Már jövőre próbálkozhatnak a parlamentbe jutással Magyar Péterék, de komoly kockázatot rejt az időközi választás

Huszonhat év után új országgyűlési képviselője lesz Bonyhádnak. A fideszes Potápi Árpád János halála után időközi választást tartanak jövő év elején Tolna vármegye 2. választókerületében, ahova Dombóvár, Bonyhád és 56 kisebb település tartozik. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége nincs veszélyben a parlamentben, politikailag azonban van tétje az időközinek. Először csaphat össze országgyűlési választáson Magyar Péter és a Fidesz, ha a Tisza Párt elindul. De vajon kockáztat-e a Tisza egy fideszes fellegvárban?

Magyar Péteréknek még bőven van idejük dönteni. Az időközi választást a jogszabályok alapján a mandátum megüresedésétől számított százhúsz napon belül, a kiírás napját követő hetvenedik és kilencvenedik nap között, egy vasárnapi napon kell megtartani. A Nemzeti Választási Iroda lapunknak azt írta, hogy mindezek alapján 2024. december 27. és 2025. február 14. közötti időpontban lesz a választás. Mivel nem valószínű, hogy már a két ünnep között, december 29-én megtartanák ezt, minden bizonnyal jövő év elején dönthetnek a szavazók Potápi utódjáról.

A dombóvári választókerület nem könnyű terep az ellenzéknek. A 2022-es választáson Potápi Árpád a szavazatok 62,44 százalékával nyert zsinórban hetedik alkalommal egyéni mandátumot. A hatpárti ellenzék jelöltje, Szabó Loránd, Dombóvár korábbi DK-s polgármestere mindössze 27 százalékon végzett, Tobak Gábor a Mi Hazánk Mozgalom színeiben pedig 7,54 százalékot tudott begyűjteni.

A választókerület két legnagyobb települése Dombóvár és Bonyhád, ugyanakkor a két városban együttesen sem él 25 ezer választó. A kormánypártokkal szemben politizáló mindenkori szereplők számára egy ehhez hasonló településszerkezet azért is lehet kihívás, mert a Fidesz támogatottsága a települések lélekszámával fordítottan arányos. Minél kisebb egy település, annál valószínűbb, hogy a Fidesz jó eredményt ér el. A dombóvári választókerületben a választók 57 százaléka olyan falvakban él, ahol kevesebb, mint 3 ezren élnek.

Potápi évtizedek alatt felépített helyi beágyazottságát és népszerűségét mi sem jelzi jobban, minthogy a választókerületben 3,5 százalékponttal több szavazatot kapott 2022-ben, mint a Fidesz országos listája. Ez azt jelenti, hogy volt 1250 szavazó a választókerületben, aki egyéniben a fideszes jelöltre, listán azonban nem a Fideszre tette le a voksát. Ez alapján egy képzeletbeli népszerűségi versenyben Potápi a hetedik legnépszerűbb egyéniben induló fideszes képviselő volt a 106-ból. A dobogó tetejére Hargitai János állhatott, aki több mint 6 százalékponttal verte a Fidesz listáját a mohácsi választókerületben.

A júniusi EP-választás után sem lehetett panasza Orbán Viktornak a néhai Potápi Árpád helyi munkájára. A választókerületben 54 százalékon végzett a Fidesz listája, a Tisza Párt 22,8, a Mi Hazánk 8, a DK-MSZP-Párbeszéd listája 7 százalékot kapott. A Fidesz a körzet 58 településéből 57 helyen nyert, egyedül az 500 fős Szálkán kapott ki a Tiszától, 3 szavazattal. A választókerület központjában, Dombóváron a választók 48 százaléka szavazott a Fideszre, míg a Tisza 27,8 százalékot kapott. Az 500 főnél kisebb településeken jóval nagyobb volt a különbség a két párt között: a Fidesz 61,2, a Tisza 15,2 százalékot gyűjtött be. A Tisza Párt településméret szerinti tolnai eredményei ráadásul el is maradtak a párt országos átlagértékeitől.

Az önkormányzati választáson a választókerület két nagyobb településén, Bonyhádon és Dombóváron is 60 százalék feletti eredménnyel nyert a fideszes polgármesterjelölt, és a képviselő-testületekben is abszolút dominálnak a kormánypártok.

Magyar Péter még nem döntött

A Fidesz kétharmados többsége nincs veszélyben a parlamentben, és a mandátum betöltéséig sem kell aggódniuk a sarkalatos törvények szavazása előtt. Potápi halála után 134 képviselője maradt a kormánypárti frakcióknak, és Ritter Imre német nemzetiségi szószóló szavazatára is minden alkalommal számíthatnak. A kétharmados törvényekhez pedig – mint Orbán elhíresült mondatából is tudhatjuk – elegendő „133 bátor ember”.

A legfontosabb kérdés így a következő hónapokban az lesz, hogy elindul-e a Tisza Párt a dombóvári időközi választáson, és megpróbálnak-e már 2026 előtt bejutni a parlamentbe. Ha úgy döntenek, hogy beszállnak a versenybe, rövid idő alatt kell jelöltet találniuk, akit az év végére felépíthetnek.

