Rendkívüli felmentés okainak lazítása, átvezénylés másik iskolába, elrendelhető helyettesítések növekedése – csak néhány pont, amik ellenkezőjéért a tanárok már több mint egy éve küzdenek, és amik most mégis bekerültek az Országgyűlés elé terjesztett státusztörvény-javaslatba. A Belügyminisztérium március 2-án tette közzé a kormány honlapján a pedagógusok és a diákok által bosszútörvénynek nevezett státusztörvény tervezetét. A törvénytervezet eredetileg azért kapta a bosszútörvény nevet, mert a kritikusok szerint a kormányt a közalkalmazotti jogviszony megvonásával, a sztrájkot ellehetetlenítő intézkedésekkel, a véleménynyilvánítás tilalmával csak a bosszú szándéka vezérli.
Ez a bosszú pedig szerintük válasz lehet arra, hogy a pedagógusok több mint egy éve küzdenek a követeléseikért, ez idő alatt többször sztrájkoltak, polgári engedetlenségben vettek részt, vagy éppen tüntettek a Belügyminisztérium épülete előtt. A kormány többször is hangsúlyozta, hogy a jogszerűtlen munkabeszüntetéssel, vagyis a polgári engedetlenséggel a tanárok sértik a diákok tanuláshoz való jogát, a pedagógusok viszont azért választották sok esetben a polgári engedetlenséget, mert a tavaly elfogadott sztrájktörvény betartásával a jogszabályban rögzített tiltakozásuk láthatatlanná vált.
Ezek után következtek a tanárkirúgások, amit sokan már a kormány bosszújának tekintettek azért, mert a pedagógusok polgári engedetlenséggel tiltakoztak a rendszerszintű problémák ellen. A státusztörvényt pénteken fogja tárgyalni a parlament, összeszedtük, miért mondhatják azt, hogy a törvényjavaslattal a kormány ismét bosszút akar állni a pedagógusokon.
A tanítás július 15-ig meghosszabbítható
A törvényjavaslat szövege szerint a tanév július 15-ig meghosszabbítható abban az esetben, ha előre nem látható és el nem hárítható okból az oktatás nem biztosítható. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a tanítási év meghosszabbításának lehetősége az érzékelhető sztrájk megakadályozásának újabb eszköze. A törvényben leírt előre nem látható és el nem hárítható okot nehéz értelmezni – de ez valószínűleg a munkabeszüntetés miatt elmaradt órák pótlását jelentheti.
Vagyis ha év közben a sztrájk vagy a polgári engedetlenség miatt elmaradnak órák, akkor azokat később pótolni kell. Így valójában a tanárok munkamegtagadása értelmetlen és még kevésbé fog látszani. A diákok pedig nyilvánvalóan nem szeretnének egy hónappal tovább iskolába járni és nyáron a melegben tanulni. Így a kormány arra is játszhat, hogy kevésbé fognak szolidaritást mutatni a diákok, szülők a tanárok munkabeszüntetésével, ha tudják: a kimaradt órákat be fogják pótolni.
Átvezénylés
A törvénytervezet korábbi verziója szerint ha a jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetés miatt nem biztosítható a tanítás, akkor áthelyezhetik a tanárokat, diákokat más iskolába. Az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatban ehhez képest már csak az szerepel, hogy ha „az állami fenntartású köznevelési intézmény működése bármely okból nem biztosítható”, akkor a fenntartó eltérő feladatellátási helyet jelöl ki. Kivették a jogszerű és jogszerűtlen munkabeszüntetést, vagyis a sztrájkot és a polgári engedetlenséget a szövegből, de ettől még itt is arra lehet gondolni, hogy ezekben az esetekben lehet szükség az átvezénylésre.
Ez azt jelentené, hogy a pedagógusokat és a diákokat is átirányíthatnák más iskolába, ha mondjuk az ő iskolájukban a tanulók oktatása nem biztosítható a túl sok sztrájkoló miatt. Ezzel a szabállyal is az lehet a cél, hogy kevésbé legyen látható a tanárok tiltakozása, hiszen ha a diákoknak máshol megtartják az óráikat, akkor a tanárok munkabeszüntetése nem éri el az eredeti célját.
