyarországra már több mint 429 ezren jöttek.

Az orosz külügyminiszter gépe csütörtökre virradó éjjel Pekingbe tartott, de nagyjából félúton, Novoszibirszk felett valamiért váratlanul visszafordult, és visszatért a kiindulási pontjára – vette észre a német Bild cikkét a 444. Hogy ennek mi lehet az oka, nem tudni.

Az Oroszországgal szoros kapcsolatokat ápoló Üzbegisztán csütörtökön az ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezésére szólított fel, és közölte, hogy nem ismeri el a Moszkva által támogatott szakadár államalakulatokat, írja a Reuters.

Abdulaziz Kamilov üzbég külügyminiszter az üzbég parlamentben azt mondta, hogy jó kapcsolatokat akarnak fenntartani mind Moszkvával, mind Kijevvel, és ellenzik a háborút. Beszéde az eddigi legerősebb háborúellenes megnyilvánulás az Oroszországgal szövetséges közép-ázsiai régió országai közül.

Üzbegisztán gazdasága nagymértékben függ az Oroszországba irányuló exporttól, valamint az Oroszországban dolgozó üzbégek hazautalt pénzeiből. Az ország 2020-ban megfigyelőként csatlakozott az Oroszország által vezetett gazdasági blokkhoz, bár a hasonló posztszovjet katonai szövetségből kimaradt.

Üzbegisztán és az Oroszországgal szintén szövetséges Kazahsztán is közölte, hogy humanitárius segítséget nyújtanak Ukrajnának.

Igor Kalabukov, Oroszország szarajevói nagykövete Ukrajna példájával fenyegette meg a NATO-ba vágyó Boszniát, vette észre a 444.

„Ha be akarnak lépni valahová, az az országuk belügye. De más kérdés a mi reakciónk. Hogy mit várunk, azt Ukrajna példájával mutattuk meg. Ha fenyegetés támad, válaszolunk rá”

– mondta Kalabukov egy boszniai tévécsatorna műsorában helyi források szerint, amikor Bosznia-Hercegovina esetleges NATO-tagfelvételéről kérdezték.

Bosznia-Hercegovina két régióból áll, melyeknek külön intézményrendszere is van, de képviselőik részt vettek a szövetségi intézmények munkájában. Milorad Dodik, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság elnöke évek óta az országrész elszakadása mellett kampányol. A konfliktus akkor vált hevesebbé, amikor néhány hónappal ezelőtt a Putyin szövetségesének tartott Dodik bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből.

A NATO-tagság kérdése a Boszniát szétfeszítő konfliktusok közül is az egyik legerősebb: a Dodik-féle Szerb Köztársaság vezetése mereven ellenzi és minden eszközzel akadályozni igyekszik azt. Az EU többször vádolta már azzal Orbán Viktort, hogy az EU érdekeivel ellentétben beállt Bosznia-Hercegovina feldarabolása mögé.

Az országot irányító hármas elnökség elnöke, a horvátokat képviselő, mérsékelt Zeljko Komsic úgy reagált: „Határozottan elítélem az orosz nagykövet Bosznia-Hercegovinát érintő fenyegetését.” Szerinte az esetleges NATO-tagságról csakis az ország saját intézményei dönthetnek.

„El kell mondanom az igazat (…) Tudom, hogy a ti kormányotok azt mondta, hogy ez az háború Ukrajna nácitlanítása miatt indult. Ezt a háborút nem Ukrajna kezdte. A Kreml hatalmasai kezdték. Az életeteket és a jövőtöket is feláldozzátok egy értelmetlen háborúért, amit az egész világ elítél” – mondta az oroszoknak címzett videójában Arnold Schwarzenegger, miközben háborús fotókat, videókat játszott le a háttérben, lebombázott kórházakról, menekült ukrajnai emberekről.

A színész és volt kaliforniai kormányzó arról is beszélt, sajnálja, hogy neki kell elmondania, de több ezer orosz katona is meghalt már a háborúban, miközben az orosz kormány hazudik a népének és a katonáinak is. „Néhányuknak azt mondták, hogy nácik ellen fognak harcolni. Másoknak meg azt, hogy az ukrán nép hősként fogja őket üdvözölni. Még azt sem tudták, hogy háborúba mennek”.

Schwarzenegger azt is mondta, „nem akarom, hogy megtörjön az életetek. Ez nem az a háború Oroszország védelmében, amit a nagyapáitok vagy a dédapáitok vívtak. Ez egy illegális háború”.

