Országjárás, rendezvényhajó, népes elnökség: Vona szerint csak látszatra van sok pénz az új pártja mögött

„Nem szeretnénk se guruló dollárt, se guruló eurót”– csapta le a magas labdát Vona Gábor, amikor új pártja, a Második Reformkor (2RK) pénzeiről kérdezték egy múlt heti tatabányai lakossági fórumon. A Jobbik volt elnöke arról beszélt, hogy a szeptember elején bejelentett 2RK nem fogad el külföldi támogatást, sőt magyarországi nagyvállalkozóktól, oligarcháktól, milliárdosoktól sem kérnek pénzt.

„Transzparensek szeretnénk lenni, tagdíjakból és minimális adományokból működünk”

– mindössze ennyit árult el Vona a tatabányai közönségnek.

A nulláról felépíteni egy új pártot azonban nem egyszerű és korántsem olcsó feladat, pláne egy olyan politikai térben, ahol gombamód szaporodnak az ellenzéki pártok. Ahhoz, hogy egy új szervezet tevékenysége egyáltalán látható legyen, elsősorban emberekre, időre és pénzre van szükség. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mennyi pénzből indult Vona új politikai projektje.

Új, parlamenten kívüli pártként nem kapnak állami támogatást, és az országgyűlési választással ellentétben a jövő júniusi EP- és önkormányzati választás előtt nem jár központi kampánytámogatás a pártoknak. Ehhez képest a Második Reformkor olyan rendezvényekkel és kommunikációs kampánnyal rúgta be az indulás után a motort, amit az elmúlt években a kisebb parlamenti pártoknál sem láthattunk.

Vonáék exkluzív helyszínen, a XIII. kerületi Fortuna Rendezvényhajón tartanak kéthetente sajtótájékoztatókat, és nemrég országjárásba kezdtek: decemberig az ország húsz településére látogat el a párt vezetése, a legtöbb helyen konferencia- vagy rendezvénytermet bérelnek ki. A pártnak már az induláskor hat alelnöke, pártigazgatója, szóvivője, szakmai igazgatója és kommunikációs igazgatója volt, a közösségi médiás felületeiken egy csapat gyártja a tartalmakat, és már alakul a pártmédia is: a Pilvax Média felületein jelennek meg szeptember óta Vona írásai.

Első ránézésre mindezek a tételek jóval nagyobb költségvetést feltételeznek, mint amire egy frissen megalakult párt adományokból és tagdíjakból képes lehet.

Érdemes viszonyításként megnézni Jakab Péter augusztusban bejegyzett pártját. A Nép Pártján a mai napig utcákon tart fórumokat, és nem igazán látszik, hogy a benzinpénzen kívül komolyabb költekezésekbe belementek volna. A teljes képhez ráadásul hozzátartozik, hogy Jakab országgyűlési képviselőként bruttó 1,85 millió forintot keres havonta, az Országgyűlés Hivatala bérel neki lakást, irodát, benzinkártyára jogosult, és havonta bruttó 3 millió forint értékben alkalmazhat munkatársakat.

Halálugrás, amit csinálunk

„Nagyon örülök, ha így látja, mert semmilyen pénz nincs mögöttünk” – mondta a Telexnek Vona Gábor, amikor felvetettük, hogy a külsőségek alapján úgy tűnik, bőven van pénz az új pártja mögött. A 2RK elnöke arról beszélt lapunknak, hogy amin csak lehet, spórolnak. A Fortuna Rendezvényhajóért például nem kell fizetniük, a fogyasztásért biztosítják nekik a termet, de az országjárás során sincs az összes helyszínen terembérleti költség. Kérésünkre a párt elküldte az eddigi helyszínek költségeit: Békéscsabán közel 130 ezer forint ment el terembérletre, a tatabányai fórum 60 ezer forintba, a kecskeméti 50 ezerbe került.

Vona azonban hozzátette: a benzinpénzt mindenki magának fizeti, és szállásra se költenek, a békéscsabai fórum után például a párt szimpatizánsánál aludtak.

„Én például egy békéscsabai tagunk kanapéján aludtam.”

Állítása szerint a pártnál mindenki ingyen, társadalmi munkában dolgozik, mindössze egy ember kap fizetést: a párt alelnöke, Pekárné Farkas Emese, aki az országjárásra is kíséri Vonát.

Amikor arról kérdeztük, hogy mégis mekkora költségvetéssel indult el a párt szeptemberben, Vona Gábor ezt válaszolta: „Nulla forintból, nagyjából így számoltunk. Halálugrás amit csinálunk, ilyen értelemben.” Vona úgy számol, hogy a jövő júniusi EP-választásig minimális pénzekből kell eljutniuk, de abban bízik, ha sikerül EP-mandátumot nyerni, megnyílhat a támogatói kedv. Egy EP-képviselő ráadásul magyar szemmel komoly keretből gazdálkodhat, fizetett stábja és irodája van.

A Második Reformkor elnöke arról beszélt, mikroadományozói kört építenek, és ha lesz több ezer ember, aki akár csak pár ezer forinttal támogatja a pártot, már bőven lesz elég pénzük az EP-kampányra. „Van több ezer ember ma Magyarországon, aki pártnak adna pénzt?” – kérdeztük a pártelnöktől, aki optimistán abban bízik, hogy nekik sikerülni fog ez.

