Nehezebb felkészülés, több tárgyi tudás, jobb helyesírás kell majd a 2024-es magyarérettségihez

2022. június 12. – 14:48

Másolás

Vágólapra másolva

A debreceni Ünnepi Könyvhéten megrendezett beszélgetésen magyartanárok véleményezték a középszintű magyarérettségiben 2024-től életbe lépő változásokat. A tanárok szerint a diákokat nehezebb lesz felkészíteni a vizsgára, a teszthez több tárgyi tudás kell, az új, témakifejtő esszé megírása nehéz lehet, a rossz helyesírással pedig értékes pontokat lehet veszíteni. Azt a tanárok sem helyeslik, hogy 2024-től már nem kell hivatalos levelet vagy más gyakorlati szövegműfajt írni a diákoknak, és a változásokkal a középszintű érettségi egyre inkább az emelt szinthez kezd hasonlítani. Az új érettségihez ugyanakkor felkészítő módszereket is ajánlottak egymásnak és a jelen lévőknek.

A 2024-es magyarérettségi is téma volt Hajas Zsuzsa mesterpedagógus csütörtöki, debreceni előadásán, amelyet végül az eső miatt egy közeli szakközépiskola termében tartottak meg. Az Ünnepi Könyvhéten megtartott rendezvényen az előadó négy debreceni középiskolai magyartanárnővel beszélgetett a magyar nyelv és irodalom tanításáról, a 2024-es érettségit érintő legfontosabb változásokról, illetve saját, legújabb kiadványáról, amely remélhetőleg az új érettségi feladatokra is segít felkészülni.

A kötet szerzője, Hajas Zsuzsa az előadásra kinyomtatott kiadvánnyal- Fotó: Keresztes Bence
A kötet szerzője, Hajas Zsuzsa az előadásra kinyomtatott kiadvánnyal- Fotó: Keresztes Bence

A mesterpedagógus legújabb, a papírárak és a későbbi esetleges módosítások miatt egyelőre csak digitálisan elérhető kötete, a középiskolai tantervhez igazodva tartalmaz 23 irodalmi feladatlapot és 31 témakifejtő esszéfeladatot. A módosításokkal olyan feladattípusok kerültek be a 2024-es középszintű érettségibe, amelyek emelt szinten is nehezek lennének. Emiatt a tanárok szerint a középszint és az emelt szint egyre inkább közelít egymáshoz.

Nem kaptak központi segítséget a felkészítéshez

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, 2024-től nemcsak a történelem, hanem a magyarérettségi is jelentősen átalakul. A középszintű magyar írásbelin a legfontosabb változás az érvelés/gyakorlati szövegalkotás (hivatalos levél, kérelem, könyvajánló, honlap bevezető, motivációs levél stb.) helyett a 20 pontos „irodalmi feladatlap” bevezetése lesz, ami tényekre és adatokra kérdez rá. Az esszéfeladatoknál megszűnik az összehasonlító műelemzés, a diákok vagy egy mű elemzését vagy egy témakifejtő esszé írását választhatják. Utóbbiban a tavaly kiadott mintafafeladatok alapján például az ősz megjelenítésének sokszínűségéről kell írni a magyar irodalomban.

A változásokat a Magyartanárok Egyesülete 2021-ben visszalépésként értékelte. Akkor Arató László az egyesület elnöke azt mondta a Telexnek: félő, hogy az újfajta számonkérés a magolás érettségije lesz, amellyel háttérbe szorulnak a modern kompetenciafejlesztés elvei. Arató szerint így még nehezebbé válik annak elérése, hogy a gyerekek megszeressék az olvasást.

A változásokról a debreceni tanárnők is hasonló állásponton voltak. Szerintük az újítások közül az összehasonlító szövegelemzést felváltó témakifejtő esszére lesz nehéz felkészíteni a diákokat. Az érettségizőknek ugyanis itt egy adott irodalmi téma mentén kell négy év anyagát felhasználva esszét írniuk, amelynek megírásához komplex irodalomtudás szükséges. A feladatot ugyanakkor még nekik, több éve pályán lévő tanároknak is kihívás lenne megoldani, így szerintük a szöveggyűjtemények minél gyakoribb használatával lehet készülni erre a feladattípusra. Noha központi segítséget nem kaptak hozzá, Hajas Zsuzsa szerint jó módszer lehet, ha pusztán az esszé elméleti felvázolását gyakorolják az órán címszavak, vázlatpontok rögzítésével. Szintén hasznosak lehetnek még a témákról való beszélgetések, illetve két nagyon eltérő mondanivalójú költő vagy író műveinek a szembeállítása is, amelyet interaktívan, akár az egész osztály bevonásával is meg lehet valósítani.

Az új esszétípust csak az erős gimnáziumokban fogják választani

Mindezek mellett ugyanakkor a tanárok úgy vélik, a témakifejtést főként az erős gimnáziumok érettségizői fogják választani. A legtöbb diáknak ugyanis már maga az összehasonlító elemzés sem volt népszerű feladat az utóbbi években, így szerintük a témakifejtő helyett is inkább az egyszerűbb műelemzést fogják választani, ahogy tették korábban az összehasonlító elemzéssel is. Ott az esetek többségében inkább egy novellát kell értelmezniük, amelyre könnyebben lehet készülni.

