A Fidesz és a DK vezetése is fellélegezhetett a vasárnapi időközi országgyűlési választás után, a Mi Hazánk komoly sikert könyvelt el Tolna vármegye 2. választókerületében, Dombóváron és környékén. Az időközi választást Potápi Árpád János tavaly októberi halála miatt kellett megtartani, a fideszes képviselő megüresedett országgyűlési mandátumáért folyt a verseny, amit a kormánypárti Csibi Krisztina nagy fölénnyel nyert meg.
Nagy országos tétje nem volt a választásnak, hiszen a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége nem volt veszélyben, és a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza Párt nem indult el. A résztvevő pártok jövője szempontjából azonban egyáltalán nem volt mindegy, hogy alakul az eredmény. A kormánypártok sikeres mozgósítással és a nagy arányú győzelemmel a saját választóikat igyekeztek megnyugtatni, miközben az időközit kihagyó Magyar Péter a Fidesz kudarcaként keretezte a választást a 33,5 százalékos részvételi arány miatt. A Mi Hazánk és a DK bebizonyította, hogy számolni kell velük 2026-ban, az MSZP és a Második Reformkor létjogosultsága pedig erősen megkérdőjeleződött.
Mozgósított a Fidesz
„Megvolt az előrehozott választás. 63 százalék. Gratulálok, Csibi Krisztina!” Jó fél napos késéssel, csak hétfő délelőtt reagált a dombóvári időközi országgyűlési választásra az Indiában nyaraló Orbán Viktor. A miniszterelnök késlekedése annyiban meglepő, hogy a Fidesz és a kormánypárti média már az első részeredmények beérkezése után elkezdte a napokig tartó ünneplést. A kormánypárt Facebook-oldalán fölényes, elsöprő győzelemről írtak, a kormánypárti Mandiner Ennyi volt: nincs itt kormányváltó hangulat – a zsebmessiás pedig pofára esett, mint a zsíros kenyér egy sáros földúton címmel tudósított az eredményről.
A végeredmény már előre borítékolható volt az erősen fideszes választókerületben, a Fidesz azonban olyan elánnal kampányolt, mintha ezen múlna a kormányzás jövője. Ősszel Kocsis Máté parlamenti frakcióvezető és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is közös fórumot tartott Csibi Krisztinával, az utolsó héten Kövér László házelnök látogatott el Bonyhádra a fideszes jelölttel megkoszorúzni Wass Albert szobrát, de felvonult a választókerületben jó pár fideszes országgyűlési képviselő, a választókerület polgármesterei pedig egymásra licitálva ajánlották a választók figyelmébe a kormánypárti jelöltet.
Ahogy azt már megszokhattuk, a Fidesz egészen az urnazárásig ajtóról ajtóra járt, a személyes és telefonos mozgósításba mások mellett Nagy István agrárminiszter, Vitályos Eszter kormányszóvivő, Deutsch Tamás EP-képviselő és több mint egy tucatnyi országgyűlési képviselő, például Bánki Erik, Csöbör Katalin és Rétvári Bence is beszállt.
Mindez jól mutatja, hogy a Fidesznek milyen fontos volt, hogy a tét nélküli időközi választáson is minél több választót mozgósítson. A tavaly júniusi EP-választáson 54 százalékot kapott a kormánypártok listája a dombóvári választókerületben, most Csibi Krisztina a szavazatok 63,7 százalékával arányaiban még annál is jobb eredményt ért el, mint Potápi Árpád János a 2022-es parlamenti választáson (62,44 százalék). „A valaha volt legnagyobb győzelmet arattuk ma Tolna megyében” – fogalmazott Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, aki szintén a helyszínen felügyelte az utolsó napos mozgósítást.
A Fidesz célja az lehetett, hogy minél feljebb tornázzák a részvételi arányt, hogy ezzel is legitimálják a győzelmüket, és az eredményt országos szinte emelhessék. A választásra jogosultak 33,5 százaléka ment el szavazni, ami egyáltalán nem számít rossznak egy január eleji időközin. A 2011-es püspökladányi időközin például csak 20 százalék volt a részvételi arány, több olyan választáson azonban a 45 százalékot is elérte ez a szám, ahol a kormánypártok parlamenti kétharmados többsége volt a tét.
