Már most érdemes figyelni, milyen tantárgyra kell ráfeküdnie annak, aki majd felvételizni akar
2022. szeptember 10. – 10:46
frissítve
2024-től több ponton átalakítja az egyetemi felvételi rendszert az a rendelet, amely a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben. A jogszabály megjelenése azért fontos, mert a mostani tizenegyedikeseknek már ez alapján érdemes készülniük a két évvel későbbi érettségire és felvételire. A legfontosabb változás, hogy 2024-től az egyetemeknek nagyobb beleszólása lesz abba, milyen tantárgyak középiskolai, érettségi eredményei és milyen egyéb teljesítmények számítanak bele a felvételin elérhető 500 pontba.
A változások megértéséhez nézzük meg a jelenlegi rendszert. A felvételizők pontjait ma három kategória alapján számolják ki:
- Tanulmányi pontok: 5 tantárgyból, magyarból, matekból, történelemből, idegen nyelvből és egy természettudományos tárgyból az utolsó két évfolyam középiskolai év végi eredménye + 5 tantárgy, magyar, matek, történelem, idegen nyelv, és egy szabadon választott tárgy érettségi eredménye.
- Érettségi pontok: annak a két tantárgynak az érettségi eredménye, amelyből az adott szakra felvételizni kell.
- Többletpontok: központilag határozták meg, hány pont adható az emelt szintű érettségiért (felvételi tárgyanként maximum 50 pont), nyelvtudásért (max. 40 pont), tanulmányi versenyeken elért eredményekért (20–100 pont), sporteredményért (10-50), önkéntes tartalékos katonai szolgálatért (16–32-64 pont), az esélyegyenlőség érdekében a hátrányos helyzetűeknek, a fogyatékossággal élőknek vagy a gyermeket nevelő hallgatóknak (40 pont).
Ebből kétféle módon számolják ki a felvételi pontokat, amelyekből maximum 500 szerezhető meg. A három kategória összeadásával vagy a két felvételi tantárgy érettségi pontjainak duplázásával és a többletpontokkal.
A most megjelent rendelet több ponton belenyúl ebbe a bonyolult rendszerbe. Látszólag nem változik sok minden, de a felvételire készülőknek nem árt tudni, mire készülhetnek. A lényeg röviden:
- Az eddigi „központi” többletpontok helyett az egyetemek döntik el, mire adnak még maximum 100 pontot a jelentkezőnek. Tarthatnak külön szóbeli meghallgatást, elbeszélgetést, kompetenciatesztet, de maguk dönthetik el, mennyire ismerik el a nyelvtudást, az emelt szintű érettségit, a művészi- vagy sportteljesítményt, a tanulmányi versenyeket vagy a munkatapasztalatot.
- Az új rendelet az egész rendszer „motorházába” is belenyúl azzal, hogy a pontszámításnál az egyetemnek is lesz beleszólása abba, milyen tantárgyak számítsanak bele a felvételi pontokba. Van, akinek jó hír, hogy ezentúl a pontok összeszedésénél nem lesz kötelező egy természettudományos tantárgy eredménye, már ha ezt a felvételiztető egyetem nem kéri.
Ebben a táblázatban látható részletesen az eddigi és a 2024-től élő új rendszer különbsége.
