Találat ért egy szülészeti klinikát Mariupolban, tűzszünetet akarnak Csernobilban, 43 ezren jutottak ki szerdán Szumiból

Mivel már hajnal van, a szerdai hírfolyamnak ezzel a poszttal vége. A csütörtöki híreket itt lehet követni, a percről percre tudósítás egész nap frissülni fog.

Az amerikai képviselőház helyi idő szerint szerda estre jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely 13,6 milliárd dollárt különítene el az orosz-ukrán háború bizonyos költségeire. A támogatásból 6,5 milliárd dollárt fordítanának csapatok és fegyverek Kelet-Európába küldésének és az ottani szövetséges erők felszerelésének amerikai költségeire. Bővebben cikkünkben.

Szerdáról csütörtökre virradó éjjel orosz repülőgépek folyamatosan támadták az Ukrajna északkeleti részét található Szumi terület több települését – írja a BBC egy helyi vezető tisztviselőre hivatkozva. Dmitro Zsivitszkij, a regionális állami közigazgatás vezetője szerint lakóövezeteket és egy gázvezetéket ért találat helyi idő szerint csütörtökön fél egy körül. Tíz perccel később a tartományi főváros, Szumi külvárosait és Bititszja falut is bombázták.

Az éjszaka folyamán Ohtirka városát is támadták. „Az ellenséges repülők lakóházakat találtak el. A romok közül öt embert mentettek ki, közülük két gyermeket. Részben megsemmisült a rendőrkapitányság is” – idézte a Guardian Zsivitszkijt. A vezető szerint az oroszok az egykori Elektrobutprilad üzemet lőtték. A támadásokban három falubeli meghalt, köztük egy kiskorú fiú.

Az orosz hadsereg nem kommentálta a bejelentett támadásokat. Szerdán mintegy ötezer embert evakuáltak Szumiból, ami napok óta hevesen lőnek és bombáznak az oroszok. Zsivitszkij azt is elmondta, hogy helyi idő szerint reggel 9 órától várhatóan három humanitárius folyosót nyitnak meg további civilek evakuálására.

A Carlsberg, a világ harmadik legnagyobb sörgyártója közölte, hogy leállítja ismert sörmárkájának értékesítését Oroszországban, beszünteti az összes oroszországi reklámot, és eladományozza az oroszországi üzletágának nyereségét. A Carlsberg-csoport szentpétervári székhelyű Baltika vállalatának nyolc sörgyára továbbra is működik majd külön üzletágként, a cég szerint azért, hogy a gyárakban dolgozó 8400 alkalmazott és családjaik meg tudjanak élni. A Heineken szerdán szintén leállította sörmárkájának gyártását és értékesítését Oroszországban.

Az ukrán külügyminisztérium több mint 50 globális márkát nevezett meg, amelyek még mindig aktívan tevékenykednek Oroszországban. A minisztérium szerda este a Facebookon tett közzé egy posztot, amiben márkák logói is láthatók. „Minden, Oroszországnak leadózott rubel ukrán gyerekek halálává és könnyeivé válik” – írták a poszt mellé, felszólítva az érintett vállalatokat, hogy szüntessék be oroszországi tevékenységüket. A listán olyan nevek szerepelnek, mint a Johnson & Johnson, az Auchan, a Pfizer, a Samsung, az LG vagy a Burger King.

Az Egyesült Államok hivatalos becslése szerint a háború első két hetében elesett oroszok száma 5-6 ezer fő – mondták el amerikai tisztviselők a CBS Newsnak. A sebesült orosz katonák számát körülbelül 15-18 ezerre becsülik, abból kiindulva, hogy a sebesültek száma jellemzően háromszorosa az elesettek számának. Egy névtelenségét megőrizni kívánó amerikai tisztviselő „nagyon-nagyon jelentős veszteségeknek” nevezte ezt, és a halálos áldozatok számát egyes második világháborús csatákhoz hasonlította.

Ukrajna azt állította korábban, hogy eddig 12 ezer orosz katona halt meg a harcokban. Múlt héten Oroszország azt közölte, hogy valamivel kevesebb mint 500 katonája halt meg Ukrajnában.

