Az oktatáskutató szerint a lassú leépülést folytatja a felvételi átalakítása, az egyetemek nem aggódnak

„Egy kisebb fajta tragédiának élem meg”

– ezt mondta Radó Péter oktatáskutató a Telexnek, amikor arról kérdeztük, mit szólt a felsőoktatási felvételi módosításához. Július végén derült ki, hogy a kormány jelentősen átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert, a módosítások 2024 szeptemberétől lépnek életbe.

• Míg eddig a maximális 500 pontot a középiskolai eredmény (200), az érettségi eredmény (200) és a pluszpontok (100) alapján egy központi eljárás szigorú szabályai szerint lehetett megszerezni, a jövőben az egyetem maga dönthet majd 100 pontról. Ezt az intézmény a szóbeli felvételi, a sport-, a művészeti vagy más társadalmi tevékenység alapján ítélheti oda a jelentkezőnek.
• Átalakul a pontok kiosztásának struktúrája is: a középiskolai tanulmányi eredményekért az eddigi 200 helyett már csak 100 pontot adnak, nagyobb súllyal esik viszont latba az érettségi, amelynek eredményéért 300 pont jár. Emellé jön még a 100 intézményi pont.
• Nem lesz szükség nyelvvizsgára a felvételihez és a diplomához sem feltétlenül. A nyelvi kompetenciák megszerzését elsősorban az egyetemekre, illetve a hallgatókra és családtagjaikra bízzák.
• Megszűnik az egyetemre való bejutáshoz szükséges minimumponthatár.

Radó Péter szerint korábban sokkal demokratikusabb volt a rendszer, mert a felsőoktatás bemeneti kontrollja nem az egyetemeknél volt, hanem a közoktatásnál. Régebben nem hagytak teret annak, hogy az egyetemek a saját elitista vágyaikat érvényesítsék a hallgatókkal szemben.

„Ezt a rendszert gyengíti a módosítás azzal, hogy visszadobja a labdát az egyetemeknek.”

Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a bejelentett módosítások hogyan fogják érinteni a felsőoktatást. A beszélgetések alatt világossá vált: igaz a részletszabályok még nem ismertek, de itt nemcsak egyszerűen a felvételi pontszámítás módosításáról van szó, hanem egy összetett, rendszerszintű átalakításról.

Van, aki szerint pozitív, más szerint álságos

Felmerülhet a kérdés, hogy miért van szükség egyáltalán ilyen jelentős átalakításra. Csák János, kulturális és innovációs miniszter szerint ezek az intézkedések növelik a felsőoktatás minőségét és a hallgatók versenyképességét. Több szabadságot kapnak az egyetemek, így a hallgatók kiválasztása pontosabbá válik, a diákok nagyobb valószínűséggel kerülnek arra a képzésre, amelyet sikerrel el is tudnak végezni.

Állítása szerint nem megalapozatlanul és váratlanul hozták meg a döntést, mert a miniszter szerint „az sose jó, ha valami villámként becsap”. A döntés meghozatala előtt ezért közvélemény-kutatásokat is készítettek a témában. A miniszter azt mondta: az alapítványi fenntartású egyetemekkel személyesen egyeztetett, az állami fenntartásúakkal telefonon, és kikérte a hallgatói önkormányzatok véleményét is. Ezek alapján nem volt olyan egyetem, amelyik azt mondta volna: nem kér több autonómiát a felvételihez, az alapítványi fenntartású egyetemek pedig mind egyetértettek a döntéssel.

„Nem fog ettől kilőni a magyar felsőoktatás, de alapvetően nem tartjuk rossz változásnak”

– mondta a Telexnek Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke a Telexnek a módosításokról. A bejelentés előtt volt egy nagyobb egyeztetés, ahol ők is jelen voltak, és korábban informálisan is kikérték a véleményüket. Ők alapvetően egyetértettek a változtatásokkal, egy fontos dologhoz viszont mindenképpen ragaszkodtak: a felvételi rendszere ugyanolyan átlátható maradjon, mint amilyen eddig volt. Szerinte az, hogy az egyetemek maguk dönthetnek a pontok 20 százalékáról, önmagában nem veszélyezteti ezt.

Viszont a részletszabályok ismerete nélkül nehéz előre tudni, hogy történhetnek-e visszaélések. Szerinte ha az egyetemek például olyan átlátható szóbeliket szerveznek, mint amilyen az érettségiken van, akkor nem lehet probléma.

