2024: jön a globális minimumadó, és megy az amerikai adóegyezmény

Az Országgyűlés elé terjesztette a kormány az adótörvényeket módosító javaslatát. Bár sokan érezhetik úgy, hogy ők nem 750 millió eurónál nagyobb forgalmú vállalat (nekik szól a globális minimumadó), vagy nincsenek amerikai befektetéseik (őket érinti az egyezmény felrúgása), valójában mindkettő az egész adórendszerünket megreformáló, komoly változás. Az új környezet értelmezésében elsősorban Bajusz Dániel és Rákosa Melinda, az EY adószakértői segítettek, ahol nem az ő gondolataikat használtuk, feltüntettük a forrást.

Az adócsomag más, kisebb szereplőket is jobban érintő elemeiről (mint például a mellékállásban vállalkozókat érintő új teherről) itt írtunk bővebben.

A globális minimumadó

A globális minimumadó olyan nagy országok szívügye volt, ahol sok sikeres multinak van a központja. Az ilyen államok azt szerették volna elérni, hogy ne tudják a nagy multik elkerülni az adófizetést azzal, hogy ide-oda pakolgatják a bevételeiket és a nyereségüket, elsősorban alacsony adókat alkalmazó helyszínekre.

Először a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), majd az EU is elkezdte képviselni azt, hogy a nagy multinacionális vállalatcsoportok adóterhelése mindenhol érje el nyereségarányosan minimum a 15 százalékos mértéket, vagyis minden olyan országban, ahol ezek a cégek jelen vannak. Abban az esetben, ha egy országban az adott vállalatcsoport tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet – a kiegészítő adót – más országok vagy akár maga a székhelyül szolgáló ország is beszedhetik.

Mi, magyarok bizonytalanok voltunk, volt, hogy támogattuk, volt, hogy elleneztük, végül elfogadtuk a koncepciót, és Magyarország immár a gyakorlatban is bevezeti a belföldi kiegészítő adót, annak érdekében, hogy a külföldi anyavállalatok ne más országban fizessenek különbözetet, de azért a kormány az itthon aktív cégeket is támogatja azzal, hogy ami kedvezmény csak lehetséges, azt a magyar állam meg szeretné adni a cégeknek.

A lefedett adó

Az egész kérdés kritikus eleme az, hogy amennyiben a nyereséget minimum 15 százalékban adófizetésnek kell terhelnie, akkor mi minősülhet adónak (ez a fogalom a lefedett adó). Nos, a magyar szabályozás gyakorlatilag mindent befogad, amit az általános definíció alapján bele lehet érteni, vagyis

• a társasági adót,
• a helyi iparűzési adót,
• a Robin Hood-adót,
• illetve az innovációs járulékot is

ilyen lefedett adónak minősíti.

Ez azért fontos, mert ha egy cég a nyeresége után 9 százalékos társasági adót fizet, de a forgalma után 1-2 százalékos iparűzési adót, akkor már a legtöbb esetben el is érte a nyereségarányos 15 százalékot, nincsen további adófizetési kötelezettsége.

Plusz 100 milliárd

Ugyanakkor a tervezet előkészítője mégis közel 100 milliárd forintos bevétellel kalkulál, még akkor is, ha az új adórendszer olyan kedvezményeket is kitalált, amelyek nem voltak jelen eddig a magyar adórendszerben, de most megjelennek és alternatívaként igénybe vehetők, ugyanakkor a cégek számára nem csökkentik a 15 százalék elérésének esélyét.

Maga az adó egyébként eleve elég bonyolult, meg kell állapítani egy effektív adóterhelést, ami nagyon nagy vonalakban a lefedett adók összege elosztva az elismert nyereséggel. Ha ez a hányados 15 százaléknál kevesebb, akkor az alacsony adóztatásnak felel meg és kiegészítésért kiált.

A vicc az, hogy innen aztán akár három csatornán is érkezhet Magyarországra globális minimumadóból fakadó befizetés.

