Harmadszor is Varju László? – a választás, ahol a DK számít az esélyesnek

A Tisza Párt nem indul, a Demokratikus Koalíció a túléléséért küzd, a Fidesz megpróbálja a felszín alatt tartani a vasárnapi időközi országgyűlési választást. Az újpesti központú választókerület képviselője, Varju Lászlót tavaly decemberben mondott le a mandátumáról, miután a Kúria jogerősen is elítélte testi sértés, garázdaság és választási csalás miatt.

Az ítélet szerint a DK országgyűlési képviselője 2018-ban, amikor az MTVA-székházban megszorította az őt leteperő biztonsági őr vádliját, testi sértést és garázdaságot követett el. A választási rend megzavarásáért pedig azért ítélték el, mert 2018-ban a választások előtt rávett egy független képviselőt Újpesten, hogy lépjen vissza. A jogszabályok alapján a büntetés miatt elveszítette volna a képviselői mandátumát, de nem várta meg a hosszas parlamenti procedúrát: decemberi lemondásával már március 23-ra ki lehetett tűzni az időközi választást.

A DK ismét Varju Lászlót indítja, fideszes kihívója a budapesti Fidelitas elnöke, Renge Zsolt lesz. A Mi Hazánk jelöltje Balogh Csaba, a Munkáspárté Preyer Máté Márk, de elindul a balhéiról ismert volt szegedi önkormányzati képviselő Szabó Bálint és a független Horváth Ildikó is. Óriási meglepetés lenne, ha kikapna az elmúlt két választáson győztes DK-s politikus, de a Fidesz parlamenti kétharmada nincs veszélyben.

A Tisza Párt és a Kutyapárt sem indul

Az újpesti központú, Angyalföld egy részét is magába foglaló Budapest 11. választókerületében a jelenlegi választókerületi struktúra 2011-es elfogadása óta még soha nem tudott győzni a Fidesz.

Korábban még nagyobb baloldali fölény volt a választókerület területén, hiszen 1994 és 2006 között 10-20 százalékponttal kapott több szavazatot a szocialista lista, mint bármely más párt. 1998 óta ugyanakkor a Fidesz listája folyamatosan tudta növelni a támogatottságát, 2010-ben pedig több szavazatot is szereztek ezen a területen, mint a szocialisták.

A 2014-es parlamenti választáson az MSZP-s Kiss Péter (40,67 százalék) nyert a választókerületben. A szocialista politikus pár hónappal később bekövetkezett halála miatt időközit tartottak, amit a szintén MSZP-s Horváth Imre (50,54 százalék) húzott be abszolút többséggel. 2018-ban és 2022-ben viszont már a DK-s Varju Lászlót választották meg a körzet képviselőjének.

Hét éve a szavazatok 40,8 százalékával, legutóbb 50,82 százalékkal nyert a hatpárti támogatással induló DK-s politikus. A 2022-es választáson több mint 11 százaléknyi különbséggel előzte meg Varju Újpest korábbi fideszes polgármesterét, Wintermantel Zsoltot. Ez volt ugyanakkor a Fidesz legjobb eredménye a választókerület tízéves történetében.

A tavaly júniusi önkormányzati választáson a DK-s Trippon Norbert lett Újpest polgármestere, a parlamenti választáshoz hasonlóan itt is 11 százalék volt a különbség a DK-s politikus és a fideszes Wintermantel között. Az önkormányzatival egy napon rendezett EP-választáson azonban a Tisza volt a győztes, ha az országgyűlési választókerületben élők szavazatait nézzük:

• Tisza 34,3 százalék;
• Fidesz 30,3 százalék;
• DK–MSZP–Párbeszéd 15 százalék;
• Momentum 6,9 százalék;
• Magyar Kétfarkú Kutya Párt 5,5 százalék;
• Mi Hazánk 4,5 százalék.

A választókerület azonban korántsem volt egységes pártpreferencia szerint tavaly júniusban sem. Míg az északi, káposztásmegyeri és a déli angyalföldi részen a Tisza Párt nagy előnyt szerzett, addig a kerület középső, alacsonyabb társadalmi státuszú részén a Fidesz gyűjtötte be a legtöbb szavazatot.