„Valóban összehívták az egyetemeket. Ez az elején inkább egy tájékoztató jellegű megbeszélés volt, nem pedig egy konkrét részletekbe menő egyeztetés”

– mondta Jancsik András, a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) oktatási rektorhelyettese. Később azt mondta, hogy azóta már volt egy másik egyeztetés is, amin szó volt a részletekről. Ők pozitívan fogadták a változtatásokat, általánosságban jó dolog, hogy dönthetnek a felvételi pontok egy részéről.

Szerinte a legtöbb egyetem kétféle problémával küzd:

• az elitképzések azzal, hogy a legjobb hallgatókat tudják kiválasztani,
• más szakok pedig azzal, hogy növeljék a felvett hallgatók számát, biztosítva a szak gazdaságos működtetését.

A BGE magát minőségi tömegképzésként definiálja, így a pontszámítási rendszer változásánál sem arra fog törekedni, hogy erősen szelektáljon, ezzel szűkítve a felveendő hallgatók körét. Viszont szerinte demográfiai okok miatt sokkal több hallgató nincs a rendszerben, így a létszám bővítése vagy akár szinten tartása nehéz feladat.

Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora szerint két probléma volt korábban, amiket most ezzel a módosítással meg tudnak oldani az egyetemen:

• a felvételi rendszer merevsége távol tartotta a külföldön élő magyar állampolgárokat, a magyar diaszpóra tehetséges hallgatóit,
• a magasan húzott ponthatáraik miatt a hátrányos helyzetű fiatalok nem tudtak bekerülni hozzájuk.

Szerinte ha a felvételi kereteit rugalmasabbá teszik, az lehetőséget ad arra, hogy ezt a két problémát megoldják.

A cikk elején idézett Radó Péter oktatáskutató szerint

van néhány budapesti tudományegyetem, amelyeknek nem fog gondot okozni a férőhelyfeltöltés, nekik szigorúbb követelményeik lesznek. A legtöbb intézmény azonban csökkenteni fogja az elvárásokat, mert abban érdekeltek, hogy minél több hallgatót tudjanak felvenni.

Radó szerint ezzel megszűnik az egységes rendszer: lesz az elitnek fenntartott szűk oktatás, és lesz a többi intézmény, ami gyakorlatilag felsőfokú szakképzési programokat fog kínálni.

A különböző helyeken megszerzett érettségi már nem ugyanazt fogja jelenteni, pedig „az érettségi volt az egyik utolsó olyan eleme a 2010 utáni rendszernek, amit még nem változtattak meg”. Az oktatáskutató úgy látja: nagyon álságos a nagyobb szabadság ígérete, mert az egyetem autonómiáját gyakorlatilag felszámolták, a finanszírozásuk sem fog nőni.

A közoktatás feladata lenne a nyelvtanítás

„Ez az egész európai Magyarország számára egy rendkívül káros és nem előremutató üzenet”

– mondta Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke a felvételihez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről. Azt is hozzátette: Csák János nem kérte ki a szakmai véleményüket a módosítás előtt.

Csák János a Telex kérdésére korábban azt nyilatkozta: az átalakítás célja, hogy több szabadságot kapjanak az egyetemek és a leendő hallgatók, mert náluk lesz a döntés lehetősége, így a felelősség is az övék. Ez az üzenet a nyelvtanulás szempontjából egyenlő azzal, hogy amennyiben a közoktatás nem fogja felkészíteni a diákokat a nyelvvizsgára, akkor a hallgatóknak különórákon, saját pénzből kell megteremteniük a nyelvtanulás lehetőségét.

Légrádi mindenesetre bízik abban, a felsőoktatás képviselőinek továbbra is fontos marad, hogy az általuk kiadott diplomához nyelvvizsga kelljen. Ő nem is tudna olyan szakot mondani, ahol nincs szükség a nyelvtudásra. Minden szakterületen képesnek kell lennie egy diplomásnak arra, hogy elolvasson egy idegen nyelvű cikket, és képes legyen külföldi kollégákkal kapcsolatot teremteni. Szerinte ezek nélkül nem tekinthető európai tudásnak a megszerzett ismeret.

Légrádi szerint a B2-es középszint könnyen megugorható. Azok a nem tudatos hallgatók fognak hosszú távon rosszul járni ezzel a módosítással, akik emiatt nem tanulnak nyelvet, mert a diplomát így is megszerzik, és azt gondolják, egyébként sem szükséges.

Légrádi szerint rendszerszintű probléma az, hogy most is tízezrek vannak, akik nem tudták megszerezni a nyelvvizsgájukat, és úgy kaptak diplomát. Emlékezetes: a kormány a Covid idején 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát hirdetett, így több mint 135 ezren vehették át a diplomájukat nyelvvizsga nélkül.