Ezután pedig közvetlenül Putyinhoz szólt: „Te kezdted ezt a háborút. Te vezeted ezt a háborút. És te állíthatod meg ezt a háborút”.

Lengyelország, Csehország és Szlovénia kormányfője kedden Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkoztak. Eduard Heger szlovák kormányfő viszont a szlovák biztonsági erők tanácsára nem utazott el az ukrán fővárosba, de most egy interjúban arra utalt, hogy ezt azóta már megbánta.

A Paraméter felvidéki magyar újság cikke szerint Heger a TV JOJ-nak arról beszélt, hogy az egész találkozót Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kezdeményezte. Arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e jobb gesztus egy asztalnál ülni Ukrajna képviselőivel, a miniszterelnök azt felelte, hogy „de igen”. Azt mondta, nem félelemből maradt távol a találkozótól, és ha újra kapna egy ilyen felkérést, akkor vélhetően másként döntene.

Petr Fiala cseh miniszterelnököt is figyelmeztették a biztonsági kockázatokról, de ő nem sokat gondolkodott, hogy részt vegyen-e a találkozón. Fiala később burkoltan kritizálta is Hegert távolmaradása miatt. „Vannak olyan helyzetek, amikor magunknak kell döntenünk. Én így döntöttem. Én nem bújok el holmi javaslatok és tárgyalások mögé” – mondta.

Orbán Viktor, aki magyar kormányfőként egyben 2022 júliusáig a Visegrádi Csoport elnökségét is ellátja, nem utazott el a találkozóra. Akkor kérdéseinkre Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke egy mondatban válaszolt: „A miniszterelnök tud a látogatásról, de most nem megy Kijevbe.”

Joe Biden amerikai és Hszi Csi-ping kínai elnök pénteken telefonon fog beszélni, a „két ország közötti verseny kezeléséről, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és más, kölcsönös aggodalomra okot adó kérdésekről”, mondta a Fehér Ház szóvivője a CNN-nek.

Kína több szempontból is fontos szereplője az orosz-ukrán konfliktusnak. Az ország hivatalos állásfoglalásaiban eddig óvatosan fogalmazott, látványosan kerülte az invázió kifejezést, és jellemzően Amerikát okolta az események eszkalációjáért. Emellett a nyugati szankcióktól sújtott Oroszországnak biztosíthat mind tőkét, mind esetleges exportpiacot. Kína geopolitikai kötéltáncáról itt írtunk bővebben.

Pár napja a Financial Times írta amerikai tisztségviselőkre hivatkozva, hogy az oroszok kínai katonai segítséget kértek a háborúhoz, ezt viszont Oroszország és Kína is tagadta. Kína azt mondta, mindez „amerikai dezinformáció”, a Kreml meg azt, hogy Oroszország képes lenne átvenni a teljes ellenőrzést az ukrajnai nagyvárosok felett, és elegendő katonai ereje van ahhoz, hogy minden ukrajnai célját teljesítse anélkül, hogy Kína segítségére lenne szüksége.

A híreszteléseket Washington és Kijev kínai nagykövete is határozottan tagadta.

A Maxar kombó műholdképein az látszik, hogy mekkora a háború okozta pusztítás Szumiban. A baloldali kép 2021. július 18-án, a jobboldali 2022. március 14-én.

Az OECD friss jelentése szerint az orosz-ukrán háború több mint egy százalékponttal csökkentheti a globális GDP növekedést az invázió első évében. A szervezet arra jutott, hogy Oroszországban akkor okozhat mély recessziót a háború, ha tartósan elhúzódnak a harcok. Az OECD arra is figyelmeztet, hogy a konfliktus globálisan mintegy 2,5%-kal emelheti az árakat.

Jelentős menekülthullámra számítanak Romániában is, mondta csütörtökön a Romániai Ukránok Egyletének Szatmár megyei fiókja a satumareonline.ro szerint.

Az egyesület egy igen komoly logisztikai központot tart fenn a háború kezdetétől Mikola községben, ahol a lakosság közel negyede ukrán nemzetiségű. Mint elmondták, a román-ukrán határ közelében fekvő településeken tudomásuk szerint több tízezer menekült torlódott össze, a helyzet pedig egyre drámaibb. „Az üzletek kiürültek, a helyi önkormányzatok kapacitását meghaladják a feladatok, egyesek pedig már oda jutottak, hogy gyökereket ásnak ki, és megfőzik” – nyilatkozta a szervezet alelnöke, Vasile Buciută.

