Vona Gábor: Kossuth és Széchenyi között nagyobb volt a távolság, mint Orbán és Gyurcsány között
2023. október 13. – 19:06
Minimális esélyt látnak arra, hogy 2026-ban kormányváltás legyen, de nem is a NER-t akarják lebontani, hanem a törzsi politikán túllépve új politikai alternatívát építenének. Erről beszélt Vona Gábor, aki öt év után visszatért a politikába, és Második Reformkor néven pártot alapított szeptemberben. A párt tatabányai lakossági fórumán a magyar néplélekről és guruló dollárokról is szó esett, aki azonban a kormányváltás csodareceptjét várta, annak csalódnia kellett.
„Mi szükség volt még egy pártra? Már Dunát lehet rekeszteni ellenzéki pártokból” – osztotta meg sokak véleményét Vona Gábor Tatabányán, ahol az új pártját, a Második Reformkort (2RK) mutatták be. Csütörtök este a Turul-emlékmű árnyékában, a belvárosi Hotel Árpád hatodik emeleti konferenciatermében több mint ötven ember gyűlt össze, hogy meghallgassák, miről szól a volt Jobbik-elnök új politikai projektje, amely a reformkor felélesztését tűzte zászlajára.
A közönség egy része már tagja az új pártnak, többen Budapestről érkeztek, de az első sorokban főként helyi fiatalok ültek, akik a reformkor értékei helyett inkább azt szerették volna megtudni, hogy mégis miként lehet leváltani mihamarabb a NER-t. Aki erre várt választ, annak csalódnia kellett, de Vona és a párt alelnöke, Pekárné Farkas Emese maga is elismerte: nincs könnyű üzenetük, és nem lehet két-három mondatban összefoglalni azt, de hát „nem is lehet mindent begyömöszölni az egybites, alsó osztályos színvonalba”.
Nagy a tolongás az ellenzéki pártok piacán, de Vona szerint kérdés, hogy valóban van-e annyi alternatíva, mint ahány párt. Abban egyetért a többi ellenzéki párttal, hogy a kormány tönkreteszi az oktatást és az egészségügyet, és ráadásul még korrupt is, ám a NER szerinte nem csupán egy kormányt jelent, hanem „a magyar néplélek tükre”. Úgy fogalmazott, a magyar társadalom évtizedek óta cseberből vederbe kerül, és a rendszer alapját ugyanott kell keresni a NER-ben, mint Horthy Miklósnál, Rákosi Mátyásnál, Kádár Jánosnál és Gyurcsány Ferencnél is.
„Mindig várunk egy apaszereplőre, aki leveszi a történelem terhét. Annyit szenvedett ez a nép, hogy már nem akar történelmet, elfáradtunk a 20. században.”
Vona szerint az elmúlt évtizedekben mindig jött valaki, aki ezt megígérte, de végül nemcsak a terhet vette le a társadalom válláról, hanem a szabadságot is. „A magyar társadalom fél a polgárosodástól” – fejtegette tovább, és arról beszélt, mindig meg akarunk szabadulni az aktuális kormánytól, de azon nem gondolkozunk, hogy mi lesz helyette.
Márpedig szerinte nem elég leváltani a NER-t, azt is meg kellene mondani, hogy mit akarunk helyette. Ha a legerősebb ellenzéki párt, a DK kormányt váltana, Vona szerint más színekkel, más kampánnyal, más bűnbakokkal, de ugyanabban az országban élnénk, mint most. „Mi ezzel az egésszel szemben akarunk alternatívát építeni. Amit mi alternatívának hívunk, az nem csupán kormányváltásról vagy rendszerváltásról szól, hanem egy politikai szemléletváltás.”
„Tudom, hogy végtelenül idealista, amiről beszélek, de cinikus, kiégett pártból van már elég” – jegyezte meg, és arról is beszélt: az új pártjában abban hisznek, hogy a politikában kell lennie egy ideának, ami vezérli őket. „A mi ideálunk a reformkor, mert a reformkorban tudta a legjobbat kihozni magából a magyarság”.
Bár alapvetően Széchenyi, Kossuth és Deák nevével maradt emlékezetes a reformkor, Vona szerint ennél jóval több volt az a korszak. Olyan ügyeket találtak a XIX. század elején, ami mindenkit lelkesített, ami mögé ideológiai állásponttól függetlenül mindenki be tudott állni.
„Kossuth és Széchenyi között nagyobb volt a távolság, mint Orbán és Gyurcsány között. Képzeljük el, hogy ma Gyurcsány azt mondaná egy gyűlésen, hogy szerinte Orbán Viktor a legnagyobb magyar, Orbán pedig közös kormányzásra hívná őt.”