A híradásokban néha feltűnnek név szerint említett civil áldozatok, szerda éjjel a Perebejnisz-család szomorú történetét írta meg több médium is. A 43 éves Tatjána Perebejnisz és két gyereke, a 9 éves Alisze és a 18 éves Nyikita vasárnap halt meg, amikor megpróbálták elhagyni az orosz rakétatűz alá vett Iprinyt, Kijev egyik külvárosát. A nő az SE Ranking nevű startup főkönyvelője volt. A keresőoptimalizálással foglalkozó cég ukrán alapítású, de már a Szilícium-völgyben van a központja, és Kijev mellett Londonban, Minszkben és Moszkvában is vannak irodái. A vállalat Linkedin-oldalán írta meg, hogy a család meghalt.

„Nincsenek szavak, amik leírhatnák gyászunkat vagy enyhíthetnék fájdalmunkat. De számunkra most mindennél fontosabb, hogy Tánya és gyermekei, Alisze és Nyikita ne maradjanak csupán statisztika. Családja a civilek elleni indokolatlan támadás áldozatává vált, ami minden törvény szerint emberiség elleni bűncselekmény” – fogalmaz a vállalat közleménye.

A robbanásban meghalt egy férfi is, aki feltehetően a család egyik barátja volt. A nő férje a támadáskor egy másik városban volt, vele a New York Times készített riportot. Tatjána Perebejnisz eredetileg Donyeckből származik, és 2014-ben, a város megszállása után menekült Kijevbe, illetve Iprinybe. Bár az elmúlt napokban a város nagy része víz, áram és fűtés nélkül maradt, a nő habozott elhagyni a várost, mert beteg édesanyját ápolta. Végül úgy döntött, hogy más civilekkel együtt a „zöld folyosón” keresztül távozik majd.

A Rio Tinto bányászati óriásvállalat a következő cég, ami megszakítja gazdasági együttműködését Moszkvával. „Folyamatban van a Rio Tinto összes kereskedelmi kapcsolatának megszüntetése minden orosz vállalkozással” – közölte a cég szóvivője a Reutersnek küldött üzenetében.

Az angol-ausztrál cég bejelentése azt követően érkezett, hogy egyik felsővezetője azt mondta, a vállalat alternatív üzemanyagforrásokat keres az Oyu Tolgoinál található mongóliai rézüzeméhez, de nem hiszi, hogy teljesen leállíthatja az Oroszországtól való vásárlást.

Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint kormánya „ukrán kérésre” vizsgálja a Starstreak nagy sebességű, hordozható légvédelmi rakéták adományozásának lehetőségét – írja a Guardian a PA Mediára hivatkozva. A Starstreak irányítása lézerrel történik, ennek segítségével pontosan a célpontra – jellemzően vadászgépekre vagy helikopterekre – lehet vezetni a rakétát. Wallace szerint a fegyver segítene Ukrajnának „jobban megvédeni az égboltját”. Az ukrán katonákat ki kell képezni a rakéták használatára, és a politikus szerint az, hogy ez a kiképzés hogyan történik, „érzékeny kérdés”.

A miniszter emellett megerősítette, hogy 2000 helyett eddig 3615 darab Nlaw páncéltörő fegyvert szállítottak Ukrajnába, és a Javelin rendszer „kisebb szállítmányait” is elküldik az országnak.

Az oroszországi Lada autógyártó leállítja a termelést a gyáraiban – írja a BBC. A vállalat szerint a nyugati szankciók miatt nem tudja többé beszerezni a szükséges alkatrészeket és készleteket. Az 1973-ban Szovjetunióban alapított autómárka népszerű volt a régióban, a Lada tavaly az oroszországi autóeladások 21%-át tette ki. Második miniszterelnöksége idején Vlagyimir Putyin is gyakran fényképezkedett Lada modellekkel, sőt reklámozta a márkát: 2010-ben minden oroszt felszólított, hogy vásároljon egyet.

A vállalat ugyanakkor 2009-ben majdnem csődbe ment, a francia Renault autógyártó mentette meg. A Ladának ma már a Renault a többségi tulajdonosa, de a járműveket a helyi AvtoVAZ autógyártó szereli össze. Hogy a háború miatt a Ladán keresztül miért került nehéz helyzetbe a francia cég is, arról itt írtunk hosszabb cikket.

