2025. január 13. – 21:46
A Tolna megyében, Potápi Árpád halála miatt tartott időközi országgyűlési egyéni kerületi választás eredménye nem hozott meglepetést: azt a kormánypártok jelöltje, Csibi Krisztina nyerte nagy fölénnyel. Ambivalens módon a győzelmet viszont szinte minden politikai szereplő kihirdette. Jelen elemzésünkben annak járunk utána, hogy ez a számok tükrében mennyire lehet megalapozott.
Az időközi választás egyik nagy kérdése a választási részvétel mértéke volt, mely képet mutathat a Fidesz és a választáson nem induló Tisza Párton kívüli ellenzéki szereplők mozgósítási potenciáljáról egy olyan választáson, amin se a kétharmad nem múlott, se a kormánypárti jelölt győzelmét nem veszélyeztette semmi. Csibi Krisztina közösségi médiafelületeit böngészve a Fidesz ennek ellenére komolyan vette a mozgósítási versenyt, hiszen az országosan legismertebb politikusaiból is kampányoltak mellette, illetve a kerület településeit is nem egyszer járták körbe.
Részben ennek is köszönhető, hogy a választási részvétel nem lett rekordalacsony, hanem a maga 33,5 százalékos mértékével az elmúlt tizenöt év időközi választásainak szintjéhez képest átlagosnak tekinthető. Csak az összehasonlítás kedvéért: mióta egyfordulós választások vannak, a 2020 februárjában tartott dunaújvárosi időközin 29 százaléknyi választópolgár jelent meg az urnáknál, és a 2014 novemberi újpesti voksolásnál sem haladta meg a részvétel a 35 százalékot; közben a legmagasabb részvétel 45 százalék volt, mely a 2020-as tiszaújvárosi és a 2015-ös veszprémi központú kerületek választásait jellemezte.
Magyar Péter mégis úgy keretezte a mostani eredményt, hogy az a Fidesz mozgósításának kudarcát jelenti. Ezt a kijelentést arra a tényre lehet alapozni, hogy a mostani időközin Csibi Krisztina a 2022-es országgyűlési választáson Potápi Árpádra leadott voksok csupán felét kapta meg. Ez az arány pedig a 2014 óta tartott időközik alkalmával csak akkor volt jellemző, amikor a Fidesz kikapott. Újpesten például a 2022-ben leadott kormánypárti voksok 44,5 százaléka, Veszprémben 50,1 százaléka és Dunaújvárosban 39,6 százaléka került az urnákba, de még a számukra szintén vesztes Tapolcán is el tudták vinni korábbi szavazóik 55,2 százalékát.
A választási eredmények területi eloszlásán még mindig látszódik a korábbi jobb-bal törésvonal, mely az egykori szocialista Dombóvár és a jobboldali hagyományokkal rendelkező Bonyhád között húzódott. A Fidesz jelöltjének viszont még így is sikerült Dombóváron 25 százalékponttal több szavazatot begyűjtenie, mint a második helyezett Dúró Dórának.
A kormánypártok jelöltjét amúgy az 1800 lelkes Döbröközön sikerült a leginkább megszorongatni, ahol a Mi Hazánk jelöltje 10 százalékponton belülre került a Fideszhez képest. Ráadásul itt található a 113 közül az egyetlen olyan szavazókör (az 1-es), ahol a Fideszt sikerült megszorongatni: Dúró Dóra itt holtversenyben végzett a Fidesz jelöltjével szemben. A Mi Hazánk politikusának egyébként ide személyes kötődése is volt, mivel ezen a településen is járt általános iskolába, mely úgy tűnik a választási eredményeiben is meglátszódott.
A Fidesz szavazótáboránál régóta működő ökölszabály ennél a választásnál is érvényesült, miszerint a településmérettel fordítottan arányos a párt támogatottsága. Ez alól némileg kivételt képez Bonyhád, ahol magasabb volt a kormánypártok támogatottsága, mint az ezer és háromezer fő közötti településeken. Ráadásul a részvétel is itt volt a legnagyobb mértékű, majdnem 40 százalék. Mindezek mellett a baloldali hagyományok ellenére a DK-s jelölt, Takács László jobban kikapott Dúró Dórától Dombóváron, mint a jobboldali Bonyhádon.
Abban is megfigyelhetőek a területi különbségek, hogy a 2022-ben még a Fidesz szavazótáborába tartozó választók hány százaléka ment el a vasárnapi időközi választáson Csibi Krisztinára szavazni. E tekintetben ugyanis az amúgy is jobboldali hagyományokkal rendelkező Bonyhád és térsége teljesített a legjobban, míg Dombóváron ez az arány alig haladja meg a korábban kormánypárti választók harmadát.
Összegezve tehát elmondható, hogy ezen az időközi választáson pont olyan eredmények születtek, amelyeket szinte mindegyik szereplő jogosan tekinthet győzelemnek. Ezt itt elemeztük részletesebben.
Annyira nem volt alacsony a részvétel, hogy a Fidesz győzelme komolyan vehetetlen legyen, de ahhoz elég kevesen szavaztak Csibi Krisztinára, hogy Magyar Péter ezt a kormánypártok mozgósítási kudarcaként értékelje. A Mi Hazánk 20 százalék körüli eredménye pedig nem szorul magyarázatra, ez a párt eddigi legnagyobb egyéni országgyűlési támogatottsága, ráadásul Dúró Dóra egyedül ezerrel több szavazatot gyűjtött, mint a két baloldali jelölt együttvéve. A Mi Hazánk mellett viszont a DK bebizonyította, hogy számolni kell velük 2026-ban, az MSZP és a Második Reformkor létjogosultsága pedig erősen megkérdőjeleződött.
