Orosz csapatok szálltak le Harkivban, Mariupolt teljesen körbezárhatták, Biden kitiltja az orosz gépeket az USA légteréből

A szerdai eseményeket itt tudja követni. Köszönjük!

A Brent típusú nyersolaj világpiaci szerda reggel 5,8%-kal emelkedett, így hordónként 110,9 dolláron állt. Ez 2014 július eleje óta a legmagasabb szint, ráadásul az emelkedés annak ellenére következett be, hogy az árak elszabadulásának megfékezésére kedden nemzetközi megállapodás született 60 millió hordónyi kőolajkészlet felszabadításáról.

(The Guardian)

Hetven japán jelentkezett Ukrajna felhívására, amelyben külföldi önkénteseket invitáltak az országba harcolni az orosz csapatok ellen. Az önkéntesek között a japán önvédelmi erők 50 volt tagja és a francia idegenlégió két veteránja is ott van a Mainichi Shimbun című napilap beszámolója szerint. Ukrajna nagykövetsége Japánban szerdán közölte, hogy orvosi, informatikai, kommunikációs vagy tűzoltói tapasztalattal rendelkező önkéntesekre is szükség van.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap hívta fel az Ukrajnával együttérző, harcolni is hajlandó külföldi állampolgárokat, hogy csatlakozzanak a Nemzetközi Védelmi Légióhoz, vagyis álljanak be katonáskodni az ukrán hadsereg mellett. Az elnök kérése a világ minden tájáról, köztük Nagy-Britanniából (amely kifejezetten támogatja a kezdeményezést) is több tucat embert ösztönzött önként jelentkezésre az oroszok elleni háborúba. A csatlakozók vízummentesen utazhatnak Ukrajnába.

(Sky News)

Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá, amely megtiltja az oroszoknak, hogy 10 ezer dollárnál (jelenleg ez kb. 3,4 millió forint) magasabb értékű külföldi valutával hagyhassák el az országot, írja a TASZSZ orosz állami sajtó.

A rendelet szerint az intézkedés március 2-tól hatályos, és „Oroszország pénzügyi stabilitásának biztosítása érdekében” foganatosítják. A valuta értékét a „kivitel napján az orosz központi bank határozza meg”.

Az ukrán hatóságok szerint helyi idő szerint hajnali 3 óra körül orosz légi egységek szálltak le Harkiv városában, és heves harcokba keveredtek az ukrán erőkkel, akik a 1,5 milliós várost védik. Az állami speciális kommunikációs ügynökség szerint az orosz katonák megtámadták a katonai orvosi klinikai központ kórházát is.

Az Ukrajna keleti részén fekvő Harkivban egész kedden heves harcok zajlottak, egy harckocsizó egység bázisát rakétacsapás érte, a repteret szétlőtték, a reggeli, főteret ért légi csapásban pedig tízen meghaltak.

„Putyin erőszakot és káoszt szabadított el. És bár lehet, hogy sikereket ér el a harcmezőn, hosszú távon nagyon borsos árat kell, hogy fizessen ezért” – mondta Biden.

Az elnök azonban megnyugtatott mindenkit, a szankciókkal Oroszországot célozzák, és mindent megtesznek azért, hogy az Egyesült Államokban ne lehessen érezni a következményeit. Biden bejelentette, hogy ennek érdekében az Egyesült Államok és szövetségesei hatvanmillió hordó olajat szabadítanak fel a tartalékokból, mint azt már szintén megszellőztették az amerikai lapok a beszéd előtti órákban.

Biden arról beszélt, hogy tudja, hogy minden amerikainak nyugtalanítóak a hírek (itt feltehetőleg a háború gazdasági hatásaira utalt). „De azt akarom, hogy tudjátok: Rendben leszünk” – jelentette ki az elnök.

„Szövetségeseinkkel együtt támogatjuk az ukránokat a szabadságért folyó harcukban. Katonai, gazdasági és humanitárius támogatást nyújtunk. Több mint egymilliárd dollárt adunk közvetlen támogatásként Ukrajnának.”