Az persze kérdés, hogy ez a gyakorlatban hogyan nézne ki. Tehát hol lenne arra lehetőség, hogy az áthelyezett diákok oktatását biztosítsák, és az áthelyezett tanárok hol tudnának tanítani.
Végkielégítés
Akik idén szeptember 15–29. között írásban úgy nyilatkoznak, hogy nem fogadják el a jogállásváltást, 20 évnél kevesebb ledolgozott idő után mindössze egyhavi, 20–30 év között kéthavi, afölött háromhavi végkielégítést kaphatnak. Ezek alapján például aki elfogadja a jogállásváltást, 20 év után nyolchavi végkielégítést kaphat majd, míg az, akinek már van 20 éves munkaviszonya, de szeptemberben úgy nyilatkozik, nem hajlandó a státusztörvény alatt tovább dolgozni, csak kéthavi végkielégítést kap.
Ráadásul a törvényjavaslat szövegében szerepel egy olyan rész is, hogy ha a pedagógus 30 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vagy a szakképzési iskolában új munkaviszonyt létesít, akkor végkielégítésre nem jogosult. Ez az intézkedés a munka világától teljesen idegen, egyetlen célja van, hogy a kollégákat a státusztörvény elfogadására kényszerítse, és visszatartsa őket a pályaelhagyástól. Illetve hogy megbüntessék azokat, akik ennek ellenére is elmennek – nyilatkozta a Népszavának Nagy Erzsébet, PDSZ országos választmányi tagja.
A végkielégítések ilyen szintű csökkentését is tarthatják a kormány bosszújának, amivel azokat büntethetik, akik nem akarnak részt venni a köznevelési átalakításokban. Emlékeztetőül: korábban több mint ötezer tanár jelezte, hogy ha elfogadják a státusztörvényt, akkor felmondanak.
Rendkívüli felmentés
A rendkívüli felmentéssel akkor élhetett a fenntartó, ha a pedagógus kötelezettségszegése jelentős volt. Például a többszöri polgári engedetlenség valószínűleg jelentős kötelezettségszegésnek minősül, hiszen a munka megtagadásával jár. Eredetileg a tudomásszerzéstől 15 napja volt a fenntartónak, hogy éljen ezzel a jogával. De éppen a tanárkirúgások után lazítottak ezen: a tudomásszerzéstől az adott tanév augusztus elsejéig, ha nyári szünetben történt a tudomásszerzés, akkor a következő tanév augusztus elsejéig lehet gyakorolni ezt a jogot. Ebben a félévben pedig nem is rúgtak ki senkit a polgári engedetlenségre hivatkozva, aminek racionális oka lehet, hogy nincsen elég tanár. Sokan azért háborodtak fel ezen a változtatáson, hiszen augusztus elsejéig bármikor dönthet úgy a fenntartó, hogy egy korábbi munkabeszüntetésért akkor bocsát el valakit, ezt pedig nem tartják korrektnek.
Ez most kikerült a javaslatból, tehát ismét 15 napon belül kell jelezni a felmentést. A rendelet viszont még hatályban van, így még idén augusztus 1-ig történhet rendkívüli felmentés – mondta lapunknak Nagy Erzsébet, a PDSZ-től. Felhívta egy ide kapcsolódó változásra a figyelmet: miszerint kikerült az a rész a benyújtott javaslatból, hogy a kötelezettségszegésnek jelentősnek kell lennie, tehát a jövőben sokkal kevésbé jelentős kötelezettségszegésért is fel lehet mondani valakinek. Ráadásul ha a pedagógus emiatt pert indít, akkor a bíróságnak nem kell vizsgálnia a jelentős kötelezettségszegés megvalósulását. Ezzel a kormány szintén a munkabeszüntetésekre reagálhat szigorúbban, hiszen így például a polgári engedetlenségnél sem kell vitatni a mulasztás jogos mértékét.
Intézményen belül elrendelhető munkavégzési idő a pedagógusoknak
A pedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebből kötött munkaidő heti 32 óra. Ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő heti 22–26 óra, emellett ott van a kötött munkaidő fennmaradó része (heti 6–10 óra), valamint a szabad felhasználású munkaidő (heti 8 óra). A törvényjavaslat szerint a pedagógusok részben kötetlen munkarendben dolgoznak, vagyis munkaidejük egy részét maguk oszthatják be, az általuk beosztható munkaidőben maguk választják meg a munkavégzés helyét is, ha erről egyeztetnek a munkáltatóval.