Feleannyit se keres, mint képviselőként, de Törökországban is vett lakást

Vona Gábor azt mondja, nem kap fizetést a párttól, és társadalmi munkában dolgozik. De akkor mégis miből él 2018 óta? A 2018-as parlamenti választás után nem vette fel a mandátumát, távozott a Jobbik éléről és visszavonult a közélettől. Az akkori vagyonnyilatkozata szerint nem volt komolyabb megtakarítása, csak egy 1500 négyzetméteres bárdudvarnoki legelője, és 500 ezer forintnyi értékpapírt tartott a bankban.

A Jobbiktól azóta egy forintot nem kapott, az alapítványából állítása szerint nem vett fel pénzt, a 2018-as választás után pár hónappal azonban 3 millió forintos alaptőkével alapított egy kommunikációs céget, a Vlog Influence Kft.-t. Kérdésünkre azt mondta, feleségével és fiával a családi cégből élnek, de rendszeresen publikált írásokat, megjelent három könyve és szerepelt több tévéműsorban. „Nyilván nem keresek ebből annyit, mint országgyűlési képviselőként” – mondta a Telexnek. A 2018-as visszavonulása előtt havi bruttó 1,3 millió forintot kapott a Jobbik frakcióvezetőjeként.

Hogy reális képet kapjunk Vona vagyoni helyzetéről, megnéztük a Vlog Influence Kft. nyilvánosan elérhető beszámolóit. Vona csak az első évben vett ki profitot, 244 ezer forintot, később pedig csak fizetést kaptak ketten, a feleségével. Az elmúlt öt évben általában 8-8,5 millió forint ment el éves szinten kettejük bérköltségére, járulékokkal együtt.

Ez azt jelenti, hogy a Vona család kasszájába havonta összesen nagyjából nettó 600 ezer forint folyt be.

A Második Reformkor elnöke emellett állítása szerint komoly bevételekre tett szert a sajtóperekből: öt év alatt összességében több tízmillió forint sérelemdíjat ítélt meg neki a bíróság a kormánypárti média lejárató cikkei miatt.

Vona környezetéből többen is arról beszéltek ugyanakkor lapunknak, hogy a Jobbik volt elnöke az életviteléből semmit nem engedett, a közösségi médiában megosztott fotók szerint családjával az elmúlt években többször is nyaraltak Törökországban és az Egyesült Államokban.

Vona a törökországi utakat lapunknak azzal magyarázta, hogy egyrészt nagyon szereti családjával az országot, másrészt ott doktorált szociológiából, és a halálszorongásról, illetve a turanizmusról írt könyvéhez is Törökországban kutatott.

Kérdésünkre megerősítette, hogy nemcsak turistaként látogat évente több alkalommal Törökországba, hanem feleségével egy lakást is vettek Isztambulban.

Az 55 négyzetméteres ingatlant állítása szerint kölcsönből, és az első komolyabb győztes sajtópereiből fizette, forintra átszámolva nagyjából 20 millióba került.

De nemcsak Törökországban vett ingatlant a Második Reformkor elnöke, hanem feleségével a XI. kerületi Villányi úton egy 107 négyzetméteres lakásra is beruháztak 2020-ban. A tulajdoni lap szerint a vásárláshoz 49,9 millió forintos hitelt és 600 ezer forintos csokot vettek fel. Ezen az ingatlanon van bejegyezve a családi cégük.

Rendbe akarja tenni a politikai hagyatékát

„Azt gondolom, hogy amit én 2018-ban magam után hagytam a politikában, az nem egy kész kerettörténet. Most vagyok azon a ponton 45 évesen, hogy szeretném a politikai hagyatékomat rendbe tenni, és erre ebben a közösségben lesz lehetőségem” – mondta Vona arra a kérdésünkre, hogy miért tért vissza a pártpolitikába. Párttársaival már a legelején közölte, hogy nincs más személyes ambíciója, csak a pártot szeretné vezetni.

Arról is beszélt lapunknak a 2RK elnöke, hogy már a tavalyi országgyűlési választás után felmerült, hogy a Második Reformkor Alapítvány párttá alakuljon, az elmúlt egy évben titokban, radar alatt építkeztek.

„A szeptemberi megalakulásunk nem azt jelenti, hogy szeptemberben a nulláról kezdtünk el indulni. Akkor már 100 ember volt ebben a közösségben”

– tette hozzá.

Felmerülhetett volna az is szerinte, hogy megvárják az EP-választásokat, az „ellenzéki roncsderbit”, és utána álljanak elő új lehetőségként, de nem így tettek. „Ha nem indulunk el az EP-választáson, mi úgy kalkuláltunk, hogy 2026-ban nem lehet hitelesen felállni a parlamenti választásra. Ha pedig ’26-ban sem állunk fel, akkor a legközelebbi bemeneti pont 2029 vagy 2030 lett volna, az pedig nagyon távol van.”

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködésben az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk az interjú hanganyagának legépeléséhez.