Így változik meg az élet 2024-ben

Autópálya

Január 1-től fizetős a teljes M0-s, ami sok kelet-pesti és a pesti agglomerációban élő autósnak jelent plusz kiadást. A matricák ára átlagosan 16,4 százalékkal emelkedik, személyautósoknak az éves országos matrica 49 190 forintról 57 260 forintra drágul, az éves megyei sztrádamatricák pedig 6660 forintba kerülnek majd a tavalyi 5720 forint után.

Március 1-jétől egynapos matricát is lehet venni, ennek az ára 5150 forint lesz. Ezen kívül bővítik a díjköteles úthálózatot. Két olyan megyében is lesz fizetős út, ahol eddig nem volt: Békésben az M44-es, Jász-Nagykun-Szolnok megyében az M4-es és az M44-es. Januártól egyedül Nógrád megyében nem lesznek fizetős utak.

Drágább lesz az üzemanyag

Magyarország egy európai uniós szabályozásra hivatkozva január 1-től megemelte a jövedéki adót az üzemanyagon, így a MOL-nál két részletben összesen 41 forinttal emelkedik a benzin és a dízel ára: január 1-én 20, majd január 15-én további 21 forinttal fog nőni az üzemanyagár literenként. A kormány egy esetleges EU-s kötelezettségszegési eljárástól tartva növelte az üzemanyagok jövedéki adóját az Unió által meghatározott ár fölé, de a Portfolio szerint az emelés miatt a literenkénti üzemanyagár jóval a régió átlagára fölé ugrik.

Érettségi

2024-től átalakul az érettségi. Magyarból új típusú feladatok, történelemből pedig új témakörök lesznek, változnak a természettudományos tárgyak vizsgái és teljesen új tárgyakat is lehet majd választani. Nagyobb lesz a hangsúly a lexikális, tárgyi tudás elsajátításán. Idén már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörténet mint önálló tárgy, és érettségizni sem lehet majd belőle. Ezzel párhuzamosan például a film- és médiaismeret oktatását is kivezetik a tantervből.

Felvételi

2024-től átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert. A legfontosabb változás, hogy az egyetemeknek nagyobb beleszólása lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.

Az 500 pontból 100 pont sorsáról az egyetemek saját hatáskörükben dönthetnek. Akár szakonként is más követelményeket szabhatnak meg, ezzel a bemeneti szűrésben nagyobb autonómiát kapnak a felsőoktatási intézmények. Ebben a cikkben a felvételi átalakítását többek között oktatáskutatóval, a nyelviskolák egyesületének elnökével és a hallgatói önkormányzat képviselőjével elemeztük.

Státusztörvény

Hivatalosan január 1-től lép hatályba a közoktatásban maradt pedagógusok új szerződése. Ezzel a pedagógusok hivatalosan is kikerülnek a közalkalmazotti jogviszonyból, és átkerülnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyba.

A törvény elfogadását sok tiltakozás előzte meg. Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény elfogadásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek, és miért tüntettek ellene, itt foglalkoztunk.

Tanárbéremelés

A kormány ígérete szerint hároméves pedagógus-bérfejlesztési program indul januárban, miután lehívhatóvá vált az uniós pénzek egy része. Ennek keretében először egy 32,2 százalékos béremelést hajtanának végre.

Orbán Viktor a decemberi Kormányinfón azt mondta: a magasabb fizetést már a februári bérrel megkaphatják a tanárok. A feltételes mód azért indokolt, mert a kormány a bérfejlesztés megkezdéséhez még vár egy papírt az Európai Bizottságtól, ami igazolja, hogy valóban megkapják utólag az ígért pénzt. A béremelési program végén bruttó 800 ezer forintra nőhet a tanárok bére. A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy a bérfejlesztés nem csak a tanárokra, hanem az óvodapedagógusokra is vonatkozni fog.

Széchenyi-kártyák

2024-től már nem lehet hideg élelmiszert vásárolni a boltokban SZÉP-kártyával. Januártól ismét csak melegételre, szállásra, szabadidős szolgáltatásokra lehet költeni a kártyákról, így a szállodáknak, szolgáltatóknak és éttermeknek könnyebb lesz a helyzetük, mivel az emberek újra kénytelenek lesznek náluk elkölteni ezt a pénzt.

Az pedig a vállalkozásoknak lehet érdekes, hogy januártól bővítik a Széchenyi Kártya Programot: elektromos autóra is használható lesz a hitel.

Startol a palackok visszaváltási rendszere

Ugyan csak júliustól lesz kötelező a gyártóknak betétdíjas palackokban árulni az italaikat, de a Mol MOHU rendszere már januárban elindul, és a 400 négyzetméternél nagyobb üzletekben és az 1000 főnél népesebb településeken már a visszaváltó-automatákkal is találkozhatunk.

