Felsőoktatási felvételi: eltörlik a kötelező emelt szintű érettségit és a minimumponthatárt

Szeptember 30-ig kell döntenie az egyetemeknek a felsőoktatási felvételi részletszabályairól, a kormány szeptember első felében fogadja el a szükséges módosításokat. Az új változások szerint nem lesz kötelező elvárás az emelt szintű érettségi, az ötödik érettségi tárgyról az egyetemek dönthetnek, és eltörlik a minimumponthatárt – írta Hankó Balázs, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus 19-én az egyetemek rektorainak küldött levelében, ami a Telex birtokába jutott. A levélből az is világosabbá vált, hogy mire adhatják az egyetemek a plusz 100 pontjukat.

Július végén derült ki, hogy a kormány jelentősen átalakítja a felsőoktatási felvételi rendszert, a módosítások 2024 szeptemberétől lépnek életbe. A mostani levélből az derül ki, hogy igaz 2024 szeptemberétől lesz hatályos a módosítás, de annak részletszabályait az egyetemeknek idén szeptember 30-ig kell kidolgozniuk. A levél szerint a változásokat már a 2023-as felvételin is figyelembe vehetik, de azokat kötelezően csak 2024-től kell alkalmazni. A részletekről még mindig keveset tudunk, sok múlik azon, hogy az egyetemek hogyan döntenek szeptember 30-ig.

Mire jár az egyetemek által adható 100 pont?

Eddig talán a legnagyobb változásnak az egyetemek által adható 100 pont tűnt, hiszen ez a megszerezhető maximum 20 százaléka. Ezzel nagyobb önállóságot kapnak a felsőoktatási intézmények a diákok kiválasztásában, ami az eredeti célja volt az átalakításnak. Radó Péter, oktatáskutató korábban a Telexnek azt mondta: ezzel nagyobb lesz a lehetőség arra, hogy az egyetemek saját elitista vágyaikat érvényesítsék a hallgatókkal szemben.

Mivel a módosítással megszűnik a 100 adható pluszpont, amit például a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, országos tanulmányi versenyeken elért eredményekért kaphattak a diákok, úgy tűnik, hogy az egyetemek által adható 100 pont fog lehetőséget adni ezek figyelembevételére. Ugyanis a 100 pontot nagyon hasonló dolgokra adhatják az egyetemek, mint amiért az eddigi pluszpontok jártak. Így például:

• emelt szintű érettségi vizsga,
• nyelvvizsga, nyelvtudás,
• tanulmányi és művészeti versenyek,
• sporteredmény,
• szakképesítés,
• esélyegyenlőség (például fogyatékosság, hátrányos helyzet),
• ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos szakra való jelentkezésnél a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél.

De olyan szempontokat is nézhetnek, mint a

• munkatapasztalat,
• szóbeli vagy írásbeli saját vizsga.

A levélben Hankó Balázs, helyettes államtitkár kiemeli, hogy ezek pusztán példák, az egyetemek más szempontokat is figyelembe vehetnek, és meg is oszthatják a 100 pontot ezek között.

Nem lesz kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez

Az intézmények eddig azt dönthették el a felsőoktatásért felelős miniszterrel együtt, melyik tantárgyból várnak el emelt szintű érettségit. 2024-től arról is dönthetnek, hogy kell-e egyáltalán emelt szintű érettségit tennie a hozzájuk jelentkező diákoknak.

Eddig az emelt szintű érettségi az egyetemi szakoknál általánosságban kötelező elvárás volt, a változás után középszintű érettségivel is be lehet kerülni majd bizonyos szakokra. Az átalakítás miatt megszűnik a felvételi követelményként előírt egy emelt szintű érettségi kötelezettsége.

Az új szabályozás szerint az egyetemek nem csak a hatáskörükbe tartozó 100 pontról dönthetnek majd, hanem nagyobb beleszólásuk lesz a tanulmányi pontok meghatározásába is. A tanulmányi pontokat most a jelentkező 9–12. évfolyamos középiskolai osztályzatai, és az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményei adják.

• A középiskolai eredmények alapján számolt tanulmányi pontokat eddig a magyar, a matematika, a történelem, egy idegen nyelv, plusz ötödikként egy legalább két éve tanult természettudományos tárgy eredményei adták. A felsőoktatásért felelős miniszter a jövőben erre a bizonyos ötödik tantárgyra az érettségi vizsgatárgyak jóval szélesebb körét határozza meg képzési területenként, amelyek közül az egyetemek dönthetik el, hogy melyik eredményt számítják be.
• Hasonló lesz a helyzet az érettségi eredmények számításánál is. Ehhez eddig öt érettségi tantárgyat vettek figyelembe, a matematikát, magyar nyelv és irodalmat, a történelemet, egy idegen nyelvet és egy szabadon választható tárgyat. Az ötödik tantárgyról a jövőben nem a diákok, hanem az egyetem dönthet azok közül a tárgyak közül, amiket a felsőoktatásért felelős miniszter előír. Ötödiknek olyan tantárgyat választhatna az egyetem vezetése a felvételihez, ami neki relevánsnak számít. Így például ha valaki államtudományi területen szeretne továbbtanulni, érettségizhet mondjuk honvédelmi alapismeretekből ötödik tárgyként. Ha bölcsészettudományi irányba menne, akkor választhatja a filozófiát, ha pedig jogi képzést szeretne, beszámíthatja például a társadalomismeretet.

Ez a változás megnehezítheti azoknak a tanulóknak az életét, akik nem tudják pontosan, hogy hova szeretnének menni, így több szakot is megjelölnek. Igaz a levélben benne van, hogy az elvárt ötödik tantárgyakat képzési területenként egységesen kell meghatározni, de az nem világos, hogy mi van abban az esetben, ha egy diák eltérő képzési területekre jelentkezik. Ebben az esetben más tantárgyat várhatnak el ötödikként, így a sikeres felvételihez talán több tárgyból is kénytelen lenne érettségit szerezni.

Az érettségikre nem jegyet, hanem egy százalékot kapnak a diákok, ez nem változik. Viszont a középszintű érettségi eredményénél ennek az elért százaléknak a kétharmada számít majd felvételi pontnak, az emelt szintű érettséginél az elért százalék felel meg a felvételi pontnak. Erre a különbségtételre azért lehet szükség, mert a korábban adható 50 pluszpont különbséget jelentett a közép és az emelt érettségi súlyozásában, de a pluszpontok megszűnésével így lehet a szintek között az arányos beszámítást fenntartani.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az egyetem automatikusan lejjebb adna az elvárásaiból, ez csak egy lehetőség. Azt sem jelenti, hogy ha a bekerülés könnyebb is lesz, a már felvettekkel szembeni elvárások csökkennek.

Eltörlik a minimumponthatárt

Hasonlóan a feltételek enyhítését jelenti a minimumponthatár eltörlése. Eddig legalább 280 pont kellett ahhoz, hogy valaki bármilyen felsőoktatási szakra bekerüljön. Mostantól nem lesz ilyen központi minimális elvárás, tehát elméletben azok is mehetnek egyetemre, akik nem érik el ezt a pontszámot. De az egyetemek maguk is meghatározhatnak szakonként minimumpontszámot.

Itt hozzá kell tenni, hogy az eddigi 280 pont a megszerezhető maximális 500 pontnak kicsit több mint a fele volt, a legtöbb szak bőven e fölött húzta meg a bekerülési ponthatárt. Tehát ennek eltörlése önmagában nem jelenti azt, hogy a szakok automatikusan lejjebb viszik a ponthatáraikat.