„De hadd legyek világos! Csapataink nem vesznek részt és nem fognak részt venni az orosz erőkkel folytatott ukrajnai konfliktusban. Csapataink nem azért mennek Európába, hogy Ukrajnában harcoljanak, hanem hogy megvédjék NATO-tag szövetségeseinket abban az esetben, ha Putyin úgy döntene, hogy tovább nyomul nyugat felé” – jelentette ki Biden.

„Putyin jelenleg jobban el van zárva a világtól, mint valaha” – jelentette ki az elnök, mire nagy tapsot kapott a teremben ülő politikusoktól.

„Azt üzenem az orosz oligarcháknak és a korrupt vezetőknek, akik dollármilliókat habzsoltak össze maguknak ennek az erőszakos rezsimnek köszönhetően: Ennyi volt!”

„Európai szövetségeseinkkel együtt felkutatjuk és elvesszük tőlük a jachtjaikat, a luxus ingatlanjaikat, a magánrepülőiket.”

Biden ezen kívül hivatalosan is bejelentette, amit több amerikai lap is megszellőztetett a beszédet megelőző órákban: hogy az Egyesült Államok csatlakozik az EU-hoz és Kanadához, és kitiltja az orosz repülőgépeket az amerikai légtérből.

„Előre felkészültünk, hónapokat töltöttünk azzal, hogy koalíciókat építsünk ki a világ más szabadságszerető országaival, hogy szembe szálljunk Putyinnal. Megszámlálhatatlan órát töltöttem azzal, hogy egyesítsem európai szövetségeseinket. Előre megosztottuk a világgal, amit tudtunk Putyin terveiről, és hogy pontosan milyen hamis indokkal fogja majd igazolni az agresszióját.”

„Oroszország hazugságaival az igazságot használva szálltunk szembe” – jelentette ki Biden.

„Történelmünk során megtanultuk ezt a leckét – amikor a diktátorok nem fizetnek árat az agressziójukért, akkor még nagyobb káoszt okoznak. És az Amerikát és a világot fenyegető költségek és veszélyek tovább nőnek – mondta Biden. – Ezért hozták létre a NATO-szövetséget a második világháború után, hogy biztosítsa a békét és a stabilitást Európában.”

„Putyin háborúja előre megfontolt és teljesen provokálatlan volt. [Putyin] elutasította az újabb és újabb diplomáciai erőfeszítéseket. Azt hitte, hogy a Nyugat és a NATO nem fog reagálni. És azt hitte, hogy megoszthat minket itthon és Európában.”

„De Putyin tévedett. Mi készen állunk, egységesek vagyunk, és azok is maradunk.”

„Zelenszkij elnök és minden ukrán vakmerősége, bátorsága és elszántsága szó szerint inspirálja a világot” – fogalmazott Biden. „Polgárok csoportjai tankok útját állják el a testükkel. Mindenki a diákoktól a nyugdíjasokon át a tanárokig katonának állt, hogy megvédjék hazájukat.”

Biden arra kérte a jelenlevő politikusokat, hogy tapsolják meg a közönség soraiban (a first lady mellett) ülő washingtoni ukrán nagykövetet, akit ováció fogadott.

„Mi, az Amerikai Egyesült Államok az ukrán nép mellett állunk” – jelentette ki az amerikai elnök.

Oroszország blokkolná a Wikipédiát, a helyi hatóságok az oldal kitiltásával fenyegetőznek. Az állam az oldal „orosz invázió Ukrajnában” című szócikkét kifogásolta, amely ukrán civilek haláláról és Ukrajnába behatoló orosz erőkről ír.

Az orosz hírközlési szabályozónak értesítője szerint (melyet az orosz nyelvű Wikipédia tweetelt) „illegálisan terjesztett információnak” számít Ukrajna áldozatairól vagy az orosz hadsereg személyzetéről írni.

Az ukrán belügyminisztérium vasárnapi adatai szerint a hétvégén 352-re nőtt az orosz támadásban életüket vesztett civilek száma, ebből 14-en gyermekek voltak. Az áldozatok száma tovább nőtt kedden, miután orosz támadás érte Kijevet és Zsitomirt.

Joe Biden amerikai elnök megkezdte évértékelő beszédét – a State of the Union Addresst – az amerikai Kongresszusban. Biden rögtön a beszéd elején rátért az orosz-ukrán háborúra.

