Elkezdődött az Eötvös és a Vörösmarty Gimnázium kirúgott tanárainak pere

Elkezdődött a pere a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumán Kapin Lillának, a budapesti Eötvös József Gimnázium és Törökné Pethő Erzsébetnek, a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium volt tanárának, akiket a Belső-Pesti Tankerület tavaly november 30-án felmentett az állásából, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. A Tanítanék Mozgalom már hétfőn reggel nyolc órára szolidaritási gyűlést hirdetett meg a Fővárosi Törvényszék épülete elé, hogy bárki kifejezhesse támogatását a kirúgott tanárok felé. A tárgyaláson részt vesz a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője is, aki nem járult hozzá ahhoz, hogy felvétel készüljön róla.

A tanárok a közalkalmazotti jogviszonyuk jogellenes megszüntetése, az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértése miatt többek között a közalkalmazotti jogviszonyuk helyreállítását kérik, hivatkozva a véleménynyilvánítás szabadságára. Az első tárgyaláson még a perfelvétel zajlik, több tárgyalás várható az ítélethirdetésig.

Sziklai Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje képviseli a tavaly novemberben elbocsátott nyolc tanárt. Lapunknak korábban azt mondta: tavaly év végén két külön keresetet adtak be a bíróságra, így két külön per indul, mert két alperes van: az Eötvös és a Vörösmarty gimnáziumból kirúgott tanár a Belső-Pesti Tankerülethez tartozik, a Karinthy Frigyes Gimnáziumból elbocsátott hat pedagógus pedig a Külső-Pesti Tankerülethez. Az utóbbi hat tanár tárgyalását későbbre tűzték ki.

Sziklai Tamás a bíróságon azt mondta, hogy a tárgyalásnak a konkrét ügyön túlmutató jelentősége van. Sziklai Tamás szerint ha megnyerik a pert, akkor az elbocsátott tanárok kérhetik visszahelyezésüket az állásukba, ezen kívül van lehetőség sérelem iránti és elmaradt munkabér iránti igény benyújtására is. Hiszen ha jogellenes volt a kirúgás, akkor olyan helyzetbe kell hozni a munkavállalót, mintha nem is szűnt volna meg az állása, így akár decemberig visszamenőleg is lehet követelni az elmaradt munkabért.

November 30-án meglepetésként ért sok embert a Belügyminisztérium közleménye: újabb nyolc tanárt mentettek fel állásából, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. A tanárok kirúgása nemcsak azért váltott ki meglepetést, mert végzős osztály osztályfőnöke és matematika szakos pedagógus is volt köztük, hanem azért is, mert addigra érezhetően csökkent az intenzitása a tanártüntetéseknek. A kirúgások hatására aztán felerősödtek a tiltakozások: újra több tüntetés volt, a diákok virrasztottak a Belügyminisztériumnál, és iskolákban hosszú távú polgári engedetlenségbe kezdtek tanárok, szolidaritást vállalva elbocsátott kollégáikkal.

Először kölcseys tanárokat rúgtak ki

Ahogy arról a Telexen részletesen beszámoltunk, tavaly szeptemberben soha nem látott szolidaritási hullám indult el a pedagógustársadalomért, ami akkor lett még erősebb, amikor szeptember végén a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárát kirúgták, mert többször is részt vettek a polgári engedetlenségben. Még tavaly októberben írtuk meg, hogy ők ezután pertársaságot alapítottak, és közösen indítottak munkaügyi pert. A pedagógusokat a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő egyesület képviseli a munkaügyi perben.

A tanárok régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták, mert ez olyan elégséges szolgáltatásokat írt elő, melyekkel a pedagógusok sztrájkja láthatatlan marad. Ezért választják sokan a jogszabályban nem rögzített munkabeszüntetést, a polgári engedetlenséget.

Idén már egyeztettek a szakszervezetek Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral, de a tárgyalások eddig nem vezettek eredményre. Ráadásul a nemrég nyilvánosságra hozott, köznevelést érintő kérdésekről szóló jogszabálytervezet a szakszervezetek szerint nemhogy figyelembe venné a javaslataikat, még csorbítja is az intézményi autonómiát. Éppen ezért március 16-ára és 17-ére ismét egységes országos pedagógussztrájkot hirdettek.

A kormány régóta azt kommunikálja, hogy egyetért a pedagógusok fizetésemelésével, de a magasabb pénzt az uniós források megérkezéséhez kötik. Ha azok a pénzek megjönnek, akkor már idén 20,8 százalékos egységes béremelés lehet az ágazatban.