2025-ben jön a feketeleves azoknak, akik a főállásuk mellett vállalkoznak

Hamarosan megszavazza a parlament az őszi adócsomagot, amely a 2024-es adóváltozásokat tartalmazza. A legtöbb fontos újdonság a cégeket érinti, számos dologra kell majd odafigyelni a globális minimumadó indulása és az amerikai–magyar adóegyezmény felmondása miatt, ezekkel külön írásban fogunk foglalkozni bővebben. Ebben a cikkben a többi változást szedtük össze és értelmeztük Bajusz Dániel és Rákosa Melinda, az EY adószakértői, valamint Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group együttműködő ügyvédje segítségével.

Kezdésnek azonban jöjjön egy olyan változás, amely csak 2025-től érkezik, de akkor nagyon sokakat érint.

Nagy pofon az egyéni vállalkozóknak

2025-től a főállású egyéni vállalkozók mellett a mellékesben, többes jogviszonyban dolgozó egyéni vállalkozóknak is kötelező lesz havonta fix járulékot fizetni – szúrta ki elsőként a Magyar Narancs. Ez a változás mindenkit érint, aki a főállása mellett vállalkozói jogviszonyban keres egy kis mellékest, például futárkodik, fordít vagy magánórákat ad, és ezt legálisan teszi.

Ennek alapja az úgynevezett diktált járulékalap, amely a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis

az egyéni vállalkozóknak még akkor is havi szinten tízezres, éves szinten százezres összeget kell fizetniük, ha amúgy a főállásuk után már minden járulékot megfizettek.

A Magyar Narancs konkrét összeget is írt (aktuális számokból kiindulva havi 22 ezer forintot), az általunk elért adószakértő azonban ennél kisebb összeggel, hozzávetőleg a cikkben szereplő szám 60 százalékával kalkulált – a pontos összeggel később jelentkezünk. Ez a kötelező minimum járulék tehát a főállású vállalkozók életében nem hoz változást, sőt, ők annyi könnyítést is kapnak, hogy 2025-től megszűnik az emelt járulékalap. Vagyis nem a garantált bérminimum vagy a minimálbér 112,5 százaléka után kell szochót fizetniük, hanem csak a minimálbér után, de az úgynevezett többes jogviszonyban működő vállalkozóknak újdonság lesz a kötelező fizetnivaló.

Nekik ugyanis a főállásukban biztosítotti státuszuk rendezett – a munkáltató fizeti a szochót utánuk alkalmazottként, illetve munkavállalóként ők maguk a tb-járulékot –, de egyfajta pluszsápként az állam 2025-től a melléktevékenységben végzett vállalkozói tevékenységük után is előír havonta fizetendő járulékterhet.

Az adórendszer által különösen kipécézett álláshalmozók, vagyis azok, akik még a főállásuk mellett is kénytelenek munkát vállalni (például azért, mert kénytelenek kiegészíteni a jövedelmüket), ezzel újabb pofont kapnak. Az első ilyen intézkedés a kata megszüntetése volt (legalábbis a legtöbb érintettnek), ez pedig most újabb jelentős teher lesz.

E-áfa és egyebek

Az ágazati adók között minden évben Damoklész kardjaként lebeg a reklámadó a média feje felett – ezt egy 2022-es európai bírósági döntés értelmében visszahozhatná a kormány, egy ponton úgy is tűnt, hogy jövőre ez megtörténik. Végül nem így lesz, 2024-ben még nullás kulcsot adtak meg hozzá az adócsomag parlamentnek benyújtott változatában, aztán jövőre majd ismét izgalommal várhatja a média ezt az időszakot.

Fontos új szolgáltatás, hogy az adóhatóság a cégeknek a forgalmi adó megfizetésére is bevallástervezetet készít. Vagyis 2024-től a NAV a rendelkezésére álló adatok felhasználásával elkészíti és kiajánlja az áfabevallások tervezeteit is.

Háromféleképpen lehet majd teljesíteni az adóbevallást:

• Az első az eddigi klasszikus bevallás.
• A második az, hogy (módosítás, kiegészítés és a levonási jog tekintetében történő nyilatkozatot követően) elfogadhatjuk azt, amit az adóhatóság a hozzá riportált adatokból előállít.
• A harmadik pedig az, hogy az adózó a gépi úton továbbított adatok alapján a NAV által összeállított tervezetet jóváhagyja.

Fischer Ádám szerint az e-ÁFA már 2-3 éve napirenden van, ez inkább a kisvállalkozásoknak fontos. Egy SAP-t használó nagy cég rendszere eddig is megcsinálta az ÁFA-bevallást, de az biztos, hogy egy automatikus rendszer mindenképpen ad egy jól használható alapot. Akkor van gond, ha az adózónak nemzetközi beszerzése is volt (akárcsak egy FB-hirdetés). Vagyis külföldre lehet nyugodtan eladni, de külföldről venni nem, mert az nincsen benne a hazai online számlák rendszerében.