Hat nappal ezelőtt Vlagyimir Putyin meg akarta rengetni a szabad világ alapjait. Azt hitte, hogy a fenyegetőzései miatt azt tehet, amit akarhat. „De csúnyán elszámolta magát” – jelentette ki Biden. „Azt hitte, hogy bevonulhat Ukrajnába, és a világ majd nem tesz semmit. Ehelyett egy olyan falba ütközött, amire nem számított: az ukrán emberekbe.”

Az OMV közleményében jelezte, hogy a cég igazgatósága úgy döntött, nem folytatják a tárgyalásokat a Gazprommal. Az OMV eredetileg a híres földgázmezőról, Urengoyról tárgyalt az orosz céggel, a tárgyalásokban felmerült lehetséges részesedéstől azonban végleg eláll az olajipari vállalat. Emellett „felülvizsgálják az OMV Északi Áramlat-2 vezetékben való részvételét is”, mint fogalmaznak.

Az oroszokat szankcionálva vonul ki az ExxonMobil is egy nagy oroszországi olajprojektből, a Szahalin-1-ből. Ők felfüggesztenek minden jövőbeli beruházást is az országban, mint a vállalat indokolta, azért, mert „elítélik Oroszország akcióját és támogatják Ukrajna népét abban, hogy meg tudja védeni szabadságát és meg tudja alapozni saját jövőjét nemzetként”.

Mint az megírtuk, az Eni olasz olajipari óriásvállalat kedden jelentette be, hogy 50%-os részesedésével kiszáll az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezetékből. Korábban a rivális BP és a Shell is oroszellenesen bojkottot hirdetett, a Shell tiltakozása például szintén érinti az Északi Áramlat-2-t, amelynek németországi szakaszát felfüggesztette Németország – szintén Oroszországot szankcionálva.

Az orosz kormány az olajóriások lépéseire azt reagálta, hogy lehetséges, hogy időszakosan megtiltanák, hogy külföldi befektetők megszabaduljanak az orosz érdekeltségeiktől. Azt egyelőre nem teljesen tudni, ezt pontosan hogyan gondolják szankcionálni.

Több különböző forrás szerint is körbevették Mariupolt az orosz katonai erők. Korábban a brit Védelmi Minisztérium is erről szóló tájékoztatást tett közzé hírszerzési információk alapján, de most már helyi jelentések is érkeznek a körbezárt déli városból. Gyenyisz Pusilin, a donbaszi szeparatisták vezetője a nap folyamán szintén azt nyilatkozta, arra számít, hogy csapatai kedd folyamán érik el Mariupolt. Az Azovi-tenger partján elterülő, ipari központként is funkcionáló város kiemelt stratégiai célpont, heves harcok dúlnak itt az invázió kezdete óta, hiszen az elfoglalása lehetővé tenné Oroszország számára, hogy folyosót hozzon létre a Krím és a szárazföld között.

Roland Oliphant, az angol Daily Telegraph riportere nemrég tweetelte: egy ukrán katona azt mondta neki, körül vannak véve. „Ha bármi történne velünk, ne felejtsetek el minket. Körbezártak minket Mariupolban, nincs kiút” – áll az idézetben.

(The Guardian)

Több hitelesített videó jelent meg internetszerte az orosz–ukrán háború azon szeletéből, amit nem katonák, hanem ukrajnai civilek vívnak (hasonlóan ahhoz az ukrán férfihoz, aki pár napja ráugrott egy tankra, majd letérdelt előtte, hogy megakadályozza, hogy tovább tudjon menni). A megható jelenetek egyike volt például az alábbi, ahol helyi civilek, fiataloktól az idősekig, együtt énekelték az ukrán himnuszt az orosz tankok sora előtt:

Harkiv városában pedig egy ellenséges járművet próbáltak megállítani a helyiek, kezükben ukrán zászlóval. Többen az autó tetejére másztak, ami ennek ellenére sebességre kapcsolt, és kihajtott a tömegből:

Vagy Melitopol lakói, akik nem engedték tovább az orosz katonaságot, és a lövések, szirénázások ellenére is csak azt skandálták: „Megszállók!”