1. Az első bevétel olyankor jön szóba, amikor az effektív adóterhelés 15 százalékot el nem érő, a különbözet csoporttaghoz rendelhető része lehet a belföldi elismert kiegészítő adó. Ezt a kiegészítő adót a magyar leányvállalatnak kell befizetnie a magyar költségvetésbe, ha egy külföldi multi magyar cégéről van szó – nyilván Magyarországon mindenki azt szeretné, hogy ez itt folyjon be.
2. A második bevétel akkor jön képbe, ha esetleg vannak olyan magyar anyavállalatok, amelyeknek van olyan külföldi csoporttagja, amely szintén aluladóztatott, és ott nem vezetik be az ottani belföldi kiegészítő adót. Ilyenkor ezt a különbözetet anyavállalati szinten kell beszedni, és ezt a magyar anyavállalat a magyar költségvetésbe fogja befizetni.
3. A harmadik bevételi elem akkor merül fel, ha olyan csoporttagok is vannak, amelyek olyan harmadik országban bejegyzett anyavállalat alatt működnek, amelyek nem vezették be a globális minimumadót. Ebben az esetben az aluladóztatott csoporttagok utáni kiegészítő adót szétszórják az uniós tagállamok között, ebből is juthat rész Magyarországra.

Emellett kerültek olyan árnyalások a rendszerbe, hogy egy cég annál több kedvezményt kaphat, minél több hazai munkaerőt alkalmaz, vagy több tárgyi eszköze van (vagyis a tevékenysége minél inkább valós). A diszkrimináció elkerülése érdekében minden, a külföldi vállalatcsoportoknak megadott kedvezmény a belföldi vállalatcsoportokra is alkalmazandó.

Ami pedig az időzítést illeti, most jön egy átmeneti adóév, és utána is 18 hónap áll a cégek rendelkezésére, hogy eleget tegyenek az adminisztratív kötelezettségeknek,

vagyis bár azt írtuk, hogy jön a globális minimumadó, valójában csak 2026 nyarán érkeznek majd az első bevallások és kiegészítő adóbefizetések.

A globális minimumadónak eközben lesz egy döbbenetes adatszolgáltatási következménye is, hiszen ahhoz, hogy a NAV egy német multi globális minimumadóval kapcsolatos jelentéseit értelmezni tudja, be kell kérni a német cég központi és valamennyi leányvállalati adatát is.

Az elismert nyereség kiszámításához össze kell hangolni az egyes csoporttagok kimutatásait az anyavállalatok által alkalmazott számviteli standardokkal is. Mindez hatalmas transzparenciát és sok új számviteli tudást feltételez.

Három fontos, új kedvezmény

Az EY adószakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy a társasági adó is több ponton módosult a globális minimumadó miatt. A legfontosabb változás, hogy megjelenik egy új K+F-kedvezmény, míg nő a maximálisan igénybe vehető energiahatékonysági és a fejlesztési támogatások mértéke.

A kormány bevezet egy olyan K+F-adókedvezményt, ami kifejezetten elismerhető lesz a globális minimumadóban. Az érdekessége az, hogy az adócsökkentésként fel nem használt megtakarítás a végén készpénzes támogatássá is konvertálható.

A kedvezmény mértéke egyébként a legfeljebb öt éven át tartó K+F-projekteknél a ráfordítás 10 százaléka, viszont szigorúbb feltételekkel számolható el mindez, így az igénybe vett K+F-szolgáltatások költségei nem elszámolhatók.

Mindemellett a regionálisan eltérő intenzitással igénybe vehető energiahatékonysági adókedvezmény maximális mértéke is a korábbi 15 millió euróról 30 millió euróra nő.
Itt is van némi szigorítás, rendkívül pontosan meghatározott szabályok mentén kell megállapítani a beruházás, felújítás során elszámolható költségeket, bizonyos esetekben pedig az épületenergetikai fejlesztéseknél további feltétel egy minimális energiahatékonysági szintet elérése is

A fejlesztési adókedvezmény esetében pedig szintén nő a hazai hatáskörben megítélhető maximális támogatás mértéke, ami a beruházás helyszínétől függően immár jelenértéken 24,75–49,5 euró lehet. A globális minimumadó alanyai számára a kormány egy kaput is kinyitott, jövő február 28. napjáig lehet a cégeknek a 2023. december 31. napját megelőző napon bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedést utólag bejelenteni az adóhatóságnak.

