2025. január 11. – 07:11
Vasárnap időközi választásokat fognak tartani a dombóvári központú Tolna megyei 2-es országgyűlési egyéni választókerületben Potápi Árpád János fideszes képviselő váratlan halála miatt. A korábbi választási eredményekkel és egy esetleges tisza párti jelölt indulásának lehetőségével, de főleg annak veszélyeivel már egy korábbi elemzésünkben is foglalkoztunk. A választások előtt egy kis történeti kitekintés segítségével azt vizsgáljuk meg, mit lesz érdemes figyelni és kiolvasni a nem mindennapi időközi választás eredményeiből vasárnap este.
A választás különlegességét most az adja, hogy az ellenzék legerősebb pártja, a Tisza Párt nem vesz részt rajta. Márpedig a 2010 óta Magyarországon tartott 8 országgyűlési időközi választás (ami a gyakorlatban 13 választást jelentett, mivel 2014-ig kétfordulósok voltak az egyéni mandátumért folytatott küzdelmek) egyikén sem volt arra példa, hogy jelentős támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártok ne indítottak volna a Fidesz-KDNP-vel szemben jelöltet.
A 2010-es és a 2014-es országgyűlési választások között három időközi választást kellett megtartani: Szarvason Domokos László állami számvevőszéki kinevezése, Püspökladányban Arnóth Sándor autóbaleset miatt bekövetkezett halála, Budapest 2-es kerületében pedig Balsai István alkotmánybírói kinevezése miatt. Mindegyik esetben volt az akkori ellenzék két legnagyobb pártjának, az MSZP-nek és a Jobbiknak is ellenjelöltje, de az alacsony részvétel miatt megismételt püspökladányi választást kivéve az LMP is állított saját jelöltet. Ennek ellenére mindhárom egyéni mandátumot a Fidesz jelöltje zsebelte be.
A jelöltállítás gyakorlata sokat nem változott a 2014-es országgyűlési választás után sem, az időközik végkimenetele viszont egészen mást hozott. A 2014 és 2018 közötti ciklusban megtartott három választást ugyanis mindegyik esetben a kormánypártokkal szemben induló szereplő nyerte meg. Budapest 11-es választókerületében Kiss Péter szocialista politikus halála után az MSZP-s Horváth Imre kapott mandátumot 2014-ben. Veszprémben Navracsics Tibor európai uniós biztosi kinevezése után a 2015-ös időközi választáson a független Kész Zoltán kapta a legtöbb szavazatot, Tapolcán pedig Lasztovicza Jenő kormánypárti politikus halála miatt volt szükség időközi választások megtartására szintén 2015-ben, amelyet a jobbikos Rig Lajos nyert meg. A Fidesz akkor egy időre el is vesztette a kétharmados többségét az Országgyűlésben, mivel két egyéni mandátumot vesztett 2015-ben.
Az ellenzéki pártok tehát akkor úgy szereztek három egyéni mandátumot, hogy a jelöltállításban nem koordináltak, mind a fővárosi szocialista győzelemnél, mind a veszprémi szocialisták által támogatott, független színekben indult Kész Zoltán győzelménél volt jobbikos és LMP-s jelölt is. Ráadásul a Jobbik színeiben Rig Lajos is úgy tudott nyerni, hogy a kormánypárti jelölt mellett szocialista és LMP-s jelöltek is rajthoz álltak. Ez a tapasztalat vezethette őket a 2018-as országgyűlési választás koordinálatlan jelöltállításához, amely a 2015-ös eseményeket szemlélve nem is lehetett alaptalan, a mából visszanézve viszont nem vált be, mert a Fidesz újabb kétharmadához vezetett.
A következő ciklusban aztán két időközi választást tartottak, amelyeken már a 2022-ben is használt összefogás modelljét tesztelte az ellenzék. Dunaújvárosban a 2019-ben polgármesternek megválasztott jobbikos Pintér Tamás lemondása, Tiszaújvárosban pedig Koncz Ferenc kormánypárti képviselő halála miatt volt szükség időközi választásra. Mindkét eset papírformát hozott, és a korábban győztes párt jelöltje győzött: Dunaújvárosban a DK–MSZP–LMP–Momentum–Párbeszéd támogatásával a jobbikos Kálló Gergely, Tiszaújvárosban pedig Koncz Ferenc lánya, Koncz Zsófia.
Utóbbi esetben a jobbikos Bíró László az ellenzéki pártok közös jelöltjeként arányaiban nagyon hasonló támogatottságot tudott elérni az időközi választáson, mintha a 2018-as rendes választás alkalmával a különböző ellenzéki jelöltekre leadott voksokat egyszerűen összeadtuk volna, így jogosan gondolhatta azt az ellenzék, hogy ezzel az új formációval már eséllyel hívhatja ki a Fideszt. Az események újfent nem ezt igazolták.
A hosszú bevezetőben foglaltak alapján egyáltalán nem meglepő Magyar Péter döntése, hogy nem méretteti meg magát vagy a Tisza Párt más jelöltjét a Tolna 2-es időközi választáson. Egyrészt ezen most a kormánypárti kétharmad sem múlik, másrészt pedig az ezekből levont ellenzéki tanulságok korábban sem bizonyultak kifizetődőnek a ciklus végi országgyűlési választásra.
Ebben a helyzetben vajon majd hogyan és milyen paraméterek segítségével lehet értelmezni a dombóvári időközi választás eredményét, amely minden bizonnyal elsöprő kormánypárti győzelmet tartogat?