Mindez elég lehet arra, hogy a következő hónapokban a Tisza előnyét mutató közvélemény-kutatások esetén is a fideszes politikusok azt mondhassák: itt volt egy választás, ahol közel kétharmaddal nyert a Fidesz, és arányaiban még javítani is tudtak a korábbi eredményekhez képest. Ezzel talán a törzsszavazóikat is meg tudják nyugtatni az elmúlt hónapok turbulens politikai eseményei és Magyar Péter berobbanása után.
A Fidesz kommunikációjában legalább ilyen hangsúlyos az is, hogy a Tisza Párt nem mert kiállni, és innentől kezdve nem kell komolyan venni Magyar Péter követelését sem az előrehozott választásról.
„Nem értek egyet a károgókkal. Magyar Péter a pártja szempontjából jó döntést hozott, hogy nem indultak a tegnapi időközin. Ideje korán iszonyatos verést kaptak volna”
– írta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője Facebookon. Csibi Krisztina azzal magyarázta a Tisza távolmaradását a Magyar Nemzetnek, hogy szerinte Magyar Péterék is tisztában voltak „a választókerület sajátosságaival és így az esélyeik csekélységével is”, a tiszás szavazók pedig hallgattak vezetőjük felhívására, és otthon maradtak.
Menczer Tamás, a kormánypárt kommunikációs igazgatója szintén a választástól távolmaradó Magyarral volt elfoglalva: „Sok a duma, Kicsi! De az eredményjelző nem hazudik. Az van ráírva, hogy Magyar Péter és a Tisza gyáva volt elindulni az időközi választáson a Tolna 2-es körzetben.” Menczer messzemenő következtetést is levont az eredményből, amire semmi jel nem mutat: „A Tisza nem árad, hanem szárad, kiszárad.”
Még soha nem szerepelt ilyen jól a Mi Hazánk
A vasárnapi választáson a második és harmadik helyezettnek is volt mit ünnepelnie. Dúró Dóra a Mi Hazánk történetének legjobb eredményét érte el a dombóvári időközin, és a második helyen végzett a Fidesz mögött, messze lehagyva a DK-t.
A 2022-es országgyűlési választáson a Mi Hazánk Nógrád megye 2. választókerületében kapta arányosan a legtöbb szavazatot: Dócs Dávid akkor 11,89 százalékkal a harmadik helyen végzett. A dombóvári választókerületben 2022-ben 7,54 százalékot tudott begyűjteni a Mi Hazánk jelöltje, a tavaly júniusi EP-választáson pedig 8 százalékot értek itt el. Ehhez képest most 19 százalék felett szerepelt Dúró.
A párt persze úgy keretezte az eredményt, hogy a Mi Hazánk lett a legerősebb ellenzéki párt.
Ez azért erős túlzás, aligha alakult volna így az eredmény, ha a Tisza elindul a választáson. Azt azonban sosem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha Magyar Péterék is beszállnak a versenybe, és hány olyan szavazó lehet a választókerületben, aki a Tisza hiányában voksolt a Mi Hazánkra vagy egy másik ellenzéki jelöltre. Toroczkai Lászlóék kezében az mindenképp komoly fegyver lehet, hogy most több mint 8 százalékkal előzték meg a DK-t, ami Magyar megjelenése előtt a legerősebb ellenzéki párt volt.
A dombóvári időközi választásból nem szabad hosszabb távú következtetést levonni, Dúró eredménye azonban azt jelzi: a Mi Hazánkkal számolni kell 2026-ban, és akár olyan forgatókönyv is előfordulhat, hogy egy szoros Fidesz-Tisza eredménynél a Mi Hazánk dönthet a kormányzásról koalíciós partnerként.
DK: Nélkülünk nincs kormányváltás
A DK-s politikusok már a választás előtt arról beszéltek, hogy a Tiszával ellentétben ők nem féltek elindulni a fideszes választókerületben. A kampányban Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára, Varju László és több más vezető DK-s politikus is személyesen kampányolt Takács Lászlónak, akit az egyetlen helyben élő jelöltként mutattak be.
Vasárnap este nekik is volt okuk az örömre, hiszen a kétszámjegyű eredménnyel azt üzenhetik az ellenzéki választótábornak: a tavaly júniusi kudarc után nem vonultak le a pályáról, az 5 százalékos parlamenti küszöb fölött vannak, és 2026-ban is számolni kell velük. A DK a tavalyi EP-választáson az MSZP-vel és Párbeszéddel szövetségben országosan 8, a dombóvári választókerületben 7 százalékot kapott. Ehhez képes most a jelöltjük, Takács László 11, míg az MSZP-s Harangozó Gábor 2,3 százalékot ért el.