Magyar idő szerint hajnali 3-kor kezdődik majd Joe Biden amerikai elnök State of the Union beszéde, amelyből már előre szivárognak részletek. Egymástól függetlenül a Wall Street Journal és a CNN is megírta értesülések alapján, hogy Biden be fogja jelenteni a beszédben: az Egyesült Államok kitiltja az orosz repülőgépeket az amerikai légtérből az ukrajnai invázió miatt.

Ez az amerikai lépés az európai és kanadai hatóságok korábbi berepülési tilalmait követné, amelyet Oroszország hasonló korlátozásokkal torolt meg. A kölcsönös repülési tilalmak alaposan felbolygatják a globális légiközlekedési hálózatokat, és folyamatosan arra kényszerítik a légitársaságokat, hogy kerülő útvonalakat válasszanak vagy akár járatokat töröljenek.

(CNN, WSJ)

Kína kedden tűzszüneti tárgyalások elősegítését ajánlotta fel Oroszország és Ukrajna között – írja a Sky News Alix Culbertson politikai riporterre hivatkozva. Wang Yi kínai külügyminiszter kedden telefonon beszélt ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, és ennek alapján Peking szerint Ukrajna „kész intenzívebben kommunikálni a kínai féllel”. „Várakozással tekintett Kína közvetítői erőfeszítései elé a tűzszünet érdekében” – áll a Kuleba reakciójáról kiadott kínai közleményben.

A kommunikáció szerint Kínát „mindig kiállt minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett”, ezért „mélyen elszomorítja” a konfliktus. Kína egyébként közel egy héttel a háború megindulása után sem ismeri el Oroszország invázióját. A mostani nyilatkozat nem tisztázza, hogy Peking elfogadja-e Oroszországnak a Krím félszigetre vonatkozó igényét illetve Donbasz térség Putyin által elismert szakadár területeit legitim államalakulatként. Az orosz támadás óta Kína terel, és élénken figyeli, mit reagál a nyugati világ – írtuk a kínai álláspontot részletező cikkünkben.

Az ukrán fővárostól nyugati irányban 140 kilométerre lévő Zsitomir városát eredetileg egy katonai támaszpont miatt kezdték lőni az oroszok. A valamivel este 10 után érkezett légicsapás az Ukrán Sürgősségi Szolgálat szerint tíz házat eltalált: ebből három kigyulladt, a városi kórház épületében pedig az ablakok törtek be a robbanás miatt.

A támadásban két ember meghalt, hárman megsebesültek. A szolgálat szerint több ember ragadhatott az eltalált házak romjai alatt. A mentési munkálatok továbbra is zajlanak.

A Világbank-csoport és a Nemzetközi Valutaalap támogatást készít elő Ukrajnának. A két ügynökség vezetői közös közleményben nyilatkoztak arról, hogy aggódnak az orosz invázió lehetséges hatásai miatt – mint a nyersanyagárak emelkedése, a pénzügyi piacok zavarai, a globális infláció.

A Világbank jelezte, hogy a következő hónapokban 3 milliárd dollárt ígér Ukrajnának, ebből minimum 350 millió dollárt a következő hétre. Az IMF közölte, hogy gyorsan megvizsgálja Ukrajna sürgősségi kérelmét, reményeik szerint idén júniusig 2,2 milliárd dollárt tudnak elérhetővé tenni Ukrajna számára. (bbc)

Az Eni olasz olajipari óriásvállalat kedden közölte: kiszáll az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat gázvezetékből, amelyben 50 százalékos részesedéssel rendelkezik.

„Az Eni el kívánja adni részesedését” az Oroszországot és Törökországot a Fekete-tengeren keresztül összekötő Kék Áramlat gázvezetékben – mondta a vállalat szóvivője. Az Eni ezzel csatlakozik a rivális BP-hez és a Shellhez az oroszellenes bojkottban, a két nagy olajvállalat ugyanis már korábban bejelentette, hogy Moszkva ukrajnai inváziója miatt kivonulnak az Oroszországhoz kapcsolódó projektekből. Az orosz kormány reakciója ezekre a lépésekre, hogy időszakosan megtiltanák, hogy külföldi befektetők megszabaduljanak az orosz érdekeltségeiktől. A tiltás mikéntjéről egyelőre nem sokat tudni.