A törvényjavaslat szerint azonban a pedagógusoknak a szabad felhasználású, eddig kötetlen munkaidejükben is előírható lesz az intézményben történő munkavégzés. Sőt, a szabad felhasználású munkaidő esetében az igazgató vagy a tankerületi igazgató előírhatja, hogy azt az intézményben kell tölteni. Így akár a teljes heti 40 órára el lehet rendelni az intézményben való munkavégzést. Ezzel Nagy Erzsébet szerint valójában megszűnt a kötetlen munkaidő.
Ezt a szigorítást is tarthatják a kormány bosszújának. A kirúgott tanárok perében többször is felmerült, hogy ugyan a tanárok hivatalosan polgári engedetlenségben vettek részt, de néhányuknál ez csak a tanóráik beszüntetését jelentette, így például dolgozatokat javítottak, adminisztráltak. Csak éppen sokszor ezt otthon tették, a fenntartó jogi képviselője ezért azzal érvelt a bíróságon, hogy az otthoni munkavégzést nem kell vizsgálnia a tankerület vezetőjének, ha hivatalosan polgári engedetlenségben vesznek részt a tanárok. A tanárok pedig azzal érveltek: a tankerület vezetőjének tudnia kellene, hogy egy tanár munkája nem csak a tanórák megtartásából áll, hanem nagy részét teszi ki az otthoni munkavégzés is. A munkáltató a törvény hatálybalépése után mondhatja majd azt, hogy ő nem látja az otthoni munkavégzést, így a tanár a szabadon felhasználható munkaidejében is legyen bent az iskolában.
Munkaidőkeret
A beterjesztett törvénytervezetből kikerült a munkaidő napi és heti felső határa. Eddig a pedagógusok napi munkaidőkerete nyolc óra volt, a heti munkaidőkerete pedig 40 óra. A tervezet szerint a napi munkaidőkeretet 12 órában maximálnák, a heti munkaidőkeretet pedig 48 órában. Az Országgyűlés elé terjesztett javaslatban már nem szerepel ez a megnövelt, de maximált munkaidő, így akár még több is lehet a napi/heti munkaidő.
Ez a pont azért értelmezhető a kormány bosszújaként, mert a tanárok egyik régi követelése a fizetésemelésük mellett éppen a munkaterhük csökkentése. Ez összefüggésben van a tanárok leterheltségével, akiknek 22–26 óra között van a heti tanóráik száma, ez a jövőben sem fog csökkenni. Ehhez jön még hozzá a szakkörök megtartása, osztálykirándulás-szervezés, dolgozatjavítás, adminisztráció stb. Az általunk megkérdezett tanárok nagy része így is heti 50 órát dolgozik egy héten.
Helyettesítés
Az előző ponttal függ össze az elrendelhető helyettesítések növekedése is. A tanár egy tanévben teljes munkaidő esetén legfeljebb 60 órában, részmunkaidő esetén ennek időarányos részéig végezhet eseti helyettesítést. Ha a feladat ellátása más munkaszervezéssel nem oldható meg, a pedagógusnak a munkáltató bármely okból, a munkaidő felső határának legfeljebb 110 százalékáig kizárólag eseti helyettesítésre egyoldalúan rendelhet el többlettanítást – olvasható a javaslatban.
Feltehetően ez is egyfajta válasz részben a tanárok pályaelhagyására, részben pedig az elmúlt év sztrájkjaira és polgári engedetlenségi akcióira. Annak ellenére van ez így, hogy tavaly decemberben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta: a pedagógusnak elrendelhető munkavégzés – így az eseti helyettesítés – esetében is be kell tartani a munka törvénykönyvének munkaidő-beosztásra és munkaidő-nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztást legalább egy héttel előre kell közölni, és azt az elrendelt munkavégzés előtt legfeljebb négy nappal lehet módosítani. Ha ezt a szabályt a munkáltató nem tartja be, a pluszmunka rendkívüli munkaidőnek minősül, amit ki kell fizetni.