A civil szervezet beszámolója szerint a háború kezdete óta 450 tonnányi segélyt (élelmiszert, ruházati cikkeket, takarókat stb.) juttattak el Ukrajnába, 181 járművel. Emellett 2 ezer menekülőnek segítettek információkkal és csomagokkal, továbbá 500-nak segítettek szállást találni. A Romániai Ukránok Egyletének Szatmár megyei szervezete megköszönte a rengeteg támogatást, melyet eddig a munkájukhoz kaptak.

Újra együtt van anyjával a 11 éves Hassan Pisecka, aki egyetlen műanyag zacskóval, az útlevelével és egy kezére írt telefonszámmal lépte át a szlovák-ukrán határt, írja a Daily Mail.

A kisfiú az ukrajnai Zaporizzsjából menekülve tett meg egyedül vonattal nagyjából 1000 kilométert a szlovák határig, ahol önkéntesek gondoskodtak róla, meleg ételt és italt kapott, majd a telefonszámon elérték a rokonait, akik érte jöttek. Hassan anyjának eredetileg a városban kellett maradnia, hogy gondoskodjon idős, mozgásképtelen anyjáról. A család most újra egyesült Pozsonyban.

Az anya egy Facebook-videóban mondott köszönetet Szlovákiának: „Özvegy vagyok, és több gyerekem is van. Szeretnék köszönetet mondani a szlovák vámosoknak és önkénteseknek, akik vigyáztak a fiamra, és segítettek neki átlépni a határt. Hálás vagyok, hogy megmentették a gyerekem életét. A városom mellett van egy atomerőmű, amelyet az oroszok lőnek. Nem hagyhattam itt az anyámat, egyedül nem tud mozogni. Az önök kis országában nagy szívű emberek élnek.”

A találkozásról videó is készült:

Elkezdték kiszabadítani a túlélőket a lebombázott mariupoli színházból. „Az épület ellenállt a nagy erejű légibomba becsapódásának, és megvédte a bunkerben rejtőzködő emberek életét. Jelenleg is folynak a munkálatok az alagsor feltárására” – írta a Telegramon Ljudmjla Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa.

Azt továbbra sem tudni, hány túlélő van, de csütörtök reggel már olyan hírek jöttek, hogy a romok közül élve jönnek ki emberek.

A színházat, amiben körülbelül ezer civil keresett menedéket, szerdán érte találat. Az orosz védelmi minisztérium szerdán tagadta, hogy légicsapást hajtott volna végre egy mariupoli színház ellen, írta a RIA orosz állami hírügynökség. (CNN)

Az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint „marginális” a támogatottsága annak, hogy Oroszországot kizárják az ENSZ Biztonsági Tanácsából. Marija Zaharova szerint az ENSZ-nek „meg kell őriznie az egyensúlyt” az Oroszországgal szemben jelenleg is érvényben lévő szankciók közepette.

„A nyugati médiában a példátlanul gyorsan növekvő oroszellenes propaganda ellenére Oroszország kizárásának ötlete még mindig marginális” – mondta. Washington és szövetségesei szerinte nem rendelkeznek többséggel a közgyűlésben, „nemhogy háromnegyedes többséggel”.

Azt állítja, hogy az USA sokakat fenyeget a szervezetben, és ha ez így folytatódik, akkor „felmerülhet a kérdés”, hogy a jövőben ilyen körülmények között hogyan fog egyáltalán létezni az ENSZ.

Nem tudott a háttérben maradni, „tényleg meg akartam mutatni a nyugati nézőknek, hogy az oroszok ellenzik a háborút. Nem minden orosz ilyen” – mondta a BBC-nek az orosz állami tévé újságírója, Marina Ovszjannyikova, aki hétfőn élő adásban mutatott fel egy háborúellenes üzenetet.

„Az oroszoknak szerettem volna megmutatni, hogy zombivá tette őket ez a Kreml-propaganda, ne higgyenek neki. Ne hallgassák tovább a Kreml csatornáit. Tanuljanak meg információt keresni, elemezni. Nyugati források, ukrán források, megértem, hogy az információs háború körülményei között nagyon nehéz alternatív információkat találni, de meg kell próbálniuk keresni” – mondta a BBCnek.