(Barrons)

• Kedden késő este megélénkültek az orosz támadások, Kelet-Ukrajnában Harkivot lövik, nyugaton Kijevet és Zsitomirt is légitámadás érte, több helyről jelentettek robbanásokat, feltehetőleg civil áldozatok is vannak.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Joe Biden amerikai elnökkel beszélt egy nem túl gyorsan üzembe hozott titkosított telefonon. Biden megígérte, hogy kitartóan segítik Ukrajnát, humanitárius segéllyel, biztonságtechnikai felszereléssel és gazdasági támogatásokkal.
• Ukrajnából legalább 700 ezren menekültek el, de mintegy 80 ezren éppen a háború kitörése után tértek vissza külföldről. A többségük férfi, és harcolni akar.
• Újabb gazdasági szankciókat jelentettek be az oroszokkal szemben: hét bankjukat zárták ki a nemzetközi utalási rendszerből, és újabb cégek, mint a Nike, a Ford és az Apple jelentették be, hogy nem kereskednek Oroszországban.
• Vlagyimir Putyin orosz elnökről az derült ki, hogy úgy a Debreceni Egyetem díszpolgára, hogy igazából nem is az.
• Márki Zay Páter szerint hazugság, hogy nem járulunk hozzá az ukrajnai fegyverszállításokhoz, hiszen Orbánék megszavazták az EU-s fegyverküldést.

A Boeing kedden bejelentette: felfüggeszti „főbb tevékenységeit” Moszkvában, valamint „az orosz légitársaságoknak nyújtott alkatrész-, karbantartási és műszaki támogatási szolgáltatásokat”. Az amerikai repülőgépgyártó vállalat közlése már nem az első hasonló fejlemény az elmúlt órákban: a Ford bejelentette, hogy felfüggeszti oroszországi aktivitását, az Apple korlátozta a szolgáltatásait, és a Nike webshopja sem működik.

A Boeing lépése az Aeroflotról elérhető nyilvános információk alapján a légitársaság flottájának kb. harmadát érinti, és ez még csak egy társaság a több orosz közül.

(Lee Hudson, a Politico munkatársa via Guardian)

A Ferencváros futballcsapatának korábbi edzője, Szerhij Rebrov adományalapot hozott létre az ukrán hadsereg támogatására. A kezdeményezéshez már több neves futballista csatlakozott, mint például Olekszandr Zincsenko, Andrij Jarmolenko vagy Roman Jaremcsuk.

Eddig 16,5 millió hrivnya (186 millió forint) gyűlt össze, de az összeg folyamatosan növekszik.

(via Sport.ua)

A Debreceni Egyetem 2017-ben díszpolgári címmel tüntette ki Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az ukrajnai orosz támadás után megkérdeztük Szilvássy Zoltántól, az egyetem rektorától, hogy kezdeményezik-e Putyin díszpolgári címének visszavonását. A mai napig nem kaptunk választ, mint ahogy a Debreciner sem, ám észrevették, hogy az egyetem kedden közzétett egy közleményt, amelyben Putyin díszpolgári címével kapcsolatban a következő tájékoztatást adták: „A Debreceni Egyetem szabályzata szerint a civis honoris causa kitüntetésre javasolt személynek nyilvános ünnepélyes szenátusi ülésen kell átvennie kitüntetését. Akinek az oklevelét az egyetem nem adta át, az nem birtokosa a címnek, így nem jogosult annak viselésére. A Szenátus soron következő rendes ülésén napirendjére tűzi a kitüntetés odaítéléséről szóló határozatának hatályon kívül helyezését is.”

Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy nem fosztják meg a díjtól Putyint – hiszen nem is birtokolhatja azt jelenleg –, csak épp hatályon kívül helyezik a cím odaítéléséről szóló határozatot, amennyiben a szenátus a következő ülésén megszavazza az erről szóló javaslatot. További részletek a cikkünkben.

Az ukrán fővárostól nyugati irányban 140 kilométerre lévő Zsitomir városát is lőni kezdték az oroszok. A jelentések szerint bár eredetileg egy katonai támaszpont volt a célpont, több lakóházat is eltaláltak, lángba borultak az épületek. Egyelőre nem tudni, hogy hány civil áldozata van a támadásnak. A helyi katasztrófavédelem irányításával jelenleg is folynak a mentési munkálatok. Többen a romok alatt ragadhattak. (via Guardian)

Százezer darab ingyenjeggyel segíti az ukrán menekülteket a Wizz Air – jelentette be a cég a keddi sajtóközleményében.

