Az uniós pénzcsapok megnyíltak, mégsem lesz egyszerű több fizetésemelést adni a tanároknak

„A kormány az Európai Bizottság döntését a jövő heti kormányülésen a tanárbéremeléssel kapcsolatosan is értékelni fogja, és ezt követően tájékoztatja a közvéleményt”

– válaszolta megkeresésünkre a Területfejlesztési Minisztérium, miután kiderült, hogy szerdán az Európai Bizottság lehívhatóvá tette az uniós pénzek egy jelentős részét.

A hír hallatán sokan egyből arra gondoltak, megnyílt a kapu a nagyobb mértékű tanárbéremelés előtt, ugyanis a kormány ezt régóta az uniós források megérkezéséhez kötötte. Viszont a helyzet nem ilyen egyszerű.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már korábban és ezen a héten is 700 ezer forintos bruttó átlagbért ígért januártól a tanároknak, ha megjönnek az uniós források. Ezek nélkül csak a tízszázalékos béremelés garantált a jövő év elejétől. Viszont ha a kormány nem tudja előfinanszírozni a béremelést, akkor bizonytalan, hogy Gulyás ígérete mikor teljesülhet. Utánajártunk, hogy az uniós pénzek folyósításának bejelentése után mikor, miből és mennyi pénzt kereshetnek a tanárok.

Korai az öröm

Az Európai Bizottság szerda délután közzétett véleménye szerint Magyarország orvosolta az igazságszolgáltatás függetlenségének hiányosságait, amelyek miatt blokkolták a felzárkóztatási támogatások zömének kifizetését. Ezzel több mint tízmilliárd eurónyi (kb. 3800 milliárd forintnyi) támogatás válik lehívhatóvá. Így Magyarország megkezdheti a mintegy 10,2 milliárd eurós összeg igénylését.

A felzárkóztatási támogatásokból fedeznék többek között a pedagógusok régóta hangoztatott béremelését is. A most lehívhatóvá vált 10,2 milliárd euró nem a teljes összeg, amit Magyarország kapna, ugyanis még mindig blokkolják a pénz egy részét

• úgynevezett horizontális,
• szakmai feltételek,
• valamint a jogállamisági mechanizmus miatt.

Utóbbi biztosan nem érinti a tanári fizetéseket. A felzárkóztatási támogatásokat több operatív programban használják fel a tagállamok. A tanárbérek nagyját kezdetben az Emberi Erőforrás Operatív Program Pluszra érkező uniós támogatásokból, kisebb részben nemzeti forrásból fedeznék. Ez fokozatosan megfordulna, amíg végül csak a magyar költségvetés állná az emelést.

Viszont ezzel van némi gond. A most felszabadított pénzt nem egyből utalják, a magyar kormánynak elő kell finanszíroznia a projekteket, és a beküldött számlák alapján utólag kapja meg az összeget. Elsőre a kormány egy nagyjából 200 millió eurós számlacsokrot küldött be, a Szabad Európa szerint ehhez még nagyjából 300 millió eurónyit csaphat hozzá év végéig. Az első adagról Gulyás Gergely annyit árult el, hogy főleg egy másik operatív programról, a gazdaságfejlesztésiről küldték el a számlákat. Az uniós testületnek két hónapja van értékelni a kérelmeket, azaz a mostani jóváhagyással is csak februárban várható az első kifizetés.

Viszont úgy néz ki, a kormány a tanárbéremelést nem igazán tudja előfinanszírozni, tehát számlát sem tud küldeni. Navracsics Tibor hétfőn a gazdasági bizottság meghallgatásán legalábbis arról beszélt, hogy a tanárbéremelésnél a költségvetés teherbírása nem elég ahhoz, hogy elő tudják teremteni a szükséges összeget.

Mennyi az annyi?

A pedagógusbérek tartós emelése 2030-ig körülbelül 6000-7000 milliárd forintba kerülne, ebből az uniós pénz nagyjából 800 milliárd forint lenne. Tehát komolyan bele kell nyúlni a magyar költségvetésbe, ugyanis itt nem egyszeri béremelésről van szó, hanem a minimálbérhez viszonyítva egy folyamatos bérszinten tartásról.

A cél az, hogy az uniós pénzekkel 2025 januárjára a pedagógusok fizetése elérje a diplomás átlagbér 80 százalékát. A kormány ezt az egyszeri, költségvetésen kívüli helyreállítási alap mérföldköveinél is bevállalta, hogy növelje a tanári hivatás vonzerejét. 2024 januárjára a diplomás átlagbér 72,8 százalékát érnék el, ez jelentené a Gulyás által említett közel bruttó 700 ezer forintos átlagbért.

Jelenleg a tanárok a diplomás átlagbér körülbelül 60 százalékát keresik. A pedagógusok átlagbére a közoktatásban 2022-ben a hazai diplomás fizetés 59 százalékának felelt meg. Ezt idén legalább a diplomás átlagfizetés 64,7 százalékára kellett volna megemelni, de ez az uniós források hiányában nem történt meg. Azért érdemes nem konkrét összegeket nézni, inkább a diplomás átlagbérhez viszonyítani a fizetéseket, mert ez garantálja az értékállóságot az infláció emelkedése mellett.

Na jó, de mikor?

Valószínűleg a legtöbb közoktatásban dolgozó pedagógust az érdekli, hogy mikor fogja a saját bőrén érezni a fizetések emelését, azaz mikor fog a bankszámláján megjelenni a pluszpénz. Erről kérdezte a Blikk újságírója Gulyás Gergelyt, aki azt válaszolta: „Azt ígértük, hogy a pedagógusbérek el fogják érni a diplomás átlagbér 80 százalékát, ezt 2025 január elsejére ígértük. 2024 január elsejénél ez 71,8 százalék, ha megkapjuk a pénzt, akkor 2024 január elsejével meg tudjuk emelni a tanárok bérét.” Az interjú ezen a héten, de még az Európai Bizottság bejelentése előtt készült.

Tehát ez alapján már akár a januári fizetéssel jöhetne a megemelt összeg. Viszont a fentebb taglalt nehézségek miatt egyelőre erre nincsen garancia.

Talán éppen ezért a Pedagógusok Szakszervezete nem bízik abban, hogy már év elején nagy emelést kapnak a tanárok. Totyik Tamás elnök szerint ha a pedagógusok nem fognak nagyobb nyomást gyakorolni a kormányra, akkor a bérük 10 százalékos emelkedésénél többre ne számítsanak.

Ebben az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot, ahonnan válasz nem érkezett. A belügyi tárca az RTL kérdésére csütörtökön óvatosan fogalmazott: válaszuk szerint a nemzeti költségvetés terhére a kormány már kötelezettséget vállalt a 10 százalékos emelésre, ami 2024. január 1-jétől meg fog történni. Viszont a nagyobb mértékű fizetésemelésről akkor hozzák meg a végső döntést, amikor már itt van a pénz.

Mindenesetre Totyik Tamás bejelentette:

ha a nagyobb fizetésemelés elmarad év elején, a szakszervezet sztrájkot tervez.