A hivatalos levél és más gyakorlati szövegműfaj megszűnése is visszalépés a korábbi évek gyakorlatától – véli Szabóné Balogh Anita, a Debreceni Szakképzési Centrum Vegyipari Technikumának tanára. Hajas Zsuzsa ezzel kapcsolatban megjegyezte:

„míg egyetemre nem mindenki megy, hivatalos levelet mindenki írni fog”.

Az új, módosított érettségi a jobb képességű, továbbtanulni vágyó diákoknak is kihívás lehet. A megváltozott helyesírási pontozás miatt ugyanis míg korábban csak jutalompont járt a jó helyesírásért, addig a 2024-es érettségitől kezdve egy-egy helyesírási hiba már pontvesztéssel járhat. Emiatt azok, akik a magyarérettségin szeretnének legalább 80-90 százalékot elérni, azok könnyen leronthatják a százalékukat – vélte Hajas Zsuzsa, aki szerint 11-12 hibapont már önmagába is könnyen szerezhető az érettségi írásakor.

Hasznos lenne a dupla magyar óra, de nincs rá idő

Az új változások miatt Nagyné Fórizs Lenke, a Hajdúböszörményben működő Beretttyóújfalui SZC Veress Ferenc Szakképző Iskola magyartanára szerint inkább a differenciálásra és a gyakorlásra kell törekedni. Ehhez beszélgetőtársai is hozzátették: olykor kimondottan hasznos lenne, ha az év eleji óratervezéskor dupla magyar órát is tudnának tartani. Erre azonban nincs mindig lehetőség, sok kollégájuk még a tanmenettel is lassan halad, amely miatt a plusz órákra sem jut idő.

A középiskolákban jelenleg 2-2 magyaróra van 9. és 10. osztályban, nyelvtan és irodalom elosztásban. A 11. osztálytól egy irodalom órával több lesz, és így csak heti egy nyelvtan óra marad.

Tóth Cserepes Csilla ugyanakkor ének-zene tanárként a többiekhez képest valamelyest jobb helyzetben van. A tantárgyi találkozás miatt ő gyakran egy már megzenésített művet – példának okért Katona József alkotásait – énekelteti el a diákokkal, olykor hangszerkísérettel is, amellyel úgy véli, könnyebben meg tudja szerettetni az irodalmat. Igaz, ő egy zenetagozatos szakközépiskolában, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskolában tanít, így más iskolákban, ahol nincs tagozat, vagy eltérő érdeklődésű gyerekek járnak, ez a megoldás nem alkalmazható.

Tóth Cserepes Csilla Hajas Zsuzsával- Fotó: Keresztes Bence
Tóth Cserepes Csilla Hajas Zsuzsával- Fotó: Keresztes Bence

Érdemes a távoktatásban is alkalmazott digitális játékokat is alkalmazni

A most érvényben lévő követelményrendszer ráadásul túl általános előírásokat is tartalmaz, amely nem fejti ki pontosan milyen tudást is vár el a diákoktól. Emiatt a magyartanárok szerint sokszor iskolától és tanártól függ, ki milyen tudáselemekre helyezi a hangsúlyt. Példaként az irodalmi tájékozottságot említették, amelyet nehezen lehet körül határolni, és amely elvárást főként a személyek, születési dátumok, valamint a fontosabb művek címének számonkérésével lehet csak gyakorolni.

Hajas Zsuzsa kérdésére, hogy a megváltozott követelményekhez igazodva milyen módszertani technikákat lehet még alkalmazni, a tanárok különböző megoldásokat említettek. Szabóné Balogh Anita az irodalomelméleti anyag számonkérésére már a távoktatásban is bevált Redmentát használja. Az elektronikus felületen összeállított feladatot az órai feleltetés alatt alkalmazza, amelyet korábban a karanténban a diákok még 45 perc alatt oldottak meg, de az órán már 20 perc alatt is végeznek vele. A programban szereplő igaz-hamis, párosító és sorba rendezős feladatokkal ugyanis interaktívabb, élvezetesebb módon lehet számonkérni az elméleti anyagot, köztük az új feladatrészeket is, így a tanulás is sokkal élményszerűbbé válhat számukra.

Ezen teszt jellegű feladatok alkalmazása viszont rendszeres kell, hogy legyen. Emiatt bár az órarend miatt sokszor nem lehetséges dupla magyarórákat tartani, az óra elején, vagy végén a tanárnők szerint is el lehet végezni egy-egy, 3-5 percet igénylő feladatot.

Ehhez pedig Hajas Zsuzsa kiadványa kimondottan alkalmas, mert azok típusából adódóan, ha csak minden hónapban egy-egy feladatlapot oldatnak meg a diákokkal, már azzal is előrébb lesznek a felkészítési folyamatban – zárták gondolataikat a tanárok.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!