Arról is beszélt a pártelnök, hogy nem akartak „az ideológia kényszerzubbonyába beszorulni”, a Második Reformkor az ideológiák felett van, de ez nem azt jelenti, hogy ne lennének értékeik. Csakhogy a 21. században annyira komplex problémákkal kell megküzdeni, hogy nem lehet valaki csak liberális vagy konzervatív, ők inkább minden ideológia értékét begyűjtik, és ügyek mentén politizálnak.
„Aki nagyon türelmetlen, nagyon bezárkózott a saját buborékjába, nem fog ránk szavazni” – ismerte el a 2RK elnöke, és meglepő módon azt is kijelentette, hogy új pártja nem a tömeget keresi.
Minimális esélyt látnak a 2026-os kormányváltásra
„Amiket itt elmondtak, az nekem olyan érzés volt, mintha 90 évesen ültetnénk fát” – szólalt fel a rövid bemutatkozó után egy fiatal férfi, de egy másik, 29 éves jelentkező is arról kérdezte Vonáékat, hogy mi kell ahhoz, hogy ne nyugdíjaskorában ünnepelhesse a Második Reformkor választási győzelmét.
„Megvettem ezt a képet. Szerintem ez gyönyörű kép. Aki 90 évesen is fát ültet, az a legnagyobb emberi magasságba jut” – reagált az előbbi hozzászólásra Vona, míg a párt alelnöke, Pekárné Farkas Emese arról beszélt, hogy a Második Reformkor egy vállaltan hosszabb távú projekt.
„Mi nem tudjuk azt ígérni, hogy holnapután időközi választáson leváltjuk a Fideszt, és utána két hét múlva itt lesz a Kánaán. Mi elismerjük azt, hogy akár 2026-ban is minimális esélye van annak, hogy leváltsuk a jelenlegi kormányt”
– fogalmazott az alelnök. Egy társadalmi változás nem tud bekövetkezni egyik napról a másikra szerinte, és a polgárosodást sem lehet megtanítani az embereknek. Ez egy olyan közös munkát igényel, amiben az egész magyar társadalomnak részt kell vennie.
A fórumon arról is beszámoltak a párt vezetői, hogy minden, a legutóbbi választáson minimum egy százalékot elért pártot találkozóra hívtak. A DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és a Gattyán-féle Megoldás Mozgalom válaszolt a megkeresésükre. Vonáék felkészültek az ő programjukból, és jó hangulatú beszélgetéseken mondták el, mi az, ami tetszik nekik azokból, és mik lennének a 2RK javaslatai. A Második Reformkor vezetői azt mondják, ügyek mentén a Fidesszel és az ellenzékkel is készek együttműködni, de választáson nem fognak össze más párttal.
Arról is kérdezték a párt vezetőit, hogy a Második Reformkor mennyire fogja transzparensen közölni a bevételeit, és elfogad-e anonim dollárokat.
„Nem szeretnénk se guruló dollárt, se guruló eurót”
– csapta le a magas labdát Vona Gábor, és azt is egyértelművé tette, hogy nem fogadnak el külföldi támogatást, sőt, magyarországi nagyvállalkozótól, oligarchától, milliárdosoktól sem kérnek pénzt. „Transzparensek szeretnénk lenni, tagdíjakból és minimális adományokból működünk.” Azt is mondta, hogy a pénz önmagában még nem vezet sikerre. Példaként a hatpárti összefogást hozta fel, amelynek 2022-ben soha nem látott mennyiségű pénz állt a rendelkezésére, de a Fidesz a története legnagyobb győzelmét aratta.
A Második Reformkor megalapítását szeptember 7-én jelentette be Vona Gábor, de a fórumon arról beszéltek, hogy akkor már közel egy éve építkeztek a radar alatt nagyjából száz emberrel. Még most kezdik felállítani a szervezetet, a cél az, hogy mind a 106 választókerületben legyen alapszervezetük. A tagságot viszont erősen szűrik, a sikeresen jelentkezők először 12 hónapra csak próbatagságit kapnak. Vona úgy fogalmazott, hogy nem akarnak szekta lenni, de a korábbi tapasztalataiból és a pártok helyzetét látva inkább óvatosan építkeznek.
A Medián szeptemberi felmérése szerint megalakulása után pár héttel a teljes népesség körében 1, a pártválasztók között már 2 százalékos támogatottságot tudott felmutatni a Második Reformkor. „Dolgozunk, hogy ez a 2 százalék még több legyen” – fogalmazott Vona.