Harminc EP-képviselő tisztázná, tényleg megegyezett-e Várhelyi Olivér EU-biztos Bosznia felosztásáról a szerbekkel

Harminc EP-képviselő kér vizsgálatot Várhelyi Olivér ellen, amiért szerintük az EU bővítési biztosa asszisztál Milorad Dodik szerb szeparatista vezetőnek Bosznia-Hercegovina kettészakításához – derül ki Cseh Katalin Facebook-bejegyzéséből. A Momentum EP-képviselője levéllel fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai bizottság elnökéhez, azzal vádolva Várhelyit, hogy az EU érdekeivel ellentétben Orbán Viktor álláspontját támogatja, aki minden jel szerint nemrég beállt Bosznia-Hercegovina feldarabolása mögé.

Bosznia-Hercegovina két régióból áll, melyeknek külön intézményrendszere is van, de képviselőik részt vesznek a szövetségi intézmények munkájában is. Milorad Dodik, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság elnöke évek óta az országrész elszakadása mellett kampányol.

A konfliktus akkor vált hevesebbé, amikor tavaly októberben Dodik bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből és az adózási rendszerből is. A szerb országrész végül december 10-én szavazta meg tisztségviselőinek visszahívását az országos intézményekből, egy bosnyák újság által kiszivárogtatott európai bizottsági jelentés szerint Várhelyi Olivér jóváhagyása mellett tartva meg ezt az ülést.

Az ügyről még decemberben írt az Euractiv, kiszivárgott információkat ismertetve a bosnyák EU-s delegáció jelentéséből, amit a biztos diplomatáknak tartott beszámolójáról készítettek. Ez alapján Várhelyi megegyezhetett Dodikkal, de a szövetségi rendszerből való kivonulásról szóló törvényalkotást hat hónapra felfüggesztették volna. A valóságban azonban döntöttek a szerb képviselők az intézményekből való kivonulásról, ami a hatalom szövetségi szintről a regionális szintre való áthelyezését készítené elő. Dodik ugyanis azt szeretné, hogy katonai, adózási és igazságügyi hatáskörök is átkerüljenek a régió vezetéséhez.

A jelentés szerint a beszámolóban mindemellett az osztrák Valentin Inzko volt bosznia-hercegovinai főképviselő lett megjelölve az akkorra kialakult helyzet egyik fő felelőseként.

Frissítés: Az Euractiv csütörtöki cikke szerint Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője jelezte, hogy a képviselők kérdéseire majd az azokra küldött válaszokban reagálnak, amikor a levélről kérdezték. Azonban szerinte Várhelyi „a novemberi bosznia-hercegovinai látogatását követően rendkívül egyértelmű kijelentéseket tett azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a bosznia-hercegovinai hatóságoknak meg kell tenniük, hogy az európai úton maradjanak.” Mamer azt is hozzátette, hogy ezek a kijelentések az EU és a Bizottság álláspontját képviselik.

Az Euractiv új cikke szerint a decemberi kiszivárgott információk után az EU bosznia-hercegovinai képviselete arról adott ki közleményt, hogy Dodik elmondta Várhelyinek a tervét a december 10-i ülés megtartására, amivel megkezdenék a hatáskörök visszavonását, de ez szerintük nem jelent hozzájárulást is ezekhez a tervekhez. „Várhelyi biztos érvelt ezek ellen a tervek ellen” – írták.

Az Európai Unió egyébként teljesen egyértelműen Bosznia-Hercegovina egyben maradása mellett áll, ezért lenne furcsa, ha egy olyan magas beosztású tisztségviselője, mint Várhelyi Olivér ennek pont az ellenkezőjéről egyezne meg a szeparatistákkal. Magyarország viszont decemberben százmillió euróval támogatta a szakadár boszniai Szerb Köztársaságot, nem hagyva kétséget afelől, ki mellett áll a konfliktusban.

Orbán Viktor decemberben azzal borzolta a kedélyeket, hogy Bosznia-Hercegovina EU-s integrációjával kapcsolatban mint biztonsági kockázat beszélt az országban élő muszlimokról. Kiemelte, hogy az EU „szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben kétmillió muszlim él.” Erre válaszul a bosnyákok felhívták a figyelmet arra, hogy egyébként régebb óta élnek Európában, mint a magyarok.

(A cikk egy korábbi verziójában azt írtuk, hogy a jelentés szerint Valentin Inzko tárgyalt korábban Dodikkal egy kompromisszumról, ami alapján a szerbek felfüggesztették volna az intézmények bojkottját, ez azonban a jelentés szerint Várhelyi megegyezése miatt nem valósult meg.)