A Tisza az országos közvélemény-kutatások alapján június óta tovább erősödött, így jó eséllyel indulhatott volna az újpesti időközi választáson. Magyar Péter azonban már a januári dombóvári időközi választás előtt bejelentette, hogy pártja egyetlen időközi választáson sem méretteti meg magát 2026-ig. Több indokot is felsorolt akkor:

• a rendeleti kormányzás mellett az Országgyűlés szerepe teljesen elhanyagolható, a képviselők nem rendelkeznek érdemi kontrollal és befolyással a kormányzati döntések felett;
• a Tisza győzelmével is maradna a fideszes kétharmad a parlamentben;
• egyedüli képviselőként, frakció nélkül szinte semmilyen jogosítványa nem lenne a Tisza képviselőjének; és
• nem kívánnak asszisztálni az Országgyűlésben a Fidesz és az érdemi támogatottsággal már nem rendelkező ellenzéki pártok közös bábszínházához.

A Tisza Dombóvár után az újpesti-angyalföldi választóknak is azt javasolta, hogy ne vegyenek részt az időközi választáson, „ezzel is megüzenve, hogy nem asszisztálnak a hatalmi elit 20 éve tartó színjátékához.”

Hiába ért el 11 százalékos eredményt a tavaly júniusi újpesti polgármester-választáson az MKKP-s Nagy Dávid, az ő nevét is hiába keresnénk a jelöltek között. „Újpesten és a budapesti listán is arra kaptunk és kaptam felhatalmazást, hogy a város ügyeivel foglalkozzunk, olyan aspektussal, amivel a választó úgy látja, más nem tud. Ez a munka messze nincs elvégezve és átadható állapotban sincs. Úgyhogy melózunk tovább Újpesten és a Fővárosban is” – írta Facebook-oldalán a választás kitűzése előtt Nagy.

A másik indoka hasonló volt Magyaréhoz: a kétharmados többség mellett, frakció nélkül nem lenne értelme beülnie egy MKKP-s képviselőnek a parlamentbe, ha megnyerné is a választást. „Nem tudnám komoly pofával azt nyilatkozni, hogy van értelme ennek az időközinek és szavazzatok rám, megnyerem és jó lesz. Mert mondvacsinált lenne az egész, és nem lennék őszinte.”

Gyümölcsvásár, plakátrongálás és Gyurta Dániel

„Ha Varjutól Orbánék a Kúria segítségével elvették a mandátumát, akkor választáson, az újpestiekkel közösen Laci újra győzni fog” – Gyurcsány Ferenc rögtön a Kúria jogerős ítélete után bejelentette, hogy az időközi választáson is Varjut indítják. A mandátumáról lemondó képviselő állítja: koncepciós perben ítélte el a bíróság, és a Fidesz ezzel az erőszakos módszerrel próbálja visszavenni a választókerületet, ha már választáson nem tudták legyőzni.

„Harmadszor is Varju László!” Ez lett a DK-s politikus kampányszlogenje. Beágyazott, helyben ismert jelöltként jó esélye van arra, hogy összejöjjön a harmadik győzelem is. Varju kampányába az elmúlt hetekben beszállt Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára és a DK többi vezető politikusa. A DK kedvezményes gyümölcsvásárt tartott Újpesten a kampány alatt, 210 forintért adtak egy kiló narancsot, míg a banán kilója 299 forint volt.

A párt március 15-i megemlékezése is az időközi választás köré épült, ahol Dobrev mellett Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke is felsorakozott Varju mögé. A DK képviselőjelöltje a fáklyás felvonuláson úgy fogalmazott: az időközi választáson ismét a szabadság lesz a tét, és arról dönthetnek az újpestiek-angyalföldiek, hogy milyen képviselőt küldjenek a parlamentbe: olyat, aki a stadionok VIP-páholyaiban ülő, jachtozó és repülő oligarchákat képviseli, vagy olyat, aki a fizetésükből és nyugdíjukból élőkért dolgozik.

A DK számára a felszínen maradás vagy egyenesen a túlélés a cél vasárnap.