„Ha itt, a jobboldal fellegvárában erre vagyunk képesek, akkor mérget vehetnek rá, hogy a kormányváltás kiharcolásához elengedhetetlen politikai erőként kell velünk számolni”
– vonta le a következtetést már vasárnap este a DK. A párt közleménye szerint a dombóvári választás azt is megmutatta, hogy mennyit érnek azok a megrendelő kérésére, „hasraütésre” készült közvélemény-kutatások, amelyek 3 százalékos DK-ról hazudnak.
Gyurcsány Ferenc az elmúlt időszakban többször is arról beszélt, hogy a kormányváltás érdekében Magyar Péternek muszáj lesz együttműködnie a DK-val a 2026-os választáson. A Tisza Párt elnöke azonban következetesen kizár bármifajta szövetséget a parlamenti ellenzékkel. A DK-nak a 11 százalékos eredmény egy érv lehet az esetleges tárgyalásokon, hiszen Magyar Péternek minden ellenzéki választóra szüksége lesz, ha le akarja váltani a Fideszt.
A vasárnapi választásnak két vesztese azért mégis volt: az MSZP és a Második Reformkor. Bár mindkét párt megmutathatta a kampányban, hogy léteznek, Harangozó Gábor 2,34 és Ágoston Pál Péter 1,76 százalékos eredménye azt jelzi, hogy 2026-ban sem zavarnak sok vizet.
Vona Gábor 2023 őszén bejelentett pártjának most először volt lehetősége, hogy a tavaly tavasszal berobbanó Tisza Párt nélkül felmérje egy választáson: van-e igény egy új, jobboldali, konzervatív erőre. Az eredmény egyértelmű: nincs. Jelöltjük az utolsó helyen végzett, még a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Jákfalva volt polgármestere, Vilcsek Ernő is beelőzte Ágoston Pál Pétert. Kérdés, hogy mekkora létjogosultsága van ezek után a Második Reformkornak, amely az EP-választáson 0,68 százalékot ért el.
Magyar Péter sikere: az otthon maradók
Potápi Árpád János halála után kérdés volt, hogy a Tisza Párt beszáll-e a versenybe a dombóvári időközi választáson, és megkockáztat-e egy vereséget az erősen fideszes választókerületben. Magyar Péter némi gondolkodás után bejelentette: a Tisza 2026-ig nem indul el semmilyen választáson, és arra kérte a választókerületben élőket, hogy ne menjenek el szavazni.
A Tisza elkerülte a vereséget, amely visszavetette volna a párt lendületét, és innentől kezdve az lehetett a céljuk, hogy minél jobban csökkentsék a Fidesz-győzelem politikai súlyát. Magyar Péter vasárnap már délután négy után arról posztolt, hogy a napközbeni részvételi adatok alapján „óriási politikai és mozgósítási kudarc” lett a Fidesznek az időközi választás.
„Hiába volt ott a teljes Fidesz frakció, hiába fizetnek 500 idegen légióst és hiába ígérgetnek több ezer forintot egy-egy szavazatért 3 emberből 2 az otthonmaradással mondta el a véleményét erről a színházról”
– írta Magyar. Saját választóinak úgy keretezte az eredményt, hogy a választásnak semmi tétje nincs, nem változtatja meg a rendszer működését, és „bármi is legyen az eredmény, mindenki tudja: ez csupán egy buborék, egy narancsszínű lufi.”
Magyar Péter valóban sikerként könyvelheti el, hogy háromból két választó nem ment el szavazni, és jóval alacsonyabb volt a részvétel a választókerületben, mint a 2022-es választáson (67,5 százalék). „Bármit is próbálnak elhitetni az egyre szűkülő keménymaggal, 20 százaléknyi szavazóval nem tudnak választást nyerni” – üzente a Tisza Párt elnöke Orbánnak hétfőn.
A 33,5 százalékos részvételi arány azonban messze nem számít olyan rossznak, ha az elmúlt tizenöt év időközi választásait nézzük. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a dombóvári időközit a januári fagyban, a legerősebb ellenzéki párt és valódi országos tét nélkül rendezték meg.
Ahogy Török Gábor politikai elemző is megfogalmazta, a 2026-os választás szempontjából sok következtetést nem szabad levonni a vasárnapi időközi alapján. A Fidesznek jól jött a győzelem, a Mi Hazánk és a DK is örülhet az eredménynek, ám a Tisza Párt nélkül nem látszottak a valódi erőviszonyok. Ráadásul ez csak egy választókerület a 106-ból.