Részvétel
Az egyik legfontosabb indikátor, amelyet érdemes lesz figyelni, az a választási részvétel. Az időközi választásokon hagyományosan alacsonyabb szokott lenni a választási hajlandóság, viszont ezen belül is jelentős különbségek mutatkoznak. A Szarvas központú kerület esetében például 2010-ben az első forduló 19 százalékos részvétele után a második fordulóra már a választópolgárok 43 százaléka járult az urnák elé. Püspökladányban viszont nem hozta ennyire lázba a szavazókat a választás 2011-ben, így csak jogszabály-módosítás árán (a választás érvényességét egy bizonyos részvételi szinthez kötő érvényességi küszöb eltörlésével) tudtak jogerősen képviselőt választani:
Ha az időközi választások részvételi szintjét és kormánypárti támogatottságát összevetjük az adott kerület rendes választáson mért részvételével és kormánypárti támogatottságával, akkor gyenge együttmozgást figyelhetünk meg a kettő között. A következő ábrára tekintve ugyanis kirajzolódik az, hogy minél alacsonyabb volt a részvétel a rendes választáshoz képest, a kormánypártok jelöltjei annál jobban szerepeltek az időközi választásokon a korábbi rendes választáson elért fideszes jelölt eredményéhez képest. Ennek megfelelően alacsony részvétel esetében a Fidesz jelöltje bizonyosan nem a kormánypártok valós társadalmi támogatottságának megfelelő szavazataránnyal fog rendelkezni a nap végén:
A Mi Hazánk teljesítménye
Vasárnap a Tolna 2-es választókerületben a radikális párt igazi nagyágyúját küldi harcba: Dúró Dórát, aki 2010 óta országgyűlési képviselő, és így az országos politikának is régóta oszlopos tagja. A kerülettel személyes kapcsolata is van, hiszen Dombóváron érettségizett.
A Tisza Párt jelöltjének hiányában sokaknak akár a Mi Hazánk országosan jól ismert jelöltje lehet a „mentőcsónak” választás, mint ahogy az számos esetben a tavaly júniusi megyei listáknál történt, ahol korántsem volt ritka a Tisza Párti EP-listájára és a Mi Hazánk megyei listájára adott megosztott szavazás. A fősodratú médiában kevesebbet megjelenő radikális párt esetleges jó szereplésével tudná jelezni a szimpatizánsai felé azt, hogy még őrájuk is érdemes figyelni.
A fideszes Csibi Krisztinára leadott voksok száma
Korántsem függetleníthető a választási részvételtől, de érdemes lesz figyelni, hogy a kormánypárti mozgósítási potenciál télvíz idején mennyire hatékony. Azt, hogy egy teljesen súlytalan és a Fideszen kívüli szereplőknek esélytelen választásról beszélünk, a korábbi választások adatai mutatják. A 106 egyéni választókerület közül ez a kerület 2024-ben és 2022-ben is csak a 93. volt azon a listán, amely az ellenzék által elnyerhető kerületeket rangsorolta. Ezt figyelembe véve és a korábbi időközik adataival összevetve lesz érdemes vizsgálni a kormánypárti jelöltre leadott voksok számát.
Az mindenesetre a következő ábrán jól látható, hogy Potápi Árpád 1998-as megjelenése után, 2002-től – a részvételtől függően – 17–24 ezres szavazatszámon stabilizálódott itt a Fidesz támogatottsága. Az ábra a 2014 előtti választásoknál a Fidesz listás szavazatait mutatja, mert ekkor a térség még két különböző egyéni választókerületbe tartozott:
A Fidesz egyébként Csibi Krisztinát indítja, aki sokáig dolgozott Potápi Árpád mellett a kerületben, így nem kérdés, hogy a néhai képviselő helyi beágyazottságát, ha nem is teljes egészében, de legalább részben ő is fel fogja tudni használni. Ezt a kerületet ugyanis Potápi Árpád 2010 után olyan szinten uralta a választásokon, hogy a legszorosabb 2014-es választáson is majdnem 24 százalékpontot vert a második helyezett baloldali jelöltre, Tigelmann Péterre. Jobban megközelíteni a 2018-as taktikai szavazással és a 2022-es összefogással sem sikerült:
A DK-s, a független-szocialista, a 2RK-s és az ejtőernyős
Csibi Krisztina és Dúró Dóra ellen a Demokratikus Koalíció Takács Lászlót, a párt megyei közgyűlési képviselőjét indítja, aki a kerületben polgármesterként is tevékenykedett. Az MSZP a függetlenként induló Harangozó Gábort támogatja, aki országgyűlési- és európai parlamenti képviselő is volt. Ezzel pedig a továbbra is elkötelezett baloldali polgárok két irányba kénytelenek szavazni.
A Második Reformkor (2RK) is indít jelöltet Ágoston Pál személyében, aki a párt kommunikációs igazgatója és korábban a regionális igazgatója volt. Indul még mellettük a Facebookon 44 ezer követővel rendelkező Vilcsek Ernő, aki 2002 és 2024 között volt a Borsod megyei Jákfalva polgármestere, de idén kikapott ellenfelétől, Szajkó Rolandtól. Így úgy döntött, hogy az országos politikában is kipróbálja magát a falujától mintegy 400 kilométerre lévő Tolna megyében.
Mindent összegezve tehát hosszú távú politikai következményei nem lesznek ennek az időközi választásnak, így messzemenő vagy a jövőre vonatkozó következtetéseket sem lesz érdemes levonni belőlük. Az esetlegesen bekövetkező rekordalacsony részvétel jelezheti a kormánypártok mozgósítási képességének gyengülését, de ugyanúgy jelentheti ez a tét nélküliségre adott reakciót is.