Kamala Harris amerikai alelnök megérkezett Varsóba, hogy közvetlenül tárgyaljon a lengyel vezetőkkel többek közt az Ukrajnának szánt vadászrepülőgépek ügyében – írja a BBC. Harris utazása előtt egy magas rangú kormányzati tisztviselő azt mondta, hogy a lengyel repülőgépek témája feltétlenül szóba fog kerülni a találkozók során.

Lengyelország kedden jelentette be, hogy kész azonnal és ingyenesen eljuttatni minden MiG–29-es vadászrepülőgépét a németországi Ramstein légi támaszpontra, hogy az Egyesült Államok Ukrajna rendelkezésére bocsáthassa őket. Cserébe azt kérték, hogy Amerika lássa el őket hasonló képességű, használt vadászgépekkel. A lengyel kormány a többi NATO-tagállamot is felszólította, hogy ha rendelkeznek MiG–29-esekkel, hasonlóan járjanak el. A javaslatot az Egyesült Államok nem fogadta el és Németország sem. Az amerikai védelmi minisztérium szerdán már kifejezetten „nagy kockázatú” lépésnek nevezte az ötletet, ami a háború további eszkalálódásához vezethetne. Oroszország eddig eltűrte, hogy nyugatról fegyverek érkeztek Ukrajnába, de a harci gépek már egy új szintet képviselnének. Még ha Ukrajnában állomásoznának is, Moszkva azzal érvelhetne, hogy a NATO olyan fegyvereket szállított, amelyek a konfliktust orosz területre is kiterjesztik.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a VICE Newsnak adott interjút, amiben azt jósolta, hogy Putyin előbb-utóbb tárgyalni fog vele. „Szerintem meg fogja tenni. Szerintem látja, hogy erősek vagyunk. Meg fogja tenni, csak még egy kis időre van szükségünk” – fogalmazott Zelenszkij. A riporter kérdésére elmondta, hogy nem bízik Putyinban, ő csak a saját családjában bízik. De Putyinnal tárgyalni fog, ha lehetősége nyílik rá. „Hogyan lehet megállítani ezt a háborút? Csak párbeszéddel” – mondta. A kérdésre, hogy mit üzenne Putyinnak, ezt válaszolta: „Hagyd abba a háborút. Kezdj el beszélni. Ennyi.”

Az egyik legnagyobb pénzügyi szolgálgató cég, a Morningstar március 31-től eltávolítja az orosz értékpapírokat a fix kamatozású indexeiből, és az országot a feltörekvő piacokról a nem minősítettek közé helyezi át – írja a Reuters. A hét elején már a JP Morgan is hasonló lépésre szánta el magát, múlt héten pedig az FTSE Russell és a Morgan Stanley is közölték, hogy a nyugati szankciók hatására kiteszik Oroszországot az indexeikből. Hogy ezek a döntések miért fontosak az orosz gazdaságnak, arról itt írtunk korábban.

Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter szerdán kijelentette, hogy az exportkorlátozásoknak, amelyeket az Egyesült Államok és szövetségesei Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziójára válaszul hoztak Oroszország ellen, „nincs lejárati ideje”. „Mi és a szövetségeseink hosszú távra tervezünk ebben” – mondta Raimondo a CNN-nek, hozzátéve, hogy a Biden-kormányzat kész kitartani az intézkedések mellett „ameddig csak szükséges”.

A miniszter nyilatkozata újabb jele annak, hogy az USA kormánya elhúzódó európai konfliktusra készül fel, amit az amerikaiak pénztárcái is meg fognak érezni. „Mocskos lesz, és valószínűleg rendkívül hosszú” – jósolta Raimondo a válsággal kapcsolatban. A miniszter arra is figyelmeztetett, hogy minden olyan ország, amelyik nem tartja be az Oroszországba irányuló exportra vonatkozó amerikai korlátozásokat, súlyos árat fog fizetni – beleértve Kínát is. Elmondta, hogy az Egyesült Államok kész arra, hogy például elzárja Kínát a félvezetők gyártásához szükséges amerikai vagy európai berendezésektől és szoftverektől. Ugyanakkor Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője szerdán azt mondta, hogy az amerikai kormány megfigyelései szerint Kína „nagyrészt betartja a bevezetett szankciókat”.

