A kormány megszüntetheti a leggazdagabbak adóelőnyét

A kormány átírná a bizalmi vagyonkezeléssel, vagy magánalapítvánnyal kezelt vagyonok adózását. Ez így elég száraznak tűnik, de egy olyan gyakorlatot kezelne a kormányzat, amely eddig elég arcpirító megoldásokat tett lehetővé a leggazdagabbaknak.

Nagyjából arról van szó, hogy amennyiben egy földi halandó évek hosszú munkájával egy 1 milliárdot érő céget felfejleszt 10 milliárdosra, majd eladja, a felértékelődés után adót fizet, hiszen ez a felértékelődés számára jövedelem, nyereség. Aki azonban magánalapítványba vagy bizalmi vagyonkezelőbe (bvk) teszi az 1 milliárdos cégét, az később úgy adhatta el, mondjuk immár 10 milliárdosként, hogy nem adózott utána.

A kormánynak mostanában volt egy furcsa adószabályozási gyakorlata. A veszélyhelyzetre hivatkozva sokszor csak megjelent éjjel a Magyar Közlönyben egy rendelet, és az másnaptól már hatályos is volt. Úgy tudjuk, hogy most nem ez fog történni, hanem egy törvénymódosítás készül, amit természetesen nevezhetünk normális gyakorlatnak is, de ha egy-két hónapig még nyitva van ez a lehetőség, sokan élhetnek vele.

Sokféle előny

Jalsovszky Pál ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda irodavezető partnere szerint valóban arról lehet szó, hogy megváltozhat az eddig legális adóelőny, vagyis az, hogy aki bizalmi vagyonkezelői, vagy magánalapítványi struktúrát hozott létre, az eddig úgy tudta felértékelni a cégét, hogy abból nem keletkezett adóalapja.

A szakma kétféle elképzelést tartott reálisnak ezzel kapcsolatban, ami most megvalósulhat, az a racionálisabb.

Az első megoldás ugyanis az lehetett volna, hogy amikor valaki beteszi a cégét egy bizalmi vagyonkezelőbe, vagy egy alapítványba, akkor kötelező felértékelni a cégét. Ez azzal járt volna, hogy amikor a vagyonos magánszemély semmilyen jövedelmet nem realizál, akkor kell adóznia.

A második, a kormány által preferált megoldás észszerűbb: be lehet pakolni az érdekeltségeket a bizalmi vagyonkezelőbe vagy az alapítványba, de amikor azt magasabb áron eladják, vagy más okból felértékelik, akkor már adózni kell majd.

Így is sok haszna marad

Azt, hogy ez a kiskapu korábban mennyire szándékosan volt nyitva, azt nem tudjuk, de biztosan nagyon sokan használták. A Telex hamarosan egy nagyobb összeállítást is tervez hozni a leggazdagabbak vagyonkezelési megoldásairól, de addig is mutassuk be röviden, hogy miről van szó. Jalsovszky Pál szerint háromféle megoldásról beszélhetünk.

A bizalmi vagyonkezelésnek rögtön két fajtája van. A legkevesebbet az egyedi (eseti) módozatról tudunk. Ilyenkor egy vagyonos család el tudta távolítani magától a vagyonát, miközben a kontrollt megtartja. Olyan szervezetet hozhat létre, amelyet ugyan továbbra is ő irányít, de már nem tulajdonosként, hanem vagyonkezelőként. Ez rendkívül előnyös az örökbe hagyásnál, de a benne levő befektetések tartós befektetési számlára (tbsz) is helyezhetők, vagyis adómentesen lehet befektetni, az egész struktúra nagyon rugalmas.

A bizalmi vagyonkezelésnek emellett van egy intézményesített bizalmi vagyonkezelői formája is, amikor egy profi szakcég több családnak is végez ilyen szolgáltatást.

Végül a leggazdagabbaknak, a legalább 600 millió forintot menedzselőknek van egy összetettebb forma is, ez a magán (családi) vagyonkezelői alapítványok rendszere. Márciusban jelent meg a hír például arról, hogy Csányi Sándor is elkezdte átcsoportosítani a vagyonát egy családi vagyonkezelőbe.

Tényleg volt némi pofátlanság

Most egy olyan anyag kering előzetes egyeztetéseken, amely arról szól, hogy ezt a korábbi adóelőnyt ugyan bezárná a jogalkotó,

de a régi bizalmi vagyonkezelőket nem bántaná, vagyis azokra megmarad a régi keretrendszer, így az adómentes felértékelési lehetőség is.

Itt analógia lehet, hogy az adómentes részvénytartás (az említett tartós befektetési számla) első szabályrendszerében nemcsak nyilvános (tőzsdei) részvényekre volt a szabály érvényes, de zárt körű részvénytársaságokra is, vagyis akár a családi cégek papírjaira is. Így mindenki tartós befektetési számlára tette a cégét, és adómentesen tudta kivenni az osztalékot. Aztán ezt a kiskaput bezárták, de aki addigra megoldotta már magának a tbsz-t, annak a papírja maradhatott.

Mindenesetre az eddigi gyakorlatban is voltak vadhajtások. Képzeljük el, hogy miközben a bizalmi vagyonkezelés célja valamilyen hosszú távú vagyonkezelés lenne, de az elmúlt időszakban egy vagyonos üzletember akár ezt is csinálhatta:

• hétfőn létrehozott egy bizalmi vagyonkezelőt,
• kedden betette a cégét a bvk-ba,
• szerdán eladta a cégét a bvk-ból egy külső vevőnek,
• csütörtökön adómentesen kivette a pénzt a bvk-ból.

Természetesen ez nyilvánvalóan nem rendeltetésszerű jogalkalmazás, hiszen a bvk célja hosszú távú, de a jogszabály szerint mindezt adómentesen meg lehetett tenni. Aki pedig biztosabbra akart menni, hosszabb átfutásokat alkalmazott, de alapvetően a fenti példa nem volt kizárt.

Úgy tűnik, hogy a kormány most meglátta, hogy ez káros volt, de azért valamennyi időt adott is, hogy aki ezzel a szabályrendszerrel még élni akar, az gyorsan elszaladjon egy szakcéghez, vagy ügyvédi irodához. Összességében egyfajta túlzott előnyt tehát hamarosan megszüntethet a kormány, de a bizalmi vagyonkezelésnek így is sok, fent már felsorolt előnye marad.