Goodbye, amerikai adókedvezmény!

Az Egyesült Államok 2022. július 8-án értesítette Magyarországot arról, hogy egyoldalúan felmondja a két ország között 1979-ben megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ennek lényege az volt, hogy amennyiben egy magánszemélynek vagy egy cégnek jövedelme keletkezik (jelen esetben például egy magyarnak az Egyesült Államokban, vagy egy amerikainak Magyarországon), akkor a háztartások és a cégek jövedelmét ne duplán adóztassa meg a két ország.

A kormány a magyar adószabályokban is azon mesterkedik, hogy a változás miatt ne érje a magyarokat hátrány. Ennek érdekes jogtechnikai megoldása, hogy bizonyos, eddig az EGT-országoknak megadott kedvezmények átalakulnak OECD-országoknak megadott kedvezménnyé, hogy így a magyarokat ne érje hátrány az amerikai befektetéseivel.

Itt elsősorban a különadózó kamat és tőkejövedelmek, vagyis az osztalék, az árfolyamnyereség és a kamat kapcsán merülne fel probléma. Az egyezmény hiányában 2024. január 1-től ezek külön adózó jövedelemből átmennének az egyéb összevont adóalapba tartozó jövedelmek közé, de a magyar kormány úgy rendelkezett, hogy a tőketulajdonosoknak csak adminisztrációs feladatai legyenek vele, de pótlólagos adóbefizetései nem.

Eddig ugyanis úgy szólt a szabály, hogy EGT és a kettős adós egyezménnyel rendelkező országban székhellyel rendelkező társaságnál nem kell adót fizetni, és ezt kiterjeszti a kormány az OECD tagállamokra is, így marad benne az Egyesült Államok.

Nagyon fontos így az is, hogy továbbra is a részvénypiaci tranzakciókon az adott évben elért veszteségeket és nyereségeket lehet nettósítani, de a tranzakciókon elért veszteséget és nyereséget évek között áttolva is össze lehet vezetni. Itt tehát jól érezhető az a magyar állami gondolat, hogy azért, mert az amerikaiak ezt a kettős adóztatást elkerülő egyezményt megszüntetik, attól még a magyar befektetők, vagy adózók, akik amerikai papírokkal vagy amerikai papírokból származó jövedelemmel rendelkeznek, ne járjanak rosszul. Vannak azért egyéb technikai változások is, de egyéb túl nagy változás nem lesz.

Vége a visszaélésnek

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő ügyvédje szerint az egyezmény megszűnése miatt többet kellett volna adózniuk a magyar befektetőknek, de ezt a magyar adórendszer vissza tudja vágni. Ott nem tudunk mi Magyarországról lépni, hogy az amerikaiak számára mi vész el a magyar adórendszer előnyeiből.

Magyarország ugyanis nem vet ki forrásadót sem a kamatra, sem az osztalékra, sem a jogdíjra, ezt az amerikaiak kihasználták. Most azok a struktúrák kaptak nagy pofont, ahol igazából egy amerikai nem végzett valóságos magyarországi tevékenységet.

Ez ellen az úgynevezett „treaty shopping” tevékenység ellen az Egyesült Államok fellép, az egyezményi kedvezmények korlátozása (LOB, vagyis limitation on benefit) például azt jelenti, hogy egy amerikai többségi tulajdonban levő cég ne tudjon a kettős adóztatást kizáró egyezménnyel visszaélni. Leginkább a háromszögletű ügyletek ellen lép fel, vagyis ne lehessen egy harmadik országból (például adóparadicsomból) származó pénzt egy magyar alapítású társaságon keresztül csoporton belül kikölcsönözni, majd a nyereséget amerikai adózott jövedelemmé konvertálni.