Oroszország „nem mond le Kijev bekerítésére irányuló terveiről” – közölte az ukrán hadsereg a kulcsfontosságú harctéri fejleményekről szóló legfrissebb jelentésében. Az ukrán fegyveres erők vezérkara helyi idő szerint szerdán éjfélkor kiadott közleményében azt írta, hogy erői „visszaverik és visszatartják” az orosz offenzívát „minden irányban”. Egyes térségekben „a megszálló erők elvesztették harcképességüket”, és most a tartalékaikat hozzák be – áll a közleményben a BBC szerint.

Ukrajna a közleményben Fehéroroszországot is vádolta azzal, hogy üzemanyaggal és kenőanyaggal segíti Oroszországot, és azt is lehetővé teszi Moszkvának, hogy használja az ország vasútvonalait és repülőtereit. Oroszország és Fehéroroszország nem kommentálta nyilvánosan az ukrán nyilatkozatot, amelynek tartalmát nem lehet független forrásból ellenőrizettnek tekinteni.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,4 milliárd dolláros (478 milliárd forintos) sürgősségi finanszírozást hagyott jóvá Ukrajnának. A szervezet a háborús költségeket és az orosz katonai invázió gazdasági hatásait szeretné enyhíteni. A globális hitelező szerint az ukrán hatóságok felmondták az IMF-fel fennálló készenléti hitelszerződést, de együttműködnek az alappal egy megfelelő gazdasági program kidolgozásában, amely a helyreállításra és a növekedésre összpontosít, amint a körülmények lehetővé teszik – írja a Reuters.

A 3M ipari konglomerátum szerdán közölte, hogy felfüggesztette oroszországi vállalkozásait – írja a Reuters. „Miután újraértékeltük az oroszországi érdekeltségeinket, úgy döntöttünk, hogy felfüggesztjük az ottani üzleti tevékenységünket” – írta a vállalat a Reutersnek küldött e-mailben. A 3M egyik riválisa, a Honeywell International a nyugati szankciók miatt korábban szintén bejelentette oroszországi üzleti tevékenységének felfüggesztését.

Korábban ukrán hatóságoktól arról érkeztek hírek, hogy 48 ezer embert evakuáltak szerdán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök televíziós beszédében ezt árnyalta azzal, hogy 35 ezer ukrán állampolgárt három városból evakuáltak humanitárius folyosókon keresztül: Szumiból, Enerhodarból és Kijev külterületeitől. Az elnök elmondta, hogy a tervek szerint csütörtökön további hat útvonalat nyitnak meg a háború sújtotta területekről, többek között az erős orosz támadás alatt álló Mariupolból és Iziumból.

(Sky News)

Egy nappal azután, hogy az orosz kézre került csernobili atomerőműből megszűnt az adatszolgáltatás a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a szervezet a szintén orosz irányítás alatt álló zaporizzsjai erőművel is elvesztette a kapcsolatot, vagyis leállt az adatátvitel az ENSZ nukleáris megfigyelő szervezete felé.

Az orosz erők a múlt héten támadták meg Zaporizzsját – Európa legnagyobb atomerőművét –, ami aggodalomra adott okot a sugárzás esetleges szivárgása miatt. A NAÜ közölte, hogy az adatkimaradás oka nem világos, és továbbra is kap információkat más ukrajnai létesítményekből, köztük három áramtermelő létesítményből.

A Zaporizzsja üzemeltetője közölte a felügyelőszervezettel, hogy a létesítmény négy nagyfeszültségű távvezetékéből kettő megsérült. Az üzemeltető közölte, hogy az erőmű telephelyen kívüli áramszükségletét egy távvezetékkel lehet biztosítani – tette hozzá a NAÜ.

A csernobili erőműben azóta az áramellátás is megszűnt, de a NAÜ szerint ez nincs kritikus hatással az atomerőműre.

A munkagépeket gyártó cégnek Moszkvában van egy elosztóközpontja, valamint Tosznóban egy gyára, az utóbbit leállítja a honlapján megjelent közlemény szerint.

Volodimir Zelenszkij a mariupoli kórházat ért bombatalálatot igyekszik kihasználni, hogy aktívabbá tegye az Ukrajnát segítőket, és egy friss oroszul tett nyilatkozatában nyilvánvalóan az oroszoknak is üzent.