| Mostani pontszámítási rendszer | Pontszámítás 2024-től | |
| Tanulmányi pontok | Az utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege magyar nyelv és irodalomból, történelemből, matematikából, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy – maximum 100 pont | A magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott tantárgy utolsó két (tanult) év végi osztályzatainak összegét kettővel meg kell szorozni – maximum 100 pont |
| Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kell egész számra kerekíteni – maximum 100 pont. | Az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv valamint egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlaga egész számra kell kerekítve – maximum 100 pont | |
| Érettségi pontok | Két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye – maximum 200 pont | Két érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye – maximum 200 pont |
| Intézményi pontok / Többletpontok | Emelt szintű érettségi vizsgaeredményért (amennyiben abból számítják az érettségi pontot), nyelvtudásért, esélyegyenlőségért, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, tanulmányi, művészeti és szakmai versenyeredményekért, szakképesítésért, sporteredményért, önkéntes tartalékos katonai szolgálatért – maximum 100 pont | A felsőoktatási intézmény által meghatározott intézményi pont különösen az alábbi jogcímeken adható: emelt szintű érettségi vizsga, nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsga, felvételi vizsga, amely járhat személyes megjelenéssel, és lehet szóbeli vagy írásbeli vizsga, a részvételt a felsőoktatási intézmény feltételekhez kötheti, kompetenciateszt, nyelvvizsga vagy nyelvtudás, tanulmányi és művészeti versenyek, sporteredmények, szakképesítés, esélyegyenlőség, munkatapasztalat, részképzésben való részvétel, illetve ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélből nem számítottak érettségi pontot, az azonos képzési terület szakjára történő jelentkezés esetén a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért – maximum 100 pont |
A felvételire készülőknek most majd arra kell figyelniük, hogy az egyetemek szeptember 30-ig meghirdessék, az egyes szakokra milyen, általuk kiválasztott tantárgy középiskolai és érettségi eredményeit veszik figyelembe a felvételi pontok kiszámításához.
A táblázatban ugyan nem szerepel, de a rendelet alapján egyértelmű:
továbbra is jelentős többletpontok járnak az önkéntes tartalékos katonai szolgálatért – attól függően, hogy a hat-tizenkét hónapos szolgálati idő alatt milyen szakkiképzésben vesz részt a diák, 16, 32, sőt akár 64 pont (!) is szerezhető.
Azt korábban Csák János miniszter is kiemelte, és a rendelet indoklásában is olvasható, hogy az 500 pontos felvételi rendszerből 300 pontot az érettségi eredmények határoznak meg, de ebben nem történik lényegi változás. Eddig is úgy volt, hogy 200 érettségi pontot lehetett elérni a két felvételi tantárgy eredményével, és a 200 tanulmányi pont felét, 100 pontot, eddig is 5 érettségi tantárgyból számították ki.
Ugyan a nehezebb emelt szintű érettségi nem lesz kötelező, de aki ezt választja, az eleve több pontra számíthat, sőt ezt még az egyetemek külön is honorálhatják plusz intézményi pontokkal. A két érettségi tantárgynál a százalékos eredményből lesz a felvételi pont (maximum 100+100), de nem mindegy melyik vizsgát teszi le a jelentkező:
- Aki emelt szintű vizsgát tesz, az annyi pontot kap, ahány százalékot elért. Egy 80 százalékos emelt szintű matekérettségi tehát 80 pontot ér.
- A középszintű vizsga eredményét csak 67 százalékban számítják felvételi pontnak, tehát egy 100 százalékosra írt középszintű matekérettségiért csak 67 pont jár a felvételin.
Aki külföldön érettségizik és magyar egyetemen szeretne továbbtanulni, annak nem árt tudnia, hogy a többszintű külföldi érettségi vizsga legmagasabb szintjén tett vizsga automatikusan emelt szintű hazai érettségi vizsgának minősül. Lazítottak a feltételeken a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgánál is, amit a külföldön vagy régebben itthon érettségizettek tehettek le eddig is, ha az egyetem bizonyos tantárgyakból emelt szintű érettségit kért. Az emelt szintű eredmény eléréséhez ezen a vizsgán eddig 45 százalékos eredményt kellett elérni, a mostani rendelet szerint már 25 százalékos eredmény is elég lesz ehhez. További könnyítés, hogy korábban ezt a kiegészítő vizsgát nem tehették le azok, akik már a 2005 óta létező kétszintű érettségi rendszerben szereztek középszintű érettségit. Most ilyen vizsgát tehet az is, aki 5 évnél korábban szerzett érettségit.
Fontos változás még, hogy eltörlik az egységes minimumponthatárokat. Jövőre már az egyetemek határozhatják majd meg szakonként, hogy hozzájuk mi az a legkevesebb pont, amivel felvehetnek hallgatókat. A minimumponthatár célja az volt, hogy túl alacsony tudással rendelkező hallgatók ne kerülhessenek be az egyetemekre. Aki alapképzésre akart járni, annak legalább 280 pontot össze kellet szednie. A változás feltehetően azokat a kisebb vagy nem túl keresett egyetemeket és szakokat segítheti ki, amelyek eleve kevés hallgatót tudnak csak fölvenni.