Ovszjannyikovát az akciója után őrizetbe vették, tizennégy órán át kihallgatták, majd végül 30 ezer rubelre, azaz körülbelül 100 ezer forint pénzbírságra büntették.

A NATO nem fog katonai erővel beavatkozni az orosz–ukrán háborúba, mert nem akarja kockáztatni a konfliktus eszkalálódását, jelentette ki a német kancellár. Olaf Scholz Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös berlini sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Németország pénzügyi és humanitárius segélyt, valamint katonai eszközöket küld Ukrajnának, de megismételte, amit Berlin már korábban is hangsúlyozott: katonákat és vadászrepülőket nem küldenek Ukrajnába.

Több mint 7000 orosz katona meghalt, 14-21 ezer pedig megsebesült, állítja az amerikai hírszerzés.

A Pentagon tisztviselői a New York Timesnak azt mondták, úgy jutottak erre a számra, hogy elemezték az orosz tankokat és csapatokat ábrázoló műholdfelvételeket és videókat. Azt viszont hangsúlyozták, hogy a halálos áldozatok száma nem pontos.

Becslések szerint február 24-e óta több mint 150 ezer orosz katona lépett be Ukrajnába.

A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy nagyjából 1300 ukrán katona halt meg a háborúban. (Sky News)

Menekülő gyerekeknek szánt plüssfigurákat hagytak a határőrök egy Romániát Ukrajnával összekötő hídon.

Itt olvashatja összefoglalónkat a csütörtök délelőtti legfontosabb történésekről.

Nagy-Britannia Sabre légvédelmi rakétarendszert, mellé pedig 100 katonát telepít Lengyelországba, jelentette be Ben Wallace brit védelmi miniszter. Wallace szerint ezzel nyomatékosítják, hogy „kiállnak Lengyelország mellett, és megvédik légterüket Oroszország további agressziójától”.

A Sabre közepes hatótávolságú légvédelmi rakétarendszert a brit kormány a „legkorszerűbb légvédelmi rendszerként” jellemezte, amely állítólag képes eltalálni egy teniszlabda méretű, hangsebességgel haladó tárgyat a levegőben.

A brit hadsereg szerint a rendszer három komponensből áll: egy 3D-s megfigyelő radarból, egy moduláris vezetési pontból, valamint egy indítóállványból. A gyakorlatban Lengyelország számára ez a rendszer a sugárhajtású vadászgépek, rakéták és bombák elleni védekezés erősítését jelenti.

Nagy-Britannia – az összes többi NATO-tagországhoz hasonlóan – elutasította, hogy katonákat vezényeljen Ukrajnába, de keleti NATO-országokban megerősítette jelenlétét. (Sky News)

Új típusú fegyvereket kapnak az ukránok az Egyesült Államoktól. De mi az a Switchblade, amit eddig az amerikai légierő különleges egységei használtak, és hogyan segíthet az oroszok elleni védekezésben? Részletek itt.

312 óra közmunkára ítélték P. L.-t, aki háborús menekültek részére gyűjtött adományból lopott, közölte a Nyíregyházi Törvényszék. A vádlott egy határ közeli településen segítőként részt vett egy művelődési ház menekültek részére történő befogadóhellyé alakításában, így tudta, hogy az adományokat a klubhelyiségben tárolják. Később egy feszítővassal betörte az egyik ablakot, majd bemászott a szobába.

Ott élelmiszereket, ruhákat és két darab termoszt szedett össze, melyeket a szemben lévő temetőben rejtett el. Ezután visszament a művelődési házhoz és további élelmiszereket gyűjtött össze egy táskába azért, hogy azokat is elvigye, de ekkor néhány járókelő meglátta, hogy be van törve az ablak, ezért szóltak a közhasznú munkások vezetőjének. A vádlott ezt látva az összekészített táskákat és a feszítővasat hátrahagyva kiugrott az ablakon és azt mondta, hogy a közelben gyűjtött agancsot. Ezután megpróbált elbújni, de a helyszínre érkező rendőrök igazoltatták és megtalálták a temetőben elrejtett tárgyakat is. Az illető a lopással 98 ezer, míg a rongálással 10 ezer forint kárt okozott.

Ukrán rendszámú luxuskocsikat szállító ukrán tréler érkezik a szlovákiai Vysné Nemecke határállomásra 2022 március 17-én.