Az 50 forintos betétdíj az 1 deciliternél nagyobb és 3 liternél kisebb, fémből, műanyagból vagy üvegből készült egyszer használatos italok csomagolására fog vonatkozni. Ez alól kivétel a tejtermékek és a tejalapú italok, ott továbbra sem kell betétdíjat fizetnünk. Az újratölthető, jellemzően üvegből készült palackoknál (például borosüvegek) is más lesz a helyzet, itt a gyártó határozhatja meg a betétdíj összegét, és visszaváltani sem minden automatánál lehet majd.

Fontos, hogy ne nyomjuk össze a palackot, mert az automata csak sértetlen állapotban fogja visszavenni azt.

Miután ez megtörtént, három lehetőség közül választhatunk:

• visszautalják az összeget a bankszámlánkra egy telefonos program segítségével,
• különböző ajándékutalványban kaphatjuk meg az összeget, attól függően, melyik üzletben van az automata,
• el is adományozhatjuk az összeget: ha ezt az opciót választjuk, a gyermekegészségügyet tudjuk vele 2024-ben támogatni.

Minden fontos tudnivaló a visszaváltásról itt.

Néhány városban kezdhetünk komposztálni

Egy 2018-as uniós döntés értelmében január 1-től a tagországoknak el kell kezdeniük a házi biohulladékok elkülönített gyűjtését. Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy

egy külön kukánk lesz a tojáshéjhoz, kávézacchoz és a nyers zöldség- és gyümölcsmaradékokhoz hasonló konyhai hulladékokhoz.

A hulladékgyűjtéshez és a visszaváltórendszerekhez hasonlóan ezt is a Mol MOHU leányvállalata fogja üzemeltetni, és a változás a kerti zöldhulladékok rendszerét nem fogja érinteni. Januárban azonban még nem kell mindenkinek elkezdenie a komposztálást: első körben Budapest XI. és XXI. kerületében, Debrecenben, Miskolcon és néhány városban januártól használhatjuk az új kukákat. A tervek szerint 2025-re fog mindenkihez elérni az új rendszer Magyarországon.

Vendégmunkások

A parlament decemberben elfogadta a javaslatot, ami az EU-n kívüli állampolgárok beutazásának és tartózkodásának eddigi szabályait írja át. Ezzel az új idegenrendészeti törvénnyel szeretnék szabályozni a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatását. A „harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” szóló törvényre a kormány szerint azért volt szükség, mert a 2007-ben hozott rendelkezések még a migrációs hullámok előtt születtek, legalábbis ezzel az indoklással nyújtották be a javaslatot az Országgyűlésnek. A mostani törvény a „jogszerű magatartás kikényszerítését” helyezi előtérbe. A korábbi vendégmunkástörvényt még az életbe lépése előtt visszavonta a kormány.

És ha már vendégmunka, egy szintén aktuális példa arra, hol tart már a munkaerőhiány bizonyos ágazatokban: mérföldkő lesz a BKK életében, amikor januárban munkába állhat az a huszonhárom Fülöp-szigeteki buszsofőr, akiket a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerződéses partnere, az Arrivabus Kft. vett fel november elején a buszsofőrhiány orvoslására.

A sofőrök először a 100E jelű közvetlen repülőtéri járaton kezdhetnek el dolgozni. A fővárosi buszok egyharmadát, mintegy 450 járművet üzemeltető Arriva a Pannonjob Kft.-vel, illetve egy helyi partner segítségével kereste a megfelelő jelentkezőket a délkelet-ázsiai országban. A helyi előszűrésen száz alkalmas jelentkező közül választották ki azokat, akik novemberben Magyarországra érkeztek, hogy két hónapig tartó nyelvi, kulturális és szakmai továbbképzésen vegyenek részt, mielőtt munkába állnának.

Foci

Gyökeresen megváltozik a futball Bajnokok Ligája, a 2024/25-ös idénytől 32-ről 36-ra növelik a részt vevő csapatok létszámát. Így tíz helyett csak nyolc mérkőzést játszik majd mindegyik csapat a csoportkört felváltó ligaszakaszban. Hogy ki kivel játszik, az a sakkból ismert „svájci rendszer” alapján dől majd el. A jövőben úgy alakítják ki a párokat, hogy a közel azonos teljesítményűek játszanak egymással. Változás lesz az is, hogy a BL-meccsek közvetítési jogát az RTL Magyarország nyerte meg a 2024/25-ös szezontól kezdve.