Ha Varju nyer, azt bizonyítják, hogy továbbra is számolni kell velük, és azt kommunikálhatják, hogy képesek legyőzni a Fideszt. A győzelem komoly lökést jelenthet számukra a 2026-os kampány előtt is, és egy újabb érv lehet, hogy a Tisza Párton kívüli ellenzék is joggal indulhat el a választáson. Annak azonban katasztrofális következménye lenne a DK jövőjére nézve, ha elbuknák azt a körzetet, ahol Varju már kétszer is legyőzte a Fideszt. Ez azt jelentené, hogy már egy baloldali budapesti körzetben sem kérnek Gyurcsány Ferenc pártjából.

A Fidesz 45 százaléknál soha nem tudott többet szerezni ebben a választókerületben, és most sem számít esélyesnek a jelöltjük. A legjobb forgatókönyv valószínűleg az lett volna a kormánypártoknak, ha Varju parlamenti megfosztási eljárását el tudják úgy húzni, hogy már ne lehessen kitűzni az időközi választást. Egy két éve elfogadott törvénymódosítás alapján ugyanis az országgyűlési választást megelőző egy évben már nem lehet időközi választást tartani. Ilyen esetben az egyéni képviselő helyére az őt jelölő párt küldhet listás képviselőt. Varju a decemberi lemondásával azonban elébe ment ennek, és a Nemzeti Választási Bizottság kénytelen volt márciusra kitűzni a választást.

A kormánypárt nem tehette meg, hogy kihagy egy országgyűlési választást Budapesten, de szembetűnő a különbség a januári dombóvári és mostani újpesti kampányuk között. Már a jelöltállításuk is jelezte: ők sem számolnak azzal, hogy behúzhatják az újpesti körzetet. A kerület korábbi polgármestere, Wintermantel Zsolt vagy más országosan ismert nagyágyú helyett a Fidelitas volt elnökét, Renge Zsoltot indítják.

Renge öt évig volt önkormányzati képviselő Újpesten, de 2019-ben és 2024-ben sem tudott nyerni egyéni körzetben. Országosan eddig nem sokat lehetett hallani róla. A hvg.hu cikke szerint egyedüli emlékezetes megnyilvánulása az volt,

amikor egy ‘56-os rendezvényen az ellenzéki politikusokat a forradalmi tömegre tüzet nyitó ÁVÓ tisztekhez hasonlította.

A Fidesz arra építette a kampányát, hogy a jogerősen elítélt, általuk bűnözőnek titulált Varju Lászlóval szemben „egy tisztességes, becsületes fiatalember” a jelöltjük, aki a kormányzati hátszéllel komoly fejlesztéseket tudna megvalósítani Újpesten és Angyalföldön.

„Varju László 100% Gyurcsány, hiszen tudjuk, hogy Varju hű táskahordozója Gyurcsány Ferencnek” – mondta ellenfeléről Renge a Hír Tv-ben, amivel aligha okozott bárkinek meglepetést. A Fidelitas TikTok-videóban ismerte el, hogy ők rongálták meg a DK-s jelölt plakátjait: 100% Gyurcsány és rabruhás matricát ragasztottak rájuk. Varju feljelentést tett a rendőrségen a plakátrongálások miatt, Renge szerint ugyanakkor „egész egyszerűen az igazságot jelezték különböző matricákkal”, „Varju Lászlónak ugyanis bírósági papírja van arról, hogy elítélt bűnöző.”

A fideszes jelölt kampányának sztárvendége Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter volt, de mások mellett Szentkirályi Alexandra, Kocsis Máté és Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó is beállt mögé.

Ahogy a januári dombóvári időközi választáson is, úgy itt is a győztes személye mellett a legnagyobb kérdés a választói aktivitás lesz. Ehhez a következő diagram tud támpontot nyújtani, amelyen az utóbbi 15 év időközi választásainak részvételét tüntettük fel. Ez alapján 40 százalék körüli részvétel már kifejezetten magasnak számítana, míg 20 százalék egy fővárosi választókerület esetében meglehetősen alacsonynak tekinthető.