A Telex írt már arról is, hogy miként változik a töltőállomások adója (a kis benzinkutak szerint a számukra kedvezőtlen új rendszerben 32 milliárd forint többletterhet kellene kigazdálkodniuk), illetve a fuvarozók mit igényelhetnek vissza. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatára mindenesetre a kormány arról döntött, hogy a jelenlegi 3,5 forintról majdnem háromszorosára, tehát 10 forintra nőhet a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából visszaigényelhető literenkénti összeg 2024-től. Itt a kormány azt próbálja elérni, hogy ne legyen újra benzinturizmus, mint a hatósági ár idején, de azért a fuvarozóknak megérje itthon tankolni.

A légitársaságok hozzájárulásánál beemeltek két plusz országot (Izrael, Törökország) az első kategóriás körbe, az ide utazásnál kevesebb a hozzájárulás fizetési kötelezettség mértéke. (Izrael esetében korábbi, szeptemberi vészhelyzeti szabályt emelnének törvényi szintre.)

Mindenesetre a kedvezőbb adó immár a következő államokra fog vonatkozni: az Európai Unió minden tagállama, Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Izland, Izrael, Koszovó, Liechtenstein, Moldova, Monaco, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország, Norvégia, San Marino, Svájc, Szerbia, Törökország és Ukrajna.

Bizalmi vagyonkezelés

A kormány majdnem ellehetetlenítette a bizalmi vagyonkezelői szakmát, de végül visszavonulót fújt.

Az EY szakértői szerint arról van szó, hogy amennyiben valaki egy 1 milliárdot érő céget felfejleszt 10 milliárdosra, majd eladja, a 9 milliárdnyi értéknövekedés (felértékelődés) után adót fizet, az adóköteles jövedelem. Aki azonban a cégét magánalapítványba vagy bizalmi vagyonkezelőbe (bvk) tette, és a vagyonrendeléskor végezte el a felértékelést, az megúszhatta az adófizetést. Legalábbis egy ideig.

A bizalmi vagyonkezelésnek három hazai szakaszát érdemes megkülönböztetni.

• 2023. szeptember 12. előtt a fenti séma működött, „bemeneti oldalon”, tehát a vagyonrendeléskor nem volt adóztatás. Ha valaki a bvk-ba helyezésnél felértékelte az induló vagyont, nem kellett a felértékelés után adót fizetnie. Adó csak a kimeneti oldalon merült fel, kizárólag a hozam után kellett osztalékként adózni.
• 2023. szeptember 12-én úgy tűnt, hogy megváltozik ez a szabály. A visszaélések (mindenki bvk-ba tette felértékelve a cégét, amit aztán adómentesen tudott átruházni) miatt 2023. szeptember 12-én szigorítottak egy nagyot úgy, hogy a bemeneti oldalon, tehát amikor a vagyonrendelés megtörténik, a vagyonkezelőnél nyilvántartásba vett cégérték után a vagyonrendelő kvázi értékesítésként adózott.
• 2024. január 1-től ez ismét nem lesz, a bemeneti oldal továbbra is adómentes lesz: Bár el kell végezni a vagyonfelértékelést, de csak akkor kell adózni utána a kimeneti oldalon, ha a bvk a következő 5 évben kiadja a kedvezményezett részére a vagyonelemet. Ilyenkor az értéknövekmény többlet osztalékként adózik. Ezek az új szabályok pedig 2023. szeptember 12-ére visszamenőleg alkalmazhatók.
  

A kiva: segítség az átalakuláshoz

A kisvállalati adó (kiva) Fischer Ádám szerint a viszonylag korai fázisban levő (nagy befektetési igénnyel rendelkező) üzletekhez remek konstrukció. A társasági adó ugyanis mindig a számviteli nyereséget adóztatja. Ha sok volt a tulajdonos kezdeti befektetése, az legfeljebb az értékcsökkenésen keresztül csökkenti az adót. A kiva viszont addig nem „bántja” a befektető pénzét, ameddig azt a cégben hagyod, amikor majd a cég termőre fordul, akkor kell az osztalék után adózni (igaz annak van némi felára, hogy később kell csak adózni). További pozitívum, hogy a bértömeg után nem 13 százalék a szocho, csak 10 százalék a kiva, de az iparűzési adónak is egyedi az elszámolása.

Ezzel az adónemmel viszont eddig nem lehetett átalakulni (egyesülni, szétválni), nehogy úgy éljenek vissza az adózok, hogy egy arra nem jogosult entitást is belevarázsolnak egy kivás cégbe. Most talán a kormány nyitott egy rést a kapun, a kedvezményezett átalakulásnak nem minősülő átalakulások zöld lámpát kapnak, csak az a kérdés, hogy van-e egyáltalán ilyen.

Elég furcsa egy adózásról szóló cikkben úgy fogalmazni, hogy „talán”, de nem véletlenül tettük: még a szakemberek sem tudják pontosan, hogy mely esetekben lehet egy céges aktus olyan, hogy az nem bántja a kiva státuszt és mikor kell a rezsimből kilépni, ez majd jogértelmezési kérdés lesz.

A feltételezés szakmai körökben mindenesetre most az, hogy szűk körben, de lehetővé válhat a kiva szerinti adózó cégek egyesülése, szétválása. Csak azt kell pontosítani, hogy mi az, ami ezek közül nem minősül kedvezményezett átalakulásnak.