Képviselői helyek

Budapest több kerületében is átrajzolják az egyéni választókerületeket a júniusi önkormányzati választás előtt, ugyanis a lakosságszám csökkenése miatt kevesebb képviselői mandátumot osztanak ki 2024-ben. Azt a törvény írja elő, hogy milyen módon kell kiszámolni a képviselői mandátumok számát. A 10 ezernél nagyobb lakosú településeken és a fővárosi kerületekben egyéni választókerületben vagy kompenzációs listán juthat mandátumhoz egy képviselő.

Digitális állampolgárság

A digitális állampolgárság 2024 közepétől teszi lehetővé, hogy személyes jelenlét nélkül, mobiltelefonnal intézzünk hivatali ügyeket, például az autóátírás vagy a gyermek születése utáni teendőket. Ehhez egy ingyenes applikációt lehet letölteni a mobiltelefonra. Az app tudni fogja az állampolgárságot, a személyi számot, a nemet, személyi- és lakcímkártya adatokat, elérhetőségeket. Ezután az app segítségével igazolható a személyazonosság.

A digitális átállás nem kötelező, önkéntes alapon megy. Az újítás fő kérdése az adatvédelem lesz, az ugyanis egyelőre nem világos, hogyan lesz biztonságos a rendszer. A digitális állampolgárságról bővebben is írtunk.

Szabadnap

2024-től a szülő rendelkezhet arról, hogy mikor veszi ki a gyerekek után járó pótszabadságot. A szabályozás szerint a gyerek 16 éves koráig egy gyerek után évente két nap, két gyerek után négy, kettőnél több gyerek után hét nap pótszabadság jár a szülőnek. Az indoklás szerint ekkor is érvényesül az az általános szabály, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a pótszabadság kiadását legfeljebb hatvan nappal elhalaszthatja, illetve a megkezdett pótszabadságot megszakíthatja.

Változik a világ, változnak a magyar adók is

Erős év vár a NAV-ra 2024-ben: a globális minimumadóra való felkészüléssel, és az 1979-ben megkötött amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnésével több változás is érkezik január 1-től a magyar adórendszerbe, de sokaknak az új kedvezmények előtt is megnyitja a kaput.

A globális minimumadó lényege, hogy a nagy multinacionális cégek ne tudják a pénzeik különböző országokba tologatásával kijátszani a helyi adókat – az egyezményhez csatlakozó országok vállalták, hogy minimum 15 százaléknyi adót szednek a 750 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolító óriáscégek nyereségéből. Mivel Magyarország először elutasította a globális minimumadó tervét, az amerikai-magyar egyezmény felbontása is egy nyomásgyakorlás volt az Egyesült Államok részéről. Végül hazánk is beleállt az egyezménybe, ezért ugyan a globális minimumadó csak 2025-től érkezik, a legfontosabb elemeit már az őszi adócsomagban elfogadta a parlament, így a 15 százalékos megadóztatást biztosító kiegészítő adó mellett különböző kedvezményekkel is készülnek januártól az óriásvállalatoknak.

Ha ez nem is, de az amerikai-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény felbontása a lakosságot is érinthetné, a magyar kormány azonban egy jogi eszközzel kikerüli ezt. Az 1979 óta érvényben lévő egyezmény lényege az volt, hogy a két ország ne adóztassa meg duplán azokat a magánszemélyeket és cégeket, akik Magyarország és az Egyesült Államok között mozgatják a jövedelmüket. Elsősorban az Amerikából érkező osztalék, árfolyamnyereség és kamat kapcsán merülhetne fel probléma, így Magyarországnak most korrigálnia kellett, nehogy végül duplán adóztassák azokat.

Az Európai Gazdasági Térség kedvezményei fognak mostantól vonatkozni az OECD országokra is, így nem kell még egyszer adózni az OECD-államokból (például az Egyesült Államokból) érkező kamat- vagy értékpapír-jövedelmünkre. Ugyanez lesz érvényes az előadókra is, akiknek elég, ha a tevékenységük végzésének a helyén leadózzák az abból bejövő pénzeket.

A cégeknek sem kell többé az adóbevallással foglalkozniuk

A lakossági adóbevallásokhoz hasonlóan jövő évtől a vállalatok bevallástervezeteinek elkészítését is magára vállalta a NAV, így januártól érkezik az eÁFA rendszere. A cégeknek csak el kell fogadni az adóhivatal bevallástervezetét, amit a NAV az online pénztárgépek, az online számlaszolgáltatások, a vámhatározatok és a cégek könyvelőszoftvereinek az adataiból gyúr össze.