„Egy gyermekkórház, egy szülészeti osztály. Hogyan fenyegették az Orosz Föderációt? Mi ez az ország, az Orosz Föderáció, amely fél a kórházaktól, szülészetektől, és elpusztítja azokat? Voltak ott kis banderovisták? (Sztepan Bandera az 1930-40-es években a militáns ukrán szélsőjobb vezetője és teoretikusa volt – a szerző) Terhes nők lövöldöztek volna Rosztovra? Megalázta valaki a szülészeten az oroszul beszélőket? Vagy ez egy kórház nácimentesítése volt?” – mondta Zelenszkij, utalva Putyin háborút indító indokára.

Az orosz propagandamédiában a kórházról azt nyilatkozták, hogy egy ukrán egység vette be oda magát, és azt is csak eljátszották, hogy terhes nőket kellett kimenteni onnan, de újra megjelentek olyan vélemények is, hogy az ukránok magukat bombázták.

Az elnök ezután ukránul folytatta, és arról beszélt, hogy az oroszok olyan városokat pusztítottak el, amelyek semmilyen fenyegetést nem jelentettek rájuk, kórházak, templomok és iskolák semmisültek meg, civilek haltak meg. „Embereket öltek meg. Gyermekeket ölnek meg. Egy gyermekkórház elleni légibombázás a végső bizonyítéka annak, hogy az ukránok ellen népirtás folyik”- mondta.

(Guardian)

„Most, hogy Oroszország ilyen hamis állításokat tett, és Kína látszólag támogatta ezt a propagandát, mindannyiunknak résen kell lennünk, hogy Oroszország esetleg vegyi vagy biológiai fegyvereket vet be Ukrajnában”

– reagált Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője arra, hogy Oroszország szerint Amerika vegyi fegyvereket fejleszt Ukrajnában. Az erről szóló összeesküvés-elméletet ebben a cikkünkben lepleztük le.

Psaki hozzátette, hogy Oroszország „hosszú és jól dokumentált múltra tekint vissza a vegyi fegyverek használatában”, illetve, hogy „a Nyugatot vádolja azokkal a jogsértésekkel, amelyeket maga Oroszország követ el”. Antony Blinken amerikai külügyminiszter az év elején figyelmeztetett arra a lehetőségre, hogy Oroszország hamis vagy valódi vegyifegyver-támadást hajt végre egy ukrajnai invázió koholt ürügyeként. De megjegyzései még azelőtt hangzottak el, hogy Oroszország teljes inváziója megkezdődött volna.

(CNN)

Egyre szűkösebb a hozzáférhető videójátékok piaca Oroszországban, az Epic Games, a CD Projekt, az Electronic Arts és az Xbox után a Playstation is kivonul az orosz piacról, jelentette be a Sony.

A cég azt közölte, hogy se Playstation konzolt, se szoftvert nem értékesítenek Oroszországban, felfüggesztetik az összes szoftver- és hardverszállításukat, ahogy a Gran Turismo 7 piacra dobását is, online áruházuk, a PlayStation Store is elérhetetlenné válik az oroszoknál.

A Sony döntése az iparág eddigi egyik legjelentősebb lépése. Iparági bennfentesek szerint a konzolgyártók közül neki volt a legnagyobb piaca Oroszországban.

A Sony egy újabb nagy márka, amely Ukrajna megtámadása miatt korlátozza tevékenységét, korábban például a McDonald's, a Coca-Cola, a PepsiCo és a Starbucks jelentette be az orosz piacról való kivonulását.

A Sony ezen kívül még azt is bejelentette, hogy kétmillió dollárt adományoz az ENSZ menekültügyi szervezetének és a Save the Children alapítványnak, hogy ezzel támogassák a háború áldozatait.

(via CNBC)

A brit hadsereg szóvivője megerősítette, hogy néhány brit katona ellenszegült a parancsnak, és elrepülhetett harcolni Ukrajnába.

A szóvivő elmondta, hogy a katonák nem kaptak engedélyt, és személyes döntésük volt Ukrajnába menni. Erősen kérik tőlük, hogy térjenek haza, többek között azért is, mert minden szolgálatban lévő brit katonának megtiltották, hogy Ukrajnába utazzon.

