Történelmi jelentőségű alkotmánymódosítást fogadott el kedden a német parlament alsóháza: az alkotmányban rögzített adósságféket feloldva 500 milliárd eurós kiadási csomagról döntött a Bundestag. A javaslatcsomag értelmében az állami hitelfelvételt megakadályozó adósságféket úgy módosítják, hogy a védelmi kiadásoknak gyakorlatilag nem lesz többé felső korlátjuk, a német államadósság akár a GDP 70 százaléka fölé emelkedhet.
Az alkotmánymódosítást a Kereszténydemokrata Unió és Keresztényszociális Unió (CDU-CSU), a szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek állították össze, az elfogadásához a képviselők kétharmadának szavazatára volt szükség. A módosításnak ezen felül két fontos pontja van:
- Az adósságféket a szövetségi államok esetében is lazítani fogják, amik így nagyobb mozgásteret kapnak, ezzel akár a GDP 0,35 százalékáig vehetnek fel hitelt.
- A Zöldek pedig korábban kiharcolták, hogy a csomag része legyen egy 100 milliárd eurós klímavédelmi alap, ezt az ötször akkora infrastrukturális alapból fogják finanszírozni.
Az adósságféken a Zöldek nyomására a védelmi kiadások mellett a kiberbiztonság, a polgári védelem, a hírszerzés és a nemzetközi jog megsértésével megtámadott államok támogatása terén is lazítanak. Ha ezek kiadásai meghaladják a GDP 1 százalékát, hitelből is finanszírozhatóvá válnak majd.
Az adósságfék eltörlését sem a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD), sem a balszélről a Baloldal (Linke) nem támogatta. Habár az utóbbi mindig is ellenezte a szabályt, azzal nem ért egyet, hogy az eddiginél sokkal több pénzt költsenek a német védekezésre. Március elején még egy nyilatkozatot is kiadtak, miszerint csak akkor szavazzák meg az adósságfék eltörlését, ha a plusz pénzt oktatásra, az állami infrastruktúrára és a gazdaság működésének igazságosabbá tételére fordítanák a fegyverkezés helyett. „Ez a halálos csapás az euróra” – nyilatkozta Alice Weidel, az AfD vezetője a döntés után, egyben a hitelpiacok torzulására, a kamatlábak emelkedésére és „a többi euróállamra való átgyűrűzésre” figyelmeztetett.
A CDU/CSU, az SPD és a Zöldek elérték a szükséges kétharmados többséget, sőt túl is lépték: 489 voks kellett az alkotmánymódosításhoz, a 736 képviselőből 513 szavazott mellette. Azonban a terv bírálói – köztük többen saját pártján belül is – „választási csalással” vádolták Merzet, amiért kampánya során a kiadások visszafogását ígérte, győzelme után néhány nappal azonban bejelentette a költségvetési politika megváltoztatását.
Még utoljára beüzemelték a távozó Bundestagot
„Ez egy nagyon látványos, erős kezdés” – mondta Hettyey András, az Andrássy Egyetem docense Friedrich Merznek, a CDU vezetőjének, egyben a kancellári cím várományosának első sikeréről. Szerinte azonban Merz belpolitikai sikere hosszú távon nagyban függhet a most elfogadott beruházásösztönző csomagtól.
A választók szemében a CDU-kormányok hagyományosan a gazdasági és külpolitikai kérdésekben rendelkeznek a legmagasabb kompetenciával, és mivel előreláthatóan ez a két téma fogja meghatározni a következő éveket, a CDU hazai pályán focizhat majd. Ez azt is jelenti, hogy a perdöntő és stratégiai fontosságú gazdasági és külpolitikai ügyek mellett Merzék esetében is az identitás- és kultúrpolitika háttérbe szorulhat.
A jelenlegi Bundestag utolsó ülése volt a keddi, így a német politikában
szokatlan módon a még 2021-ben megválasztott parlament döntött az alkotmánymódosításról.
Ennek egyszerű oka van: a CDU-nak így is szüksége volt az SPD és a Zöldek támogatására a javaslatcsomag elfogadásához, de az új Bundestagban már együtt sem lett volna meg az alkotmányozó többség Merz mögött. A februári választás eredménye alapján az AfD és a Linke a parlamenti helyek több mint egyharmadával rendelkezik majd, így az új Bundestag már blokkolhatta volna az adósságcsomagot.
Hettyey a külpolitikai nyomást látja ennek hátterében, a németek nagyon megijedtek Donald Trump amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végi, az Ovális Irodában soha nem látott veszekedést hozó találkozója után, így egyértelmű volt, hogy minél gyorsabban lépniük kell, még akkor is, ha a régi Bundestag összehívása politikai értelemben vitatható.
Adó- és bürokráciacsökkentés várható?