Ettől függetlenül továbbra is a vállalatok feladata marad a NAV által elkészített tervezet ellenőrzése, ha pedig az nem felel meg:

• továbbra is elkészíthetik saját, klasszikus bevallásukat;
• kiegészíthetik, módosíthatják a tervezetet, mielőtt elfogadnák azt;
• további adatokat küldhetnek a NAV-nak, akik így változtatnak a tervezeten.

Változások egyéni vállalkozóknak

Decemberben 266 800 forintra emelkedett a havi minimálbér, ami több adózási értékhatár alapjául is szolgál, így januártól nőnek az átalányadozó egyéni vállalkozók bevételi határai is – 32 millió 16 ezer forint lesz a maximum, amit ebben az adózási formában el tudunk számolni, kiskereskedelmi tevékenység esetén pedig 160 millió 80 ezer forint.

Nem csak ez lesz jelentős változás az átalányadózóknak: jövő évtől a vállalkozás szüneteltetése alatt befolyt bevételeket, kiadásokat a szüneteltetés előtti utolsó nap tevékenységének kell elszámolni. Ez problémákat is okozhat: ha az ez időszak alatt befolyt bevétel miatt meghaladjuk az átalányadózás értékhatárát, visszamenőlegesen is elveszítjük átalányadózási jogosultságunkat, amit még a következő évben sem választhatunk újra.

Szintén a minimálbérhez kötik az adómentes jövedelem összegét, így ez most 1 600 800 forint lesz (40 százalékos költséghányad esetén pedig 2 688 000 forint).

Adómentes lottónyeremény

Itt található még, hogy „a tradicionális számsorsjátékokon való részvételi kedv fokozása érdekében” mentesítik a lottóhoz hasonló szerencsejátékokat a személyi-jövedelemadó hatálya alól, így

jövőre nem terheli adó a lottó ötös megütését.

Igaz, ennek inkább a játékot levezénylő cég, vagyis az állam Szerencsejáték Zrt. örülhet, mivel nyereményként eddig is a leadózott összeg volt feltüntetve, és nem valószínű, hogy az adómentesség miatt a cég most megemeli a nyereményeket.

Ha viszont nyerünk, a felmondással kevesebbet kell már bajlódnunk régi munkahelyünkön, a korábbi hatféle dokumentum helyett januártól elég lesz egyet, az úgynevezett foglalkoztatási igazolást kitöltenünk.

Bírósági illeték

Január 1-jétől megszűnik annak lehetősége, hogy a bírósági eljárási illetéket illetékbélyeggel fizethessük ki. Így a bírósági eljárási illeték elsősorban a Bírósági Fizetési Portálról indított utalással, EFER-számla közbeiktatásával (EFER – Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer), közvetlen banki átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással, azaz úgynevezett sárga csekken fizethető be.

Utóbbi lehetőséget kizárólag a bíróság elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett ügyfelei, azaz a bíróságon jogi képviselő nélkül eljáró nem gazdálkodó szervezetek, például természetes személyek, egyesületek, társasházak választhatják.

És még néhány változás 2024-től:

• Ünnep lesz január 1. a túrórudi-kedvelőknek: a desszert jellegű sajtkészítmények, így az ikonikus magyar hűtőpulti termék áfája 27 százalékról 18 százalékra esik.
• A vállalatoknál az energiahatékonysági beruházás adókedvezménye az eddigi 15 millió euróról 30 millió euróra nő, de csak úgy vehető igénybe, ha ennek következtében 20 százalékkal javul az energiahatékonyság.
• A globális minimumadó miatt bevezetik a kutatás-fejlesztési támogatást, ezt az adókedvezményt alapkutatásnál, alkalmazott kutatásnál és kísérleti fejlesztésnél vehetik igénybe az arra jogosult cégek.
• Megszűnik a munkakezdés előtti kötelező orvosi vizsgálat.
• Szűkül azoknak a munkakezdőknek a köre, akiknél egy vállalkozás kedvezményt kérhet a szociális hozzájárulási adóból. Mostantól a magyarok mellett csak az Európai Gazdasági Térségből, illetve Ukrajnából vagy Szerbiából érkező dolgozóknál lehet élni a kedvezménnyel.
• Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher januártól szociális hozzájárulási adónak fog számítani.
• A visszterhes vagyonátruházási illeték befizetése alóli mentesség már a kistelepülési csokra is érvényes lesz.
• Innentől évente háromszor jutalmazhatók a munkavállalók adómentesen, alkalmanként a minimálbér tíz százalékát meg nem haladó értékben. Bizonyos feltételek mellett már adómentes az a palackozott bor is, amelyiket üzleti ajándékként adnak, vagy csapatépítő tréningen, üzleti találkozón fogyasztanak el.