Liz Truss brit külügyminiszter korábban azt nyilatkozta, hogy támogat minden brit civilt, aki Ukrajnába menne segíteni harcolni, de a kormány később tisztázta, hogy határozottan nem ajánlja az Ukrajnába utazást.

A belügyminisztérium szerint az Ukrajnába utazó katonák komoly büntetéseket kaphatnak, ha csatlakoznak a harcokhoz, az törvénybe ütközik.

A hadseregnek feltehetőleg azért kellett nyilatkoznia, mert a The Sun szerint egy 19 éves katona otthagyta a laktanyáját, és Lengyelországba vett egy repülőjegyet.

(BBC)

Korábban 40 ezer sikeresen evakulát civilről adtak tájékoztatást az ukrán hatóságok, szerda este viszont pontosították a számot: 48 ezer ember menekült el a háború elől. Közülük 43 ezren Szumiból, 3,5 ezren Kijev környékéről, ezren pedig Enerhodarból jutottak ki.

Elméletileg a Kijevtől 150 kilométerre északra fekvő Csernyihivnél is humanitárius folyosót nyitottak, hogy civilek elhagyhassák az ostromlott, de ukrán beszámolók szerint itt sem tartották be az oroszok a meghirdetett tűzszünetet, a menekülőkre is lőttek, és ennek halálos áldozata is van.

Korjukivka polgármestere, Ratan Ahmedov az írta Facebookján, hogy egy fiatal férfi halt meg közösségükből, míg Mena polgármestere, Hennagyij Primakov egy halott nőről és négy sérültről számolt be. Novhorod-Sziverszkij vezetője Ljudmila Tkacsenko egy 19 éves fiú halálát közölte.

(via Ukrajinszka Pravda)

Csütörtökön fut neki Ukrajna és Oroszország a negyedik béketárgyalásnak, ezúttal Törökországban. Az orosz delegáció egyik tagja, Leonyid Szluckij azt nyilatkozta az orosz állami tévének, hogy Oroszország

„egy darab tárgyalási pontban sem fog engedni.”

(Reuters)

Lviv pályaudvarán búcsúztak ma szeretteiktől katonák tucatjai, és indultak az oroszok csapatok elleni harcba.

Órákkal a mariupoli szülészeti klinika ellen indított, 17 sérülttel járó orosz támadás után rövid magyarázattal állt elő az orosz külügyminiszter szóvivője, Marija Zaharova, aki szerint az ukrán haderők kiparancsolták a terhes nőket a klinikáról, hogy harcállásokat alakítsanak ki abban.

Hozzátette, hogy „számos ukrán álhírt cáfoló, Kijev polgárai ellen elkövetett bűncselekményeit igazoló videó van bőven a nyilvánosságban”. A kórházból a bombázás után készült videó egyértelműen azt mutatja, hogy ott a betegek és a személyzet volt jelen, köztük terhes nők, akiket a támadás után kimentettek a kórházból.

(CNN)

Az ukrán belügyminisztérium szerint több mint 3 ezer embernek sikerült elmenekülnie a harcok elől Irpinyből és Vorzelből, két, Kijevtől északra található elővárosi településről. „Az evakuálásban mintegy száz autóbusz és mentőautó vett részt” – közölte a minisztérium. „A kimenekített polgárok között több száz gyermek, idősek és súlyos betegek vannak”.

A belügyminisztérium megismételte a helyi hatóságok korábbi kijelentéseit, miszerint sokan mások nem hagyhatták el a Kijevtől északra fekvő városokat, annak ellenére, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az úgynevezett „zöld folyosók” létrehozásáról öt, a fővároshoz közeli területen, hogy a civilek elmenekülhessenek a súlyos harcok elől.

„A rendőrség szerint a megszállók megállították a humanitárius konvojokat, amelyek ma Bucsát, Hosztomelt és Borogyanka városát akarták elhagyni. Emiatt néhány embernek az életét kockáztatva kellett elhagynia Bucsát Irpiny felé, majd a helyiek oszlopával távozni” – áll a tájékoztatásban.

Korábbi információ alapján 24 óra alatt összesen 40 ezer ukrán civil evakuálása sikerült.

(CNN)