„Ezt a rendszerszintű problémát kellene megoldani ahelyett, hogy egy tollvonással rossz üzenetet küldünk ki a társadalom felé”.

A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint az egyetemeknek nem feladatuk a nyelvtanítás, az a közoktatás feladata lenne. Ha felelősséggel döntő emberek kezébe kerül nagyobb autonómia, az szerinte mindig jófelé vezet. Ebben az esetben reméli: az egyetemek hozzájárulnak ahhoz, hogy több ember legyen, akiknek nem csak a szakmai, hanem a nyelvtudása is elér egy európai Magyarországon elvárható szintet.

Nem minden egyetem ad lejjebb a nyelvi követelményekből

Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese azt mondta: számukra nagyobb jelentőségű kérdés a nyelvvizsga és leginkább a nyelvtudás, mint a pontszámítás módosítása. Náluk eddig minden szaknál előírtak egy-két nyelvvizsgát. Bár a részletszabályokat még nem tudják, de nem merült fel, hogy eltöröljék a nyelvtudás követelményét a diplomához. A BGE oktatási rektorhelyettese nem számít arra, hogy sokkal több nyelvórát kell majd tartani a hallgatók felzárkóztatása miatt, de valószínűleg a magyar nyelvű képzéseken is több tárgyat fognak idegennyelven oktatni.

A Corvinus rektora úgy nyilatkozott, őket kevésbé érinti a nyelvvizsga kötelezettségének eltörlése, nem fognak lejjebb adni az elvárásaikból.

A hallgatói önkormányzat képviselője a kötelező nyelvvizsga eltörléséről azt mondta: nagyon kevés ország van Európában, ahol a nyelvi kompetenciák elsajátítását nyelvvizsgához kötik. Magyarországon már régóta nyelvvizsga kell a diplomához, de mégsem szerepelünk jól az Európai Unióban a nyelvi kompetenciaméréseken.

„A nyelvvizsga és a nyelvi kompetencia között nincs olyan erős összefüggés, mint azt sokan gondolnák”.

Szerinte ha egy munkáltató idegen nyelvű munkavégzésre keres jelentkezőt, akkor nem elégszik meg a nyelvvizsga-bizonyítványával, hanem idegen nyelven fog vele interjúzni, és az alapján méri fel a tudását. Ha pedig olyan állásra vesznek fel valakit, ahova nem kell nyelvtudás, nem fogja érdekelni a munkáltatót, hogy van-e nyelvvizsgája a jelentkezőnek, vagy sem.

Budai Marcell, a hallgatói önkormányzat képviselője úgy gondolja, hogy az egyetemeknek nem lesz nagyobb felelőssége a nyelvtanításban, mert az a közoktatás feladata lenne. A felméréseik alapján a hallgatókat is nagyon megosztja a kötelező nyelvvizsga kérdése, mint ahogy ezt a koronavírus-járvány idején a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség eltörlésénél is látni lehetett.

A nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről Radó Péter oktatáskutató azt mondta: ez hátrafelé menekülés. Szerinte látványosan rosszabb lesz a nyelvtudása a fiataloknak, a nyelviskolák hallgatóik jelentős részét el fogják veszíteni, mert a diákok nem lesznek érdekeltek a nyelvvizsga megszerzésében. Szerinte azok az egyetemek, amelyek nem elitképzést csinálnak, el fogják engedni a nyelvvizsga-kötelezettséget a diplomához. Például a pedagógusképzésben ez elég valószínű, mert így is nagyon kevés a jelentkező.

Mi lesz a hátrányos helyzetűekkel?

A módosítás felvet több esélyegyenlőségi kérdést is, hiszen az egyetemek nagyobb szabadsága a felvételinél önkéntelenül is együtt jár a nagyobb döntési jogkörrel, és ezzel együtt a visszaélés lehetőségével. Az esélyegyenlőségi szempontokról mindenki máshogy gondolkodott.

A BGE oktatási rektorhelyettese szerint a módosításnak nincsen esélyegyenlőségi szempontból aggályos vetülete, sőt, még az is lehet, hogy ha az egyetemek megkapják a nagyobb szabadságukat a felvételinél, az még a szélesebb körű hozzáférhetőségen is javítani tud.

A hallgatói önkormányzat képviselője azt mondta: ebben a módosításban ő sem látja a kiemelt esélyegyenlőségi kérdést. Sőt, szerinte még a hozzáférhetőségen segíteni is tud az, hogy például a vidéki településeken élő, esetleg hátrányosabb helyzetű hallgatók a településükhöz tartozó egyetemre mennek továbbtanulni. Így a felsőoktatási intézmény akár rájuk is tudja szabni a felvételi követelményeket, ezzel nagyobb lehetőséget adva nekik a bekerüléshez.