A jegyek olyan járatokra használhatók, amik egy Ukrajnával szomszédos országból indulnak, kizárólag 2022 márciusában.

A járatokra csak kézipoggyász vihető ingyenesen, minden más poggyász díjköteles. A sikeres foglaláshoz szükséges az ukrán útlevél vagy személyi igazolvány száma, ezeket az iratokat a felszállás előtt minden esetben fel is kell mutatni. További információkat ezen az oldalon lehet megtalálni.

A légitársaság továbbá 29,99 eurós kedvezményt ad az ukrán menekülteknek a legtöbb európai járatára, 69,99 eurós akciót pedig az Egyesült Arab Emírségekbe, Izlandra és a Kanári-szigetekre szóló jegyekre. Ezek a kedvezmények mind egy útra szólnak, szintén csak kézipoggyásszal, és csak olyan foglalásokra, amik az előző bekezdésben linkelt oldalon történnek.

Az Ukrajna keleti részén fekvő Harkivban továbbra is heves harcok dúlnak, kedden éjszaka is lőtték a várost az oroszok, írta az Ukrajinszka Pravda.

A lap Anton Gerascsenko belügyminiszteri tanácsadót is idézte, aki azt írta Telegramján, hogy egy harckocsizó egység bázisát is rakétacsapás érte, és katonai raktárakat is célba vettek az oroszok. Gerascsenko azt állítja, hogy a fegyvereket már korábban kivitték a raktárakból. Ezzel együtt egy olyan videó is megjelent a támadásról, amin egy hatalmas robbanás azt sejteti, hogy még lehettek lőszerek a raktárban.

Habár az amerikai autócég is bevallja, hogy az utóbbi években folyamatosan leépítették az aktivitásukat Oroszországban, és csak kisteherautókat gyártanak és árulnak egy orosz vegyesvállalaton keresztül, most Ukrajna megszállása miatt felfüggesztik azt a keveset is. Továbbá egy menekülő ukránokat segítő segélyalapnak 100 ezer dollár adományt adnak.

(Ford)

A Svájcban bejegyzett és az orosz Gazprom tulajdonában lévő Nord Stream 2 AG tavaly fejezte be a 11 milliárd dolláros (3700 milliárd forintos) Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, amely célja az Oroszországból Németországba irányuló gázszivattyúzási kapacitás megduplázása volt. A beruházás bírálói szerint a vezeték lehetőséget adott volna Oroszországnak arra, hogy az EU-ba irányuló gázszállításokban kiiktassa Ukrajnát mint tranzitországot. Az 1230 kilométeres (767 mérföldes) gázvezeték azonban nem kezdhette meg a működését, mert Németországban nem kapott engedélyt – írta a Napi.hu pár napja. A német kormány az ukrán határon 2021 őszén kezdődő orosz csapatösszevonások miatt előbb szüneteltette az engedélyezési eljárást.

Múlt kedden pedig – miután Oroszország elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét és a területre orosz csapatokat vezényelt – Olaf Scholz német kancellár bejelentette, hogy felfüggesztik az Északi Áramlat 2 engedélyeztetését. Joe Biden amerikai elnök közleményében méltatta a német lépést, és egy nappal később újabb szankciókkal lényegében bebiztosította, hogy az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat 2 egy jó darabig ne tudjon elindulni.

A projekt mögött álló svájci vállalat az amerikai szankciók miatt nem bírta tovább, kedden hivatalosan is csődöt mondott, és az összes alkalmazottját, mintegy 106 főt elbocsátott.

„Ha Oroszország a megszállás mellett dönt, az azt jelenti, hogy tankok vagy csapatok lépik át újra Ukrajna határát, akkor nem lesz többé Északi Áramlat 2. Mi véget vetünk ennek” – mondta Biden február elején, miután Olaf Scholz német kancellárt fogadta Washingtonban. Ez mára úgy tűnik, véglegesen eldőlt.

Az Északi Áramlat 2 megnyitásával pár hete részletesebben is foglalkoztunk ebben a cikkben.