Tudsz róla, hogy van vízlábnyomod? Érdekességek a víz világnapján

Vízlábnyomunk legkevésbé a napi szinten elfogyasztott folyadék mennyiségétől függ. Minden, minket körülvevő tárgynak van vízlábnyoma, a karbonlábnyomhoz hasonlóan: a laptopnak, amin dolgozunk, az épp elfogyasztott ebédünknek és a kávénknak, valamint a ruhánknak is – ez utóbbinak ráadásul kiemelkedően nagy. Egyetlen egyszerű rövid ujjú pólóhoz 2700 liter vízre van szükség, csakúgy, mint egy 20 dekás marhahússzelet megtermeléséhez. Ennyi vizet – napi kétliteres fogyasztással számolva – majdnem négy év alatt iszik meg egy ember.

És akkor még nem beszéltünk a zuhanyzáshoz, mosogatáshoz, WC-öblítéshez, kézmosáshoz, öntözéshez és más tevékenységekhez felhasznált vízről. (Akit érdekel, nagyságrendileg mekkora lehet a vízlábnyoma, ezen az angol nyelvű honlapon pár kérdés megválaszolásával könnyen kiszámíthatja.) Egy ember átlagosan napi 105, évi 38 400 liter közüzemi vizet használ a KSH 2022-es adatai szerint, amivel egyébként a víztakarékosabb országok közé tartozunk uniós szinten.

Kezdjük az alapokkal!

A Föld felszínének mintegy háromnegyedét borítja víz az óceánok formájában, amelyek a kék bolygó teljes vízkészletének 97 százalékát adják – azonban ez emberi fogyasztásra, ipari, mezőgazdasági célokra nem használható, sós tengervíz. A fennmaradó mintegy 3 százalék édesvízkészlet túlnyomó része az Antarktisz jegében raktározódik, így mindössze 0,5 százalék az az édesvízforrás, ami hozzáférhető, ebből gazdálkodik az ipar, a mezőgazdaság és ezt isszuk mi is. Jó hír, hogy az ásványvíz, felszín alatti vízként nem része ennek a szűkös készletnek, hanem még azon felül áll rendelkezésre.

Egyéni szinten

Nézzük, miből áll össze a napi 105 liter vízfogyasztás – az értékek csak hozzávetőlegesek, ennél extrémen több és valamennyivel kevesebb is lehet a fogyasztás.

Ha tehát rövidebb ideig zuhanyzunk, nem folyatjuk a vizet fogmosáskor, csak teli mosógépet és mosogatógépet indítunk el, máris sokat teszünk a közvetlen vízfelhasználásunk csökkentéséért.

A közvetett vízfelhasználás már kicsit összetettebb kérdés.

Mivel a globális édesvíz-felhasználás csaknem háromnegyedét a mezőgazdaság veszi fel, nem annyira meglepő adat, hogy egyetlen ember napi élelmiszerigényének előállításához 2000-5000 liter vízre van szükség. Ráadásul az élelmiszerigény a bolygó népességnövekedésével párhuzamosan 2050-ig várhatóan 50 százalékkal nő – ami nagyobb vízigényt is jelent.

Joggal lehet tehát a vizet szűkös erőforrásnak nevezni – már Európában is. 2022-es adatok szerint az Európai Unió lakosságának 41 százaléka, tehát 10-ből 4 ember volt kénytelen szembesülni azzal, hogy az év során legalább egy évszakban nem állt rendelkezésére megfelelő mennyiségű ivóvíz. Ez 2000-hez képest 11 százalékpontos növekedés, és mivel a trend várhatóan folytatódik, egyre többen kényszerülnek majd átmeneti vízszűkével szembesülni az öreg kontinensen is, nem csak a fejlődő országokban.

Napi 10 pohár

Napi vízszükségletünk egyénenként – nemenként, életkoronként és aktivitási szinttől függően – eltérő, de hüvelykujjszabályként megjegyezhetjük a napi 2-2,5 litert, amit ételekből, italokból és tiszta vízből ajánlott magunkhoz venni. Ez utóbbi Magyarországon alapvetően két fajta lehet: ásványvíz és csapvíz. Ezek közül egyedül az ásványvíz eredendően tiszta, minden szennyeződéstől mentes víz, amelyet a kitermelés helyén zárt rendszerben palackoznak. Ezáltal – a csapvízzel szemben, amely számos fizikai, kémiai tisztítási folyamaton esik át – bármilyen utókezelés nélkül fogyasztható. Az ásványvíz csak elismert, védett felszín alatti rétegből származhat és további előnye, hogy ásványi anyagokat állandó összetételben, a címkén is feltüntetett mennyiségben tartalmaznak, tehát mindig pontosan tudhatjuk, hogy mit iszunk. Túlzásba vinni sem lehet, hiszen korlátlanul fogyasztható természetesen élelmiszerről van szó.

Kék aranyunk

Magyarország kedvező földtani és geotermikus adottságainak köszönhetően termálvíz nagyhatalomnak számít: szinte nincs olyan része az országnak, ahol ne lennének jó vízadó tulajdonságú föld alatti geológiai képződmények. Területének 70-80 százaléka alatt található legalább 30 Celsius-fokos vízkészlet. Mivel a Kárpát-medencében a szilárd földkéreg rendkívül vékony, nem kell mélyre fúrni a termálvízért, már 16-20 méterenként emelkedik 1 Celsius-fokkal a víz hőmérséklete, míg a világátlag ezen a téren 33 méter.

Termálvíznek számít az a mélyről feltörő víz, amelynek hőmérséklete a spontán feltörésnél eléri a legalább 20 Celsius-fokot, a mesterséges fúrásnál pedig a 30 Celsius-fokot. Termálvízben a leggazdagabb az Alföld, a nagyjából 1300 termálforrásunk háromnegyede található itt. Budapesten található a világ fővárosai közül a legtöbb meleg vizű forrás. Tudták ezt a már az ókori rómaiak is: csak a mai Budapest területén 19 fürdőt építettek.

Magyarországon szerencsés helyzetben vagyunk a felszín alatti vizeket illetően, válogathatunk a jobbnál-jobb, helyben kitermelt és palackozott természetes ásványvizek és a kikapcsolódásra csábító termálfürdők között is.