„Úgy gondoljuk, hogy ez az időszak a részvétnyilvánításé. Mi is így teszünk. Együttérzésünket fejezzük ki a hozzátartozók felé. Ennyi, amit a sajnálatos esemény kapcsán egyelőre közölni kívánunk”

– válaszolta a Tisza Párt sajtóosztálya lapunk megkeresésére. A diplomatikus válasz azt jelzi, hogy még nem döntötték el, milyen stratégiát kövessenek.

Valódi dilemma előtt áll Magyar Péter. Annak rossz üzenete lenne, ha a kormányváltásra készülve távol maradnának az időközi választástól, és nem kínálnának alternatívát a helyi választóiknak. Hogy akarják legyőzni a Fideszt 2026-ban, ha el se mernek indulni egy időközi választáson?

Abból azonban még rosszabbul jönnének ki, ha egy évvel az országgyűlési választás előtt beleszaladnának egy vereségbe, mert úgy gyorsan leomlana az a narratíva, hogy 16 év után nekik van valós esélyük leváltani a Fideszt. A közvélemény-kutatások szerint országosan hiába közelítenek a Fideszhez, a dombóvári választókerületben továbbra is a kormánypártok számítanak esélyesnek. Az pedig garantálható, hogy ha a Tisza elindul a választáson, a Fidesz óriási erőforrásokat mozgatna meg a győzelem érdekében.

Azzal is bajban lenne a Tisza Párt, hogy ki legyen a jelöltjük. Annak nem túl nagy a valószínűsége, hogy Magyar – akinek semmilyen helyi kötődése nincs – maga induljon el, és kockázatos is lenne számára egy látványos vereség. Nem beszélve arról, hogy a dombóvári kampány hónapokra lekötné az erőforrásait.

Bravúr lenne, ha le tudná győzni a fideszes fellegvárban a kormánypárti jelöltet, de a parlamentben valójában egyedül, frakció nélkül nem lenne túl nagy mozgástere. Frakció nélkül nem tudna napirend előtt felszólalni, és Orbánt sem kérdezhetné az azonnali kérdések órájában. Mindemellett összeférhetetlenség miatt le kellene mondania az EP-mandátumáról, a hazai parlamentben pedig jóval kisebb pénzügyi keretből dolgozhatna.

Ha mégis úgy dönt a Tisza, hogy beszáll a versenybe, szükségük lenne egy helyben ismert, jól beágyazott jelöltre, akiről nem derülnek ki a kampányban olyan kompromittáló információk, amelyek az egész párt megítélésére rányomják a bélyeget. A Válasz Online cikke szerint a potenciális jelölti castingot nehezíti, hogy szeptember végén feloszlott a választókerület központjának számító Dombóváron mindkét Tisza Sziget.

Az egyiket Szabó Loránd, a város 2002-2019 közötti polgármestere, a hatpárti összefogás 2022-es országgyűlési képviselőjelöltje vezette. Magyar azért küldte el Szabót, mert megtudta, hogy a volt DK-s polgármestert 2012-ben sikkasztásra való felbujtásért felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, még ha aztán előzetes mentesítést is kapott. A másik dombóvári Tisza Szigetet Szabó egykori alpolgármestere, Tigelmann Péter vezette, aki korábban az Együtt-PM országgyűlési képviselőjelöltje is volt.

A Fidesz tehát esélyesként várhatja a dombóvári választást, még akkor is, ha az időközi választásokból nem jött ki jól az elmúlt tíz évben. 2014 óta négy országgyűlési választókerületben volt időközi választás, és ebből csak egyet tudott megnyerni a Fidesz.

• 2015. február 22-én Veszprémben (Veszprém megye 1. választókerület) az EU-biztosi kinevezés miatt lemondott Navracsics Tibor utódját keresték. A függetlenként induló, országos politikában addig ismeretlen Kész Zoltán megnyerte a választást, és ezzel megszűnt akkor a Fidesz kétharmados többsége a parlamentben.
• 2015. április 12-én a tapolcai központú, Veszprém megye 3. választókerületében a fideszes Lasztovicza Jenő halála után tartottak időközi választást. A Jobbik Rig Lajossal megszerezte története első egyéni választókerületi győzelmét, három hónapon belül másodszorra kapott ki a Fidesz.
• 2020. február 16-án a dunaújvárosi (Fejér megye 4.) választókerületben azért volt szükség időközi választásra, mert a körzet országgyűlési képviselőjét, Pintér Tamást 2019-ben polgármesternek választották Dunaújvárosban, és összeférhetetlenség miatt le kellett mondania a képviselői mandátumáról. Az időközit a jobbikos Kálló Gergely nyerte. Ez volt az első olyan választás, ahol közösen indult a hat ellenzéki párt, Kálló neve mellett a Jobbikon kívül a DK, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd logója is ott volt a szavazólapon. A Fidesz – felmérve az erőviszonyokat – nem indított saját jelöltet, a papíron függetlenként induló iváncsai polgármester, Molnár Tibor mögé állt be.
• 2020. október 11-én a tiszaújvárosi központú Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. választókerületben volt legutóbb időközi választás Koncz Ferenc fideszes képviselő halála miatt. Koncz lánya, Koncz Zsófia a Fidesz jelöltjeként sima győzelmet aratott a jobbikos Bíró László ellen, aki a kampányban arról lett országosan ismert, hogy Facebook-oldalán korábban többször is antiszemita megjegyzéseket tett: többek között „Judapestről” és „tetűcsúszdás zsidókról” írt.