Az oktatáskutató erre a véleményre úgy reagált:

„Van egy gyönyörű politikai szakszó, amit erre használni tudok, az a rizsa.”

Radó Péter oktatáskutató szerint a hallgatói önkormányzatok nem abban érdekeltek, hogy nagyobb egyetemi autonómia legyen. A problémák gyökere szerinte az, hogy a hátrányos helyzetűek teljesen kiszorultak a felsőoktatásból, az évtized elején még az arányuk 7-8 százalék volt, az évtized végére lement 1 százalékra, a közoktatás is egyre szelektívebbé vált. Szerinte itt kellett volna beavatkozni a rendszerbe, hogy legyen esélye egy hátrányos helyzetű fiatalnak a felsőoktatásban tanulni.

A Corvinus a hátrányos helyzetű tehetségeket is keresi

A Corvinus Egyetem rektora felhozta azt a példát, hogy ha ugyanannyi pontja van egy hátrányos helyzetű diáknak és egy nem hátrányos helyzetűnek, lehet, hogy nagyobb potenciál van az előbbiben, mert ő nagyobb akadályokat győzött le az életében. Ugyanakkor hozzátette: itt nem arról van szó, hogy egy kvótarendszert szeretnének kiépíteni.

„Mindannyiunk közös érdeke, hogy a magyar gazdasági és társadalomtudományi elitképzésből ne szoruljanak ki a hátrányos helyzetű, zsákfaluból származó, értelmiségi szülők nélkül felnövő tehetségek sem.”

Jelenleg a Corvinus legtöbb hallgatója elit gimnáziumokból megy hozzájuk, ők szinte mind felső-középosztálybeliek. Ennek szemléltetésére elmesélte, hogy egy kollégája évente 1500 diákot tanít, de tíz év alatt mindössze egy roma diákkal találkozott.

A Corvinuson nemrégen elindították az Illyés Gyula tehetségtámogató programot, amelybe tíz hátrányos helyzetű diákot vettek fel, akik a pontszámaik miatt nem kerültek volna be az egyetemre. A rektor szerint ha a rendszer rugalmasabb lesz, akkor például jövőre ezeket a gyereket is fel tudják venni az egyetemre. Úgy, hogy ne csak felvegyék őket, hanem ugyanolyan versenyképesek legyenek, mint az elit gimnáziumokból érkezők.

Takáts Előd azt szeretné, ha az egyetemek által adható száz pontnál az esélyegyenlőségi szempontok nagyon erősen számítanának, de erről végleges döntés nem született, még széles körű egyeztetések lesznek.

Folytatódhat a lassú leépülés

Bár a módosítás hosszú távú következményeit nehéz megjósolni, becslések már vannak a jövőre nézve. Jancsik András, a BGE oktatási rektorhelyettese szerint pár éven belül még változatosabb lesz a felsőoktatási mezőny Magyarországon. Akik most jó nevű egyetemnek számítanak, erősebben szelektálhatnak a hallgatók közül, és magasabb követelményeket támaszthatnak eléjük.

Ugyanakkor a tömegképző intézményekbe nagyobb feladat lesz több hallgatót felvenni, és akár minőségi gyengülés is várható. Jancsik attól nem tart, hogy aki akar, az nem tud bejutni a módosítás miatt felsőoktatási helyre. Mivel a minimumponthatár is megszűnik, az eddigi 280 pontot lejjebb is vihetik, tehát akár több hallgatót is felvehetnek.

„Sokkal érdekesebb kérdés, hogy az ilyen autonómia mellé lesz-e az egyetemeknek eszköze arra, hogy a hátrányosabb helyzetű hallgatókat jobban támogassák”.

Radó Péter oktatáskutató úgy látja: az egyetemek elitista vezetése 2005 óta morog amiatt, hogy elvesztették a belépési szűrésnél a kontrollt. Az oktatáskutató szerint ez a lépés nem a felsőoktatási politikáról szól, hanem arról, hogy felsőoktatás elitista vezetőinek régi igényét kielégítse a kormány. Szerinte a módosításnak nem lesznek hosszú távú következményei. Az várható, hogy a merítési bázis szűkülni fog, a minőség pedig nem fog javulni.

„Az a lassú leépülés folytatódik tovább, ami tíz éve zajlik.”

Frissítés 19:44-kor: Cikkünk megjelenése után derültek ki újabb részletszabályok a felsőoktatási felvételi pontszámításáról, így azok a változások ebben a cikkben még nem szerepeltek. A fejleményekről itt írtunk részletesebben.