Az adósságfék eltörlése már évek óta a német belpolitika egyik legfontosabb kérdése volt. A német alkotmány 109. cikkelyének 3. bekezdése rendelkezett arról, miszerint 2016 óta tilos az államnak növelnie az adósságát. Ez 2016 és 2019 között nem is okozott különösebb problémát, 2020-ban a koronavírus-járvány miatt egy időre hatályon kívül helyezték a szabályt, majd 2024-ben ismét visszahozták. A 2016 óta eltelt időben valóban több jel is afelé mutatott, hogy érdemes növelni a német védelmi költést, ráadásul az orosz–ukrán háború mellett Trumppal bizonytalanná vált az Egyesült Államok elköteleződése a NATO és Európa védelme iránt, ez pedig aggodalmat váltott ki a németekben.
Merz álláspontja az adósságfék kérdésében többször változott: először azt állította, nem fogja feloldani a szigort, majd a kampány során többször belengette, hogy esetlegesen lazítana rajta. Hettyey szerint elsősorban külpolitikai sokk – aminek a csúcspontja Trump és Zelenszkij találkozója volt – vezetett az intézkedéshez, de a belpolitikai szempontok is szerepet játszottak az alkotmánymódosításban, hiszen a nagy beruházásokból főként a német gazdaság fog profitálni.
Hettyey összességében helyes döntésnek tartja az adósságfék feloldását, a hárompárti koalíció ugyanis nem nagyon tudta kihúzni Németországot az utóbbi években kialakult válságból – aminek része többek között a munkaerőhiány, az energiaválság és az infrastruktúra leromlott állapota.
A szakértő szerint az igazán fontos kérdés a német gazdasággal kapcsolatban az, hogy a kapitalizmussal járó ciklikus, vagy mélyebben gyökerező problémákról és strukturális válságról van-e szó; Merzék döntése értelmében a CDU inkább az utóbbit gondolhatja, aminek feloldásában a bürokrácia csökkentése mellett az adócsökkentés – köztük a viszonylag magas személyi jövedelemadó, társasági adó és iparűzési adó mérséklése – is fontos szerepet játszhat a következő kormányzás alatt.
Paradigmaváltás jön a védelmi költségvetésben
Merz kedden arról beszélt, a csomagot elsősorban „Putyin Európa elleni agresszív háborúja” motiválta. A kancellári pozíció várományosa szerint Németországot napi szinten próbálják szabotálni az oroszok, ide tartoznak a kritikus fontosságú infrastruktúra elleni támadások, kémkedés és dezinformációs kampányok, valamint az Európai Unió megosztására és marginalizálására irányuló szélesebb körű kísérletek. Merz azt hangsúlyozta, hogy a kialakult helyzetben paradigmaváltásra van szükség, többek között a nem túl rózsás helyzetben lévő védelmi kapacitások fejlesztéséhez.
Az intézkedéscsomag értelmében a GDP egy százalékát meghaladó védelmi kiadások mentesülnek az ország alkotmányos adósságfékének szigora alól. Az Ukrajnának nyújtott támogatás is beletartozik ebbe a mentességbe, ami eurómilliárdos nagyságrendű segítséget jelenthet az országnak. Hettyey szerint nem várható jelentős elégedetlenség a német társadalom részéről az intézkedés bevezetése után. Egyrészt a közvélemény-kutatások alapján a németek jelentős többsége támogatja a védelemre fordított költségek megnövelését. Ezzel együtt pedig a második világháború óta fennálló „bűnös nemzet reflex” is csökkenő tendenciát mutat.
„A németek érve, miszerint ők a második világháborúban történtek miatt nem fegyverkezhetnek, és egyébként is hogy nézne ki, ha német páncélosok Ukrajnában sorakoznának fel, kényelmes és olcsó külpolitika volt. Egyszerre volt morálisan magasrendű és pénzügyileg, valamint politikailag kifizetődő, hogy nem kellett katonákat küldeniük, tudtak a történelemre hivatkozni.” De a szakértő szerint
„üdvözlendő dolog, hogy nincs már ilyen típusú önkorlátozás Németország részéről.”
A német választások következményeivel és a CDU-CSU és az SPD részvételével alakuló új kormány kihívásaival ebben a cikkben részletesen foglalkoztunk.
A módosításról a szövetségi tartományok képviseletéért felelős Szövetségi Tanács, a Bundesrat pénteken döntött, ott kétharmados többségre volt szükségük Merzéknek. Ezt az akadályt is sikerrel véve a csomag már csak legfeljebb az alkotmánybíróságon akadhat fenn. Az új Bundestag március végén ül majd össze először. A szakértő szerint az új kormány várhatóan április közepéig felállhat, a legfontosabb területek felosztása azonban még bizonytalan. A védelmi miniszter személye fontos lehet, a pozíciót most betöltő SPD-s Boris Pistorius jövőjén sok múlhat: ha Pistorius marad hivatalban, ő lehet pártja új meghatározó figurája.
